Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Cff A'PR fl llí Csökkentek a négerlázadások A MAGYAR S Z O C r ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 85. szám Ara: 70 fillér Csütörtök, 1968. április 11. ICUIdöft­ségünk Varsóban Április 10-én, szerdán ma­gyar kormányküldöttség ér­kezett Varsóba a magyar— lengyel gazdasági együttmű­ködési bizottság 8. üléssza­kára. A küldöttséget Apró Antal, miniszterelnök-helyet­tes vezeti. A vendégeket a varsói fő­pályaudvaron Stefan Jedry­chowslíi, a Lengyel Állami Tervbizottság elnöke és a kormány több más tagja fo­gadta. Apró Antal újságíróknak elmondotta, hogy a varsói tárgyalások keretében ösz­szegezik a két ország gazda­sági együttműködésének eredményeit. Kifejezte azt a véleményét, hogy az együtt­működés bővítésének vannak lehetőségei, különösen a gép­ipar és a vegyipar területén, rriajd rámutatott arra, hogy a két állam belkereskedelmi szervei között is eredménye­sen fejlődik az együttműkö­dés. Szerdán délben a bizottság már plenáris ülést tartott és megvitatta azokat a javasla­tokat, amelyeket a két fél szakértői és szakemberei dol­goznak ki. Stefan Jedrychowski mi­niszterelnök-helyettes, a Jen­gyei állami tervbizottság el­nöke szerdán este fogadást adott a Varsóban tartózko­dó magyar kormányküldött­ség tiszteletére. Járművek és közlekedési felszerelések a VDK-nak A Vietnami Demokratikus Köztársaság Közlekedés- és Szállításügyi Minisztériumá­nak meghívására magyar közlekedési szakemberek na­gyobb csoportja tett három­hetes látogatást a VDK-ban. A delegációt Kiss Dezső, közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes vezette, aki a küldöttség hazautazása előtt nyilatkozatot adott Ha­noiban. Elmondta, hogy utazásuk célja a VDK közlekedési vi­szonyainak megismerése volt. Egyebek között azért is, hogy a helyszínen tanulmányoz­zák a VDK közlekedésének anyagi szükségleteit. A Ma­gyar Közlekedésügyi Mi­nisztérium ugyanis felaján­lotta, hogy az államközi megállapodásokban rögzített szállítmányokon felül mint­egy 30 millió forint értékű járművet és közlekedési fel­szerelést bocsát a VDK ren­delkezésére. E szállítmány cikklistáját Hanoiban egyez­tette a magyar és a vietna­mi szakértő gárda. Mint Kiss Dezső minisz­terhelyettes elmondta, rend­kívül érdekes volt szakmai szempontból is a bombázott átkelőhelyek és hidak meg­tekintése, a híres, több százszor támadott, de még­is mind a mai napig üzem­képes állapotban levő Ham Rong-i híd bejárása. Szakembereink találkoztak a dzsungelekbe telepített autójavító üzemek dolgozói­val, hídépítkezések önkéntes milicistáival. Ezek a talál­kozások a szakmai tapaszta­>latszerzésen túlmenően min­den egyes alkalommal politi­kai eseménnyé nőttek, a ba­rátság, a teljes szolidaritás, a testvéri együvétartozás ün­nepségeivé emelkedtek. Ami a delegáció szakmai tapasztalatait illeti, ezekről Kiss Dezső a következőket mondotta el: A közlekedés és a szállítás szervezésében és lebonyolí­tásában nemcsak az arra il­letékesek, hanem a szó leg­szorosabb értelmében az egész nép részt vesz. A leg­veszélyesebb helyeken dolgo­zó közlekedési emberek is teljes erőbedobással és ön­feláldozással végzik mun­kájukat, miközben szerényen csak annyit mondanak: tö­redéke ez annak az erőfe­szítésnek, amit délen harcoló honfitársaink fejtenek ki az ellenséggel vívott küzdelem­ben. Külön fejezet a harcoló Vietnam közlekedésében a nők szerepe, akik a közleke­dési építkezéseken éppúgy oroszlánrészt vállalnak a legnehezebb fizikai munká­ból is, mint a szállítások, át­rakodások lebonyolításában. Mély benyomást gyakorolt a delegációra az is, hogyan al­kalmazzák sokszor egyidejű­leg és egy helyen a legré­gibb népi eljárásokat és a legkorszerűbb tudományos módsezreket egy-egy mű­tárgy felépítésekor vagy az elpuszított objektum pótlá­sára tervezett ideiglenes be­rendezés elkészítésénél. — Talán azt lehetne mondani — mutatott rá Kiss Dezső —, hogy ebben az or­szágban hatalmas verseny­A CSKP akcióprogramja A Csehszlovák Kom­munista Párt akcióprog­ramját, amelyet a Köz­ponti Bizottság ülése az elmúlt héten fogadott el, szerdán reggel az összes csehszlovák napilapok is­mertetik. Az akcióprogram megál­lapítja, hogy a fejlődés je­lenlegi szakaszára jellemző az, hogy „már nincsenek an­tagonisztikus osztályok és a belső fejlődés fő vonásává társadalmunk valamennyi társadalmi csoportjának kö­zeledési folyamata válik; a népgazdaság vezetésének és irányításának jelenlegi módszerei túlhaladottakká váltak és sürgős változtatásokra szorulnak, különösen vonat­kozik ez a gazdasági mecha­nizmus irányítására, mint­hogy a gazdasági mechaniz­musnak sikerült az intenzív növekedés irányában fordu­latot tennie". További kivonatok az ak­cióprogramból: „A társadal­mi kezdeményezés, a társa­dalmi és politikai rendszer demokratizálása, a nyílt esz­mecsere széles skálája szó szerint feltételévé válik a szocialista társadalom dina­mikus voltának, annak felté­telévé, hogy a világ előtt állja a versenyt és becsü­lettel teljesítse a nemzetközi munkásmozgalom iránti kö­telességét Annak, hogy a gazdaság irányításában túlhaladott módszerek voltak, mélyebb oka abban rejlik, hogy torzulások mutatkoztak a politikai rendszerben, sőt abban is, hogy a hatva­nas évek elején kedvezőtle­nül alakultak a külső kö­rülmények. Közvetlenül oka az a tény, hogy a párton belül a dön­tések mértéktelen koncent­rációjára került sor, hogy egyes személyek — elsősor­ban Novotny elvtárs — ki­zárólagos helyzetre tettek szert. A párt most is és a jövő­ben is a munkásosztályra tá­maszkodik, amely bebizonyí­totta, hogy képes vállalni a szocialista erőfeszítések fő részét. A csehszlovák államiság alapja a csehek és szlová­kok önkéntes és egyenjogú együttélése. A szocializmus körülményei között vala­mennyi nemzeti kisebbség­nek — magyaroknak, len­gyeleknek, ukránoknak, né­meteknek stb. — joga van arra, hogy önmagát adja és következetesen gyakorolja az összes egyéb alkotmányos jo­got A párt hangsúlyozza, hogy harcolni fog az antiszemitiz­mus, a fajüldözés minden megnyilvánulása ellen, akár­csak a népben megosztást keltő minden egyéb antihu­mánus ideológia ellen. A társadalmi csoportok és (Folytatás a 2. oldalon.) futás indult meg a legkor­szerűbb amerikai haditech­nika és a vietnami közleke­désben dolgozó emberek kö­zött, s ezt a csatát a vietna­miak nyerték meg, mert minden körülmények között szállítottak, szállítanak és a jövőben is biztosítani tud­ják a közlekedés folyama­tosságát. (MTI) Megnyílt a teheráni magyar kiállítás A magyar iráni gazdasági és műszaki együttműködé­si megállapodás aláírása céljából Teheránban tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, április 10-én délelőtt az iráni gazdasági élet többszáz magasrangú sze­mélyiségének, a kormány és a diplomáciai testület tag­jainak jelenlétében ünnepélyesen megnyitotta a magyar hetek kiemelkedő eseményét, az első teheráni magyar ipari kiállítást. A vendégeket Várkonyi József nagykövet és Kristóf László, a Hungexpo igazgatóhelyettese fogadta. A 2500 négyzetméter területű kiállítás a magyar gépi­ipar nagyszabású seregszemléje, amelyen 33 vagon árut mutatnak be Teheránban. A mintegy 500 termék elsősor­ban azokat az árucsoportokat képviseli, amelyek az irá­ni vásárlások szempontjából első helyen jönnek számításba. Az amerikai városokból érkező jelentések szerint a Martin Luther King meg­gyilkolását követő négerlá­zadások heve alábbhagyott A halálos áldozatok száma szerdán 37-re emelkedett. A hat napion át tartott zavar­gások és összecsapások so­rán négyezer ember sérült meg és 16 ezer a letartózta­tottak száma. Kansas City Lincoln ne­vű néger középiskolájában, ahol a gyilkosságot követően az első tüntetésekre került sor. szerdán hajnalban újabb összetűzések voltak, ame­lyeknek egy halottja és 35 sebesültjük van. Négyezer rendőr és nemzeti gárdistát vezényeltek a városba, akik könnyfakasztó gázzal oszlat­ták szét a néger diákok tün­tetését. Különböző amerikai váro­sokban egymás után hang­zanak el olyan javaslatok, hogy nevezzenek el utcákat, tereket, parkokat Martin Luther Kingről. Los Ange­lesben felvetették, hogy hí­res négernegyedét a Watts negyedet nevezzék el King­ről. Nelson Rockefeller kor­mányzó azt a javaslatot ter­jesztette elő, hogy New York egyik hivatalos épülete vi­selje ezentúl az erőszak­mentes néger polgárjogi mozgalom megalapítójának nevét. Kollégiumok és egyetemek tucatjai ajánlottak fel ösz­töndíjat King emlékére. At­lanta városban More Hous College, ahol King is tanult, 16 000 dolláros, négy évre szóló ösztöndíjat ajándéko­zott a néger vezető két fiá­nak. Róbert Kennedy szenátor szerdán egyik indianai kis­városban Martin Luther King meggyilkolásáról szól­va úgy vélekedett, hogy ez a tragikus esemény forduló­pontot jelenthet az Egyesült Államok történelmében. „Vagy sikerül végül egyet­len nemzetté kovácsolód­nunk. vagy olyan belviszály bontakozhat ki, amelynek során városaink csatatérré válnak" — mondotta a sze­nátor. Postás dolgozók 70 lakásos háztömbje épül Szegeden, a Bokor utcában, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. A társasház szervezését a postások szak­szervezeti területi bizottsága kezdeményezte. A 70 lakás­ból 42-őt tegnap ünnepélyes keretek között adták át az új tulajdonosoknak. Az ünnepélyes kulcsátadást a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa nagytermében rendezték, ahol megjelent Horn Dezső, a közlckedés­és postaügyi miniszter első helyettese is. Képünkön: az úi ház. új lakóinak egyike, Kis Turi István és felesége. Somogyi Károlyné felvétele Húsvét előtt a piacokon Tegnapi a fagyot hozó áp­rilis hatása mit sem változ­tatott a szegedi piacokon az árufelhozatalban. A hétköz­napi, piac közel akkora volt, mint a szombati szokott len­ni. Kétségtelen, hogy ebben közrejátszott a húsvét kö­zelsége. A termelők legtöbbje jobbnak vélte piacra hozni az árukat most, mint szom­baton, amikor közvetlen az ünnep előtt nagy munkába fognak a háziasszonyok vá­roson és falun egyaránt. Aki korán kiszaladt a piacra, va­lamivel drágábban vásárolt, mint akik 8—9 óra között kérdeztek rá az árukra. Er­re jellemző, hogy a Szt. Ist­ván téri piacon kora reggel még kilónként 15—16 forin­tot is kértek a húsvéti sonka és kolbász mellől elmarad­hatatlan tormáért. Két óra múltával viszont 10 forintért kínálták a Marx téri piacon, méghozzá hivatásos árusok. A termelök még olcsóbban adták. Ahogy a háziasszonyok mondják, „szinte beszakadt a piac" a sok árutól. A Szt. István téren gondoskodott erről a MÉK is, hogy árui mennyiségével és minőségé­vel jó versenytárs legyen. A burgonya, a zöldség, az új­donság retek és zöldhagyma olyan szép volt, hogy általá­ban ugyanilyen árut látná­nak szívesen a háziasszonyok a boltokban is. Szinte minden termelőnél kosárszámra volt tojás, da­rabonként 1,20—1,30-ért Ugyanilyen bősége volt az almának, a burgonyának, amelyből tavaly ilyenkor — az előző évi rossz termés mi­att — szűkében voltunk, és ennek megfelelően a kereslet is felvitte az árakat. Most viszont a kínálat dominált, s a burgonya kilónkénti ára 2,80—3,50 között mozgott. A legszebb almát is meg lehet most venni 9—10 forintért, míg tavaly ilyenkor a hús­véti rozmaringot mérték ennyiért. Szárazbabot tavaly látni is alig lehetett, s kiló­jáért 20 forintot is adtak volna. Most általában 8 fo­rintért kelt. Tavaly a kora­tavaszi piacokon magasan tartotta árát a zöldség, ki­lónként 12—14 forintért Most éppen a fele, ugyanígy a sárgarépa is. A húsosabb melegágyi sa­látát fejenként 2,80-ra tar­tották, de megjelent már ve­télytársaként a valamivel soványabb szabadföldi salá­ta, amely fejenként 1 forin­tért kelt. A kelkáposztát piót­ló vitamindús prokedli cso­mója 3 forint volt, a retek és a zöldhagyma csomója pe­dig általában 1 forintért, vagy 10 fillérrel alatta kelt. Feltűnő volt viszont, hogy az élőbaromfi árát — nyil­vánvalóan az ünnepek előtti nagyobb kereslet miatt — feltornáztatták az eladók. A tsz-ek változatlanul kilón­ként 28 forintért hirdették a csirke árát, péntekre és szom­batra. A termelők többsége általában 33—34 forintot kért a csirke kilójáért, míg a pulyka kilója 27—28 forint volt. A háziasszonyok úgy vélekedtek, hogy üzletben olcsóbban jutnak friss ba­romfihoz és nem kell a vá­gásával, pucolásával vergőd­niük. L, Fo

Next

/
Oldalképek
Tartalom