Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
A budapesti konzultatív találkozó és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései Komócsin Zoltán előadása az MSZMP politikai akadémiáján KIVONATOSAN ISMERTETJÜK KOMÖCSIN ZOLTÁN ELVTÁRSNAK, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK ELŐADÁSÁT, AMELYET AZ MSZMP POLITIKAI AKADÉMIÁJÁN 1968. MÁRCIUS 28-ÁN MONDOTT EL, A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján — kezdte beszédét Komócsin Zoltán — nagy lépést tettünk előre a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősítése, az internacionalista szolidaritás fejlesztése útján. A találkozó legfontosabb eredményei: a résztvevő testvérpártok egyöntetűen — egy tartózkodás mellett — kinyilvánították akaratukat, hogy szükség van a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának megszervezésére és ennek összehívását ez év novemberében-decemberében, Moszkvában javasolják. Komócsin Zoltán részletesen szólt a budapesti konzultatív találkozó előkészítéséről és lefolyásáról. Rámutatott: a találkozó egyetértett azzal, hogy már az előkészítésbe be kell vonni, és a nemzetközi tanácskozásra meg kell hívni valamennyi kommunista pártot De leszögezte azt is, hogy a tanácskozást meg kell tartani akkor is, ha valamely párt, vagy pártok nem kívánnak azon részt venni. Sokan megállapították, nem várhatunk addig, imíg minden egyes párt tudatára ébred, rogy milyen fontos szerepet játszik a nemzetközi tanácskozás az egység megteremtésében. Nem várhatunk, mert ebben az esetben olyan fontos lépéseket nem tennénk meg egységünk erősítése érdekében, amelyek mér most lehetségesek. Viszont helyesen cselekszünk akkor, ha e pártok előtt is nyitva hagyjuk az ajtót, s amennyire tőlünk függ, megkönnyítjük számukra a csatlakozás lehetőségét Egyes •.irtok távolmaradását nem helyes minden esetben és egyértelműen szakadáscent értékelni, mivel objektív körülmények, jogos vagy jogosnak vélt fenntartások is indokolják egyesek távolmaradását Szinte kivétel nélkül valamennyi felszólaló hangoztatta, hogy a nemzetközi tanácskozásnak nem lehet célja egyetlen párt elítélése, vagy kizárása sem, hogy az gységet mindig pozitívan kell felvetni, e'kerülve a kollektív és nyílt elítélés bármilyen formáját Egyes pártok kollektív megbélyegzése, elítélése vagy kiközösítése elvileg helytelen és egyaránt káros az •rintett párt, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. Ugyankkor aláhúzták azt is, hogy nem lehet orlátozni a pártokat véleményük nyil- inításában. mivel minden egyes párt önnaga felelős saját nyilatkozataiét^ kijelentéseiért. A felszólalók döntő többsége kifejtette, íogy bár szükség van az összes antiimerialista erők világértekezletére, arra < sak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása után kerülhet or. Ha a kommunista pártok egységük megerősítése, elvi-politikai platformjuk idolgozása nélkül jelennének meg a szélesebb antiimperialista világértekezleten, •z az imperialistaellenes front további yengűléséhez, saját megosztottságuk és nézeteltéréseik súlyosbodásához vezetne Felmerült a konzultatív találkozón a párhuzamos pártok ügye. Az az álláspont íominált, hogy egy országból csak egy pártot ismerjünk el a nemzetközi kommunista mozgalom nemzeti osztagaként. Minden jel arra mutat, azonban, hogy moz.almunknak ezt a kérdést a jövőből is .sokoldalúan elemeznie kell. Széles körű vita alakult, ki a nemzetközi tanácskozás napirendjéről is. A felszólalások többségében konkrét kifejezést nyert az a helyes törekvés, hogy a nemzetközi tanácskozás napirendje bizonyos fokig korlátozott legyen, azaz elsősorban és alapvetően az antiimperialista akcióegység konkrét feladatait foglalja magában, mivel ezek mozgalmunk legsürgősebb megoldandó feladatai, s ugyanakkor e erületen máris mutatkozik bizonyos elvi es gyakorlati egység. A megérett ideológiai, elméleti kérdések megvitatását nem lehet elnapolni a végletekig, tény, hogy erre nagy szükség volna, azonban ma még nincsenek meg ennek a feltételei, ezért az azonnali megoldást követelő kérdés jelenleg nem ez. Mivel a pártok egy része a nemzetközi tanácskozás feladatának tekinti egyes ideológiai kérdések megvitatását is, a nemzetközi tanácskozás előkészítő bizottsága hivatott az elhangzott észrevételek figyelembevételével javaslatot tenni a nemzetközi tanácskozásnak. A nemzetközi kommunista mozgalom közös harci platformja, a tanácskozásokon elfogadásra kerülő dokumentumok nem jelentenek beavatkozást a pártok belső ügyeibe és semmiképp sem korlátozzák az egyes pártok önállóságát, függetlenségét a bel- és külpolitikában. Egyetértünk azonban azokkal az elvtársakkal, akik nagyon helyesen hangsúlyozták: a pártok önállósága nem jelentheti a nemzetközi felelősségük hiányát A kommunista párt nemcsak saját népének, de a nemzetközi kommunista mozgalomnak is felelősséggel tartozik. Ha a kollektíván kidolgozott és elfogadott irányvonallal, a proletár internacionalizmus elvével szembeszegezik az egyes pártok önállóságát és függetlenségét, ez az internacionalizmussal való szakítást és a burzsoá nacionalizmusnak tett engedményt jelenti. A konzultatív találkozó központi témája, fő kérdése a kommunista mozgalom egységének megszilárdítása volt — hangsúlyozta a többi között Komócsin Zoltán. — Az e területen elért eredmények jelentik a találkozó legnagyobb sikerét Amennyire örvendetes jelenség az egységtörekvések megerősödése, annyira sajnálatos, hogy a Román Kommunista Párt küldöttsége Központi Bizottságának utasítására elhagyta a konzultatív találkozót magára vállalva a telejs felelősséget •ezért a lépésért Komócsin Zoltán elmondta, hogy a Szíriai Kommunista Párt küldöttségének vezetője felszólalásában több bíráló megjegyzést tett a Román Kommunista Párt politikájának egyes vonatkozásairóL Bagdas elvtárs a többi között kifogásolta, hogy a román elvtársak, arról beszélve, hogy egyetlen pártnak sincs kiváltságos helyzete, tulajdonképpen önmaguk számára követelnek kiváltságos helyzetet. Bírálták a konzultatív találkozót kezdeményező 18 pártot, a meghívót szétküldő pártot és gyakorlatilag a találkozó minden résztvevőjét, akik elfogadták a meghívást akkor, amikor a Román Kommunista Párt véleménye szerint nem érettek meg a feltételek a nemzetközi tanácskozás összehívására. A szír küldöttség vezetője kritizálta a román elvtársakat azért, hogy az arab népek elleni izraeli támadást nem minősítették agreszsziónak. Végül a szír küldöttség szenvedélyesen hangsúlyozta azt is, hogy nem helyes csak a pártok függetlenségét emlegetni és más elvekről hallgatni, mivel ez a proletár internacionalizmus marxi jelszavának elhagyásához vezethet A román küldöttség tiltakozott a szír delegáció megállapításai ellen és követelte a Román Kommunista Párt politikájára vonatkozó megállapítások visszavonását A szír küldöttség, elismerve, hogy egyes megállapításai túllépték a konzultatív találkozó kereteit egyetértett azzal, hogy a találkozó jegyzökönyvéből elhagyták a kifogásolt részeket A román küldöttség ezt tudomásul vette, elégedettségét fejezte ki és lezártnak tekintette az incidenst A konzultatív találkozó folytatta munkáját az érdemi felszólalásokkal és vietnami szolidaritási nyilatkozat elfogadásával. Másnap azonban a román küldöttség Központi Bizottságának utasítása alapján, követelte, hogy a konzultatív találkozó fejezze ki egyet nem értését a szír küldöttség felszólalásával, és kijelentette, ha nem teljesítik e követeléseket, elhagyja az ülést A román felszólalásra elsőként pártunk küldöttsége reagált majd ezt követően mintegy 20 felszólaló jelentette ki, hogy a román követelésnek nem lehet eleget tenni. Mi a felszólalásunkban elmondtuk, hogy a konzultatív találkozó nem foglalkozhat egyetlen testvérpárt elítélésével sem, nem is követhet meg senkit nem minősítheti sem az egyik, sem a másik küldöttség felszólalását: minden egyes küldöttség és párt saját maga felelős a kijelentéseiért Kértük a román elvtársakat vegyék figyelembe nagy közös érdekeinket és céljainkat, támogassák a konzultatív találkozót feladatai megoldásában. A felszólalások után — melyek közül egyetlenegy sem támogatta a román álláspontot — erőfeszítések történtek a kérdés újbóli lezárására valamilyen elfogadható kompromisszummal, de kiderült hogy a román elvtársak ragaszkodnak eredeti követeléseikhez. Végül is a román küldöttség vezetője nyilatkozatában bejelentette: elhagyja a konzultatív találkozót, mert nincs biztosítva a szabad véleménycsere; a román küldöttségre szavazattöbbséggel akarnak rákényszeríteni egy számára elfogadhatatlan álláspontot — Ezzel kapcsolatban Komócsin Zoltán elvtárs kifejtette: Nem megalapozott a román elvtársak vádja, hogy leszavazták és a többség akaratát kívánták rákényszeríteni a román küldöttségre. A konzultatív találkozó nem szavazott egyetlen kérdésben sem, hanem demokratikus vitában alakította Iá állásfoglalásait A román küldöttség távozása után a találkozó nyugodt, elvtársi légkörben folytatta munkáját és eredményesen be is fejezte azt A konzultatív találkozón senki részéről sem volt kísérlet — a történtek ellenére sem — arra, hogy a román magatartást minősítsék, vagy különösen elítéljék. Ellenkezlőleg: több küldöttség kinyilvánította azon óhaját, hogy a román elvtársak kapcsolódjanak be ismét a nemzetközi tanácskozás előkészítésébe. A magunk részéről továbbra is minden tőlünk telhetőt megteszünk a kétoldalú magyar —román kapcsolatok fejlesztése érdekében, és azért is, hogy megkíséreljük megnyerni a román elvtársakat a nemzetközi tanácskozáson és annak előkészítésében való részvételre. Áttérve a nemzetközi tanácskozás előkészítésének feladataira, Komócsin elvtárs hangsúlyozta azon testuérpártok megnyerésének fontosságát, amelyek jelenleg még nem kapcsolódtak be a nemzetközi tanácskozás előkészítésének munkájába. Ami a budapesti találkozón részt nem vett pártok politikai irányvonalát és mindeneltelőtt a nemzetközi kommunista mozgalomhoz és annak egységéhez való viszonyát illeti, világosan kimutatható: alapvető minőségi különbségek mutatkoznak közöttük. Közismert dolog, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbomlása a Kínai Kommunista Párt politikájával és tevékénységével elválaszthatatlan összefüggésben. sót döntő mértékben közvetlenül annak hatása alatt következett be. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az imperializmus elleni hatékony harc megszervezéséért felelősséget érző pártok számtalan kísérletet tettek arra, hogy a kínai vezetők által megszakított és lerombolt kapcsolatot helyreállítsák, mindenkor késznek bizonyultak arra, hogy a vitás kérdéseiket félretéve, létrehozzák az imperializmus elleni akcióegységet, elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziójának felszámolására. Közismert, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más pártoknak erre irányuló szakadatlan erőfeszítései nem hozták meg a kívánt eredményt, sőt az ilyen irányú törekvéssel szemben a Kínai Kommunista Párt Mao Ce-tung-i vezetése fokozta egységbontó politikáját Mi és az egységre törekvő pártok általában, szeretnénk, ha a Kínai Kommunista Párt képviselőit magunk között látnánk az év végén sorra kerülő moszkvai tanácskozáson és az annak előkészítéseié Budapesten működő bizottság munkájában. Illúziókat azonban nem táplálhatunk, hiszen semmi jelét nem látjuk annak, hogy a kínai vezetők politikája belátható időn belül megváltozna. Nem biztatóak, sőt egyre aggasztóbbak azok a jelenségek, amelyeket a kínai kommunisták és a kommunista párt helyzetéről s a vezetés ma érvényesülő politikájáról ismerünk. Köztudott, hogy Mao Ce-tung irányvonala általános politikai válságba sodorta a Kínai Kommunista Pártot és a Kínai Népköztársaságot A párton belül kibontakozott szakadás és harc, ennek a harcnak a menete azt is bebizonyította, hogy Mao Ce-tungnak és csoportjának ma már nincs vitathatatlan autoritása Kínában, s hogy a vele szemben fellépő egészséges áramlatok a párton belül ós kívül, szervezetlenségük ellenére is, óriási erőt képviselnek. Mao és csoportja tapasztalni kénytelen, hogy g párt nélkül nem tud úrrá lenni a maga okozta válságon. Ezért határozták el és kezdték meg a párt újjászrevezósére irányuló munkát és a Kínai Kommunista Párt IX kongresszusa összehívásának előkészítését Rendkívül veszélyes manőverrel állunk szemben, azzal, hogy a Kínai Kommunista Párt általános tagreviziójával és átszervezésével a Mao-csoport a pártot, mint egységes maoista politikai erőt és szervezetet állítsa szembe irányvonalának ellenfeleivel. Mindezek következtében mind reálisabb veszélynek kell tekinteni azt hogy a Kínai Kommunista Párt jellegében további súlyos torzulást* következhetnek be. Összefoglalva, tehát azt mondhatjuk, hogy Kínában nem mutatkoznak pozitív kibontakozás jelei. Ez azt is jelenti, hogy rövid távon semmiképpen sem számolhatunk annak a viszonynak a lényeges megváltoztatásával, amely ma a Kínai Kommunista Párt és gyakorlatilag az egész nemzetközi kommunista mozgalom között fennáll. A Kínai Kommunista Párthoz hasonlóan az Albán Munkapárt képviselői is viszszautasították a budapesti konzultatív találkozóra szóló meghívólevél átvételét. Az Albán Munkapárt vezetői a kinai propagandából mái1 jól ismert rágalmakkal és vádakkal illették a nemzetközi kommunista mozgalom pártjai döntő többségének minden közös erőfeszítését. Ma is az a megítélés látszik reálisnak, hogy a kapcsolat az Albán Munkapárttal a Kínai Kommunista Párthoz fűződő kapcsolatok alakulásának függvénye. Komócsin Zoltán elvtárs a továbbialtban kitért arra, hogy a budapesti konzultatív találkozón nem képviseltette magát a Vietnami Dolgozók Pártja. Más tényezők mellett, döntő mértékbe® eppen az Egyesült Államok vietnami agressziója az, amely leginkább sürgeti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének gyors és hatékony megszilárdítását, ugyanakkor éppen a Vietnami Dolgozók Pártját gátolják leginkább a sajátos körülmények abban, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom fő tendenciáját képező általános egységtörekvés realizálásában közvetlenül és aktívan részt vegyen. A vietnami elvtársak következetesen hangsúlyozzák, hogy számukra nem csupán szükséges valamennyi párt támogatása, hanem a szó legszorosabb értelmében létfontosságú tényező. A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságában köszönettel fogiadták és vették át a budapesti konzultatív találkozóra szóló meghívólevelet. Kérve helyzetük megértését, sajnálattal közölték azt a döntésüket, hogy nem tudnak delegációt küldeni a budapesti konzultatív találkozóra A Vietnami Dolgozók Pártja soha és semmilyen formában sem lépett fel az egység erősítésére irányuló törekvések ellen. Reméljük, hogy a vietnami elvtársak megtalálják a lehetőségeit annak, hogy közvetlen részesei legyenek a nemzetközi kommunista mozgalom egysége helyreállításának és megerősítésének, részt vesznek majd a moszkvai tanácskozáson és annak előkészítésében. A koreai elvtársak köszönetüket fejezték ki a meghívásért és közölték, hogy körülményeik miatt nem állt módjukban elküldeni delegációjukat a budapesti konzultatív találkozóra. A koreai elvtársak helyzetét befolyásolja a rendkívül feszült légkör, amely az amerikai imperializmus agresszív tevékenysége folytán a koreai térségben évtizedek óta szakadatlanul fennáll, s amely a jelen időszakban még tovább éleződik. A Koreai Munkapárttal való kapcsolatunk fő jellemzője a javulás, a kölcsönös bizalom légkörének fokozatos fejlődése. Azon leszünk, hogy a magunk részéről — amennyiben ez bármilyen mértékben rajtunk múlik — elősegítsük részvételüket a moszkvai nemzetközi tanácskozáson es a tanácskozás előkészítésében. A kubai elvtársak úgy határoztak, hogy semleges magatartást fognak tanúsítani a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban folyó vitában, amint kifejezték: „ők nem öntenek olajat a tűzre". Á konzultatív tanácskozáson azonban nem erről a vitáról volt szó és a nemzetközi tanácskozáson sem ez lesz a téma. A szocialista Kubával fenntartott államközi kapcsolatainkat továbbra is maximálisan fejleszteni kívánjuk. Kubának továbbra is megadunk minden tőlünk telhető segítséget és igyekezni fogunk pártkapcsolatainkat is fejleszteni. Mindent megteszünk, hogy a kubai pártot is bevonjuk a nemzetközi tanácskozás előkészítésébe. Komócsin Zoltán rámutatott: pártunk az 1960-as moszkvai értekezleten részt vett kommunista és munkáspártoknak küldött meghívólevelet a budapesti konzultatív találkozóra. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége 1960-ban nem vett részt a moszkvai tanácskozáson. Ezért nem küldtünk meghívót a jugoszláv elvtársaknak a budapesti konzultatív találkozóra. A jugoszláv elvtársak sérelmezték ezt, ugyanakkor kifejezésre juttatták, hogy szerintük a nemzetközi tanácskozás nem segíti elő az antiimperialista harc fokozását, ellenkezőleg, ahhoz vezet, hogy a szocialista országok és a kommunista pártok elszigetelődnek az el nem kötelezett haladó erőktől és mozgalmaktól. Az 1957-es és 1960-as dokumentumokra való hivatkozást pedig a régi gyakorlat visszaállítására irányuló törekvésnek ítélik. Az egység és az együttműködés erősítésére irányuló törekvésekben új központ körvonalazódását vélik felfedezni. Nagyon örvendetesnek és reményre jogosítanak tartjuk azt a tényt, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével bővülnek az érintkezési pontjaink, fejlődnek kétoldalú kapcsolataink és együttműködésünk például a közel-keleti problémák rendezésére irányuló erőfeszítésekben. A konzultatív találkozón a küldöttségek egy része külön is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tanácskozáson és annak előkészítésében való részvétel lehetőségét biztosítani kell a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének is. Ezzel mi a magunk részéről egyetértünk. A kapitalista országokban működő kommunista pártok ugyancsak a legkülönbözőbb okokból maradtak távol a találkozóról — mondotta Komócsin elvtárs, majd ismertette a holland, a'svéd, a japán testvérpárt vezetőinek ezzel kapcsolatos álláspontját. Az egyes pártok távolmaradásának oka — mutatott rá Komócsin elvtárs — teljesen különböző, még ha egyes vonatkozásokban azonos vonásokkal is találkozunk. A magunk részéről arra törekszünk, hogy az összes testvérpártot megnyerjük a nemzetközi tanácskozáson és annak előkészítésében való részvételre. A konzultatív találkozó — mondotta befejezésül Komócsin elvtárs — elérte célját, eredményei megfelelnek a várakozásnak és ez valamennyi párt közös erőfeszítésének sikereit jelzi. Mindegyik párt kivette részét a sikerből. Az a tény, hogy az előkészítő bizottság székhelye Budapest, és hogy pártunkat bízták meg újból azzal a megtisztelő és felelősségteljes feladattal, hogy az előkészítő bizottságot összehívja, eddigi munkánk elismerése, s egyben azt jelzi, hogy pártunk politikája az egység szolgálatában áll, a nemzetközi kommunista mozgalom helyes irányvonalán halad. I