Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

jót tetettek | tanácsok költségvetése a totóazoso* l több mint 16 milliárd Kezdődik a kukorica vetése - Hédit a fólia A márciusi meleg, s napfényes időjárás rendkívül kedvezett a kora tavaszi mezei munkáknak. Ezt a mezőgazdasági üzemek kihasználták. Az ősszel mintegy 1 millió holdnyi terület maradt szántatlanul országszerte, s ennek 50 százalékán már befejezték a talajmunkát. Mind a szegedi, mind a szegedi járási termelőszövetkezetekben szorgoskodnak a gazdák. Nincs lemaradás, sőt a tavalyi évhez viszonyítva jóval előbb tartanak, a vetéssel, szántással, kertészkedéssel, s már készítik a területet a kukorica vetésére. Csapadékszegény ez a tavasz. Éppen ezért mindenütt szervezetten készülnek az öntözőberendezések üzembeállítására. Jól teleltek az őszi kalászosok. A járásban 33 ezer 472 holdon fejtrágyázták már meg a területet a közös gazdaságok. Ugyanakkor 8 ezer 429 holdat szántottak fel, 596 holdon elvetették a borsót, 334 holdon pedig a tavaszi árpát A zab 751 holdon került a földbe. Mindkét növényből a tervezettnél többet vetettek a szövetkezetek. Nincs lemaradás az újlucerna telepítésénél, a cukorrépa vetésénél és a napraforgó vetésnél sem. Az időjárás kedvez és a jó munkaszervezés következtében megfelelő ütemben haladnak a munkával. A gyümölcsösökben a metszés befejeződött, kivételt képez az őszibarack, a szőlőkben pedig a terület 80 százalékán fejezték be ezt a munkát A szegedi közös gazdaságokban is lendületes a munka. A tervezett 3 ezer 100 hold őszi gabonából 2 ezer 761 holdon már kiszórták a termést fokozó nitrogént A tavaszi szántást 300 holdon befejezték, 500 holdon földbe került a borsó és befejezték az új lucernatelepítését is. Hétfőn, tegnap kezdődött a talajelőkészítés a kukorica és a rizs alá. Megfelelő az ütem a kertészetekben is. Már több helyen kiültették a szabadföldi korai káposztát Ma már országszerte több mint egymillió négyzetméternyi műanyagfólia alatt termesztenek különböző zöldségféléket A modem, gazdaságos eljárás bevezetéséhez a zöldség, gyümölcs kereskedelmi egyesülés hitelt nyújt a termelőknek. Az idén például 450 ezer négyzetméternyi műanyag fóliát biztosított részükre. A kertészeti főiskola kidolgozta a vöröshagyma-termesztés új, korszerű tecnológiáját, amely az együttműködés nyomán iivnd jobban terced. A főiskola közreműködésével egyebek között létrehozták a sárgarépa, gyökér, uborka termelésének tanácsadó szolgálatát A Minisztertanács tanácsszerveik osztálya az elmúlt hetekben értekezleten vitatta meg a megyei vezetőkkel a gazdaságirányítási rendszer reformjának első tapasztalatait s ezen belül elsősorban a fejlesztés, a pénzgazdálkodás, továbbá a tanácsi szervezet működéséneik időszerű kérdéseit Az új mechanizmus első esztendejének előirányzatai szerint a tanácsok költségvetése 16 milliárd 651 millió forint, 2,2 százalékkal haladja meg a múlt évit A különböző intézmények fenntartásának költségeihez és a tanácsok működési kiadásaihoz több mint 6 milliárd 254 millió forinttal járul hozzá az állam. A tanácsoknak átengedett helyi bevételekből kevés híján 9 milliárd 231 millió forint gyűlik össze. A helyi bevételek legszámottevőbb része a vállalatok csaknem 3 milliárd 105 milliós illetmény-, valamint nyereségjáruléka, a nyereségadója. A tanácsok idei fejlesztési alapja eléri a 7 milliárd 269 millió forintot. A helyi források kiaknázására egymilliárd 612 millió forinttal járul hozzá a lakosság ellátásának javítását szolgáló beruházások költségeihez. A tapasztalatok szerint a tanácsok a gazdálkodás területén is általában jól felkészültek a reform végrehajtására. Megszerezték, elsajátították a szükséges ismereteket Dicséretes öntevékenységgel kezdtek hozzá tartalékaik feltárásához, s munkálkodnak anyagi eszközeik legésszerűbb, leggyümölcsözőbb hasznosításán. A fejlesztési tervek készítésekor megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy egyszerre teljesítsék a harmadik ötéves terv eredeti irányzatait és a gazdaságirányítási rendszer reformjának követelményeit Nőtt az építőés építőanyagipar termelése Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az előzetes számvetést az első negyedévi munkáról. Az adatokból kitűnik, hogy az ÉVM építőipar az utóbbi évekre jellemző gyors fejlődésnek megfelelő ütemben folytatta a munkát ez év elején is. így 265 millió forint értékű építési feladattal — 9 százalékkal — többet teljesítettek, mint a múlt év első negyedében. A 39 ÉVM-vállalat közül mindössze nyolc nem érte el a tavalyi első negyedévi ter>melésének szintjét Ebben a három hónapban mintegy 1500 különféle, egyenként több mint 100 ezer forint értékű építményt adtak át. Az építőanyagipar többlettermelése — az előző év első negyedévéhez viszonyítva — mintegy 250 millió forint értékű termék. 76 millió téglával és egyéb falazóanyaggal termeltek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A legfontosabb építőanyagokból egyelőre nincs hiány. Átmenetileg csökkent ugyan a húzott síküveg és a mozaik cementlap gyártása, de megvan a lehetőség, hogy a legtöbb építkezés befejező munkáinak sorra kerüléséig pótolják a hiányt TejellenSrzésen Tegnap tejellenőrzésen voltunk Szegeden. Tej nélkül mentek haza kora reggel a Hunyadi János sugárúti élelmiszerbolt vásárlói: az üzletnek szállított mind az 500 liter kannástej savanyú volt. A palackos tejjel nem voltaiba. A boltvezető: — Az iden most először kaptunk savanyú tejet. Valószínűleg még a vasárnap reggeli begyűjtésből szállította a tejüzem. Természetesen visszaküldtük az egészet s kétórás késéssel megérkezett a friss tej. A tejüzem vezetője: — Sajnos, megtörtént. Jobban fogunk vigyázni ezentúl. (Ez az ígéret tavaly is ugyanígy hangzott el, amikor a melegebb idő beálltával hasonló esetek előfordultak. Pedig most még nincs is olyan igazán nagy hőség) Egy kannából kétfajta A Széchenyi téri 8. számú önkiszolgáló boltban reggeli nyitáskor két kanna tejet bontanak fel. Jönnek a vevők, s kérnek jegyes tejet, kérnek úgynevezett szabad tejet — mindkét fajtát ugyanabból a kannából méri az eladó. A boltvezető-helyettes: — Az, aki rendszeresen a tejjel foglalkozik, ma nincs itt, ő tudja, melyiket kell jegyre adni. Panaszolják a boltban, hogy kevés a joghurt Négyszer annyit el tudnának adni, amennyit kapnak. Az élelmezésügyi és mezőgazdasági osztály ellenőre megjegyzi, hogy biztosan kevés a joghurtos üveg A boltos: — Nem hiszem. Itt van már régóta háromszáz üveg, mtért nem szállítják él. Már mi ajánlottuk a tejüzemnek, hogy visszavisszük nekik. Tejtolvajok A Kossuth Lajos sugárút 71. szám alatti bolt elől még mindig lopkodják nyitás előtt a tejet. A boltvezető-helyettes: — Ma reggelre a kakaóspalackokat dézsmálták meg Ebben a boltban három hónappal ezelőtt felelősségre vonás volt a jegyes és a kannástej összekeverése miatt. Ma sem különb a helyzet A boltvezető-helyettes: — Akkor egy darabig külön mérték a kétfajta tejet. De a vevők nem ragaszkodnak ehhez. Most meg már annyiféle tej van, hogy nincs is mód külön foglalkozni valamennyivel: A tanács állatorvosa: — Pedig a különbség nyilvánvaló. A jegyes tej egyrészt magasabb zsírtartalmú, másrészt, éppen mert gyermekek fogyasztására szánják. olyan gazdaságokból gyűjtik be, ahol kiváló a tehénállomány. A minőségvizsgáló intézet ellenőre megjegyzi, hogy előírás szerint a kétfajta tejet nem is lenne szabad ugyanabba az edénybe kiadni. (Vagyis a különbségre a bolti eladóknak kellene felhívni a fogyasztók figyelmét!) Több tejet iszunk Az I. kerületi tanács múlt heti ülésén hangzott el, hogy mióta megjelent a boltokban a 4 forint 20 filléres magasabb zsírtartalmú tej, kevés az olcsó kannástej. Érdeklődésünkre a tejüzemben is, a boltokban is egyértelmúleg azt mondották, hogy annyi és olyan minőségű tejet kapnak a boltok, amennyit igényelnek. Feltételezhető, hogy mivel kevesebb munkával jár a palackos tej kiszolgálása, azért rendelnek többet ebből, s kisebb mennyiséget a kannástejből. A város lakóinak tejfogyasztása egyébként örvendetesen megnőtt az utóbbi hetekben: a télen átlagos napi 30 ezer liter helyett most 40—45 ezer liter tej fogy el mindennap. Többen szóvá tették, hogy miért nem tüntetik fel aminőségre és az árra vonatkozó adatokat a palackok zárófóliáján. A tejüzem már megrendelte az ilyen kupakokat, s hamarosan ezzel kerülnek fogalomba a palackok. A tejzsírról A „sláger" természetesen a 4 forint 20 filléres tej. Ennek az előírás szerint 3,6 százalék zsírt kell tartalmaznia, az ár is ehhez van kalkulálva. A mintákból a minőségvizsgáló intézetben azonban csak 3,1 százalék zsírtartalmat lehetett megállapítani, s ez a differencia már nem használ a tejüzem hírnevének. Enyhén szólva, a vásárlót károsították meg. hiszen nem azt kapta a pénzéért, amit ígértek neki, amit igényelt. Ugyanígy a több boltban vett minták alapján a jegyes tej sem volt 3 százalékos, hanem 2,6 —2,8 százalék zsírtartalmú. Viszont minden minta a megengedettnél jóval több savat tartalmazott, így nem véletlen a Hunyadi János sugárúti és másutt is észlelt nagyobb mennyiségű savanyú tej. A tapasztalatok alapján az üzemnek is, a boltoknak is van még „aprítanivalójuk" a tejbe. Kondoros! Jánost Beszélgetés veterán kőművesekkel Mos, tapasztalt munkásemberek, veterán kommunista kőművesek ülték körül az asztalt a városi pártbizottságon, ahol Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője és Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa voltak a vendéglátók. A találkozó azért jött létre, hogy a tégla- és építőiparban sokat dolgozott, sokat látott nyugdíjasok véleményét, tapasztalatait meghallgassák az ipari osztály képviselői. A hosszúra nyúlt tanácskozáson sok mindenről szó esett. Azokról a „régmúlt időkről" — mikor augusztusban így érdeklődtek egymástól a kőművesek: dolgoztál-e már az idén? — éppúgy, mint az építőipar mai eredményeiről, problémáiról, a modern, gyárüzemszerű építésről. A tarjántelepi építkezésről, különösen nagy elismeréssel beszélt Varga János bácsi, aki, mint többi társa is, hozzáértő figyelemmel kíséri Szeged épülését, szépülését. Balog István végezetül részletesen ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeket Szeged építőiparában a közeli és távolabbi jövőben váltanak valóra. Magyarlengyel árucsere Április 8-án Varsóban jegyzökönyvet írtak alá a lengyel—magyar állandó gazdasági együttműködési bizottság keretében működő belkereskedelmi vegyes munkacsoport negyedik ülésszakának munkájáróL A jegyzőkönyvet magyar részről Szurdi István, lengyel részről Edward Sznajder belkereskedelmi miniszter írta alá. A megállapodás előirányozza a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a belkereskedelmi áruk cseréjének több mint 30 százalékos növelését 1967-hez képest. A kölcsönös áruszállítások az 1968-as esztendőben együttesen 45 millió deviza-zloty értéket fognak képviselni. Magyarország Lengyelországnak a többi között nöi fehérneműt, háztartási porcelánt, gépkocsirádiókat, motorkerékpár-oldalkocsikat, villamos forróvíz-tárolókat, bútorokat, játékokat, kozmetikai cikkeket, édesipari készítményeket, konfekcióárut, szállít, míg Lengyelország Magyarországnak kerámia cikkeket, háztartási cikkeket, szellőztető berendezéseket, varrógépeket, hajszárítókat, ablaküveget, s úgyszintén kozmetikai cikkeket, játékokat, édesipari készítményeket, s konfekcióárukat ad el. Tervbe vették a két ország áruházainak árucseréit is. A tudományos-műszaki együttműködés keretében tervet hagytak jóvá az egyes kereskedelmi szervezetek 1968. évi közvetlen együttműködésére. 1968-ban Budapesten közös szimpóziumot tartanak a piackutatás szervezéséről és módszertanáról. A tárgyalások a hagyományos barátság és kölcsönö* megértés légkörében folytak le. (MTI) A Magyar ENSZ Társaság ülése Tegnap, hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában együttes ülést tartott a Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága. Dr. Mihályfi Ernő, a társaság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Komját Irén főtitkár ismertette az emberi jogok évének magyarországi programját. Tapasztalatcsere a munkásszállási brigádmüsorokról Ha egy színházi előadásnak 70 nézője van — kétszáznak tehát 14 ezer — aligha beszélhetünk sikerről. De ha ezek az előadások nem színházban vannak, hanem például városoktól és községektől távoleső állami gazdaságok nehezen megközelíthető, elzárt munkásszállásain, s éppen ezért jórészt olyan közönség előtt, amelynek többsége színházban még soha életében nem járt, nemcsak egyszerűen sikerről, de nagy, kiemelkedő sikerről beszélhetünk. Mintahogv joggal beszéltek erről annak a tegnapi értekezletnek a résztvevői, amelyet a SZOT kulturális bizottságának kezdeményezésére a Szakszervezetek Megyei Tanácsa hívott öszsze hat megye, Pest, Borsod, Szolnok, Baranya, Békés és Somogy, valamint Budapest szakszervezeti kulturális bizottságai vezetőinek részvételével a szegedi Juhász Gyula Művelődési Házba. Az egész napos tapasztalatcsere jellegű tanácskozás megvizsgálta és megvitatta annak a nagy jelentőségű népművelési tevékenységnek az eredményeit. amelyet a munkásszállásokat irodalmi műsorokkal felkereső színészbrigádok szervezésével Budapest után vidéken először Csongrád megyében valósítottak meg és azóta megszakítás nélkül fenntartanak. A tapasztalatcsere célja: hozzájárulni ahhoz, hogy ez a munka más megyékben is megvalósuljon. A hétesztendős munkáról dr. Nagy Lászlóné, az SZMT kulturális bizottságának vezetője számolt be. Ismertette a legjellemzőbb és legfigyelemreméltóbb adatokat. A már említetteken kívül többek között azt, hogy a színészbrigádok megalakulásuk óta négy műsorral 60 munkásszálláson tartottak bemutatót, mindenütt négy alkalommal, tehát félévenként egyszer. A közönség kezdetben bizonyos bizalmatlansággal fogadta a műsorokat, több helyen egyszerűen nem hitték el, hogy „igazi" színészek érkeznek hozzájuk, de az érdeklődés gyorsan megnőtt és aztán mindenütt telt házak várták őket. A beszámoló után a szegedi művészbrigád tagjai — Katona András, Kovács János, Simon Erika, Jászai László, Kovács Gyula, Kemény Klió, Kátay Endre, Gémesi Imre, Eötvös Erzsébet és Horváth Anna — öszszeállítást mutattak be eddigi műsoraikból. A beszámoló és a műsor ezután következő vitájában a felszólalók nagy elismeréssel beszéltek a művészbrigádok munkájáról. A budapesti felszólalók többek között hangsúlyozták, hogy bar a kezdeményezés annak idején tőlük indult, ma már van mit „visszatanulniok" Csongrád megyétől. A tapasztalatcsere részivevői este a Derekegyházi Állami Gazdaságban megtekintették a művészbrigad műsorát. KEDD, 1968. ÁPRILIS 9. DEL-MAGYARORSZÁG