Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-30 / 100. szám

Ha rmon i kasok találkozója Fiatal szabadkai és sze- lepték meg a nagyszámú gedi harmonikások találkoz- hallgatóságot és a jelenlevő tak vasárnap délután a sze- zenei szakembereket, amelygedi zeneiskolában rendezett lyel méltán mehetnek a luközös hangversenyen. A dr. zerni nemzetközi fesztiválra. Kiss Ernő tanár által létre- Kitűnő szólistáik: Szalma hívott találkozó műsorát a Zsuzsa, Megyeri Piroska, szegedi úttörőház zenekara Horváth Valéria, Rakic Éva nyitotta meg, majd Pallag szinte művészeik hangszeMihály, Pallag Lajos és Far- reiknek. A kisebb és nakas Mihály virtuóz számokat gyobb együteseket egyaránt adott elő. jellemezte mesterüknek, MeEzután a szabadkai Lányi gyeri Lajos zeneszerző taErnő művészeti egyesület „árnak szakszerű, lelkes együttese és szólistái követ keztek, akik mind technikai munkája. A pompás átiratok leg, rríind zeneileg oly ma- is az 6 művei, gas fokú teljesítménnyel B. F. Képernyő Rí flranykeszlyű lovagjai Ugye emlékeznek még a luson masszív-láthatntlan televízióból az országos pol- erőtől biztatott Percy védőbeat fesztiválra, ahol Nemé- ügyvéd (Szakáts Miklós) nyi Béla torkából elhangzott együgyű mentőakcióit. Clay a hisztérikus vádirat: Ki öl- Blow (Várlzonyi Zoltán) a te meg Kennedyt? Igaz, az vádlottak padján sokkal Egyesült Államok elnökét nyugodtabban, magabiztoide s tova öt éve, hogy le- sabban feszeng, mint aki lőtték, mégsem számít meg- törvénybeütköző bűncseleklepetésnek sehol a világon, ménnyel egyáltalán vádoihaha ma is ugyanolyan izga- tó. Az Aranykesztyű lovagit beszélnek róla. 1968. jai éppen ezt a fonákságot április 4-én aztán újabb hangsúlyozzák, ahogy szabrutális gyilkossággal jelent- bad, sőt bizonyos szituációkkezett a vadnyugat. Az áldó- ban kell is gyilkolni az em» zat ezúttal Martin Luther beri szabadságjogok deklaKlng volt, s a színhely is rációjától igencsak távolszakísértetiesen dallasi éghajlat kadt amerikai társadalomalatt, Memphisben. ban. Milyen titokzatos erők, a KeI*ti Márton végig izgalszázad modern ,.párkai" szövögetik kisded hálóikat az amerikai Délen, ahol az Oswalt vagy Ray típusú pénzrefogott balekek sorsa, de a kepernyore, s ez indokolt. De gyanús-beavatottak egész tu- az ő igyekezetét igazán a catja likvidálható egy-egy kitűnő Sinkovtts Imre (Karnagy fogásért? rison), Keres Emil (Belgrá, , .... via), Bárdi György (MurA kérdőjelek halmazaból vicb) és mé egész sereg jól természetszerűleg magaso- _7 , óik Az Aranyke%tyü lovag- ^Tel'T jóinak félelmetes aktttalitá- leue J iJt masra rendezte a szobai párbeszédből kimozgatott cselekményt, tulajdonképpen krimihangulatot keresett a sa. Amikor elkészült Geszti Pál és Gimes György ötrészes televízió-filmje, Luther King még harcolt négerjeiért. Semmi esetre sem véletlen, ha Az Aranykesztyű lovagjaitól néhány soron keresztül eljutunk a King elleni merényletig. Az összefüggéseket maguk a tévéfiim alkotói is ráérezték az elnökgyilkosságra, s ha korábban valaki kételkedett volna a fantázia merész jóslataiban, mely a Kennedy-ügy szálait Rómába, Párizsba, az OAS terrorakcióihoz sem rest elvezetni — most legalábbis elképzelhetőnek tartja. Az Aranykesztyű lovagjai merészen vállalja a tisztázást Garrison személyét illetően is. New Orleans főügyészének — akinek