Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

Megkezdődtek az ifjúsági jogásznapok Holnap: eredményhirdetés Csütörtökön, tegnap dél­előtt dr. Veres Miklós do­cens, a József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékán­helyettesének ünnepi meg­nyitójával megkezdődtek a szegedi ifjúsági jogásznapok. A harmadszor megrendezés­re kerülő találkozóra Buda­pestről 67, Pécsről 44 tagú küldöttség érkezett a társka­rok képviseletében. Az ifjúsági jogásznapok rendezvényei közül nagy ér­deklődést váltott ki a tegnap délelőtt megtartott perbe­szédverseny. Ezen a vetélke­dőn a hallgatók, a védő és az ügyész szerepét vállalták magukra. Az izgalmas ver­senyt a budapesti Weíder György nyerte, második, a szegedi Horváth Ferenc lett. A délutáni órákban az Ifjú­sági jogásznapok sportvetél­kedőit rendezték meg, este szellemi öttusa versenyre került sor. Ma, pénteken és holnap, szombaton szakszövegfordí­tási versenyekkel folytatódik a rendezvénysorozat, emel­lett államjogi, államigazga­tási jogi és polgári jogi kér­déseket is megvitatnak a joghallgatók. A diákkörök egy-egy dolgozattal repre­zentálják tudományos mun­kájukat. Április 27-én, szom­baton ünnepélyes eredmény­hirdetéssel érnek véget az ifjúsági jogásznapok. K. M. K. fiz MJSZ közgyűlése A Jogászház dísztermében csütörtökön tartották a Ma­gyar Jogász Szövetség 7. küldött közgyűlését. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Nagy Zoltán, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának alosztály­vezetője és dr. Jókai Ló­ránd, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára. Dr. Prandler Árpád, a Ma­gyar Jogász Szövetség meg­bízott főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámoló­Ját. A referátumot vita kö­vette. A közgyűlésen megválasz­tották a Magyar Jogász Szö­vetség 04 tagú választmá­nyát, amely első ülésén meg­választotta a 17 tagú elnök­séget és a fegyelmi taná­csot. Az elnökség dr. Prand­ler Árpádot választotta a Magyar Jogász Szövetség fő­titkárává. HUSZONÖT ÉVES — és nincs párja Fejlődött a III. kerület kereskedelmi ellátása A szegedi IT1. kerületi tá­rnics tegnap megtartott ülé­sén napirend előtt megtár­gyalta a végrehajtó bizott­ságnak a legutóbbi tanács­ülés óta foganatosított intéz­kedéseit. A jelentéshez Szi­ládi Sándor tanácstag az általános iskolát végzett fia­talok elhelyezése ügyében, Rozsa István tanácstag pe­dig a Répás utcában terve­zett járdaépítés elhalasztása miatt szólt hozzá. Ezután Markos Károly vb titkár terjesztette elő a múlt évi tanácsi költségvetés és a községfejlesztési alap zár­számadó Jelentését, amit a tanács — Sziládi Sándornak a napközi otthonok kapaci­tásbővítésével kapcsolatos javaslata Után — elfogadott és jóváhagyott. A kerület kereskedelmi el­látottságának helyzeteröl szóló jelentést Bors István, az ipari és kereskedelmi ál­landó bizottság elnöke ter­jesztette elő. A jelentés po­zitívan értékelte az üzletek áruellátottságát, az utóbbi hónapokban tapasztalt vá­lasztékbővülést. Az' állandó bizottság megállapításai sze­rint szükséges a kerület ke­reskedelmi hálózalának bő­vítésé, a Bécsi körút és az Alföldi utca többszáz új la­kásába beköltözött családok ellátására új üzletek létesíté­se. Az előterjesztésről szóló vitában Kószó József, Teleki Ferenc, Nagy Istvánné, Ka­sza Júlia tanácstagok és Farsang Lászlóné, a városi tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője szólaltak fel. Szóvá tették egyes élelmi­szerüzletek higiéniai hiánya­it a Marx téri piac átrende­zésének és a mihálytelekl szövetkezeti kisáruház építé­sének mielőbbi megkezdését. Bors István válaszai és Vin­cze Antal öszefoglalója után a tanács a jelentésben foglal­takat jóváhagyta. Napirend után Markos Ká­roly vb. titkár az 1968. évi fejlesztési alap tervének mó­dosításáról, Teleki Ferenc tanácstag, a Dorozsmai út nyarfasorának rendezéséről, Répák János tanácstag a 624. számú ipari lanulóintezetben levő felvételi lehetőségekről, Gyuris István tanácstag a Ságváritelepi tó feltöltésé­nek közegészségügyet veszé­lyeztető módjáról, Felhő Jó­zsef tanácstag arról, hogy a Gyöngyvirág cukrászdában kezdjék már meg a fagylalt árusítást — előterjesztést tet­tek. Közérdekű kérdésekben interpelláltak: Virág István, Zoltánfi István, Tanács An­tal, Rajcsányi András, Nagy Istvánné és Jónás György tanácstagok. A válaszokat Vincze Antal vb. elnök adta meg, majd javaslatára jegy­zőkönyvi dicséretben részesí­tette a tanácsülés a kerület­ben április 4. alkalmával kormány és minisztériumi klütntetésben részesült üze­meket és vállalatokat: a Szegedi Konzervgyárat, a Szegedi Ecset- és Sepprü­gyárat, a 10. számú^KÖV-öt és az öntödei Vállalatok Elhagyva Lábatlant, ahol a háztetőkön, ablakpárká­nyokon vastagon megülep­szik a cementgyár szürke pora és a nyiladozó fák is fuldokolnak tőle, lassan ki­tisztul a levegő. Selymes pászitok, üdezöld ligetek váltják egymást, mintha végleg kiszaladtunk volna az iparkörzetből. Aztán egy éles kanyar és már bent is vagyunk a nyergesujfalui Viscosagyár udvarán. Cikázva... Csend fogad és verőfény. A Duna felé nézve — egy hajításnyira cammog a fo­lyam — vöröstéglós épületek kandikálnak kl a sütkérező jegenyék és bokrok közül. Gondozott ágyások és sok virág. A kép felfogható üdü­lőhelynek, szanatóriumnak, esetleg még laktanyának is, csak éppen gyártelephez nem hasonlít. Pedig 25 év óta fo­lyik itt a munka: most ápri­lisban jubilál az ország egyetlen műszálüzeme. Zsengellér István igazgatót inkább futballistának nézné az ember. Nem azért, mint­ha valami köze lenne a ha­sonló nevű egykori kiváló labdarúgóhoz (talán annyi, hogy mindketten ceglédi születésűek), hanem zömök, izmos testalkata miatt. Mint­egy 35 esztendő lehet mö­götte, s csendes, szakszerű beszede mögül ki-kisüt a fiatalos lobogás. Széles arca bepirosodik, ha arról szól, ami nem tetszik neki: eddig 11-szer nyerték el az élüzem címet, egyszer meg a Mi­nisztertanács vándorzászla­ját, de tavaly már hiába ér­tek el különösen szép ered­ményt, a kitüntetés ezúttal elmaradt. Az üzemrészek: belül is méltók a külső környezethez. Ha a párás meleget és a gép­monstrumok zaját leszámít­juk, a munkakörülmények igazán kedvezőek. Még a különféle szagok sem túl erősek — klbirhatók. A vis­cosaselyem cérnázó kikészí­tője hasonlít a szegedi tex­tilművek fonodájához. A ce­lofánszárító hatalmas hen­gersorai mellett Izzasztó a meleg, sokat enyhít azonban rajta a mennyezetről csöve­ken befuvatott hűvös levegő. Cikázva futnak a hártyavé­kony fényes lemezek, ame­lyeket kl főzéskor használnak a háziasszonyok. Illetve fil­teres cigaretták külső cso­magolására a dohánygyárak. S ami a legérdekesebb: a praktikus anyag barna, mézvastagságú szirupból, szintetikus vegyületből áll össze rendkívül bonyolult el­járással. papírzsákra, amelyben fehér, pikkelyszerű anyag látható. Ebből a kaprolaktámnak ne­vezett szerves sóból készül a magyar nylon (danulon) női harisnya. Na, ezt érdemes megnézni. Megmossák, kitisztítják a „pikkelyt", majd apró daru­.szerü őrleményt készítenek belőle. Aztán 70 fokon felol­vasztják és piciny lyukakon átpréselik. A kerti locsoló rózsájához hasonló szórófej­ből már kész danulon szálak folynak ki végtelen, alig lát­ható vékonyka csíkokban. Ezek a szálak azonban még olyanok, mint u gumi — ki kell nyújtani ahhoz, hogy ez harisnyát köthessenek belőle. A tágas nyújtógép-teremben orsók ezrei pörögnek, ma­gukra gyűjtve a vakítóan fehér műszálat. Jászapáti Zsuzsanna és barátnői őgye­legnek az itteni engedelmes gépek között havi 1400—1500 forintért. Órabéresek már 2—3 év óta és —mint mond­ják — „klassz itt lenni". Nem nehéz az itteni rmm- A selyemüzem emeleti ab­ka, többnyire csak a gépekre lakából rálátni az újabb üzemcsarnok építkezésére. Ezekben további 3500 tonna műanyagszálat készítenek majd. A kormány 1975-ig milliárdos összegeket fordít a fejlesztésre, mert így ki­sebbek lesznek a költségek és Nyergesújfalun a szüksé­ges szellemi tőke is rendel­kezésre áll. Selyem ? kell ügyelni. Jelenleg 2200 fő a gyári létszám, s valószínű­leg nem is megy el innen máshová senki. Kétségtele­nül jobb itt, mint a kör­nyékbeli eternit-, cement- és téglagyárak egészségtelen munkahelyein. A keresetek­kel ls kl lehet jönni, a ta­valyi munka után pedig egy _ , , hónapi nyereségrészesedést CUTÓbOl fizetett a gyár. Vasvázak, 15 méter magas SZ/nVO/IO/Oíl tartálysorok, csövek, láncok, kábelek, műszerek dszunge­lén át jutunk el a selyem­íizembe. Selyem? Hát olyas­féle selyemszálat, amilyet a selyemhernyó sodor a szájá­val, hiába keresnénk itt. Fe­kete Ferenc igazgatóhelyet­tes rámutat egy felszakított Növekszik kishatárközi forgalmunk Jugoszláviával Hogy szebb, tisztább legyen városunk! Szeged csinosítása, rendezése, tisztasága gyakori té­mája cikkeinknek. Az írásokhoz nemcsak az újságíró sze­mélyes tapasztalatai nyújtanak ösztönzést, olvasóink, leve­lezőink sok ezres tábora ls buzdítást ad az észrevételek, javaslatok közlésével. Ezekből a levelekből látjuk, hogy Szeged lakóinak túlnyomó többsége szereti városát, azt akarja; hogy még szebb legyen és elkeseredik, ha rend­bontást tapasztal. A szerkesztőségbe érkezett levelek tö­megéből e kérdéssel foglalkozó Írásokat gyűjtöttük cso­korba és bocsátjuk közre rovatunkban. Papírhulladékok Udvari zaj Kasza Andrásné, Attila utca 4. szám alatti olvasónk panaszkodik, hogy a Haj­nóczy utca 3. számú házzal ként csúfítja a belvárost — közös udvarukon a Hajnóczy miért nem hozzák rendbe, s utcai gyerekek (érdekes, hogy hirdetnek rajta? Szóvá teszi csak pontosan azok. A szerk.) B- ithvánv levélírónk, hogy a Tisza délutánonként késő estig ittl olva- Sz6110 előtti beton vlrúgtar- labdarúgó-mérkőzéseket ren­tókban mindeddig a tavalyi deznek. Két percre van a száraz föld „diszelgett", pe- játszótér, de hiába kérés, fe­dig már hetekkel ezelőtt nyegetés, a gyerekek ragasz­friss virágokat ültethettek kodnak az udvarhoz. Sőt, volna azokba. A kereskedelem élelmiszerboltjaiban kozhatunk már déli szom­szédaink cikkeivel, amelyek a nálunk gyártott termékek választékát bővítik. E vo­natkozásban azonban a köl­csönös lehetőségek koránt­sem kimerítettek. Ennek szükségességét látva Szege­den tanácskozást tartottak a mindkét allam területét érintett — Csongrád és £ács megyei, illetve a szabadkai, és újvidéki — kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek vezetői. A megbeszélésen részt vett Csakmag György, az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága ipari osztá­lyának vezetője. Deák Fe­renc, a Csongrád megyei, dr. Farsang Lászlóné, n szege­di megyei Jogú városi ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője, dr. Medgyesi Béla, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium nemzetközi fő­osztályénak helyettes veze­tője, Sumir József, a Kon­zumex vezérigazgatója. Je­szegedt len volt a jugoszláv nagykö­talál- vétség kereskedelmi taná­csosa, s a kereskedelmi for­galom szervezését végző ju­goszláv és magyar vállalatok vezetői. A tanácskozás résztvevőt kölcsönösen ismertették el­gondolásaikat a kishatárszé­li forgalom növelésére, majd szakmánkénti csoportokban részletes megbeszéléseket folytattak. A tanácskozás bár csak kiindulópontot jelent, de már közvetlenül hozott is néhány eredményt. Csak pél­daként említhetjük, hogy ná­lunk a Jugoszláviából vásá­rolt termékek Szegeden kí­vül a megye városaiban és nagyobb községeiben is kap­hatók lesznek. Ugyanakkor Újvidék egy magyar „Buda­pest" elnevezésű üveg-póree­lán-ajandék boltot nyit, ahol egyebek között a hódmező­vásárhelyi Majollkagyár ter­mékei is árusításra kerül­nek. Dr. Csada László Hődör Antal utca 17. szám alatti olva sónk azt teszi szóvá levelé­ben, hogy sok rendetlen em­ber szétdobálja az utcákon a villamosjegyeket. Ezért szemetesek a villamos-meg­állóhelyek, különösen a ró­kusi templom melletti (saj­nos, a többi is. A szerk.). Javasolja, hogy a villamos­megállóknál, így az új, Vö­rösmarty utcainál ls, szerel­jenek fel pupírgyűjtőt. A rongálókat pedig szigorúan vasónk azzal Yirágtiprók Kovács Albertné, Bécsi körút 8—16. és még többol­még felnőttek is közéjük ve­gyülnek labdát rúgni. Levél­írónk hatósági rendszabályo­zást kér. Csiszár Géza, Marx tér 17. szám alatti lakos olvasónk ugyancsak a lármára panasz­kodik: 16 család nevében foglalkozik kéri hogy egyik lakótársuk­nak tiltsak meg a kutyatar­^J^^J^ szerkesztőségünkbe küldött tást> mert a k£ya eg4 éji CSUu levelében, hogy sokan nem jel vonít a folyosón. A ku­a Batthyány utca fMuenal becsülik meg a társadalmi tyaugatásra a macskák is ö munkát, amellyel az utcákat nyávogni kezdenek s vége a . . 7,.,, . . nyugalomnak. (Kutyát, macs­viragositjak a varosban. A kát bárki tarthat _ ígaZi Gólya utcában a kerékpáro- olyan zárt helyen, ahonnan zók tönkreteszik a virág- az állatok nem zavarhatják ágyakat, ezzel elveszik azok a szomszédokat. A szerk.) is rosszabb, miatt Plakátok Vidy János olvasónk kifő- _ gásolja, hogy a hirdető vál- kedvét) akik szépíteni igye­lalat plakatjaival elcsúfítják , „ , . . . .... a lakóházak és középületek keznek ha2uk ele->et' falait. Különösen szemet Aszfaltos átkelőt rontó a Hősök kapujának falán elhelyezett plakáterdő. Javasolja, hogy csak hirde­tőtáblákra és -oszlopokra le­hessen plakátot ragasztani. Üres virágtartók Nagy János olvasónk szin­te az eiőbbi levélre vála­szol, amikor azt írja, hogy a Kárász utca elején levő Állatni Biztosító hirdetőosz­lopa két éve üres, csöntváz­Varjak Dobó István, Alföldi utca 28. szám alatti lakos olva­sónk az utcájukban folyó út­Nagy Kálménné olvasónk és járdaépítéssel kapcsolat­a Széchenyi tér Debreceni ban Javasólja, az átkelőhe­étteremmel szembeni nagy lyeket is aszfaltburkolattol fáján elszaporodott varjak készítsék, ne kockakőből, irtáséra, vagy elriasztására ..Ennek különösen a tűsarkú hívja fel a figyelmet. „Ügy, mint a verebekkel" — írja, javasolván, hogy a Vadászok szabadítsak meg a környék­beli lakókat az éktelen ká­rogástóL cipőt viselő nők örvendezné­nek" — írja. Idén 600 millió forintnyi értéket szándékozik termelni a Viscosagyár, a várható nyereség pedig 60—70 millió forint Ez természetesen függ a közösség munkájától és a világpiaci árak alakulá­sától. Az új mechanizmus­ban ugyanis szabadáras ter­mekeket gyártanak. Ha meg akarnak élni, nem adhatják drágábban, mint a világpiaci ár, különben a hazai tex­tilgyárak importból szerzik be szükségleteiket A gyár azonban exportálni is szán­dékozik, mintegy 120 millió forint értékű árút ebben az évben, főleg kapitalista or­szágokba. mert ez anyagilag kedvezőbb számára. A minőséget nézve a Vis­cosagyár gyártmányai meg­ütik az európai színvonalat, jóllehet a gazdaságosság és az áru szépsége szempontjá­ból már nehezebben tud lé­pést tartani. A lelkes kol­lektíva azonban nem hagyja magát. Egyre újabb és kor­szerűbb megoldásokon töri a fejét, hogy győzhesse a ver­senyt. Ahogyan saját erejé­ből kidolgozta az országszer­te kedvelt műraffia gyártá­sát, tovább fejlesztette a speciális művatta előállítá­sát, hasonlóképpen gondol a gyártmányok szépségére is. F. N. I. ló tanács - díjazásért Tegnap megtartotta alaku­ló ülését az Országos Mező­gazdasági Szaktanácsadási Bizottság. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes be­jelentette: a szaktanácsadói címjegyzékbe eddig húsz tudományos kutatóintézetet, oktatási intézményt és me­zőgazdasági üzemet vettek fel. A Jegyzékbe továbbá 40 szerv kérte felvételét, ami azt jelenti, hogy igen vál­tozatos témakörben kérhetik ki a termelők a legilletéke­sebb szakemberek vélemé­nyét, tanácsát — megfelelő díjazás ellenében. PENTEK, 1968. ÁPRILIS 26. DÉL-MAGYARORSZAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom