Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

Tízmilliárd | Magyar—szovjet az automatizálásra megállapodás Leninre emlékezünk Szombaton a Technika Házában véget ért az V. automatizálási konferencia és bezárult a vele kapcsola­tos automatikai elem- és könyvkiállítás. Az ötnapos tanácskozáson körülbelül félezer részvevő jelenlétében a magyar szakemberek het­ven. a külföldiek tíz elő­adást tartottak. A konferencia utolsó elő­adásában Zentay Béla, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője adott képet az automatizálás időszerű hazai kérdéseiről. Elmondotta többek között, hogy a három éve tartott előző konferencia óta vitató hatatlanná vált, hogy nálunk is komoly feladatai vannak az automatizálásnak. Ennek megfelelően a második öt­éves terv 3,6 milliárd forint­jával szemben a harmadik ötéves tervben az automati­zálásra kereken tízmilliárd forintot fordítunk. A jelentős eredmények el­lenére elégedettségre nincs ok. Miközben megnőtt az automatika- és műszergyár­tás, lemaradtunk az auto­matika ipar, és ezen belül is elsősorban a digitálistechni­kai, a számítástechnikai és szervezéstechnikai gépgyár­tásban. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és K. N. Rudnyev szovjet műszeripari és automatizálási miniszter megállapodást írt alá a ma­gyar—szovjet műszeripari állandó munkacsoport meg­alakításáról, s jóváhagyták a munkacsoport idei ter­vét is. A szovjet miniszter nyilat­kozatában elmondta, hogy a munkacsoport feladata a két ország műszeripari együttműködésének elmélyí­tése. Az idei munkaterv egyik legfontosabb pontja az 1971—75 közötti terv előzetes egyeztetése, s a vál­lalatok, kutatóintézetek kö­zötti közvetlen kapcsolatok kialakítása. Bontják a tutajokat Irta: Szilágyi Júlia a asegedí faipari fizetnek nélkülözhetetlen alapanyaga a fa: nagy részben a Tiszán érkezik a tiszamenti erdő­gazdaságokból. A hatalmas rönköket a Tanácsköztársa­ság úttal szembeni partrész­ről a 10. AKÖV szállítja a ('elhasználókhoz. A tavasz kedvez a tutajbontásnak: — emelődarus gépkocsik a na­pokban újból munkába áll­lak; a több napos víziút utón a farönköket kocsikra rak­ják, hogy az utolsó kilomé­tereket szárazon tegyék meg a fűrészgépekig. Nőtt a kiskereskedelem forgalma Gyorsmérleg az első negyedévről A Belkereskedelmi Minisz- amely szerint az áruforgal­tériumban elkészült az első mat megfelelő kínálat és ál­negyedévi gyorsjelentés, talában kiegyensúlyozott ke­reslet jellemezte. Az élelmi­es csak azután a hazáét. Találhatók Ilyenek munkások, parasztok és értelmiségiek körében; elmondják ők, hogy tisztelik, becsülik mindazt, ami e hazaban történik, szere­tik a szülőföldet, községüket és városukat, de e haza nern bánik velük olyan jól, hogy túlságosan sokat nyújtsanak neki. S ilyenkor előkerülnek jogos, vagy jogtalan sérelmek, személyi bajok, amit talán egy másik ember, vagy embe­rek kisebb csoportja követett el, de a rossz intézkedés bűnét a hazára testálják. Pedig nem a haza vétett, em­bertársaink vétenek egymásnak, vagy rossz légkört terem­tenek maguk körül, amelyből szívesen menekülne a másik ember... de ezt úgy tüntetik fel, hogy ilyen a haza. Elő­fordul jogtalan követelés-támasztás a hazával szemben, s ennek elutasítását az ilyen esetek többségében köz- és ál­lami hivatalok fejezik ki. A jogtalan kívánság kielégítet­lenségével egyidejűleg megszületik a vélemény: lám csak, ilyen a haza. Példák ezek és amellett bizonyítanak, hogy tudatos, meggyőződéses emberek szerethetik igazán a ha­zájukat. emelkedett erkölcsiségü és jellemű emberek. E tulajdonságok nincsenek szakmához és munkakörökhöz kapcsolva: becsületességhez, jó erkölcsi és jellembeli alap­álláshoz és tájékozottsághoz kötődött egyéni vonások ezek. A hazát szeretni nem lehet pillanatnyi fellángolással, s eltaszítani sem lehet személyes balsikerek szomorú órá­jában. A hazához való viszonyunkat nem szabad napi Íra­tásokhoz kötődve váltogatni: szomorú órákban eltaszítani és boldog percekben dicsőíteni. Mélyebb és tudatosabb ér­telmi és érzelmi gyökerek tartják fenn a hazához való viszonyát egy-egy embernek. Hiszen ez a haza minden­kié. megélhetést, emberi méltóságot, szabad, egészséges éle­tet nyújt. S amilyen mértékben gyarapítjuk hazánk gaz­dagságát. értékeit, olyan mértékben adja vissza mindezt mindannyiónknak, személy szerint. Mély és igaz gondolatok kerültek szóba a Hazafias Népfront IV. kongresszusán, hazáról, népről, jövőnkról. Nemzetünk jövőjének nrunkálását ezen a platformon ké­pesek leszünk eredményesen elvégezni. S ebben egyik er­kölcsi alapvonás: legyen bármilyen foglalkozásunk, mester­ségünk. a haza iránti kötelességnél nincsen számunkra íontosabb! PÁL GÁBOR szerkínálat az egész negyed­évben egyenletesen jó, a hús­és a húskészítmény ellátás az igények szerinti volt. Az ár­reform hatására a forgalom szerkezete némileg megválto­zott: az árcsökkenés nyomán a tartós fogyasztási cikkek, a vegyi-, kozmetikai cikkek, valamint a tej és tejtermé­kek részaránya növekedett. A kiskereskedelem az év első három hónapjában 24,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. 4 százalékkal nagyobbal, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben a szabadpiaci felhozatal is ked­vezően alakult: a tavalyinál 23 százalékkal több áru ke­rült forgalomba a piacokon. Az árszínvonal 1 százalék­kal csökkent, a burgonya és a zöldségfélék ára viszont növekedett. Az almafelhoza­tal két és félszerese volt a tavalyi első negyedévinek, s az alma ára a felére csök­kent A minisztériumi jelentés összefoglalóban megállapít­ja. hogy az üj gazdasági mechanizmus az eddig eltelt néhány hónap alatt a lakos­ság keresletében és a keres­kedelem kínálatában alapve­tő változást nem hozott, az új feltételek még csak kis­mértékben hatottak az áru­forgalomra. A kereskedelmi munkában az új lehetősége­ket felhasználó kezdeménye­zések szerények, még csak kibontakozóban tannak E zekben a napokban Lenin születé­sének 98-ik évfordulójára emléke­zik a haladó emberiség. Arra az emberre, forradalmárra, akinek nevét ez idő alatt a világ minden részében száz­milliók ismerték meg és zárták szívükbe. Ma már a földkerekség legtávolabbi or­szágaiba is eljut tanítása, ismerik nevét azok a ma még elnyomott, kizsákmányolt népek is, amelyek éppen az ő eszméinek valóraváltása nyomán lesznek majd sza­badok. Műveit ma már a világ valamennyi nyelvére lefordították és nagy példány­számban kiadták. Lenin emberi nagysága, műveinek és tanításainak forradalmi szel­leme ma még világosabban és jelentőség­teljesebben áll előttünk, mint eddig bár­mikor. Az ő eszméi valósulnak meg nap­jainkban a kommunizmust építő Szovjet­unióban, a szocialista világrendszerhez tartozó országok szocializmust építő mun­kájában, az egész világot átfogó kommu­nista mozgalom tevékenységében, a bé­kéért, a szabadságért, a nemzeti függet­lenségért. a szocializmusért folyó impe­rialistaellenes küzdelemben az egész vi­lágon. Amikor ma emlékezünk, az 6 elméleti és gyakorlati tevékenységére gondolunk, amelyből a ma feladatainak megoldásához bátorságot merít napjainkban is a nem­zetközi munkásmozgalom. Leninre emlékezni egy cikk keretében nagyon nehéz dolog. Hiszen, mint gondol­kodó, mint gyakorlati politikus, mint for­radalmár és mint államférfi egyaránt nagy volt. Az író ezt mondta róla: „élete ese­ményei a történelmi események; örömei a mozgalom sikerei, fájdalmai a mozgalom kudarcai". Ilyen volt Lenin. Hadd emlé­kezzünk születésnapján Reá, mindenek­előtt úgy, mint emberre. Néhány olyan emberi tulajdonságát szeretném felidéz­ni, amely napjainkban is a forradalmá­rok, a kommunisták legékesebb emberi jellemvonásai közé tartoznak. Hiszen e nagy forradalmár útját járni azt is jelenti, hogy — ha nem is lenini mértékben, de — igyekszünk azoknak a tulajdonságok­nak, emberi jellemvonásoknak kifejleszté­sére, amely áthatotta az ő egész munká­ját, életét. Lenin életművének egyik legjellemzőbb vonása az alkotó elméleti gondolkodás és gyakorlati átalakító tevékenység. Nem­csak követője, hanem továbbfejlesztője és folytatója is Marx tanításainak. Elméleti és gyakorlati tevékenységét mindenekelőtt a munkásmozgalom harcai, politikai, gya­korlati szükségletei szabták meg. Így szü­letett meg a leninizmus, amely nern más, mint a marxizmus alkalmazása az impe­rializmus korszakára. Számára éppen a társadalmi valóság sokoldalú és konkrét vizsgálata tette le­hetővé, hogy feltárhassa az imperializmus viszonyai között a munkásmozgalom előtt álló forradalmi gyakorlat tennivalóit, a szocialista mozgalmak és forradalmak egy­máshoz való viszonyát, szoros kapcsola­tát a munkásosztály vezető szerepének szükségességét és lehetőségét, a polgári forradalomnak, a szocialista forradalomba való átnövésének feltételeit. A lenini élet­műnek ma ls egyik legfontosabb, legszem­betűnőbb vonása az elmélet és gyakorlat egysége. E gész tevékenységét a gondolkodó és cselekvő ember jellemzi. Szentül vallotta, hogy jó vezető csak az le­het, aki ismeri a nép életét, igényeit és vágyait. Mindig bízott a tömegek erejé­ben. az emberekben. Az ő forradalmi, el­méleti munkássága a tömegek gyakorlati tevékenységén, cselekedetein alapszik. Fáradhatatlan volt abban, hogy egy-egy konkrét helyzetet megvizsgáljon és ennek mélyreható elemzését adja. Nagy szelle­mi bátorsággal, éleslátással tárta fel a va­lóságot és határozta meg a tennivalókat. Az iiyen elemzések közben sokszor fel­használt statisztikát, adatokat, tényeket, mégis képes volt arra, hogy ne elvontan, adatokban, számokban gondolkozzék, ha­nem emberekben: a számok mögött min­dig a társadalom, történelem alkotóit lát­ta maga előtt. Mai elméleti és politikai munkánknak, sikerének is ez az alapja: az elmélet és gyakorlat egysége, hogy ala­pos helyzetismeret és elemzés alapján ké­pesek legyünk a helyes, jól kidolgozott helyi politika megalkotására és azt az adott területen úgy megvalósítani, hogy az az ember igényeinek. vágyainak minél jobb kielégítését szolgálja, a társadalmi haladás előbbre vitelét segítse. m«a, amikor a szocializmus gyakorlati [TI sikerei nagy méreteket öltenek és a megváltozott helyzetben új forra­dalmi. gyakorlati feladatok kerülnek na­pirendre, különösen fontos, hogy az új feladatokat megértve, a dolgozó tömegek­ben bízva, rájuk számítva, velük együtt valósítsuk meg e tennivalókat. Gyakor­lati intézkedéseink mögött mindig lássuk meg az embert, aki végrehajtja a felada­tokat. Ez az emberszeretet magyarázza, hogy Lenin hallatlan figyelmet tanúsított az emberek nagy és kis ügyei iránt. Állan­dóan érdekelte a munkások, parasztok élete. Feljegyezték munkatársai, hogy az 1918-as, 1919-es években, amikor a szovjet hatalom legnehezebb élethalál-harcát vív­ta, akkor is szakított időt arra, hogy a? egyszerű emberek kisebb-nagyobb pana­szaival foglalkozzék. 1919 majusában leve­let kapott parasztoktól, akik arról pa­naszkodtak, hogy jogtalanul elvitték lo­vaikat. A levelet továbbította az illetékes hivatalnak, s mikor az a következő meg­jegyzéssel küldte vissza, „úgy is sok a munka, nincs időnk apró-cseprő ügyekkel foglalkozni", Lenin a levelet azzal az uta­sítással továbbította az Állami Ellenőrzés­hez, hogy „tartóztassa le azt a tisztvise­lőt, aki ezt a választ adta". Mert nagyon szerette az embereket, ezért bízott ab­ban, hogy az embereket formálni, nevel­ni lehet, meg lehet tanítani őket a jóra, meg lehet szerettetni velük az igazságot, a szépet. Éppen ezért megtett mindent, amit ember tehetett azért, hogy létre­jöjjenek azok a feltételek, amelyek kö­zött kibontakozhat az egyéniség, az em­beri tehetség, az alkotókészség, hogy az ember a szó nemes értelmében ember le­hessen. Egy helyütt, amikor az emberek vál­toztathatóságáról beszélt ezt mondotta: „már régen megállapították, hogy az em­berek hibái nagyrészt jó tulajdonságaik­kal függnek össze". Ma mikor a szocializ­must építő társadalmunkban az emberek millióinak tudata és cselekedete változik meg és a mindennapi munka kohójában válnak igazán szocialista emberekké, jó ezt a lenini útmutatást szem előtt tarta­ni. Harcolni kell az emberek hibái el­len. Bírálni és ha kell büntetni kell eze­ket a hibákat, de ez a harc az emberekért, a nézetek tisztázásáért, a jó tulajdonságok továbbfejlesztéséért történjék. Nagy körültekintést és türelmet követel az emberek között végzett nevelő, tudat­formáló tevékenység, aminek feltétele az emberség, az emberbe vetett nagy-nagy bizalom. Leninnél senki sem bízott jobban az emberek, a tömegek erejében, hisz erre építette a forradalom győzelmébe vetett mérhetetlen hitét is. Nem csalódott! L enin államférfiként is igazi forra­dalmár maradt. Eszébe sem jutott soha, hogy egyeduralomra törjön, sőt minden erejével igyekezett megaka­dályozni, hogy környezetében bárki is ezt tegye, ö volt az, aki elengedhetetlennek tartotta a vezető számára a kollektíva böl­csességét. Szorgalmazta, hogy a vezetés­ben, a hatalomban azok vegyenek részt, akik ismerik a nép ítéletét, akik tudják, mi történik az országban. Csak az ilyen vezetőtestület tudja megakadályozni — mondotta —, azt, hogy egyik vagy másik vezető egyeduralomra törjön. A kollektív vezetésre vonatkozó lenini útmutatások most is elengedhetetlen követelményt je­lentenek a kommunista pártok, a szocializ­must építő országok gyakorlatában. Van már történelmi tapasztalatunk ahhoz, hogy milyen drága árat kell fizetni, ha meg­sértik a vezetés lenini elvét. Azonban nemcsak az orosz proletariátus ügyéért harcolt Lenin, hanem a világfor­radalomért is. Ez mélységes internaciona­lizmusából adódott. Egész élete és munká­ja a világ elnyomott népeinek felszabadí­tásáért folytatott harcot példázza. Életé­nek utolsó napjait is a nemzetiségi kérdés marxista elméletének kidolgozása foglalta le, és mintegy végrendeletként, utasítás­ként hagyta ránk, az utókorra, hogy azt a gyakorlatban is győzelemre vigyük. Ná­la senki nem harcolt szenvedélyesebben a nacionalizmus ellen, óva intett attól, hogy a legkisebb igazságtalanságot, durvasá­got is elkövessék a különböző nemzetisé­giekkel szemben. ..Nagy kára származhat ebből a szocialista forradalomnak" — mondotta. Azóta a történelem igazolta, hogv meny­nyire igaz Lenin tanítása e kérdésben is. Napjaink egyik legégetőbb problémája­ként jelentkezik a nemzetek önállóságá­ért, függetlenségéért vívott harc. A szocia­lizmust építő országokban a lenini nem­zetiségi politika gyakorlati megvalósítása feltétele annak, hogy az adott ország gyor­sabban, harmonikusabban jusson előre a társadalmi haladás útján. De feltétele ez annak is, hogy teljes legyen az összhang és együttműködés a többi baráti ország­gal. Nem lehet büntetlenül megsérteni ezt a len ini tanítást, sem. A világon ma már az országok többségében működő kommu­nista és munkáspártok eredményeden munkálkodnak azon. hogy mind szélesebb mértékben testet öltsön az összefogás és szolidaritás gondolata annak érdekében, hogy minden nép elnyomás nélkül és sza­badon élhessen. Ezt bizonyítja a közel­múltban Budapesten lezajlott konzultatív tanácskozás is. S zületésétől közel egy évszázad, halá­lától 44 év év választ el bennünket. Mégis úgy érezzük, most is itt él közöttünk, hiszen az ő útját járjuk, és szinte naponta fordulunk hozza, hogy mű­veiből, szelleméből tanácsot, útmutatást kapjunk. Az 5 harcos, munkával teli forra­dalmár élete, amely által korunknak, a szocialista forradalmak korának vezére lett, ma is példakép előttünk és az is ma­rad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom