Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

Tízmilliárd | Magyar—szovjet az automatizálásra megállapodás Leninre emlékezünk Szombaton a Technika Házában véget ért az V. automatizálási konferencia és bezárult a vele kapcsolatos automatikai elem- és könyvkiállítás. Az ötnapos tanácskozáson körülbelül félezer részvevő jelenlétében a magyar szakemberek hetven. a külföldiek tíz előadást tartottak. A konferencia utolsó előadásában Zentay Béla, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője adott képet az automatizálás időszerű hazai kérdéseiről. Elmondotta többek között, hogy a három éve tartott előző konferencia óta vitató hatatlanná vált, hogy nálunk is komoly feladatai vannak az automatizálásnak. Ennek megfelelően a második ötéves terv 3,6 milliárd forintjával szemben a harmadik ötéves tervben az automatizálásra kereken tízmilliárd forintot fordítunk. A jelentős eredmények ellenére elégedettségre nincs ok. Miközben megnőtt az automatika- és műszergyártás, lemaradtunk az automatika ipar, és ezen belül is elsősorban a digitálistechnikai, a számítástechnikai és szervezéstechnikai gépgyártásban. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és K. N. Rudnyev szovjet műszeripari és automatizálási miniszter megállapodást írt alá a magyar—szovjet műszeripari állandó munkacsoport megalakításáról, s jóváhagyták a munkacsoport idei tervét is. A szovjet miniszter nyilatkozatában elmondta, hogy a munkacsoport feladata a két ország műszeripari együttműködésének elmélyítése. Az idei munkaterv egyik legfontosabb pontja az 1971—75 közötti terv előzetes egyeztetése, s a vállalatok, kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok kialakítása. Bontják a tutajokat Irta: Szilágyi Júlia a asegedí faipari fizetnek nélkülözhetetlen alapanyaga a fa: nagy részben a Tiszán érkezik a tiszamenti erdőgazdaságokból. A hatalmas rönköket a Tanácsköztársaság úttal szembeni partrészről a 10. AKÖV szállítja a ('elhasználókhoz. A tavasz kedvez a tutajbontásnak: — emelődarus gépkocsik a napokban újból munkába álllak; a több napos víziút utón a farönköket kocsikra rakják, hogy az utolsó kilométereket szárazon tegyék meg a fűrészgépekig. Nőtt a kiskereskedelem forgalma Gyorsmérleg az első negyedévről A Belkereskedelmi Minisz- amely szerint az áruforgaltériumban elkészült az első mat megfelelő kínálat és álnegyedévi gyorsjelentés, talában kiegyensúlyozott kereslet jellemezte. Az élelmies csak azután a hazáét. Találhatók Ilyenek munkások, parasztok és értelmiségiek körében; elmondják ők, hogy tisztelik, becsülik mindazt, ami e hazaban történik, szeretik a szülőföldet, községüket és városukat, de e haza nern bánik velük olyan jól, hogy túlságosan sokat nyújtsanak neki. S ilyenkor előkerülnek jogos, vagy jogtalan sérelmek, személyi bajok, amit talán egy másik ember, vagy emberek kisebb csoportja követett el, de a rossz intézkedés bűnét a hazára testálják. Pedig nem a haza vétett, embertársaink vétenek egymásnak, vagy rossz légkört teremtenek maguk körül, amelyből szívesen menekülne a másik ember... de ezt úgy tüntetik fel, hogy ilyen a haza. Előfordul jogtalan követelés-támasztás a hazával szemben, s ennek elutasítását az ilyen esetek többségében köz- és állami hivatalok fejezik ki. A jogtalan kívánság kielégítetlenségével egyidejűleg megszületik a vélemény: lám csak, ilyen a haza. Példák ezek és amellett bizonyítanak, hogy tudatos, meggyőződéses emberek szerethetik igazán a hazájukat. emelkedett erkölcsiségü és jellemű emberek. E tulajdonságok nincsenek szakmához és munkakörökhöz kapcsolva: becsületességhez, jó erkölcsi és jellembeli alapálláshoz és tájékozottsághoz kötődött egyéni vonások ezek. A hazát szeretni nem lehet pillanatnyi fellángolással, s eltaszítani sem lehet személyes balsikerek szomorú órájában. A hazához való viszonyunkat nem szabad napi Íratásokhoz kötődve váltogatni: szomorú órákban eltaszítani és boldog percekben dicsőíteni. Mélyebb és tudatosabb értelmi és érzelmi gyökerek tartják fenn a hazához való viszonyát egy-egy embernek. Hiszen ez a haza mindenkié. megélhetést, emberi méltóságot, szabad, egészséges életet nyújt. S amilyen mértékben gyarapítjuk hazánk gazdagságát. értékeit, olyan mértékben adja vissza mindezt mindannyiónknak, személy szerint. Mély és igaz gondolatok kerültek szóba a Hazafias Népfront IV. kongresszusán, hazáról, népről, jövőnkról. Nemzetünk jövőjének nrunkálását ezen a platformon képesek leszünk eredményesen elvégezni. S ebben egyik erkölcsi alapvonás: legyen bármilyen foglalkozásunk, mesterségünk. a haza iránti kötelességnél nincsen számunkra íontosabb! PÁL GÁBOR szerkínálat az egész negyedévben egyenletesen jó, a húsés a húskészítmény ellátás az igények szerinti volt. Az árreform hatására a forgalom szerkezete némileg megváltozott: az árcsökkenés nyomán a tartós fogyasztási cikkek, a vegyi-, kozmetikai cikkek, valamint a tej és tejtermékek részaránya növekedett. A kiskereskedelem az év első három hónapjában 24,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. 4 százalékkal nagyobbal, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben a szabadpiaci felhozatal is kedvezően alakult: a tavalyinál 23 százalékkal több áru került forgalomba a piacokon. Az árszínvonal 1 százalékkal csökkent, a burgonya és a zöldségfélék ára viszont növekedett. Az almafelhozatal két és félszerese volt a tavalyi első negyedévinek, s az alma ára a felére csökkent A minisztériumi jelentés összefoglalóban megállapítja. hogy az üj gazdasági mechanizmus az eddig eltelt néhány hónap alatt a lakosság keresletében és a kereskedelem kínálatában alapvető változást nem hozott, az új feltételek még csak kismértékben hatottak az áruforgalomra. A kereskedelmi munkában az új lehetőségeket felhasználó kezdeményezések szerények, még csak kibontakozóban tannak E

zekben a napokban Lenin születésének 98-ik évfordulójára emlékezik a haladó emberiség. Arra az emberre, forradalmárra, akinek nevét ez idő alatt a világ minden részében százmilliók ismerték meg és zárták szívükbe. Ma már a földkerekség legtávolabbi országaiba is eljut tanítása, ismerik nevét azok a ma még elnyomott, kizsákmányolt népek is, amelyek éppen az ő eszméinek valóraváltása nyomán lesznek majd szabadok. Műveit ma már a világ valamennyi nyelvére lefordították és nagy példányszámban kiadták. Lenin emberi nagysága, műveinek és tanításainak forradalmi szelleme ma még világosabban és jelentőségteljesebben áll előttünk, mint eddig bármikor. Az ő eszméi valósulnak meg napjainkban a kommunizmust építő Szovjetunióban, a szocialista világrendszerhez tartozó országok szocializmust építő munkájában, az egész világot átfogó kommunista mozgalom tevékenységében, a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért. a szocializmusért folyó imperialistaellenes küzdelemben az egész világon. Amikor ma emlékezünk, az 6 elméleti és gyakorlati tevékenységére gondolunk, amelyből a ma feladatainak megoldásához bátorságot merít napjainkban is a nemzetközi munkásmozgalom. Leninre emlékezni egy cikk keretében nagyon nehéz dolog. Hiszen, mint gondolkodó, mint gyakorlati politikus, mint forradalmár és mint államférfi egyaránt nagy volt. Az író ezt mondta róla: „élete eseményei a történelmi események; örömei a mozgalom sikerei, fájdalmai a mozgalom kudarcai". Ilyen volt Lenin. Hadd emlékezzünk születésnapján Reá, mindenekelőtt úgy, mint emberre. Néhány olyan emberi tulajdonságát szeretném felidézni, amely napjainkban is a forradalmárok, a kommunisták legékesebb emberi jellemvonásai közé tartoznak. Hiszen e nagy forradalmár útját járni azt is jelenti, hogy — ha nem is lenini mértékben, de — igyekszünk azoknak a tulajdonságoknak, emberi jellemvonásoknak kifejlesztésére, amely áthatotta az ő egész munkáját, életét. Lenin életművének egyik legjellemzőbb vonása az alkotó elméleti gondolkodás és gyakorlati átalakító tevékenység. Nemcsak követője, hanem továbbfejlesztője és folytatója is Marx tanításainak. Elméleti és gyakorlati tevékenységét mindenekelőtt a munkásmozgalom harcai, politikai, gyakorlati szükségletei szabták meg. Így született meg a leninizmus, amely nern más, mint a marxizmus alkalmazása az imperializmus korszakára. Számára éppen a társadalmi valóság sokoldalú és konkrét vizsgálata tette lehetővé, hogy feltárhassa az imperializmus viszonyai között a munkásmozgalom előtt álló forradalmi gyakorlat tennivalóit, a szocialista mozgalmak és forradalmak egymáshoz való viszonyát, szoros kapcsolatát a munkásosztály vezető szerepének szükségességét és lehetőségét, a polgári forradalomnak, a szocialista forradalomba való átnövésének feltételeit. A lenini életműnek ma ls egyik legfontosabb, legszembetűnőbb vonása az elmélet és gyakorlat egysége. E

gész tevékenységét a gondolkodó és cselekvő ember jellemzi. Szentül vallotta, hogy jó vezető csak az lehet, aki ismeri a nép életét, igényeit és vágyait. Mindig bízott a tömegek erejében. az emberekben. Az ő forradalmi, elméleti munkássága a tömegek gyakorlati tevékenységén, cselekedetein alapszik. Fáradhatatlan volt abban, hogy egy-egy konkrét helyzetet megvizsgáljon és ennek mélyreható elemzését adja. Nagy szellemi bátorsággal, éleslátással tárta fel a valóságot és határozta meg a tennivalókat. Az iiyen elemzések közben sokszor felhasznált statisztikát, adatokat, tényeket, mégis képes volt arra, hogy ne elvontan, adatokban, számokban gondolkozzék, hanem emberekben: a számok mögött mindig a társadalom, történelem alkotóit látta maga előtt. Mai elméleti és politikai munkánknak, sikerének is ez az alapja: az elmélet és gyakorlat egysége, hogy alapos helyzetismeret és elemzés alapján képesek legyünk a helyes, jól kidolgozott helyi politika megalkotására és azt az adott területen úgy megvalósítani, hogy az az ember igényeinek. vágyainak minél jobb kielégítését szolgálja, a társadalmi haladás előbbre vitelét segítse. m«a, amikor a szocializmus gyakorlati [TI sikerei nagy méreteket öltenek és a megváltozott helyzetben új forradalmi. gyakorlati feladatok kerülnek napirendre, különösen fontos, hogy az új feladatokat megértve, a dolgozó tömegekben bízva, rájuk számítva, velük együtt valósítsuk meg e tennivalókat. Gyakorlati intézkedéseink mögött mindig lássuk meg az embert, aki végrehajtja a feladatokat. Ez az emberszeretet magyarázza, hogy Lenin hallatlan figyelmet tanúsított az emberek nagy és kis ügyei iránt. Állandóan érdekelte a munkások, parasztok élete. Feljegyezték munkatársai, hogy az 1918-as, 1919-es években, amikor a szovjet hatalom legnehezebb élethalál-harcát vívta, akkor is szakított időt arra, hogy a? egyszerű emberek kisebb-nagyobb panaszaival foglalkozzék. 1919 majusában levelet kapott parasztoktól, akik arról panaszkodtak, hogy jogtalanul elvitték lovaikat. A levelet továbbította az illetékes hivatalnak, s mikor az a következő megjegyzéssel küldte vissza, „úgy is sok a munka, nincs időnk apró-cseprő ügyekkel foglalkozni", Lenin a levelet azzal az utasítással továbbította az Állami Ellenőrzéshez, hogy „tartóztassa le azt a tisztviselőt, aki ezt a választ adta". Mert nagyon szerette az embereket, ezért bízott abban, hogy az embereket formálni, nevelni lehet, meg lehet tanítani őket a jóra, meg lehet szerettetni velük az igazságot, a szépet. Éppen ezért megtett mindent, amit ember tehetett azért, hogy létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek között kibontakozhat az egyéniség, az emberi tehetség, az alkotókészség, hogy az ember a szó nemes értelmében ember lehessen. Egy helyütt, amikor az emberek változtathatóságáról beszélt ezt mondotta: „már régen megállapították, hogy az emberek hibái nagyrészt jó tulajdonságaikkal függnek össze". Ma mikor a szocializmust építő társadalmunkban az emberek millióinak tudata és cselekedete változik meg és a mindennapi munka kohójában válnak igazán szocialista emberekké, jó ezt a lenini útmutatást szem előtt tartani. Harcolni kell az emberek hibái ellen. Bírálni és ha kell büntetni kell ezeket a hibákat, de ez a harc az emberekért, a nézetek tisztázásáért, a jó tulajdonságok továbbfejlesztéséért történjék. Nagy körültekintést és türelmet követel az emberek között végzett nevelő, tudatformáló tevékenység, aminek feltétele az emberség, az emberbe vetett nagy-nagy bizalom. Leninnél senki sem bízott jobban az emberek, a tömegek erejében, hisz erre építette a forradalom győzelmébe vetett mérhetetlen hitét is. Nem csalódott! L

enin államférfiként is igazi forradalmár maradt. Eszébe sem jutott soha, hogy egyeduralomra törjön, sőt minden erejével igyekezett megakadályozni, hogy környezetében bárki is ezt tegye, ö volt az, aki elengedhetetlennek tartotta a vezető számára a kollektíva bölcsességét. Szorgalmazta, hogy a vezetésben, a hatalomban azok vegyenek részt, akik ismerik a nép ítéletét, akik tudják, mi történik az országban. Csak az ilyen vezetőtestület tudja megakadályozni — mondotta —, azt, hogy egyik vagy másik vezető egyeduralomra törjön. A kollektív vezetésre vonatkozó lenini útmutatások most is elengedhetetlen követelményt jelentenek a kommunista pártok, a szocializmust építő országok gyakorlatában. Van már történelmi tapasztalatunk ahhoz, hogy milyen drága árat kell fizetni, ha megsértik a vezetés lenini elvét. Azonban nemcsak az orosz proletariátus ügyéért harcolt Lenin, hanem a világforradalomért is. Ez mélységes internacionalizmusából adódott. Egész élete és munkája a világ elnyomott népeinek felszabadításáért folytatott harcot példázza. Életének utolsó napjait is a nemzetiségi kérdés marxista elméletének kidolgozása foglalta le, és mintegy végrendeletként, utasításként hagyta ránk, az utókorra, hogy azt a gyakorlatban is győzelemre vigyük. Nála senki nem harcolt szenvedélyesebben a nacionalizmus ellen, óva intett attól, hogy a legkisebb igazságtalanságot, durvaságot is elkövessék a különböző nemzetiségiekkel szemben. ..Nagy kára származhat ebből a szocialista forradalomnak" — mondotta. Azóta a történelem igazolta, hogv menynyire igaz Lenin tanítása e kérdésben is. Napjaink egyik legégetőbb problémájaként jelentkezik a nemzetek önállóságáért, függetlenségéért vívott harc. A szocializmust építő országokban a lenini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítása feltétele annak, hogy az adott ország gyorsabban, harmonikusabban jusson előre a társadalmi haladás útján. De feltétele ez annak is, hogy teljes legyen az összhang és együttműködés a többi baráti országgal. Nem lehet büntetlenül megsérteni ezt a len ini tanítást, sem. A világon ma már az országok többségében működő kommunista és munkáspártok eredményeden munkálkodnak azon. hogy mind szélesebb mértékben testet öltsön az összefogás és szolidaritás gondolata annak érdekében, hogy minden nép elnyomás nélkül és szabadon élhessen. Ezt bizonyítja a közelmúltban Budapesten lezajlott konzultatív tanácskozás is. S

zületésétől közel egy évszázad, halálától 44 év év választ el bennünket. Mégis úgy érezzük, most is itt él közöttünk, hiszen az ő útját járjuk, és szinte naponta fordulunk hozza, hogy műveiből, szelleméből tanácsot, útmutatást kapjunk. Az 5 harcos, munkával teli forradalmár élete, amely által korunknak, a szocialista forradalmak korának vezére lett, ma is példakép előttünk és az is marad.