nyomozása ugyancsak felcsigázta a közvéleményt — alakja ezidáig bizonytalanul élt az emberek képzeletében: vajon csak szenzációt keres, vagy mély meggyőződésből kutat az igazi tettesek után. Ha tényleg kezében van a perdöntő bizonyíték, miért nem játssza ki, hiszen ő maga magyarázza meg — képernyőn — a texasi „balesetveszély" logikáját: amíg hallgat egy fontos ember, sokkal nagyobb veszélyben van, mint azután, hogy beszélt. Garrison beszélt ugyan, de személye biztonságáért talán nem tett eleget. Hogy miért nem? A tévéfilm erre is választ ad: „a szembenálló felek egyenlőtlenek" — diktálja telefontudósítását az újságírópartner Belgravia végső summázásként. A szembenálló felek egyenlőtlenségéből következik, hogy a cselekmény kulminációs pontjára helyezett vádemelési esküdtszeki tárgyaláson a film alkotoi — az írói pártállásból érthetően — több figyelmet, alaposabb gondot fordítottak a „gyengébb fél", Garrisonék (a televízión Harrisonck) érvelésének kidolgozására, tgy a humanitás, az igazság harcosait az eszme, a jobb ügy szolgálatának védelmében eiösebb támadó fegyverekkel látta el az írói rokonszenv, mint az ellenkező póNikolcnyi István Befejeződtek az éneklő ifjúsági hangversenyek Szombaton délután a Móra-parkban piros nyakkendős úttörők sorakoztak fel Bartók Béla szobra körül, s felhangzott ajkukon a mester gyűjtötte egyik legszebb népdal: Elindultam szép hazámból ... E megkapó tiszteletadás, s a szobor megkoszorúzása a Szegedi Éneklő Ifjúsági hangversenyek záró aktusa volt. Kilenc középiskolás énekkar már korábban bemutatta évi munkájának gazdag termését. Az elmúlt hét három napján az általános iskolák 23 énekkara bizonyította a karéneklésnek a szegedi iskolák életében betöltött jelentős szerepét, s az utóbbi években egyre magasabbra emelkedő színvonalát. összesen 32 ifjúsági énekkar, közel 2500 énekes, több mint 100 felhangzó kórusmű — önmagában is imponáló adat. s mutatja a művészeti nevelés e rendkívül hatékony ágának tömegeket mozgató erejét, A hangversenyeket hoszszun tartó, gondos értékelés követte, amelynek során a zsűri — élén Kardos Pál főiskolai docenssel —, s a kórusok betanításában, vezénylésében nagy munkát végző énektanárok mélyrehatóan elemezték a teljesítmények értékeit, s vázolták a további fejlődés perspektíváit. A zsűri különösen nagyra értékelte egyes külterületi, telepi iskolák munkájában látható nagyarányú fejlődést, ugyanakkor néhány belvárosi iskola teljesítménye még elmarad a várakozástól. Sajnálatos, hogy ez az impozáns seregszemle túlságosan zárt körben zajlott le, kórustagokon, énektanárókon, érdeklődő szakembereken kívül más alig hallhatta. Tanácskozott a TIT V. megyei küldöttgyűlése Szeptemberben Budapesten összeül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat V. országos küldöttértekezlete, hogy megvizsgálja, miképpen alakult az ismeretterjesztés helyzete az elmúlt négy évben, az 1964-ben tartott IV. küldöttgyűlés óta. Az országos tanácskozást — a hagyományoknak megfelelően — a TIT megyei szervezeteinek tanácskozása előzi meg. Csongrád megye városi és járási TIT-szervezeteinek mintegy 140 küldötte vasárnap délelőtt a szegedi Tisza Szálló tükörtermében ült össze, hogy megvitassa a társulat megyei szervezetének négy esztendős munkáját, és hogy újjáválassza vezető szerveit. A tanácskozáson részt vett dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke, Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Deák Béla, a Szeged városi párt vb tagja, a pártbizottság osztályvezetője. Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Papp Gyula, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese. A küldöttgyűlés részvevőinek egy csoportja Az elnökség jelentése 1421 előadást — mezőgazda sági dolgozók számára szer Szabadkai tárlatok Szegeden Az ajándékozás sora most déli szomszédainkon volt; gesztusuk, amellyel egyszerre három kiállítást is Szegednek ajándékoztak, lefegyverzőnek mondható. A szépen fejlődő művész- és tudásbarátságnak egy olyan jele ez a tárlat-hármas, amire még sokáig fogunk emlékezni. A tárlatlátogató elsősorban természetesen a képtár első emeletét kitöltő együttes kiállítást járja végig, hogy lássa, hogyan alakult, merre fejlődött legutóbbi bemutatkozásuk óta a szabadkai képzőművészek munkássága. Az első észrevétel: higgadtabb próbálkozások, letisztultabb kísérletek születtek az elmúlt években. Kevesebb a látványos magamutogatás, több a figyelmet felkeltő eredmény. Mintha szemléletükben is, kvalitásuk szerint is összébbcsiszolódtak volna a müvek. Ez a kiegyenlítődés most kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egységében vizsgáljuk meg testvérvárosunk képzőművészetét. Már egy rövid séta is megmutatja, hogy a közel hatvan műtárgy szinte kivétel nélkül egy racionális szemlélet jegyében szűleiett: mind a képekben, mind a szobrokban az elemzés dominál. Ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kapnak a Vasárnap délelőtt három szabadkai vonatkozású tárlat nyílt meg Szegeden: a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában dr. Bálint Alajos múzeumigazgató üdvözlő szavai után Acs József festőművész, a Szerb Szocialista Képzőművészek Egyesületének vajdasági alelnöke a Szabadkai Képzőművészek Tárlatát és Radmila Radojevic kerámiakiállítását adta át a közönségnek, a múzeum kupolacsarnokában pedig dr. Djurdjica Petrovic, a Jugoszláv Néprajzi Társaság titkára a Szabadkai Városi Múzeum egzotikus gyűjteményének bemutatóját nyitotta meg. A tárlatnyitó ünnepségeken magyar részről jelen volt Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, dr. Bodrogi Tibor, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, jugoszláv részről Bela Duránci, szabadkai múzeumigazgató, Djuro Sztipic, a Szocialista Szövetség városi titkára. vezték, s az agrártudományi gát, akinek közel 15 éves kiismeretterjesztés mellett je- magasló elnöki tevékenysélentős szerepet kapott az géért meleg szavakkal monagrárgazdasági is. Az ipari dott köszönetet. Ezután töbmunkásság körében viszont bek között hangsúlyozta a — ha nem is nagy százalék- tagszervezés fontosságát és ban — csökkent az ismeret- rámutatott, hogy ez a munka terjesztő tevékenység. Orszá- Csongrád megyében és SzeA tanácskozást dr. Dömötör gosan az előadások 25 száza- geden a TIT egyik legfontoJános országgyűlési képvi- léfca hangzott el az iparban sabb feladata. Ugyanilyen selő, a vásárhelyt múzeum dolgozók előtt, Csongrád me- nagyfontosságú tennivaló az igazgatója nyitotta meg, gyében csak 14 százaléka- üzemi ismeretterjesztés fejmajd dr. Koch Sándor egye- Ez egy százalékkal kevesebb lesztése is. Meg kell győzni temi tanár, a TIT Csongrád az 1961—63 között ezen a te- e munka jelentőségéről az megyei szervezetének elnö- rületen tartott előadások szá- üzemek vezetőit. Több más ke a küldötteknek előzetesen mánál. E tekintetben — kérdéssel foglalkozva a TIT eljuttatott írásbeli jelentés- mint a jelentés és később a országos elnöke befejezésül hez fűzött kiegészítéseket vitában a felszólalók is hang- kiemelte a néhol lenézett, és A megyei szervezet összes súlyozták — következete- elhanyagolt alapfokú ismemunkaterületeit áttekintő és sebb, hatékonyabb szerve- retterjeszlés fontosságát. részletesen elemző, gazdag zésre van szükség. A Csongrád megyei pártanyagú jelentés a többi kö- Dicsérendő vonása volt vi- bizottság képviseletében Sikzött rámutatott, hogy az el- sz°nt a TIT munkájának, lós János szólott a küldötmúlt négy évben a mezögaz- h°gy az iparban dolgozók tekhez. Hangsúlyozta a TIT, dasági ismeretterjesztés ke- számára szervezett előadások valamint az MTESZ és a rült áz'élvófíalba. Az összes között kiemelkedő számban tsz-szövetség együttmüködéelőadások 49 százalékát — szerepeltek a közgazdasági sének fontosságát, majd rátérnék. Ezek az előadások, mutatott, a megyei és a váviták, ankétok segítették a rosi tanács művelődésügyi közgazdasági gondolkodás- osztályának feladata lenne mód fejlesztését, az új gaz- kidolgozni azokat a feltételedasági mechanizmus beveze- ket, melyek lehetővé tennék tését a TIT-ből kiszorult középisA jelentés a továbbiakban kolai tanárok bevonását az áttekintette a szakosztályok ismeretterjestzesbe. Hasznos tevékenységét, összefoglalta lenne — mondotta a továbfeladataikat, kiemelte az is- biakban —. ha a tudományos merelterjesztés új formái- viták eredményeit az ismenak, főként a szabadegyete- retterjesztésben az eddiginél meknek népszerűségét és ha- jobban hasznosítanánk. Arra tekonysagat, méltatta az im- is nagy szükség lenne, hogy már nemzetközi tekintélyű a szegedi egyetemek ' nagypedagógiai nyári egyetemet, hírű szakemberei — a TITmajd a szervezeti élet kér- munkában való felhasználás déseit ismertette. Az adatok- végett — tudományáguk uj bői egyebek között kiderül, eredményeit időnként eiöhogy a tagság száma az 1964. adásokban ismertessék evi 1142-röl 1102-re csök- Szegedről és a szegedi jákent- rásbóf felszólalt a vitában Dr. Koch Sándor a jelen- Atlasz Henrik, a járási tatéshez fűzött kiegészítésében, nács népművelési felügyeiőelemezve a TIT több fontos je. dr. Ágoston György egyemunkaterül e tet, rámutatott, temi tanár, Csenke László a hogy a legfejletteb új isme- Csongrád megyei tanács retterjesztési formák alkal- művelődésügyi osztályának mazásában Csongrád megye helyettes vezetője. dr. országosan az első helyre Kövesdi Pál főiskolai került, majd hangsúlyozta a tanár, dr. Martonyi Jászinvonal, a minőség fontos- nos egyetemi tanár, Máriasagat. A televízió és az is- földi Márton középiskolai meretterjesztés kapcsolata- tanár, Márki-Zay Lajos tarol szólva kiemelte, hogy a nár. dr. Oláh Ferenc fötevevel szemben a szóbeli orvos, dr. Sipka Sándor ismeretterjesztésnek a hall- egyetmi adjunktus és Tóth gatói aktivitás lehetősége Lajos őrnagy. fölényt biztosít. Bevezető végén a megyei elnök bejelentette a maga és a vezetőség lemondását és utódjául dr. Kiszely György egyetemi tanárt jaszerkezetek, szigorúbb szol- ségre, de még ilyen rövid beszenvedélyek. Nem feladatunk magyarázatot keresni erre a szembeszökő különb- nában, IndónázíTban,"' Cey„ á ,. „ rt , 1,'rtrt íiöl'icl 1 w} . Neveket is említve: örömmel láttuk Szilágyi Gábor igazi intellektuális élményt adó temperáit, Magyar János hideg villanású olajképeit, Milán Poznovija elmélázó csendéleteit, Kalmár Magda és Togyerás József népi ihletésű kerámiatábláit, Gyurcsi Lajos érzékeny fafaragásait, Bacic Ilona egzotikus faliszőnyegét, Sáfrány Imre háromdimenziós virágait, Kalmár Ferenc különös szoborszerkezeteit. Petrik Tibor és Török István szürrealista kísérleteit inkább csak érdeklődéssel nézegettük, s a fiatal Torok Sándor különös nevű absztrakciói is csupán harmonikus színeikkel hívják fel magukra a — tétova — figyelmet. A képtár földszintjén kapott helyet a festőként is sikerrel bemutatkozó Radmila Radojevic kerámia-tárlata. Egy népi ihletésű, de a folklór-elemeket erősen átfogalmazó, választott műfajában nagy biztonsággal dolgozó művész munkái sorakoznak a falakon. Főképp a duzzadó-életteli aktokkal díszített tálak gyönyörködtetnek igazán. A kupolacsarnok egzotikus gyűjteménye megintcsak egyszer látható kiállítás-unikum. A világutazó Vojnich Oszkár által Indiában, Kigélatra kényszerül az alkotásra felhasznált anyag. „Szordínósabb" tehát a látvány, halványabbak, visszafogottabbak a színek, s mindez azért érdemel különös figyelmet, mert ez a „hidegebb" hatású művészet itt formálódik, alig néhány kilométerre tőlünk, ott, ahol ugyanolyan fényesek az utcák, s ahol semmivel sem kisebbek a műveket szülő számoló keretében is meg kell említenünk, hogy aliglonban és még ki tudja hol összeszedett öltözködési és egyéb használati tárgyak köhanem az elmúlt evekben zött elefántösztökétől kezdve néha túlzottnak tuno kifele- a kínaj evőpálcikán át a fatajekozodasuk befejeztevel — háncstakarókig, a díszkardo: 1- , 1 n t* . ! /-.I- *AI _ a szellemi kalandok értékei nek feldolgozása után — higgadt le éppen igy. ilyen sok vonatkozásban példaadóan a szabadkai festők—szobrászok művészete. Sokáig figyeltek, próbálkoztak — most dolgoznak. kig, a sokélö bumerángig minden megtalálható. A Vojnich-gyüjteményre nyugodtan rámondhatjuk: ilyen még nem volt Szegeden! Akacz László Az új vezetőség A küldöttgyűlés ezután vasolta, aki kiemelkedő megválasztotta 21 tagú uj munkát végzett a tudomá- elnökségét és 7 tagú küldöttnyos ismeretterjesztésben ségét a szeptemberi orszáAz elnöki bevezető után gos értekezletre. A TIT medr. Forgó István, a makói gyei elnöke dr. Kiszely városi tanács vb elnöke, az Gyöl"gy egyetemi tanár lett. ellenőrző bizottság elnöke is- Alelnökök: dr. Martonyi Jámertette az ellenőrző bízott- nos Rácz La-i°s a Csongság jelentését. rad megyei Hírlap főszerkesztője. Titkár: Molnár Cl * i te • Zoltán. Az ellenőrző bizottrelSZOlalaSOK sa8 elnöke: dr Forgó István. A héttagú küldöttség Az ezt követő vitában fel- tagjai: Hantos Mihály, dr. szólalt dr. Ortutay Gyula is. Kiszely György, Koch SánAz országos elnökség névé- dor, dr. Kovács József, a maben köszönetet mondott a kói járási tanács elnöke, Csongrád megyei szervezet Molnár Zoltán, Rácz Lajos vezetőinek négy esztendős és dr. Szalontai József, a munkájukért. Külön méltatta Csongrád megyei pártbizottdr. Koch Sándor munkássá- ság helyettes osztályvezetője. KEDD, 1968. ÁPRILIS 30.