Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-22 / 94. szám

Négyszázan a VIT-re Hétfőn ölést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára beszámolt a IX. Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészületeiről, majd — az intéző bizottság nevében — javaslatot terjesztett elő a hazai tennivalókra és a Szófiába utazó magyar delegáció feladataira. Egyebek között elmondta, hogy a július 28 és augusztus 6 között sorra kerülő seregszemlén gazdag program várja a bolgár fővárosba érkező fiatalokat. Nádasdi József ezután az Intéző bizottság nevében indítványozta, hogy 400 tagú küldöttség képviselje hazánkát a IX. Világifjúsági Találkozón. Ebből 110-en a kulturális, 35-en pedig a sportdelegáció tagjaiként titazzanak Szófiába. A delegáció együttesen és minden tagja külön-külön is reprezentálja hazánkat, ifjúsági szövetségünket, a magyar ifjúságot, eszméinket és politikai elveinket — hangsúlyozta, majd elmondta, hogy a magyar küldöttség a tervek szerint Jugoszlávián keresztül autóbusszal utazik Szófiába. A hivatalos delegáción kívül hatszáz tagú turistacsoport látogat a bolgár fővárosba, a IX. Világifjúsági Találkozó időszakában. A KISZ Központi Bizottsága egyhangúlag elfogadta Nádasdi József referátumát, az abban foglalt javaslatokat, illetve a IX. Világifjúsági Találkozóval foglalkozó határozatot hozott Az ülés résztvevői második napirendi pontként Szabó Jánosnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának előterjesztése alapján megtárgyalták és határozatba foglalták a KISZ tömegpropagandájának feladatait és rendszerét Újabb élüzemek Szegedi Postaigazgatóság A Szegedi Postaigazgatóság Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye területén működő hivatalai és üzemei — melyekben mindegy 5 és fél ezren dolgoznak — a tavalyi jó munkájuk eredményeként megkapták a kitüntető élüzem címet. Az érte .járó oklevelet tegnap, hétfőn délután a szegedi Hungáriában rendezett ünnepségen adta át dr. Buják Konstantin, a Magyar Posta vezérigazgatóhelyettese Fodor Istvánnak, a szegedi igazgatóság vezetőjének. Az ünnepségen az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, az MSZMP Szeged városi bizottságának képviseletében Kiss Károly, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője vett részt. A három megyéből összegyűlt dolgozóknak Buják Konstantin vezérigazgatóhelyettes tolmácsolta a végzett jó munkáért járó elismerést, elemezte az igazgatóság és a posta operatív egységeinek munkáját és az új gazdasági méchanizmusban rájuk váró feladatokat. Utána Csáki László, a postás szakszervezet központjának nevében üdvözölte a kitüntetett dolgozókat. Megemlékezett a társadalmi munkásokról, akik jó párt- és szakszervezeti munkájukkal részesei voltak a siker kivívásának. Ezután a Zrínyi Ilona általános iskola úttörőcsapata üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd az igazgatóság dolgozói nevében Fodor István igazgató köszönte meg az élüzem címet. Ezután vették át dr. Buják Konstantinttói kitüntetésüket es jutalmukat azok a dolgozók,-akik a három megyéből résztvettek az ünnepségen. A jutalmak együttes összege 133 ezer forint. Szeged és a szegedi járás területéről a következők jó munkáját jutalmazták: a Posta kiváló dolgozója kitüntetést és pénzjutalmat kapott Csizmadia Béla, a távbeszélő főközpont vezetője, Bálint Antal postaigazgatósági előadó. Vezérigazgatói elismerésben és pénzjutalomban részesültek a postaigazgatóságról: Fodor István igazgató, dr. Hódi István igazgatóhelyettes, Török József igazgatóhelyettes, Fikert Géza főkönyvelő, Prágai György szakszervezeti területi titkár, Szantner György szakszervezeti titkár. Tövisháti Lajos szakszervezeti tisztségviselő, Keresztes Mihály szakszervezeti tisztségviselő. Kiváló dolgozó kitüntetést és a pénzjutalmat kapott: Barna Károly előadó, dr. Bonomi Zoltánné előadó, Dávid László kézbesítő, László Kornélné előadó, Nagy Mária főpénztáros, Jójárt Imre zárlatkézbesítő. Tóth József csoportvezető, Rácz József műszerész, Kovács Mihály szerelő, Simon Géza gépkocsivezető, Bercnyi Józsefné számadásfelülvizsgáló, dr. Hajdú József műszaki területi biztos, dr. Hangai Emil csoportvezető, Kertész József beruházási előadó, Molnár Lászlóné gazdasági hivatal helyettes vezetője, Tóth Ilona személyzeti előadó, Vízhányó Ferencné előadó. Soron kívüli kinevezést kaptak ifj. Fábián Pál, a posta területi tervező iroda vezetője, Kiss Béláné könyvelő, Busa Dezső munkavezető, Bernáth Imre kézbesítő. A szocialista brigádok közül arany fokozatot nyert a Biztosi, a Hírlap (mindkettő a postaigazgatóságról), a Béke, a Szabadság és a Voszhod (mindhárom a szegedi távközlési üzemtől). Ezüst fokozatot kapott a bérelszámoló (postaigazgatóság), a Ceglédi (Szeged 1. postahivatal). Bronz fokozatot: a Rózso Ferenc, a Zrínyi Ilona (Szeged 1. postahivatal), Esze Tamás (Szeged hálózatépítő üzem) brigád. A szegedi járásból Kiváló dolgozó kitüntetést és pénzjutalmat kapott: Samu Istvánné segédellenőr (Asotthalom), Pintér József postakezelő (Baks). Németh Antal (Öttömös), Varga Lajos szakkezelő (Sövényháza) és Páll Béláné főellenőr (Szőreg). Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat — és ennek szegedi üzeme — kitűnően dolgozott az elmúlt évben, eredményei alapján elnyerte az élüzem címet. A múlt évi sikeres munkáról tegnap a Kőolaj termelő Vállalat szegedi telepén Juratovics Aladár üzemvezető tartott tájékoztatót. A vállalat szegedi üzemét 1966 auguszusábant szervezték meg. A kutató vállalat által megkeresett lelőhelyeken megkezdődött a kísérleti termelés, ezzel többmilliós beruházást is el kellett végezni. Az állandóan fejlődő termelő üzem a kettős feladatot jól oldotta meg: tavaly mintegy 272 ezer tonna olajat termelt; a szegedi medence kísérőgázaiból 27 millió köbméter gázt adott a fogyasztóknak. Üj tankállomásokat, csővezetékeket készítettek, hozzáláttak a közponi létesítmények építéséhez is. A több mint 3 milliárd forintos olajprogram keretében 1967-ben 250 millió forint értékű berendezést adtak át rendeltetésének; ebből 50 millió forint értékű munkát a vállalat sze gedi üzemének munkásai végeztek el. Ez azt jelenti, hogy a szegedi olajbányászat legfontosabb termelőberendezései a helyükre kerültek, így sikerülhetett, hogy a vállalat egész évi olajtermelésének több mint a felét a szegedi medence adta. Eredményes munkájuk nyomán a szegedi olajbányászok 18.5 napi bérüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. A kőolajtermelő vállalat megfelelően felkészült idei feladatára. 1968-ban ugyanis több mint félmillió tonna kőolajat és csaknem 130 millió köbméter földgázt kell felszínre hozni a szegedi medencében. Magyar sikerek a Zágrábi Vásáron Jelentős magyar sikereket A magyar áruk közül a hozott a vasárnap véget ért slágerek közé lépett a Győri idei Zágrábi Tavaszi Vásár. Pamutszövő és Műbőrgyár Graboblan nevű raktársátra, amelyet tavaly mutattak be először a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Hungarotex sátrakat, egyéb kempingfelszereléseket állított ki. A Zágrábban folytatott tárgyalások alapján a magyar külkereskedelmi vállalat ezekből a cikkekből 1969ben előreláthatólag megkétszerezi Jugoszláviába irányuló eladásait 1968-hoz képest. (MTI) Látszólagos ellentmondás S

zeged kereskedelmi ellátottságának hiányai egyrészt örökségből, másrészt a gyors fejlődésből szármáznák. Előbbire talán elég példának, hogy az államosítások idején hatvan olyan üzletet zártak be a városban, melyek helyiségei azóta is más célt szolgálnak. Az utóbbira is megfelelhet egyetlen adat: a lakosság száma 1960 óta körülbelül 25 ezerrel növekedett. A hibák másik oka a „keretekből" és a „terítésből" ered. Mindkettő a régi gazdasági mechanizmus velejárója volt, az elosztást szolgálta. Nyilvánvaló: évek kellenek hozzá, hogy tisztán a kereslet-kínálat viszonyai, tehát kereskedelmi eszközök váltsák fel őket. Ezekben a hónapokban érzékeny figyelemmel követjük, miként próbálja a város kereskedelme kihasználni az új lehetőségeket. S mivel még élnek a régi beidegződések, sőt szabályok is. látjuk, hogy a fejlődés olykor valódi, máskor mondvacsinált ellentmondásokra is vezet. Tavaly ismerkedtünk meg újra a többszektorú kereskedelem fogalmával, ami annyit tesz, hogy bárki legyen egy-egy üzlet tulajdonosa — a tanács, a termelőszövetkezet, a fogyasztási szövetkezet, a nagykereskedelem, a gyár vagy esetleg a „maszek" —, helyet kaphat a város kereskedelmében, ha az eddiginél, a meglevőknél jobban tud alkalmazkodni a fogyasztók igényeihez. Üzletek, vendéglők sora nyílt meg ennek alapján már 1967-ben is, s úgy látszik, hogy a lakosság és az új cégek egyaránt megtalálták velük a számítást. Ismét égy példa: évekig kevés volt a bútor Szegeden, gyér volt a választék is, de miután megnyílt a BÚTORÉRT demigross áruháza, tavaly ötven százalékkal nőtt a bútorforgalom a városban. Ugyanilyen jót tett a RAVILL és a Hanglemezgyártó Vállalat, valamint a városellátó szövetkezet új üzlete a város áruellátásának. S még lehetne tovább folytatni a sort. A többszektorúság elvét lényegében minden szakember érti, mégis előfordul, hogy a „régi" szektorok egynémelyike, különösképpen a tanácsi kiskereskedelem olykor fenntartással fogadja az új szektorok betörését a piacra. Előfordulnak még egyelőre esetek, mint például a húsellátásban, amikor eleve nem egyformák az esélyek, mert az új cégek nem azokból a „keretekből" részesülnek, amiből ők. tehát nagyobb lehetőségük van a vásárlók jó kiszolgálására. megnyerésére. Nehéz lenne Ilyenkor eldönteni, hogy miről is van szó: az egyenlőtlen verseny egy formájáról vagy csupán a versenytől való félelemről. De az bizonyos, hogy félnivalója egyetlen szektornak sincs. A látszólagos ellentmondás a következő: a nagyobb választékot, az új árualapokat biztosító szövetkezetek, nagykereskedelmi vállalatok, stb. részvételére a város kereskedelmi ellátásában éppen azért van szükség, mert a tanácsi kiskereskedelem egyelőre még nem mindenben képes lépést tartani az igényekkel. Erről leginkább nem is tehetnek. Nem szabad tehát feltételezni róluk, hogy a vállalati érdekeket a vásárlók érdekei elé helyezik, amikor szót emelnek az egyenlőtlen esélyek miatt. Az az elv, mely szerint „inkább ne kapjon a vásárló több és jobb árut, ha nem mi adjuk neki", nem a szocialista, hanem a tőkés kereskedelem jellegzetes elve. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatokra is a kezdeményezések. a versenv bátor felvétele jellemző. Maguk is igyekeznek új árualapokat előteremteni, vagy ha előnyösebbnek ígérkezik, társulnak a termelő gazdaságokkal, iparvállalatokkal, llv módon segített a város húsáruellátását kiegészíteni az állami gazdaságok termékeinek boltja. Vagy a legutóbbi eset: amikor híre ment, hogy a Minőségi Cipőgyár saját boltot nyit Szegeden — mellesleg egy üzletté visszalakított helyiségben —, hamarosan két régi cipőüzlet is profilt változtatott. A Lenin körúton a Tisza, a Kárász utcában pedig a Duna Cipőgyárnak rendeztek be mintaboltot. Alapos reményünk lehet tehát arra, hogy a bútorhiány megszűnése után a közeljövőben leküzdik az évek óta tartó cipőmizériát is Szegeden. Szintén a ruházati kiskereskedelmi vállalat szándékozik közös boltot nyitni a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalattal, s az ő érdemük többek között az is, hogy Szegedre „szoktatják" a gyapjú- és terliszter szöveteket gyártó Hazai Fésűsfonói, melynek termékei — a kereskedők n vei vén szólva — olyanok, mint a cukor. A többszektorú kereskedelem mindegyik szektora jótékonyan hat vissza. Mivel a verseny mindegyiket újabb s újabb erőkifejtésre készteti, végső soron nagyobb jövedelmet hoz számukra Legjobban persze a vásárló jár vele, aki szívesen ad ki pénzt, ha több. nagyobb választékú és jobb minőségű áru között találja meg, amit keres. Ami pedig azelőtt sokáig szinte ismeretlen volt: a különböző vállalatok most egymással versengve igyekeznek szolgáltatásokat is nyújtani a vevőknek. A

vásárlót az érdekli elsősorhan. hogy megtalálja-e az üzletben, amit keres. A tulajdonos, a bolt nevét csak akkor jegyzi meg. ha ezek után érdemesnek tartja A bolt neve márka is lehet, ha azzá teszi a benne kapható áru és a kiszolgálás. Érdemes tehát harcba indulni a vásárló „kegyeiért", észre venni, hogy a „keret", a „terítés" fogalma egyre inkább a múlté. A gyors iramban fejlődő Szeged lakosságának ellátásához mindenkire szükség van, aki ebben akar és tud többet nyújtani. A különböző kereskedelmi vállalatok értékét nem előítéletek, hanem az eredmények döntik el. Fehér Kálmán Gammabesugárzó A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp _ Intézetében, Csillebércen üzembe helyeztek az ország legnagyobb akthitású gammabesugárzó berendezését. Képünkön a besujaxáohelyiségbejn az aktivitast ellenőrzik HazánK legnagyobb spárgatermő vidékén, Csongrád és Bács megye gyorsan felmelegedő Duna—Tisza-közi homokföldjein megkezdődött a szedés. Megyénkben főleg Bordány és öttömös környékén terjedt el ez a növényj féleség, amely az idén — a korai kitavaszodás folytán — korábban kerül piacra mint más években. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja eddig már több mint száz mázsál vásárolt fel kisebb tételekben, a nagy idény most kezdődik, s összesen nyolc-tíz vagon átvételére számítanak. Ezt a zöldségféleséget főként külföldön kedvelik s nyolcvan százaszüret tiport tékát exportálják. A magyar spárga a nyugati országokban keresett árucikk s a legnagyobb fogyasztója a Német Szövetségi Köztársaság, de ezenkívül még legalább öt országban ismerik, rendszeresen. évről évre vásárolják A Csongrád megyei termést feldolgozásra a kecskeméti hűtőházba küldik. Az előírt méretnek megfelelő hoszszúságú spárgasípokból félkilós kötegeket készítenek, s így árusítják a nyugati államok zöldséges és csemege önkiszolgáló boltjaiban Cseterki Lajos látogatása Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára hétfőn Szolnokra látogatott. A város kulturális intézményeiben tett látogatás után a megyei pártbizottság székházának nagytermében kommunista értelmiségi aktívaülést rendeztek, amelyen Cseterki Lajos tartott előadást az aktuális külpolitikai kérdésekről. KEDD. 1968. ÁPRILIS 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3