Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 97. szám
Megkezdődtek az ifjúsági jogásznapok Holnap: eredményhirdetés Csütörtökön, tegnap délelőtt dr. Veres Miklós docens, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánhelyettesének ünnepi megnyitójával megkezdődtek a szegedi ifjúsági jogásznapok. A harmadszor megrendezésre kerülő találkozóra Budapestről 67, Pécsről 44 tagú küldöttség érkezett a társkarok képviseletében. Az ifjúsági jogásznapok rendezvényei közül nagy érdeklődést váltott ki a tegnap délelőtt megtartott perbeszédverseny. Ezen a vetélkedőn a hallgatók, a védő és az ügyész szerepét vállalták magukra. Az izgalmas versenyt a budapesti Weíder György nyerte, második, a szegedi Horváth Ferenc lett. A délutáni órákban az Ifjúsági jogásznapok sportvetélkedőit rendezték meg, este szellemi öttusa versenyre került sor. Ma, pénteken és holnap, szombaton szakszövegfordítási versenyekkel folytatódik a rendezvénysorozat, emellett államjogi, államigazgatási jogi és polgári jogi kérdéseket is megvitatnak a joghallgatók. A diákkörök egy-egy dolgozattal reprezentálják tudományos munkájukat. Április 27-én, szombaton ünnepélyes eredményhirdetéssel érnek véget az ifjúsági jogásznapok. K. M. K. fiz MJSZ közgyűlése A Jogászház dísztermében csütörtökön tartották a Magyar Jogász Szövetség 7. küldött közgyűlését. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Nagy Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és dr. Jókai Lóránd, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára. Dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség megbízott főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóJát. A referátumot vita követte. A közgyűlésen megválasztották a Magyar Jogász Szövetség 04 tagú választmányát, amely első ülésén megválasztotta a 17 tagú elnökséget és a fegyelmi tanácsot. Az elnökség dr. Prandler Árpádot választotta a Magyar Jogász Szövetség főtitkárává. HUSZONÖT ÉVES — és nincs párja Fejlődött a III. kerület kereskedelmi ellátása A szegedi IT1. kerületi tárnics tegnap megtartott ülésén napirend előtt megtárgyalta a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta foganatosított intézkedéseit. A jelentéshez Sziládi Sándor tanácstag az általános iskolát végzett fiatalok elhelyezése ügyében, Rozsa István tanácstag pedig a Répás utcában tervezett járdaépítés elhalasztása miatt szólt hozzá. Ezután Markos Károly vb titkár terjesztette elő a múlt évi tanácsi költségvetés és a községfejlesztési alap zárszámadó Jelentését, amit a tanács — Sziládi Sándornak a napközi otthonok kapacitásbővítésével kapcsolatos javaslata Után — elfogadott és jóváhagyott. A kerület kereskedelmi ellátottságának helyzeteröl szóló jelentést Bors István, az ipari és kereskedelmi állandó bizottság elnöke terjesztette elő. A jelentés pozitívan értékelte az üzletek áruellátottságát, az utóbbi hónapokban tapasztalt választékbővülést. Az' állandó bizottság megállapításai szerint szükséges a kerület kereskedelmi hálózalának bővítésé, a Bécsi körút és az Alföldi utca többszáz új lakásába beköltözött családok ellátására új üzletek létesítése. Az előterjesztésről szóló vitában Kószó József, Teleki Ferenc, Nagy Istvánné, Kasza Júlia tanácstagok és Farsang Lászlóné, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője szólaltak fel. Szóvá tették egyes élelmiszerüzletek higiéniai hiányait a Marx téri piac átrendezésének és a mihálytelekl szövetkezeti kisáruház építésének mielőbbi megkezdését. Bors István válaszai és Vincze Antal öszefoglalója után a tanács a jelentésben foglaltakat jóváhagyta. Napirend után Markos Károly vb. titkár az 1968. évi fejlesztési alap tervének módosításáról, Teleki Ferenc tanácstag, a Dorozsmai út nyarfasorának rendezéséről, Répák János tanácstag a 624. számú ipari lanulóintezetben levő felvételi lehetőségekről, Gyuris István tanácstag a Ságváritelepi tó feltöltésének közegészségügyet veszélyeztető módjáról, Felhő József tanácstag arról, hogy a Gyöngyvirág cukrászdában kezdjék már meg a fagylalt árusítást — előterjesztést tettek. Közérdekű kérdésekben interpelláltak: Virág István, Zoltánfi István, Tanács Antal, Rajcsányi András, Nagy Istvánné és Jónás György tanácstagok. A válaszokat Vincze Antal vb. elnök adta meg, majd javaslatára jegyzőkönyvi dicséretben részesítette a tanácsülés a kerületben április 4. alkalmával kormány és minisztériumi klütntetésben részesült üzemeket és vállalatokat: a Szegedi Konzervgyárat, a Szegedi Ecset- és Sepprügyárat, a 10. számú^KÖV-öt és az öntödei Vállalatok Elhagyva Lábatlant, ahol a háztetőkön, ablakpárkányokon vastagon megülepszik a cementgyár szürke pora és a nyiladozó fák is fuldokolnak tőle, lassan kitisztul a levegő. Selymes pászitok, üdezöld ligetek váltják egymást, mintha végleg kiszaladtunk volna az iparkörzetből. Aztán egy éles kanyar és már bent is vagyunk a nyergesujfalui Viscosagyár udvarán. Cikázva... Csend fogad és verőfény. A Duna felé nézve — egy hajításnyira cammog a folyam — vöröstéglós épületek kandikálnak kl a sütkérező jegenyék és bokrok közül. Gondozott ágyások és sok virág. A kép felfogható üdülőhelynek, szanatóriumnak, esetleg még laktanyának is, csak éppen gyártelephez nem hasonlít. Pedig 25 év óta folyik itt a munka: most áprilisban jubilál az ország egyetlen műszálüzeme. Zsengellér István igazgatót inkább futballistának nézné az ember. Nem azért, mintha valami köze lenne a hasonló nevű egykori kiváló labdarúgóhoz (talán annyi, hogy mindketten ceglédi születésűek), hanem zömök, izmos testalkata miatt. Mintegy 35 esztendő lehet mögötte, s csendes, szakszerű beszede mögül ki-kisüt a fiatalos lobogás. Széles arca bepirosodik, ha arról szól, ami nem tetszik neki: eddig 11-szer nyerték el az élüzem címet, egyszer meg a Minisztertanács vándorzászlaját, de tavaly már hiába értek el különösen szép eredményt, a kitüntetés ezúttal elmaradt. Az üzemrészek: belül is méltók a külső környezethez. Ha a párás meleget és a gépmonstrumok zaját leszámítjuk, a munkakörülmények igazán kedvezőek. Még a különféle szagok sem túl erősek — klbirhatók. A viscosaselyem cérnázó kikészítője hasonlít a szegedi textilművek fonodájához. A celofánszárító hatalmas hengersorai mellett Izzasztó a meleg, sokat enyhít azonban rajta a mennyezetről csöveken befuvatott hűvös levegő. Cikázva futnak a hártyavékony fényes lemezek, amelyeket kl főzéskor használnak a háziasszonyok. Illetve filteres cigaretták külső csomagolására a dohánygyárak. S ami a legérdekesebb: a praktikus anyag barna, mézvastagságú szirupból, szintetikus vegyületből áll össze rendkívül bonyolult eljárással. papírzsákra, amelyben fehér, pikkelyszerű anyag látható. Ebből a kaprolaktámnak nevezett szerves sóból készül a magyar nylon (danulon) női harisnya. Na, ezt érdemes megnézni. Megmossák, kitisztítják a „pikkelyt", majd apró daru.szerü őrleményt készítenek belőle. Aztán 70 fokon felolvasztják és piciny lyukakon átpréselik. A kerti locsoló rózsájához hasonló szórófejből már kész danulon szálak folynak ki végtelen, alig látható vékonyka csíkokban. Ezek a szálak azonban még olyanok, mint u gumi — ki kell nyújtani ahhoz, hogy ez harisnyát köthessenek belőle. A tágas nyújtógép-teremben orsók ezrei pörögnek, magukra gyűjtve a vakítóan fehér műszálat. Jászapáti Zsuzsanna és barátnői őgyelegnek az itteni engedelmes gépek között havi 1400—1500 forintért. Órabéresek már 2—3 év óta és —mint mondják — „klassz itt lenni". Nem nehéz az itteni rmm- A selyemüzem emeleti abka, többnyire csak a gépekre lakából rálátni az újabb üzemcsarnok építkezésére. Ezekben további 3500 tonna műanyagszálat készítenek majd. A kormány 1975-ig milliárdos összegeket fordít a fejlesztésre, mert így kisebbek lesznek a költségek és Nyergesújfalun a szükséges szellemi tőke is rendelkezésre áll. Selyem ? kell ügyelni. Jelenleg 2200 fő a gyári létszám, s valószínűleg nem is megy el innen máshová senki. Kétségtelenül jobb itt, mint a környékbeli eternit-, cement- és téglagyárak egészségtelen munkahelyein. A keresetekkel ls kl lehet jönni, a tavalyi munka után pedig egy _ , , hónapi nyereségrészesedést CUTÓbOl fizetett a gyár. Vasvázak, 15 méter magas SZ/nVO/IO/Oíl tartálysorok, csövek, láncok, kábelek, műszerek dszungelén át jutunk el a selyemíizembe. Selyem? Hát olyasféle selyemszálat, amilyet a selyemhernyó sodor a szájával, hiába keresnénk itt. Fekete Ferenc igazgatóhelyettes rámutat egy felszakított Növekszik kishatárközi forgalmunk Jugoszláviával Hogy szebb, tisztább legyen városunk! Szeged csinosítása, rendezése, tisztasága gyakori témája cikkeinknek. Az írásokhoz nemcsak az újságíró személyes tapasztalatai nyújtanak ösztönzést, olvasóink, levelezőink sok ezres tábora ls buzdítást ad az észrevételek, javaslatok közlésével. Ezekből a levelekből látjuk, hogy Szeged lakóinak túlnyomó többsége szereti városát, azt akarja; hogy még szebb legyen és elkeseredik, ha rendbontást tapasztal. A szerkesztőségbe érkezett levelek tömegéből e kérdéssel foglalkozó Írásokat gyűjtöttük csokorba és bocsátjuk közre rovatunkban. Papírhulladékok Udvari zaj Kasza Andrásné, Attila utca 4. szám alatti olvasónk panaszkodik, hogy a Hajnóczy utca 3. számú házzal ként csúfítja a belvárost — közös udvarukon a Hajnóczy miért nem hozzák rendbe, s utcai gyerekek (érdekes, hogy hirdetnek rajta? Szóvá teszi csak pontosan azok. A szerk.) B- ithvánv levélírónk, hogy a Tisza délutánonként késő estig ittl olva- Sz6110 előtti beton vlrúgtar- labdarúgó-mérkőzéseket rentókban mindeddig a tavalyi deznek. Két percre van a száraz föld „diszelgett", pe- játszótér, de hiába kérés, fedig már hetekkel ezelőtt nyegetés, a gyerekek ragaszfriss virágokat ültethettek kodnak az udvarhoz. Sőt, volna azokba. A kereskedelem élelmiszerboltjaiban kozhatunk már déli szomszédaink cikkeivel, amelyek a nálunk gyártott termékek választékát bővítik. E vonatkozásban azonban a kölcsönös lehetőségek korántsem kimerítettek. Ennek szükségességét látva Szegeden tanácskozást tartottak a mindkét allam területét érintett — Csongrád és £ács megyei, illetve a szabadkai, és újvidéki — kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek vezetői. A megbeszélésen részt vett Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága ipari osztályának vezetője. Deák Ferenc, a Csongrád megyei, dr. Farsang Lászlóné, n szegedi megyei Jogú városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője, dr. Medgyesi Béla, a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi főosztályénak helyettes vezetője, Sumir József, a Konzumex vezérigazgatója. Jeszegedt len volt a jugoszláv nagykötalál- vétség kereskedelmi tanácsosa, s a kereskedelmi forgalom szervezését végző jugoszláv és magyar vállalatok vezetői. A tanácskozás résztvevőt kölcsönösen ismertették elgondolásaikat a kishatárszéli forgalom növelésére, majd szakmánkénti csoportokban részletes megbeszéléseket folytattak. A tanácskozás bár csak kiindulópontot jelent, de már közvetlenül hozott is néhány eredményt. Csak példaként említhetjük, hogy nálunk a Jugoszláviából vásárolt termékek Szegeden kívül a megye városaiban és nagyobb községeiben is kaphatók lesznek. Ugyanakkor Újvidék egy magyar „Budapest" elnevezésű üveg-póreelán-ajandék boltot nyit, ahol egyebek között a hódmezővásárhelyi Majollkagyár termékei is árusításra kerülnek. Dr. Csada László Hődör Antal utca 17. szám alatti olva sónk azt teszi szóvá levelében, hogy sok rendetlen ember szétdobálja az utcákon a villamosjegyeket. Ezért szemetesek a villamos-megállóhelyek, különösen a rókusi templom melletti (sajnos, a többi is. A szerk.). Javasolja, hogy a villamosmegállóknál, így az új, Vörösmarty utcainál ls, szereljenek fel pupírgyűjtőt. A rongálókat pedig szigorúan vasónk azzal Yirágtiprók Kovács Albertné, Bécsi körút 8—16. és még többolmég felnőttek is közéjük vegyülnek labdát rúgni. Levélírónk hatósági rendszabályozást kér. Csiszár Géza, Marx tér 17. szám alatti lakos olvasónk ugyancsak a lármára panaszkodik: 16 család nevében foglalkozik kéri hogy egyik lakótársuknak tiltsak meg a kutyatar^J^^J^ szerkesztőségünkbe küldött tást> mert a k£ya eg4 éji CSUu levelében, hogy sokan nem jel vonít a folyosón. A kua Batthyány utca fMuenal becsülik meg a társadalmi tyaugatásra a macskák is ö munkát, amellyel az utcákat nyávogni kezdenek s vége a . . 7,.,, . . nyugalomnak. (Kutyát, macsviragositjak a varosban. A kát bárki tarthat _ ígaZi Gólya utcában a kerékpáro- olyan zárt helyen, ahonnan zók tönkreteszik a virág- az állatok nem zavarhatják ágyakat, ezzel elveszik azok a szomszédokat. A szerk.) is rosszabb, miatt Plakátok Vidy János olvasónk kifő- _ gásolja, hogy a hirdető vál- kedvét) akik szépíteni igyelalat plakatjaival elcsúfítják , „ , . . . .... a lakóházak és középületek keznek ha2uk ele->et' falait. Különösen szemet Aszfaltos átkelőt rontó a Hősök kapujának falán elhelyezett plakáterdő. Javasolja, hogy csak hirdetőtáblákra és -oszlopokra lehessen plakátot ragasztani. Üres virágtartók Nagy János olvasónk szinte az eiőbbi levélre válaszol, amikor azt írja, hogy a Kárász utca elején levő Állatni Biztosító hirdetőoszlopa két éve üres, csöntvázVarjak Dobó István, Alföldi utca 28. szám alatti lakos olvasónk az utcájukban folyó útNagy Kálménné olvasónk és járdaépítéssel kapcsolata Széchenyi tér Debreceni ban Javasólja, az átkelőheétteremmel szembeni nagy lyeket is aszfaltburkolattol fáján elszaporodott varjak készítsék, ne kockakőből, irtáséra, vagy elriasztására ..Ennek különösen a tűsarkú hívja fel a figyelmet. „Ügy, mint a verebekkel" — írja, javasolván, hogy a Vadászok szabadítsak meg a környékbeli lakókat az éktelen károgástóL cipőt viselő nők örvendeznének" — írja. Idén 600 millió forintnyi értéket szándékozik termelni a Viscosagyár, a várható nyereség pedig 60—70 millió forint Ez természetesen függ a közösség munkájától és a világpiaci árak alakulásától. Az új mechanizmusban ugyanis szabadáras termekeket gyártanak. Ha meg akarnak élni, nem adhatják drágábban, mint a világpiaci ár, különben a hazai textilgyárak importból szerzik be szükségleteiket A gyár azonban exportálni is szándékozik, mintegy 120 millió forint értékű árút ebben az évben, főleg kapitalista országokba. mert ez anyagilag kedvezőbb számára. A minőséget nézve a Viscosagyár gyártmányai megütik az európai színvonalat, jóllehet a gazdaságosság és az áru szépsége szempontjából már nehezebben tud lépést tartani. A lelkes kollektíva azonban nem hagyja magát. Egyre újabb és korszerűbb megoldásokon töri a fejét, hogy győzhesse a versenyt. Ahogyan saját erejéből kidolgozta az országszerte kedvelt műraffia gyártását, tovább fejlesztette a speciális művatta előállítását, hasonlóképpen gondol a gyártmányok szépségére is. F. N. I. ló tanács - díjazásért Tegnap megtartotta alakuló ülését az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Bizottság. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes bejelentette: a szaktanácsadói címjegyzékbe eddig húsz tudományos kutatóintézetet, oktatási intézményt és mezőgazdasági üzemet vettek fel. A Jegyzékbe továbbá 40 szerv kérte felvételét, ami azt jelenti, hogy igen változatos témakörben kérhetik ki a termelők a legilletékesebb szakemberek véleményét, tanácsát — megfelelő díjazás ellenében. PENTEK, 1968. ÁPRILIS 26. DÉL-MAGYARORSZAG