Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! D£L-MAGYARORSZÁG s.áa Üdvözlő táviratok TV8. évfolyam, 80. szám Ara: 1 forint Csütörtök, 1968. iprills 4. Kállai Gyula: Április 4-e kezdete országunk, társadalmunk megájhodásának A szovjet és a magyar vezetők táviratot váltottak hazaink felszabadulási évfordulója alkalmából. L. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, N. Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és minden szovjet ember nevében forró üdvözletet és jókívánságot küldtek a testvéri magyar népnek Kádár Jánoshoz, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárához, Losonczi Pálhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez és Fock Jenőhöz, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány miniszterelnökéhez küldött táviratukban. A szovjet vezetők táviratukban — egyebek között — megállapítják „A testvéri Magyarország dicső ünnepén megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink és népeink között a kapcsolatok, amelyek az őszinte barátságon es a sokoldalú együttműködésen alapulnak, állandóan fejlődnek és erősödnek. Kedves elvtársak! Szivünkből kívánjuk Önöknek, a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának, hogy további sikereket érjenek el az új élet építésében, a magyar nép javára, a szocializmus és a kommunizmus nagy ügye győzelmének érdekében." Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő L. Brezsnyevnek, N. Podgornijnak és A. Kosziginnak küldőt! választáviratot Ebben többek között ez áll: „Az M,SZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából szerdán beszédet mondott a Magyar Rádióban és a Televízióban. A beszédei kivonatosan ismertetjük. Kállai Gyula beszéde elején hangoztatta: április 4-e nem egyszerűen egyike nemzeti ünnepeinknek, hanem legnagyobb nemzeti ünnepünk. — A magyar népnek — mondotta — a nemzeti függetlenségéért. s az ország felszabadításáért vívott évszázados küzdelmét 1945. uvrilis 4-e folytatta tovább, vitte győzelemre. Felszabadulásunk óta minden korábbi nemzeti ünnepünk — 1514., 1848., 1919. — értelmét és fényét nemcsak az < . edetét jelző eseménytől, ! anem 1945. április 4-től is kapja, amelynek segítségével eszméi és célkitűzései megvalósultakA magyar nép sorsa és előrehaladása elválaszthatatlanul egybeforrt a Szovjetunió létével és fejlődésével — mutatott rá —, vázolva a vérrel megpecsételt barátság sok-sok tényét. Ezután összegezte szocialista fejlődésünk eredményeit. — Olyan társadalmi rendet építünk, amely a legjobban megfelel a nép érdekeinek, nemzeti sajátosságainknak, a szocializmus talaján egységbe forrasztja nemzetünket, a világ élenjáró, haladó erőinek sorába emelte országunkat — Ma népünk alapvető osztályai és rétegei — folytatta — mind teljesebb egységben dolgoznak. Rendszerünk szilárd. Az országban rend, nyugalom van, alkotómunka folyik. Alapvető célunk, a szocializmus teljes felépítése, nagyfokú aktivitás és igen sokrétű munkát kíván. Erősíteni, fejleszteni kell hazánk gazdaságát; egyszerűsíteni és tökéletesíteni az állami szervek tevékenységét; széles körben terjeszteni és szilárdítani a marxista—leninista világnézetet, a szocialista erkölcsöt; fejleszteni kell a szocialista demokráciát. A szerteágazó feladatok között most első helyen a gazdasági építőmunka fellendítése, irányításának korszerűsítése áll. Ennek alapvető eszköze és módszere a gazdasági reform. Szólt a gazdasági reform kérdéseiről, majd rámutatott: — A szocializmus teljes felépítése ugyanolyan nehéz, bonyolult, forradalmi harcot jelent, mint amilyen a hatalom kivívása és megvédése, a szocialista termelési viszonyok megteremtése, a társadalom szocialista alapjainak lerakása volt Ebben a munkában is szembe kell nézni a tévedések és a torzítások veszélyével: le kell küzdeni a szocialista építés már elavult módszereihez ragaszkodók ellenállását éppúgy, mint azoknak esetleges törekvéseit, akik a reform ürügyén a szocializmustól eltérő elképzeléseiket szeretnék megvalósítani. Taglalta a szocialista demokrácia jellemzőit és hangsúlyozta, hogy az osztályellentétek eltüntetésével mindinkább a szocialista demokrácia lesz a fejlődés fokmérője. A nemzetközi kérdésekről szólva megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok a szocializmus és a béke híveinek javára változtak meg. A béke kérdéseivel kapcsolatban arról is szólt, hogy a nemzetközi béke megőrzésének legfontosabb feltétele az Egyesült Államok szennyes vietnami háborújának megszüntetése. Szólt a magyar nép szolidaritásáról a vietnami nép iránt, majd így folytatta: — Szocialista építőmunkánk eddigi sikereire támaszkodva, a néppel egyetértésben dolgoztuk ki továbbhaladásunk irányát, feladatait. Megvalósításukra népünk millió kötelességtudóan, öntudattal vállalkoznak. Ezt bizonyára demonstrálja majd a nemsokára összeülő népfiontkongreszszus is. — Április 4-e kezdete népünk, országunk, társadalmunk megújhodásának, az igazi nemzeti függetlenség kivívásának, a kizsákmányolás eltörlésének, a nemzeti egység megteremtésének. A mi nemzedékünk — idősebbek és fiatalok — dicsőséges feladata, hogy élve a kedvező lehetőségekkel teljes győzelemre vigyük azt az ügyet, amelyért népünk legjobbjai évszázadokon át harcoltak. Bár a szocialista társadalmi rendszert a maga teljességében még nem építettük fel — eddigi nagy eredményeit népünk már a mindennapi életben tapasztalja, élveri. Végezetül a következőket mondotta: Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, országunk, népünk felszabadulásának 23. évfordulóján megtisztelő megbízatásnak teszek eleget: pártunk Központi Bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, országgyűlése és kormánya, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében szívből üdvözlöm önöket. Kívánom, hogy minden hazánkfia jó erőben és egészségben munkálkodjék tovább szocialista hazánk felvirágoztatásán, népünk boldogulásán, s legfőbb kincsünk, a béke védelmén! egész népünk nevében szívből köszönjük a hazánk felszabadulása 23. évfordulója alkalmából küldött jókívánságaikat. Nemzeti ünnepnapunkon őszinte üdvözletünket küldjük Önöknek és a testvéri Szovjetunió népeinek". A választávirat megállapítja, hogy 23 évvel ezelőtt a Szovjet Hadsereg győzelmes harcai nyomán hazánk felszabadult a hitleri fasiszták és cinkosaik uralma alól, s ezzel lehetővé vált a nép hatalmának megteremtése, a szabad, független szocialista Magyarország építése. „Népünk e nagy ünnepén — hangzik végül a távirat — a tisztelet és megbecsülés őszinte érzéseivel fordulunk a Szovjetunió felé, nagyra értékelve önzetlen barátságát, pártjaink, kormányaink és népeink évről-évre erősödő és fejlődő együttműködését Felhasználva az alkalmat, további nagy sikereket kívánunk a Szovjetunió testvéri népeinek közös ügyünk, a kommunizmus és a béke javára végzett önfeláldozó munkájukban."1 Koszorűzási ünnepségek Budapesten • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorűzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet Kosi emlékműnél. A zsázlókkal díszített téren sokszáz fővárosi dolgozó gyűlt össze. A koszorűzási ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizotságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai, gazdasági, és kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ott volt az SZMBT küldöttsége is amely T. I. Szokolov vezetésével tartózkodik hazánkban. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára; a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Fock Jenő, a kormány elnöke és Apró Antal, a kormány elnökhelyettese helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Koszorúztak a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, a budapesti diplomáciai testületnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a fegyveres erőknek, a munkásőrségnek, a Magyar Partizán Szövetségnek, a KISZnek, az MSZBT-nek a képviselői. Az ünnpeség az Internacionálé hangjaival ért véget. Tegnap délelőtt koszorűzási ünnepség volt a Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. Az emlékmű talap zatára a párt és a kormány vezetői, a budapesti diplomáciai képviseletek, a magyar társadalmi és tömeg- • szervezetek, a fegyveres erők I helyezték el koszorúikat. [ Somogyi Károlyné felvétele Éljen hazánk felszabadulásának ünnepe!