Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

Itt a palack, hol a palack? Azt mondták. ígérték, hogy mára itt lesz. Mármint a palackos tej. Sajnos, az ígéret csak ígéret maradt. S gondolom, sokezer vásárló bosszúsággal konstatálja már­cius elsején is a palackozott, tej hiányát. Hogy miért van ez így? Mert javítják a palackozó gépet, amely elromlott, mert alkatrészei kiszolgálták a tőlük elvárható időt. A kérdéseket tovább halmozhatnánk. Ott a pótalkat­rész, cseréljék ki egy szombat éjjel vagy vasárnap. Hogy nincs pótalkatrész? Valóban nincs. De miért nincs? Azt mondják importgép, azért nincsen. De miért vásárolnak olyan importgépet, amelyhez nem lehet biztosítani az al­katrészeket? Nem így áll az igazság A gép elromlott — s hogy elromlik, azt erekkel előbb is tudták, hiszen az alkatrészeknek megvan a „kihordási idejük" — s most hónapokon át fabrikálják. Pedig nem szabadna ilyen hosszú ideig javitani egy palacktöltő beren­dezést, még akkor sen% ha bérmennyire kényes és precíz jószág. A gépi berendezést elvitte a Tejipari Szállítási Szol­gáltató és Készletező Vállalat szentesi üzeme (tehát kapun belül van az „eminens" szerkezeti, s így nem is lehet más vállalat, hanyagságára hivatkozni, legfeljebb külföldi cégre. Arra is hivatkoznak, hogy nem szállították le a megrendelt alkatrészt. Persze, ar. Is kérdés, hogy mikor rendelték meg. Erekkel előbb, vagv esak akkor, amikor a „krach" bekövetkezett? Most maguk készitenek ilyen al­katrészt. s azt ígérik, hogy március végére ismét palac­kozhatják a tejet Szegeden. Sajnos, a kérdésekre alig lehet elfogadható magya­rázatot adni. ESőbb kellett, volna rendelni, vagy eleve idehaza elkészíteni a beteg részek mását. Egy 120 ezer lakosú nagyváros fogyasztó közönségét nem elégiti ki magyarázat! S nem ígéretekre.- hanem palackozott tejre van szükség minden áldott naps a L fahmavk hősei ÜJ FILMEK Hófödte, ammóniaszír ű völgyben játszódik a film. Bizarr északi fényben fa­házak, hósáncok vibrálnak, hidak, szerpentinek tanúi a történelemnek. 1942-ben a nácik megszállta Norvégia egyik városában, Telemark­ban, helyi partizánok fel­robbantották a Norsk Hvdro nehézvíz-üzemet, megakadá­lyozva a német atombomba elkészítését. Ennyi a törté­net S Anthony Mann színes, szélesvásznú filmje pusztán ennyi cselekményvázlatra tartott igényt belőle. Prob­lematikája sem i ismeretlen: szereplői között egyetlen konfliktus támad, az esetle­ges bombázással feláldozha­tó-e a helybeli lakosság a német, atombomba elkészül­te utáni összes felelősségért, vagy sem. Kimondható-e hatezer ember halálos ítéle­te talán sokmillió megmen­téséért, vagy mindent bíz­zanak a kockázatra. Azóta Hirosima részben már válaszolt erre a di­lemmára, ám itt másról van íszó. Maroknyi ellenálló ké­szül a robbantásra, s vér­beli western-módra véghez is viszi. Partizánfilm helyett tehát a kalandfilm eszköz­tárával elevenedik meg a merész szabotázs, ahol a végeredmény pillanatra sem lehet vitás. De nem is az a fontos, milyen külső kény­szerhelyzetek. objektív aka­dályok, belő-lélektam moti­vációk során jutnak el hő­seink a tettig, hanem mit csinálnak közben. A film így óvatosan kike­rüli a drámai csomóponto­kat. a néző kizárólag a so­ronkövetkező akcióért sző­rit. s az alkotókkal együtt vállalja a eowboy-filmektől átszármazott szokványos kö­vetkezetlenségeket is: a he­piendes véletlenek hajszál­élre állított helyzetek hal­mazát, a fess öltözékü. diva­tosan borotvált-frizurájú partizánokat.. Akiknek neve nem cseng idegenül: Kirk Dcmglas, Richar Harris. Ul­la Jacobsson, Michael Redg­rave. N. I. sArnyak cr tfotre Jbetme felett OAmóinÁ • * 0 vyaJe szemlélőt kérdése „Tételezzük fel — frja Szente Imre, Kossuth Lajos Sugárút 49—51. szám alatti olvasónk —, hogy egybeesik a vállalat és munkavállaló­jának érdeke. Egyik nap hallom a villamoson a kala­uznőtől: ha valaki szalad, hogy elérje a villamost, s bevárja, a legritkább esetben köszöni meg az utas a fi­gyelmességet. Megítélésem szerint ez udvariassági kér­dés, é« az érem egyik ol­dala. A másik az, hogy aki­nek bérlete van, az bizalmart szavazott a közlekedési vál­lalatnak, hogy az előre fize­tett 25 forintjárért biztosan utazhat Aki pedig ma is készpénzzel fizet és ha a kalauz előbb csenget mint ahogy elérné a villamost, el­indul gyalog, dohogva és bosszankodva. Az ilyen fo­rintok viszont kiesnek a vál­lalat zsebéből, alighanem a kalauzéból is. Véleményem szerint mindkét eset érdeké­ben érdemes a szaladó em­bereket bevárni". A mi véleményünk viszont nem egyezik ezzel. Levelezőtársat keres Kedves levelet hozott a posta szerkesztőségünknek Deszkről, a Petőfi Sándor utca 22. szám alól. Küldője Szabó Katalin, aki mint írja 12 éves múlt tavaly szep­tember 14-én.' Az. általános iskola hetedik osztályába jár, tanulmányi eredménye: 4,7. „Szüleim termelőszövetke­zeti tagok. Szeretnék levelezni hozzám hasonló korú kis­lánnyal, aki szintén hatodikos, esetleg hetedik osztály­ba jár, es legalább 4-es tanuló, vagy annál jobb," Pech s rádióval Vét* Balázs (Vasasszent­péter utca 27.) olvasónk azt írja levelében, hogy tavaly júniusban vásárolt egy R 4.160 Velence típusú rád tőt és azóta járja vele a kálváriát a GEI.KA-tól a székesfehér­vári rádió- éa televíziógyá­rig. Már háromszor vitte ja­vítani, de a rádió még min­dig nem jó. Mint írja: „Fel­hangosításkor torzít, halkabb vételnél akadozik és, elhal­kul. Ezt a hibát közöltem a GELKA-val és a gyárral is. A készüléket vissza akartam küldeni a gyárnak, de közöl­ték velem, hogy ahhoz kell a GELKA hozzájárulása is. Érthető, hogy a rádió folyto­nos hibája miatt tavaly jú­nius óta elvesztettem a türel­memet* Interjú a gyilkossal. Egv bűnügyi riporter a kirég­zendők listáján. Egy titok, amelyért gyilkolnak. Kik rejtőznek a ctuklyások mö­gött. Ugye ismerősnek túnnek a fenti mondatok? A rendőri riportok felcímeiként szok­tak közölni hasonló jelsza­vakat a ponyvaregények. Idézeteink azonban még­sem egy ponyvaregényből valók: a MOKEP ismerte­tőjéből másoltuk ki vala­mennyit. Abból az ismerte­tőből, amely az NDK-ban készült, új bűnügyi film adátait közli, s amely jel­mondalként javasolja e tö­mör hangzású fogalmazvá­nyokat. Amilyen ponyvafzűek a jelmondatok, olyan ponyva­ízű maga a film is. Ponto­san az van benne, ami a rossz detektívregények sa­játja: álizgalom, álhomály, álfeszüttség. Egyéb alig! A második világháborút megelőző években kezdődik a vérszegény történet. Egy rendőri riportert mutat be az első képsor, s a kommen­tár. amely a felvételeket ki­séri, gyorsan közli is, hogy Párizs legügyesebb bűnügyi riporteréről van szó (Még jó, hogy megmondják, egyéb­ként úgysem tudnánk meg róla!) Az Illető férfi aztán nyomozni kezd egy bizonyos Sonelli professzor gyilkosa után. Nyomoz egy nap, nyo­moz két nap. s nvomoz még évek múlva is, hiszen a tv­film két forgatókönyvirója, Herbert Schauer és Ottó Bonhoff, nagyon jól tudja, hány percig is kell egy ilyen nyomozós filmnek tartani. A szabvány időtartamú történet végére aztán fény derül persze mindenre. Megtudjuk, kik ölték meg Sonelli professzort, s azt is, hogy kik tartoztak a titok­zatos csuklyások bandájába, akik a titkos fasiszta szer­vezet tagjaiként Franciaor­szág ellen törtek. De mindezt csak a gondo­san megformált mondatok közlik a nézővel, a képek jóformán semmit nem mu­tatnak. Kurt Jung-Alsen tv­krimije ilyenformán nem több egy agyonbeszélt, ál­konfliktusokkal megspékelt kísérletnél. Egy eleve siker­telenségre ítélt kísérletnél! A. L Képernyő Kél" hétfő emléke Orvostól orvosig Márkna Vflmosné ehr»­sónk (Alföldi utca 22.) pana­szolja, hogy 12 éves fiát mumszgyanúval hazaküldték az iskolából délelőtt 1* óra körül. Előző lakhelyük sze­rint az Oskola utcai rendelő­höz tartoztak, i a gyermek odament el rendelésre. Ami­kor sor került rá, közölték vele, hogy lakásváltozásuk miatt most már a Korda so­ri rendelőhöz tartoznak. A Rosszabb a vízüveg 7 Bozóki Józsefné háziasz­szony arról tájékoztat ben­nünket, hogy lapunkban az 1930-as években olvasott ta­nácsadást a tojás konzervá­lásáról. Akkor azt ajánlot­ták. hogy tízszázalékos víz­üveg keveréssel a fazékba rakott tojást töltsük fel víz­zel. Mint írja: „A tanács­adás bevált, évtizedeken át jó eredménnyel tudtam tá­rolni a tojást, amely így egy­két évig is elállt Az utóbbi időben azonban, nem tu­dom mitől, petróleum­szagú a vizüveg. s ez a to­jásokon i» megérzik. Talán új technológiával készitik a vízüveget?" kisfiú itt is várt sorjára, majd elutasították, hogy menjen a Szivárvány kitérő­nél levő rendelőbe, mert odatartozik. Onnan is to­vább küldték a Hámán Ka­tó iskolába, a gyermekorvo­si szakrendelésre. „Ennyi huzavona után fiam elfá­radt, megéhezett és haza­ment. Hiába járt orvostól orvosig. Szerencsére másnap már semmi baja nem volt, mehetett iskolába. Igaz, or­vosi igazolást sehol nem kapott, de remélem, az is­kolaorvos igazolja majd a mulasztott órákat, mivel ő küldte el a körzeti orvos­hoz." • VB Mintha Tuzenbach báró I meg Csebutikin doktor kelt I volna életre szerdán este a I tv képernyőjén, mintha Cse­hov drámahóseit láttuk volna csíkos zakóban, csokornyak­kendősen, mintha az ő átko­zódásaikat mélázásukat, ke­sergésüket hallottuk volna hetvenöt percen át A hasonlat aligha túloz: Arthur Miller figurái egye­nesági rokonságban vannak Csehov alakjaival. Ugyanaz az álomkergetés, ugyanaz a halálra ítélt lázongás, ugyan­az a bezáruló társadalmi kör, amely áttörhctetlen kerám módjára tartja fogva a benn­rckcdtcket. A Két hétfő emléke azon­ban nemcsak típusában idézi fel a Csehov-darabokat meg­formálásában is méltó hozzá. Az alkatrész-raktár alkalma­zottai ugyanolyan eleven éle­tet étnek benne, mint a Há­rom nővér, vagy a Cseresz­nyéskert figuári, ugyanúgy a maguk terhét cipelik, ugyan­úgy a maguk kis körét jár­Beteg gyerekkel „Gyermekeim — írja levelében Lajkó Károly (Odessza 42-es épület IV. em. 15.) — nem először kapnak meg olyan betegseget, amelynek gyógyí­tása folyamatos, naponta történő injekciót igényel. Munkanapokon a körzeti gyermek­gyógyászati szak­rendelésen. vasár­nap és munkaszü­neti napon vi­szont a Párizsi körúton, az ügye­leten, vagy a gyermekklini­kán adják csak be az injekciót. Itt lakunk a gyer­mekkórház tő­szomszédságá­ban. s legutóbb azzal nyugtattak meg. hogy még a külső szőregi út­ról is Szegedre kell vinni ilyen esetben a gyerme­keket. Megítélé­sem szerint ez aligha jó, különö­sen most, amikor influenzajár­vány van. hogy az amúgy is beteg gyermeket mesz­sziről vigyük a városba. Az in­jekciót különben magunkkai visz­szük. a gyermek­kórházban vi­szont úgyis van orvosi és nővéri ügyelet. Problé­mánk megoldásá­ra bizonyára lehet egyszerűbb meg­oldást találni". Drága „akrobatika" I.apunk február 27-i számában beszámoltunk olva­sóinknak arról, hogy esztelen virtuskodást tanúsított va­sárnap délelőtt a szegedi közúti híd hatalmas ívén két fiatalember, Szili Mihály 21. és Czirok József 22. éves, Sárdorfalva, Sport utca 2.. illetve Szabadság utca 1. szám alatti lakosok. Ittas állapotban mászkáltak a híd tetején, s „bravúrjukkal" egy óra hosszára leállították a forgalmat a hídon. Kivonultatták a mentőket, tűzoltókat, a vízi rendőrséget, s a rendőrség ügyeleti szolgalatát, míg végül leszedték őket A Szeged városi és járási rendőr­kapitányság döntést hozott a garázda magatartású fiatal­emberekkel szemben, akik a Szegedi Víz- és Csatorna­müvek Vállalat alkalmazottai. Czirok Józsefet 30, társát. Szili Mihályt 25 napi elzarasra bírságolta. ják be, s ugyanúgy nem jut­nak el végül sehova. Könyör­telenül visszarántják őket a vasárnap álomvilágából a hideg-rideg hétfő reggelek. Ádám Ottó rendezésében elevenedett meg szerdán este a Két hétfő emléke. Aligha kell elmarasztalnunk azért, hogy színészeivel láthatóan egy Csehov-drámát játsza­tott, hogy a történelem viha­raitól távoleső amerikai vá­ros lakóit — Hitler uralomra jutásakor játszódik a darab — Tuzenbachoknak, Csebuti­kineknek fogta, s „fogatta'' fel. A Madách Színház együtte­sétől már láthattuk igazán jó Csehov-elóadásokat, mivel a Két hétfő emlékében kizá­rólag ennek a színháznak a tagjai kaptak szerepet, így az iskolázott stílus, mondhat­ni, egy egészen kiváló pro­dukciót eredményezett. A ka­maraelőadások térbeli össze­fogottsága, az eszköztelen játék jellemezte a tv-fcldol­gozást, s az, hogy a darab egy kicsit fényképezett színház­nak hatott ezúttal inkább erénynek, mint hibának fog­ható fel. Éppen akkor téve­dett volna a rendező, ha min­denáron tv-síteni akar, ha a kamera-adta trükkökkel megtöri a játék természetes folyamát. Mivel ezt nem tet­te — egy emlékezetes elő­adást láthattak a nézők. Kö­szönet érte a rendezőnek, s köszönet Bessenyei Ferenc­nek, Kőmives Sándornak. Mensáros Lászlónak, Szénási Ernőnek. Nagy Annának, a darab főszereplőinek is. Cs. Németh Lajosnak viszont csak félköszönet — az inven­ciótlan játékával adott félil­lúziókért. Akácz László Magyar- EAK kulturális együttműködés Kairóban aláírták az 1968 —1969-re szóló magyar­egyiptomi kulturális és tudo­mányos együttműködési munkatervet. A két ország tudományos kutatókat, taná­rokat, író-, művész- és tudós­delegációkat cserél, kölcsönö­sen filmfesztivált rendez, né­pi együttesek vendégjátékát teszi lehetővé. Kamara­zene Kiss György (hegedű), Onczay Csaba (gordonka) és Baranyay László (zongora) már gimnazista korukban, mint a szegedi szakiskola akkori növendéket buzgón játszották a különböző ko­rok kama rnmű vei t Miután a Zeneművészeti Főiskolára kerülte^, tovább bővítették repertoárjukat s ennek e többéves, kitartó munkának az eredménye, hogy — mint annak idején megírtuk — kamaraegyüttesük a Zene­művészeti Főiskolán az Ok­tóberi Forradalom 50. évfor­dulója alkalmával rendezett házi versenyen első dijat nyert Szerda esti szegedi hang­versenyük első részében Mozart C-dúr Triója és Dvorzsak Szegeden alig Is­mert D«mky zongorahárma­sa került előadásra. Ha a Mozart-mű interpretálását elsősorban a stílusos hang­vétel, a finom könnvedség. az ökonomikus felépítés és számos részletszépség ki­emelése jellemezte — a Dvorzsak-trió megszólaltatá­sában a virtuozitás mellett magvas tömörség és drámai intenzitás érvényesült A szünet után Dohnányi F.rnő c-moll Zongorakvin­tettje hangzott eL amelyben a II. hegedűt Zalay Tamás, n brácsa szólamot pedig LuEács Péter zeneakademíai növendék játszotta* Dr. Nagy Istvia Félmillió fénykép önarcképnek is nevezhet­nénk a szegedi Fényképész Szövetkezet mérlegbeszámo­ló közgyűlését amelyet im­már ti zen heted szer tartanak meg fennállásuk óta. A ta­valyi esztendő is eredmé­nyes volt erről adhatott szá­mot a tagság előtt Szabadi Tibor, a ktsz alapító elnöke. A kizárólag lakossági szolgáltatást végző tagság 104,5 százalékra teljesítette tervét és 418 ezer forint ér­tékű munkával többet vég­zett mint tavalyelőtt A tegnap, csütörtökön meg­tartott közgyűlésen 140 ezer forintot osztottak ki a tag­ság között jutalom, oszta­lék és prémium címén. A beszámolóból kideyült hogy a szövetkezet tavaly üzletet nvitott Szentesen és Szeg­váron, s hamarosan Makón is új üzletet rendeznek be. A szegedi riport-múterem­ben ezután necsak előhívják a színes felvételeket, ha­nem új nagyítógépük segít­ségével színes képek kidol­gozására is vállalkoznak. PÉNTEK, 1968. MÁRCIUS 1. dÉL-mAGYARORSZÁG 5 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom