Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-06 / 55. szám

Magasabb nyereség­részesedés A Könnyűipari Miniszté­riumba beérkezett mérlegbe­számolók előzetes összesítése alapján megállapították, hogy valamennyi könnyűipari vál­lalat teljesítette, vagy túltel­jesítette a nyereségrészesedés feltételeit A nyereségrészesedést és devizaérdekeltségi rendszer­be bevont 58 ipari egység a7 előztes adatok szerint átla­gosan 23,3 napi bérnek meg­felelő részesedést kap majd. Ez jóval nagyobb összeg, mint amennyit az előző évek­ben fizethettek. Az 1965 évi munka alapján ugyanis 18.7. az 1966 évi munka alapján pedig 19.9 napi bérnek meg­felelő nyereségrészesedést ér­tek el a könnyűipar dolgo­séi. (MTI) Fénytff több fényt! Szeged közvilágításának továbbfejlesztéséről nemré­giben tanulmány született mely azzal foglalkozik, mi­ként lehet megvalósítani, hogy a belváros utcái es­ténként valóban nagyvárosi fényben ragyogjanak, s ne botorkáljon sötétben az errv Előfordul ugyanis, hogy a világító testekben elromlik egy-két cső a három közOL de ezeket csak akkor cseré­lik ki, ha a lámpa végképp kialszik. A sötétség továb­bi okai: nagyok a „foghíjak" ber akkor sem, ha a város lámpa között, kicsi központján nia. kívül kell jár­A szerelők hanyagsága A jelenlegi helyzet egyál­talán nem kielégítő. Pislo­gó, hunyorgató lámpák, fénytelen utcák. Éles kont­rasztok- rövid, világos utca­szakasz, s mellette sötéten ásító tér A pislákoló utcai lámpák a szerelők hanyag­ságát bizonyítják és sokhe­lyütt az utcák homálya is. állami és társadalmi szervek is biztosíthatnak a lámpák fényereje; 1958-tól kezdve, mikor a korszerű világítótestek fel­szerelését megkezdték, ki­lenc és fél millió forintot költött a város a közvilágí­tás javítására. Ez annyit je­lent, hogy az összes utcai lámpáknak körülbelül a fe­lét azóta cserélték ki. Illet­ve helyezték el a városban. A közvilágítás Javításáról nemrégiben tanulmány ké­szült: javaslata szerint to­vábbi nqolc és fél millió fo­rint szükséges ahhoz, hogy folyamatosan végezve a leg­korábban elkészült, s a most újonnan sorra kerülő utcák lámpáinak kicserélését, sű­rítését jobb elhelyezését né­hány év múlva megoldód­jék Szeged nagyvárosi vilá­gítása, a mostohán hagyott Klauzál és Széchenyi térről sem. Utóbbin 06tomyeles lámpá­kat állítanak majd fel, más­részt pedig a villamosveze­tékek tartóoszlopaira erősí­tenek fel újabb armatúrá­kat. A Széchenyi tér Lenin körút felé eső odlalán a ter­vek szerint eltávolítják majd az úttest közepéről a lámpákat, s higanygőzzel működő, úgynevezett magas­lámpákat szerelnek fel a tér szélén. Ez kellően meg­világítja majd a perkos részt az úttestet és a városi tanács impozáns épületét is. A Magyar Közlöny 18. ratlan károk érhetik, számában megjelent kor- lyek lényegesen befoly ásol­mányrendelet értelmében ják eredményük alakulását április 1-töl megszűnik az és meghaladhatják az érin­é 11 ami vállalatok kárainak tett vállalat gazdasági jelle­a költségvetés terhére törté- gét E károk kedvezőtlen nő rendezése. Ettől kezdve a hatását küszöböli ki a biz­vállalatot tűz, betörés, vala- tanítás, amellyel — a tervez­mint gépjárműszavatossági hető díj ellenében — a vál­káral többé nem térülnek lalat a kockázatot áthárít­meg a költségvetésből, hatja. ugyanakkor az állami válla- Az állami vállalatok és latok a trösztök, a közös társadalmi szervek egyelőre vállalatok, valamint a tár- tűz — (villámcsapás, robba­cadalml szervek vállalati nás), betöréses lopás-, gep­formában gazdálkodó szer- járműszavatossági és auto­vezetei önkéntes vagyonbiz- casco biztosítást köthetnek, tosítási szerződéseket köt- A kormányrendeletet köve­hetnek az Állami Biztosító- tőén a pénzügyminisztérium val. (Továbbra sem köthet- végrehajtási utasítást ad kt nek vagyonbiztosítási szer- amelynek alapján a mánlsz­ződést a költségvetési szer- térium biztosítási főigazgató­veik. ezek kárait a jövőben ság közleményben fogja tá­1s a költségvetésből rendezik.) jéknztatni az érdekelt vál­Az állami vállalatokat lalatokat a biztosítás lebo­olyan elemi, vagy más vá- ayolítási módjáról. Kevés a transzparens A Lenin kőrút átépítésé­vel együtt már az idén nagy­teljesítményű higanygőz lámpákat szerelnek fel a gyermekklinikától a Honvéd térig tartó útszakaszon. Az Április 4. útján, s a nagy­körút, Kossuth Lajos és Tolbuhin sugárút közötti ré­szén nemrégiben cserélték ki a lámpákat és folyamato­san továbbhaladnak. Hogy a belváros esti képe igazán nagyvárosi hangulatot kelt­sen. ahhoz elengedhetetlenül fontos lenne, hogy fénv­transzparenseket szereljenek fel az erre alkalmas helyek­re. Például a Klauzál és a , , , . , „ , Széchenyi tér magasabb ^JTStf^íSS * kerülhetnének Ragyogó be/város mindenre kell ményt említsünk: különös gondot kell fordítani a bel­város világítására; nem mindegy hova, s milyen lámpákat helyeznek el; más forgalom más világítást kí­ván. A tanulmány sorreve­szi azokat az utcákat me­lyekben a legsürgősebben sűríteni kell a lámpákat Ilyenek például: a Takarék­tár és a Horváth Mihály ut­ca, a Kígyó utca, a Deák Ferenc utca, a Magyar Ta­nácsköztársaság útja és a Dózsa György utca. A kör­utakat s a nagykörút és a Lenin Körút közötti utcá­kat ugyancsak hamarosan világosabbá kell tenni. Nem feledkezik meg a tanulmány Ilyenek a Lenin körútra és más olyan utcákba ls, me­lyek a város üzletnegyedé­hez tartoznak. Végül emlí­tést kell tenni a Szegedre futó országutak bevezető ré­szeinek világításáról is, me­lyek jócskán javításra szo­rulnak. A városi tanács felkérésé­re a DAV az Elektrotech­nikai Egyesülettel közösen dolgozta ki az említett ta­nulmányt Készen áll tehát a körülbelül 10 év feladata­it összefoglaló távlati terv. Halmai Zsuzsa Negyvenmilliós fejlesztési alap a községeknek Elfogpdla az idei költségvt lesét • szegedi járási tanács Tegnap Szegeden, a me- Igen jelentős eredménye­gyei tanács termében ülése- ket értek el a társadalmi zett a szegedi járási tanács, munkában. Hiszen a terve­Farkas István, a végrehaj- zett I millió 770 ezer fo­tó bizottság elnöke számolt rinttal szemben 5 millió 501 be a járási tanács és a vég- ezer forintnyi értéket pro­rehajtó bizottság 1967. évi feladatairól, munkájáról, az elért eredményekről. Sikereket értek el a köz­ségekben a lakáshelyzet javításában, így többek kö­zött társasház-akciókat szer dukáltak. Persze itt is vau még tennivaló. Mert bár az egy lakosra esö társadalmi munka értéke az 1966. évi 32,70 forintról tavaly már 51 forintra emelkedett, mégis lényeges különbség található veztek Kisteleken Kiskun- egyes kozsé8ek hőzótt Ru­veztek Kisteleken, Kiskun- á lakosra esd tár­dorozsmán és Mórahalmon ° . „,,„ r/ arsi ztrZsxnrS artsr ssrjz swa.'w sva akkor 1629 házba vezették A tavalyi költségvetésről be a vizet. Egyre több he- és a köfa-terv végrehajtásá­lyen alakulnak törpevízmű- ról, valamint az idei költ­társulatok. Négy községben ségvetésről és fejlesztési alap hidroglóbusz, nyolc helyen tervének megállapításáról dr. pedig hidrofor működik Ábrahám Antal vb-elnökhe­Nagy ütemben halad a ta- lyettes tartott ismertetöt nyai iskolák villamosítása. Mint a beszámoló hangoz­Tavaly 3 millió 235 ezer fo- tatta, tavalyról a pénzma­rint értékben építettek új radvány 8 millió 203 ezer fo­hálózatot 17 községben. rinl. Az idén ezt olyan fel­Sokat léptünk előre az adatokra kell fordítani, mint egészségügyi feladatok meg- kulturális, egészségügyi é« oldásában. A körzeti orvosi kommunális létesítmények, ellátottság tavaly tovább fej- beruházások építése. Sajnos, lődött és megfelelő A lehe- több helyen túlságosan is tőségekhez képest a rendelők takarékoskodtak az elmúlt elavult felszereléseit fokoza- esztendőben, nem használták tosan kicserélik. Klskundo- k> a rendelkezésre álló le­rozsmán központi körzeti or- betőségeket, pénzt Több vosi rendelő új felszerelés- mi"' 20 millió forint állt a sel, Balástyán új körzeti or- községek rendelkezésére, vosi rendelő fogászati ren- Isaz, esetenként nagyobb bo­delövel fogadja a betege- ruházásokra tartalékolnak, ket. Kisteleken is épült egy kuporgatnak, de még igy sem egészségügyi épület, amely- indokolt az ilyen tartózko­ben három körzeti orvosi dús. Hitelkeret igénybevéle­rendelő, s egy tanácsadó ka- lével hamarabb juthatna a pott helyet Ami a járás mezőgazdasá­gi termelését Illeti, a tava- rülne. lyi terméseredmények elma­radtak mind az országos, mind a megyei átlagtól, egy­két növény kivételével, ösz­szesen 19 közös gazdaság zárt mérleghiánnyal, s a mérleghiány összege 24 mii- szakigazgatási lió 590 ezer forint község, a falu egy-egy na­gyobb létedtményhez. A ka­mat is előbb-utóbb 1 megté­kenttk a gyártási átfutási Időt a szállítást határ­időket Minta kollekciókat készítenek, kiállításo­kat szerveznek, hogy a kereskedelem időben megismerhesse az ipar új termékeit A Hódme­zővásárhelyi Mérleggyár, a Kontakta, a Ken­derfonó és Szövőipari Vállalat, a Divat Kötött­árugyár, az élelmiszeripari vállalatok, több kis­ipari termelőszövetkezet új cikkek bevezetésével, a meglevő termékválaszték bővítésével is segíti az áruellátást Megyénk iparának speciális adottsága — mond­ja az állásfoglalás, —, hogy számottevő a fo­gyasztási cikkeket gyártó vállalatok, szövetkeze­tek száma, s így fontos szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában A vállalatok termékei­nek jelentős hányada szabad és limitáras, ami­nek aránya a későbbiek során tovább emelkedik. Ez a vállalatokra és dolgozóira nagy felelősséget hárít, a piaci mechanizmuson keresztül pedig nagy ráhatást gyakorol. A kereslet és a kínálat változása, a társadalmi termelési költségek tör­vényszerű csökkentése és az állami preferenciák hatással lesznek az árakra. Ezeket az árakat a jövőben — egyre szélesebb körben — az ipar és a kereskedelem közötti megállapodás alakítja !tí. Megszűnik tehát a régi mechanizmus szülte m kereslet realizálása sfo. ás nem utolsó sorban az állami beavatkozás. Megyénk munkaerőhelyzete, a gazdaságos ter­melésre való törekvés, a technika gyors fejlő­dése — összefüggésben gazdaságirányításunk új rendszerével — minőségi változást követel a létszámgazdálkodásban. Ebben az évben már nem kaptak a vállalatok és szövetkezetek kőte­lező létszámtervet Ennek ellenére sem számol­hatunk indokolatlan létszám emelésseL Ami üzemeink többségében nem is célszerű mivel je­lentős üzemen belüli munkaerőtartalékkal ren­delkeznek. A műszaki fejlesztéssel, az anyagmoz­gatás gépesítésével, az adminisztráció csökken­tésével, a helyes munka és üzemszervezéssel a termelés szerkezetének módosításával tétszám megtakarítással, üzemen belüli vagy a népgaz­daság számára hatékonyabban dolgozó más vál­lalatokhoz, iparágakhoz való átcsoportosításra is van lehetőség. Az új gazdasági mechanizmus ösztönzési rendszere biztosítja az optimális mun­kaerőgazdálkodást a munkaerő hatékony fel­használását A nyerségérdekeltség is elősegíti ezt a törek­vést. A termelés és a nyereség fokozsának több létszámmal való elérése ma már csak korláto­„hamis" biztonságérzet. Az ár nem lesz merev, kottán járható út. Sokkal Inkább előtérbe kerül a piaci helyzet hatására változhat. Ez azonban nem jelenti az árszínvonal stabilitásának felszá­molását Az ipari dolgozókra is nagy felelősség hárul a megye lakosságának jó minőségű, bő választékú áruellátásáért nemcsak a könnyű- és élelmiszer­Iparban, hanem valamennyi iparágban. Alapve­tő követelmény a lakosság szükségleteinek le­hető legjobb kielégítése, megfelelő árakon. A fo­gyasztási árak mozgása elkerülhetetlen az alap­a gazdálkodás hatásfokának, a munka termelé­kenységének növelése, a műszak) fejlesztés. Ez megegyezik a reform céljaival és a vállalatok ér­dekeivel is. Az anyagi érdekeltésgi rendszer céltudatosabb felhasználásával a vállalatok ösztönözzék a mun­kásokat is hatékonyabb munkára. A gazdasági vezetőknek persze kötelességük az is, hogy az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdekek kö­zös harmóniáját teremtsék meg Az egyén szá­Af oj irányítási rrnikzrrbrii a pártszervezetek munkája sok tekintetben mó­dosul. Kifejezettebben kell érvényesülnie a jö­vőben az elvi politikai iráhyításnak, a gazdasági szervező és ellenőrző munkának, a párt politikai nevelő tevékenységének és a gazdaság lényeges folyamatai vizsgálatának. A reform által létre­hozott új helyzetet bonyolultabb, sokrétűbb és összetettebb munka jellemzi. Ez a párszerveze­tektől is gyorsabb reagálást, magasabb színvona­lú, célratörő tevékenységet követel. Mindenek­előtt helyes figyelembe venni, hogy: 0 a közgazdasági ösztönzők mellett nö az erkölcsi és politikai ösztönzés szerepe; 0 a vállalati önállóság növekedésével nö­vekszik a felelősség és a kockázat is; 0 a társadalmi és vállalati érdek össz­hangja összeütközésbe kerülhet. Az ér­dekek egyeztetésében alapvető a társa­dalmi érdek. A pártszervezetek, a kom­munisták akkor is legyenek hü őrei a társadalmi érdek elsődlegességének, ha az először népszerűtlen feladatnak tű­nik; 0 előtérbe kerül a kádermunka fontossá­ga, az emberekkel való törődés, az al­kotó légkör kialakítása, az emberek bátorítása. Kezdemértyezően lépjenek fel a gazdasági vezetők kiválasztásában, s fordítsanak nagyobb gondot a nevelé­tükre; 0 a hatáskörök megosztása nem jelenti a gazdasági és politikai feladatok külön­választását. A pártszervezetek eddig is sokat tettek az üze­anyagárak változása miatt. Ez nemcsak felfelé való mára csak akkor engedjenek meg nagyobb 1ö- mi demokrácia növeléséért. A reform bevezeté­ármozgást jelent, hanem feltételezi a jó munka­szervezés. fegyelmezettebb munka útján az árak hosszabb távon való csökkentését az általános árszínvonal stabilizálását. Az áremelkedési ten­denciák ellen az iparnak és a kereskedelemnek együttesen kell fellépnie. Az áremelkedés ellen­súlyozható a termelés és az import növelésével. A/ú; oa?Ha«f»g; mrehini/mus JjJJJ a kínálatot potenciálisan haladja meg a kereslet Ez fokozatosan bontakozik ki. A piacon lassan elveszti uralmi szerepét az eladó. A vevők kö­zötti verseny helyébe az áruk versenye lép. A termelő vállalatok hibás úton járnak ha abból Indulnak ki. hogy az Indokoltnál magasabb árak­kal. a monopolhelyzet kihasználásával nagyobb nyereségre, magasabb jövedelemre lehet szert tenni. Ez ellen számos tényező hat. Mindenek­előtt a dolgozó néppel szembeni erkölcsi felelős­ség és egv sor közgazdasági befolyásolás: a ke­reskedelem importioga. a profilgazda elv felszá­vedelmet. ha tevékenységével a társadalom ja- sével. a szakszervezetekkel együtt feladataik e vát is szolgálja. Szerezzünk érvényt a gazdaság- területen kiszélesednek. Az önállóság és érde­politikai elv érvényesülésének; mindenki csak olyan mértékben részesülhet a javakból, amilyen mértékben elősegíti a vállalati jövedelmezőségét, a nemzeti jövedelem növekedését Ez feltétele az igazságos bérezésnek, a munka szerinti elosz­tás következetes alkalmazásának. Az 1968-as év feladatainak végrehajtása meg­követeli a gazdasági vezetők, a párt-, a szakszer­vezet és a KISZ összehangolt tevékenységét. Az kéltség növekedése lehetőséget teremt az üze­mi demokrácia további fejlődéséhez, és a kollek­tívákban rejlő erőforrások célszerűbb hasznosí­tásához. Ennek vatóraváltásához a vállalati adottságok figyelembevételével teremtsék meg a szervezeti és tartalmi kereteket Az 1968. évi vállalati feladatoknak csak né­hány vonatkozását emeltem ki. Ezeken kívül még nagyon sok a feladat, a tennivaló, közöttük olya­új körülmények között egvütt kell megvalósí- nok, amelyek megoldása több év fárasztó mun­taniok a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit, amelyek egybeesnek a dolgozó nép érdekeivel A pártszervezetek a gazdaságszervező munkában biztosítsák — a központi és a megyei előirányza­tokkal egybevetva — a helyi tennivalók megha­tározását A gazdaságellenőrző tevékenységgel, a propaganda és tömegpolitfkai munkával igve­kezzenek a dolgozó tömegek körében megértet­ni és elfogadtatni a párt gazdaságpoitikáját. a helyi tennivalókat. A tömegszervezetek bevoná­molása, a verseny lehetőségének megteremtése, savai mozgósítsák a dolgozókat a végrehajtásra annak kedvező hatásai. káját követelik meg. Hiba lenne tehát 1968-tól azt várni, hogy az eddigiekkel szemben az új irányítási rendszer önmagában megoldja a prob­lémákat feloldja a feszültséget Hangsúlyoztuk eddig ls és most is. hogy a reform csak lehetősé­get ad népünk további boldogulásához, de a le­hetőség még nem valóság. Ahhoz, hogy valósággá váljon, becsületes, odaadó munka végzésére van szükség. Merjünk élni a reform adta lehetősé­gekkel. s akkor gyorsabban bontakozhatnak ki Az idei költségvetések új vonásai: nincsenek fölülről kiadott keretszámok. Hogy hogyan alakul a bevétel, aa a községi tanácsokon és csoportokon múlik. Az idén 40 millió forint áll a községek rendelkezésére a fejlesztési alapból. Erre szá­míthatnak, s ezt megkapják. A fejlesztés tehát január el­sejétől részben saját forrás­ból, részben pedig az álla­mi támogatásból történik. E két forrás együttesen adja a fejlesztési alapot, amellyel minden tanács a jogszabá­lyokban előírt megkötése­ken túl szabadon rendelke­zik. Annyi bizonyos, hogy a* elmúlt 10 évben sohasem állt olyan összeg rendelkezésre, mint ebben az esztendőben. Az idén a járás összesen mintegy 148 millió forinttal rendelkezik. (Béralapok, pénzmaradvány, fejlesztési alap.) A vitában KecskeméU Gáspár, Tóth Szilveszterné, Nagy Sándor, Kalapis István, Darázs József szóltak hozzá. A járási tanácsülés mind as idei költségvetést, mind a tanácsülésen sorra kerülő be­számolókat elfogadta. Honvédelmi bizottság ülése Kedden az országgyűlés honvédelmi bizottsága Pap Jáno6 elnökletével ülést tar­tott. Benkei András belügy­miniszter tájékoztatta a hon­védelmi bizottságot a Bel­ügyminisztérium szerveinél folyó munkáról. Ezután a honvédelmi bizottság megte­kintette a fiatalkorú- es gyermekvédelmi osztályt ahol tájékoztatást kaptak a fiatalkorúak bűnözéséről, a bűnözés megelőzéséről. Ezt követően a bonvédelmi bi­zottság látogatást tett az or­szágos rendőrfőkapitánysag bűnügyi-technikai osztályán, valamint a bűnügyi múzeum­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom