Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

A mögöttünk lévő évtizedben párt-, állami és társadalmi szervek nagy gondot fordítottak arra, hogy politikai, gazdaság-politikai elképzeléseinket megértse és cselekvően támogassa Csongrád megye lakossága. E munkánk segítői a televízió, a rádió, a napi- és hetilapok minden családnál megtalálhatók. Ezek a politikai hírközlő eszközök megkülönböztetett jelentőségűek, de sem a múltban, sem a jövőben nem pótolják, nem helyettesítik a politikai tevékenységben az élő szó erejét; a szóbeli informálást. S kizárják a vita lehetőségét is. Ebből a meggondolásból kapott nagyobb szerepet a párt IX. kongresszusa alapján a tömegpolitikai munkában a szóbeliség; a pártnapok, gyűlések, csoportos beszélgetések, üzemi, szövetkezeti és társadalmi rendezvények sokszínűsége jól szolgálta a politikai tájékoztatást és tájékozódást. A párt és az állam a dolgozó emberek tízezreivel tart fenn e csatornákon keresztül állandó érintkezést Csongrád megyében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága idén április 5-én megvitatta a tömegek körében végzett politikai munkánk továbbfejlesztésének elvi es gyakorlati kérdéseit és a jövóre vonatkozóan kialakította álláspontját. A téma napirendre tűzését szükségessé tette az, hogy hazánkban a szocialista gazdasági és társadalmi alapok megteremtésével a szocializmus teljes felépítéséhez kezdtünk. Ebben a periódusban több olyan új gazdasági, társadalmi törvényszerűség gyakorlati érvényesülése jelentkezik, amelyeket szükséges alaposan megismertetni a lakossággal, mert csak tudatos társadalmi cselekvéssel válnak életünk hathatósabb támogatóivá. Mindenekelőtt a gazdaság új irányítási rendszeréből adódó gazdasági, politikai és társadalmi feladatok megértetéséről és megvalósításáról szólunk. A párt megyei bizottsága figyelmét főként az új kérdésekből adódó politikai feladatokra és teendőkre fordította. A párt IX. és X. kongresszusa közé eső négy évet úgy foghatjuk fel, hogy a szocialista építés meggyorsításához készülünk; korszerűbbé, célirányosabbá és hatékonyabbá tesszük munkánkat. Ehhez a párt IX. kongreszusának megállapításai adnak kedvező elvi alapot a gyakorlat számára. Ezen az elvi alapon került napirendre a gazdaság új iránytíási rendszerének kimunkálása és bevezetése, továbbá az a tevékenység, amely majd társadalmi mechanizmusunkat is jobban hozzáigazítja a politikai, gazdasági szükségletekhez, amely egyben elősegíti a párt vezető szerepének jobb és korszerűbb érvényesülését ls. Az állami irányító munkában már érdemleges változások jelentkeznek; hasonlóképpen a szakszervezetek hatáskörének, jogkörének és felelősségének növelésében; s a Hazafias Népfront azóta lezajlott IV. kongresszusa e mozgalom társadalmi, politikai erejének és hatásának lényeges növeléséhez teremtett szilárdabb elvi és politikai alapot. napirendre kerül p« vizsgálata olyan mélységig, mint ahogyan ez a gazdaság esetében történt Hasonló céllal kerül előtérbe kulturális életünk alapos elemzése is. Ezek a tények azt mutatják, hogy a párt — a két kongresszus közötti időszakban — kimunkálja a szocializmus teljes felépítését tisztázó ée szolgáló elméleti kérdések egy részét a gyakorlati munka számára. Társadalmunk előtt ezzel olyan távlatokat nyit, amelyek megvalósításúért érdemes küzdeni, dolgozni. Ezeket a lelkesítő távlatokat és összefüggéseket politikai tömegmunkával a napi gyakorlat síkján szükséges érthetően közreadni. A dolgozó emberek igénylik a tájékoztatást és elvárják, hogy az ő tájékoztatásuk is meghallgatásra találjon. Nemcsak nemzetközi és országos eseményekre kíváncsiak, legalább ilyen mértékben érdekli őket, hogy milyen közérdekű, fontos kérdések szerepelnek lakóhelyükön: városokban és községekben, s a munkahelyükön; üzemekben, szövetkezetekben, intézményekben. Míg a nagy kérdésekről folyamatos információt kapnak, addig a helyi események, gondok ritkábban és rendszertelenebből jutnak el hozzájuk, a politikai tömegmunka helyi gyengeségeinek következtében. Továbbra is a politikai felvilágosító munka és a közérdeklődés középpontjában áll a gazdaság új irányításából adódó változások megismerése. Az első néhány hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdasági reform bevezetése Csongrád megyében sem jár gazdasági zökkenőkkel, a lakosság általános politikai hangulatának kedvezőtlen irányú változásával. A kedvező fogadtatásból azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a tömegek értik is a gazdasági mechanizmus lényegét és maradéktalanul támogatják is. Sok olyan kérdés, összefüggés van. amit a dolgozó tömegek nem, vagy nem eléggé értenek, s ezért egyes problémák, nehézs gek és-feladatok jelentkezése előtt értetlenül állnak. A gazdasági reform bevezetése nyomán elég széles körben érezhető az új vonások lebecsülése. Sokan azt kérdezik: ..Csak ennyi az egész?" II töiregpolilikai munka időszerű kérdései A másik, szélsőségesebb megnyilatkozása, hogy minden Jelentkező problémát az új gazdasági mechanizmusra yeaetnek vissza. Ez v helyzet » indokolja, hogy tovább folytassuk az új gazdaságirányítási rendszer kérdéseinek ismertetésére vonatkozó propagandánkat és agitációnkat. De az általános elvek ismertetése helyett most már áttérünk a gyakorlati életben konkrétan jelentkező kérdések magyarázatára. Az üzemi munkást, a tsz-gazdát a gazdasági célkitűzéseknek azok a következményei, összefüggései érdeklik, amelyek mindennapi munkáját, jövedelmét, életszínvonalát és jövőjét a legközvetlenebbül érintik. Ez nyomban mutatja, hogy gazdasági egységeinkben működő párt- és tömegszervezetek vezetőségeire és a gazdasági egységek kommunista, vagy pártonkívüli irányítóira lényegesen nagyobb politikai feladat hárul, mint a korábbi esztendőkben. Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk a javak elosztási rendszerével, a következő hónapokban és években a figyelmet főként a javak előállításának és megtermelésének elsődlegességére fordítsuk. A munkafegyelem és a munkaerkölcs kérdései éppen úgy napirenden maradnak a jövőben, mint a múltban. Hiszen az új irányítási rendszer fő célja a termelés, a gazdaságosság, a műszaki fejlesztés, a korszerű termelés elősegítése és csak ezek gyarapodása szolgálja valójában a fogyasztásra kerülő javak bőségét, de az új irányítási rendszer önmagában nem növeli a fogyasztási javak mennyiségét. Az új irányítási rendszer nyújtotta kedvező lehetőségeket kihasználva a vállalatok, szövetkezetek a dolgozók munkájától, az egész társadalom erőfeszítéseitől várhatnak életszint-növekedést. A gazdasági reform az anyagi ösztönzés, • nagyobb jövedelemdifferenciálódás, a piac hatásának fokozottabb érvényesülését eredményezi. Ez egyben azzal jár, hogy az e kérdésekkel összefüggő korábbi, sok tekintetben merev, egyoldalú felfogás szemléleti változásokon megy át. Politikai tömegmunkánkon nagymértékben múlik, hogy a közvélemény, a közgondolkodás milyen mértékben és ütemben érti meg elképzeléseinket Hasonló a helyzet a jövedelem nagyobb differenciálódásának szükségességét illetően is. Ez napi gyakorlattá válik, megértéséhez azonban huzamosabb Időre van szükség. De megnövekedhet a következő hónapokban és években a meg nem engedett eszközökkel történő nyereséghajszolás, az egyéni és kollektív érdekek indokolatlan előtérbe állítása a társadalmi, az össznépi érdekek sérelmére. Megfelelő adminisztratív rendszabályok mellett a politikai munka eszközeivel szükséges küzdeni az ilyen jelenségek ellen konkrétan ott, ahol jelentkeznek. Az új gazdasági viszonyok széles kőrű lehetőséget biztosítanak a közérdeket szolgáló alkotó munkához, kedvező feltételeket teremtenek a szocialista építés számára nélkülözhetetlen demokráciához. A politikai tömegmunka számára ebből az következik, hogy eszközeivel és módszereivel segítse elő az üzemekben, szövetkezetekben a közvetlen demokrácia erőteljesebb fejlesztését. Kedvezőbb helyzet teremtődik vezetők és munkások viszonyában, nagyobb egymásra utaltságuk. Pártvezetőségeink lépjenek fel kezdeményezőien az üzemekben és termelőszövetkezetekben egyaránt a közvetlen demokrácia, a vitatkozó légkör fejlesztése érdekében. Teremtsék meg — a gazdasági vezetőkkel közösen — a munkások körében a rendszeres tájékoztatást az üzem, termelőszövetkezet aktuális gazdaságpolitikai. termelési kérdéseiről. is kedvezően hat a gazdaság ú.i irányítási rendszere. Erősödnek a megfelelő vitafórumok. A közügyekkel foglalkozni kívánó lakosság ezeken kifejti véleményét, álláspontját. Ügyelünk arra, hogy a vitatémákat mi válasszuk meg és a párt helyes álláspontja minden esetben kifejezésre jusson. Tömegpolitikai munkánkra ez a körülmény is felelősségteljesebb feladatokat hárít. Csongrád megyében is nagyszámú munkás, paraszt, értelmiség segíti a szocialista építőmunkát alkotó, gondolkodó tevékenységével. A gondolatokra most különösen nagy szükség van. ezért a gondolatok bátorítását, a viták ösztönzését állítjuk első helyre. Természetesen azzal, hogy mi sohasem voltunk és nem is leszünk az öncélú viták mellett. . Megoldásra váró nagy és helyi kérdések képezik a megoldási lehetőségekre irányuló viták tárgyat. Eszmei, politikai munkánkban, felvilágosításunkban fontos szerep jut a szocialista hazafiságra való nevelésnek, a nacionalizmus, a nemzeti nihilizmus elleni küzdelemnek. .Az. imperializmus eszmei behatolása, íellazilasi poliiikája erősödik, ezzel szembeállítjuk igényesebb, ideológiai és politikai munkánkat. A nacionalizmus, a nemzeti közömbösség elleni harc megkívánja a marxista osztályszemlélet erősítését és az internacionalista felfogás és életérzés széles körű terjesztését Tömegpolitikai munkánkban jelentős szerepet kap a nemzetközi kommunista mozgalomban jelentkező ellentmondások tisztázása, megértetése. A szocialista országok, a kommunista pártok egysége nem jelent uniformizálást, nem jelenti a pártok álláspontjának egyegy konkrét kérdésében esetleg a teljes azonosságát. A szocialista országok és a kommunista pártok függetlensége és önállósága feltétele az egészséges együttműködésnek és egységnek. Az önállóság és függetlenség önmagában azonban még nem elegendő az egységhez, szükséges ehhez az, hogy minden szocialista ország és kommunista párt saját országa és népe érdekei mellett tartsa szem előtt a nemzetközi munkásosztály, a szocialista rendszer érdekeit és eszerint cselekedjék. Ezekről a kérdésekről tömegpolitikai munkánkban reálisan és megfontoltan beszélünk, mert minden illúziókeltés, vagy a negatív jelenséget eltúlzó vélemény árt belső politikai életünknek is A szocialista nemzeti egység kialakulása megteremtette a feltéleleit a szocialista nemzeti tudat, a szocialista hazafiság erősödésének. A mindennapi munka a szocializmus építésében való részvéted egyik jellemző kifejezője a szocialista hazafiságnak. De nagy szerepet kap a kisebb közösséghez, a szülőföldhöz való ragaszkodás, az adott üzem, intézmény, község város boldogulásáért való munkálkodás és odaadás. A jó értelemben vett lokálpatrióta vonások, a közösségért végzett munka éppen ezért fontos serkentője és lendítője a szocialista hazafiságnak. A következő években erre sokkal nagyobb gondot fordítunk, ezt kívánja lakosságunk érdeklődése, fejlett gondolkodása. A tömegpolitikai munka módszereit és eszközeit is alkalmasabbá kell tenni arra hogy célszerűbben szolgálja a társadalom politikai igényeit A következő években nagy szerephez jut a meggyőzés, a politikai vita. Sok hatás éri az embereket: kedvező és kedvezőtlen hatások, elveink érvényesülnek, de hatnak a velünk szembenálló eszmék is. A politikai tömegmunka a jövőben főként az informálás és a vita síkján realizálódik a gyakorlatban. A különböző érdekellentétek jobban felszínre kerülnek, mint korábban. Lényeges, hogy politikai eszközökkel nyúljunk a különböző szemléletű álláspontok tisztázásához és érdekösszeütközések vizsgálatához. Es ne adminisztratív módon, mert egy-egy elhirtelenkedett lépés, különösen most még, egy városra, járásra vonatkozóan kedvezőtlen politikai hatással járhat. Míg egyfelől bátorítjuk a vitát, meghallgatunk minden véleményt, s polemizálunk saját plattformunk alapján, eközben ne süssünk valamilyen ijesztő jelzőt vitapartnereinkre. A „szektás", vagy „revizionista" jelző elriasztja az embereket. Szektáriánizmus persze létezik, és ez támadja politikai piattformunkat, de ez tudatos, megfontolt, elméleti és politikai koncepció. S ott. ahol jelentkezik, természetesen a nevén nevezzük. Hasonlóképpen a revizionizmus is tudatos, megfontolt, elméleti és politikai koncepció, ott ahol jelentkezik, érthetően fellépünk és leleplezzük. De az egyszerű emberek vitáiban jelentkező véleményeket nem lehet úgy kezelni, hogy valamilyen. velünk szembenálló tudatos eszmeáramlatot próbálnak melengetni és kifejteni. A viták a szocialista építés egy-egy új lépéseinek hogyanjai körül zajlanak, amelyben lehetnek egymásnak ellentmondó nézetek és vélemények. Magatartásunkban lényeges vonás, hogy mi nem kinyilatkozásokkak hatalmi álláspontok hangoztatásával akarunk nézeteinknek érvényt szerezni, ezt érvekkel és tényekkel tesszük; mert az a célunk, hogy szocialista építésünk közös gondjai építőmunkánk sok. sok kérdése minél több ember ügye, gondja legyen. A gazdaság új irányítási rendszere következtében az önállóság és a kezdeményezőkészség nagy szerephez jut. A tömegpolitikai munka fejlesztése, hatékonyságának fokozása megkívánja a pártszervezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének. aktivitásának növelését is. A pártalapszervezetek nagyobb önállósága nem megalapozatlan kívánság: gazdasági, társadalmi fejlődésünkből, az új gazdasagi mechanizmusból adódó objektív szükségesség. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között az egyes vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, községek és városok helyzete, a felmerülő konkrét problémák, a helyi gondok és feladatok annvira eltérőek lesznek, hogy ezekben a helyes álláspont, a jó megoldás kimunkálása elsősorban a helyi szervekre, a vezetőkre, a pártszervezetekre vár. A felső szervektől tanácsot, általános útmutatást, megfelelő politikai orientálást kapnak. Ez a helyzet előírja, hogy pártszervezeteink önállóan reagáljanak a körülöttük történő eseményekre, mert az adott konkrét kérdésekre nem kapnak „felülről" pontos recepteket. Szükséges, hogy olyan politikai, harci szervezetté váljanak pártszervezeteink, hogy megfelelő hatást gyakoroljanak a környezetükben dolgozó emberekre. önálló működő termelési egységekben növekszik a helyben eldöntendő kérdések nagyságrendje. Ezeken a helyeken a pártvezetőségekre igényesebb, felelősebb munka vár, mint a nagyobb kötöttségeket hordozó. úgynevezett telephelyeken. Mégis mindenütt szükséges kialakítani azt a politikai bázist, amelyre pártvezetőségeink támaszkodhatnak rendszeresen és tudatosan (a párt és a szakszervezeti bizalmiak, szocialista brigádvezetők, tsz-brigád- és munkacsapat vezetők, akiket gyorsan lehet informálni az üzemben, szövetkezetben jelentkező, a munkásokat, tsz-tagokat érintő kérdésekről.) Pártvezetőségeink üléseiken rendszeresen vitassák meg az üzem, a szövetkezet dolgozóit foglalkoztató politikai kérdéseket, s a kialakult vélemény alapján reagáljanak önállóan. E munkájukba mindenütt vonják be a gazdasági vezetőket, akik helyzetüknél fogva politikai tényezők is egyben. Párttagságunkkal jobban foglalkozunk, mert azt akarjuk elérni, hogy erősödjék a párt alapszerevezetek közvéleményformáló szerepe. Éppen ezért a kommunisták tájékoztatására, nevelésükre, képzésükre a következő években nagyobb gondot fordítunk. Ezáltal tudjuk elérni, hogy a kommunisták mindenütt még hathatósabb politikai erőt képviseljenek. A tömegpolitikai munka differenciálását sokoldalúan kezdeményezzük. Ebben jelentős szerepet játszik a társadalmi munkamegosztás a különböző társadalmi és tömegmozgalmak között. A párt a szakszervezetekben dolgozó kommunista tisztségviselők és az üzemi szakszervezeti szervekben dolgozó kommunista tisztségviselők és az üzemi szakszervezeti szervekben dolgozó párttagok útján serkenti a munkásosztálynak e nagy tömegszervezetét arra. hogy politikai tevékenysége hatásosabbá váljék az. ipari munkásság körében A szakszervezetek feladatai nőnek az üzemi demokrácia fejlesztésében, a dolgozók érdekeinek érvényesítésében és védelmében. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha politikai munkájukban nagyobb jelentőséget biztosítanak az agitáció és a tömegpolitika fórumainak: termelési tanácskozásoknak, taggyűléseknek, brigádértekezleteknek, bizalmi megbeszéléseknek stb. A Hazafias Népfront vezető szerveiben dolgozó kommunisták az, egész népet átfogó tömegmozgalom keretein belül segítsék elő a szocialista demokrácia erősítését, fejlesztését. Foglalkozzanak a közélet, közigazgatás, az állampolgári együttélés demokratizmusával, a városok és községek fejlesztési, kommunális kérdéseivel. Segítsék közéletünk pezsgőbbé válását A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának fő tartalma: a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztése, a párt politikájának népszerűsítése, az ifjúsági tömegek társadalmi aktivitásúnak fejlesztése és szervezése. Az ifjúsági szövetség bátrabban kezdeményezze megoldásra érett ifjúsági problémák napirendre kerülését. A politikai tömegmunka differenciáltsága megkívánja a társadalmi tömegszervezetek és tömegmozgalmak hatékonyabb munkáját, s itt jelentős szerepet kap minden fokon a pártszervezetek elméleti politikai inspiráló tevékenysége és koordinációja. A tömegpolitikai munkában a differenciálás természetesen alkalmazkodik életkori sajátosságokhoz, műveltségbeliséghez, érdeklődési körökhöz. Ezzel kifejezzük azt is. hogy politikai tömegtevékenységünk módszereit tovább kell tökéletesítenünk. Munkánk középpontjában most a kis közösségekben dolgozó emberekkel való foglalkozás áll. Ez az az igény, ami különösen megnöveli pártalapszervezeteink vezetőségével és tagságával szemben támasztott követelményeket. A megyei pártbizottság állásfoglalása a tömegpolitikai munka fejlesztésének reális célkitűzéseit tartalmazza. Nem zárja le a napirenden levő elvi és gyakorlati kérdéseket. Pártbizottságaink és pártszervezeteink. s a tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták számára több éves tervszerű és koncentrált tevékenységhez nyújt támpontot.