Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

Termelés és pereskedés a Csonkád megyei Gaz­dasági Döntőbizottság veze­tője, dr. Veszelovszky László szívesen kinyitja az akta­gyűjtők fedelét. Kiderül, hogy amióta megjelent a szállítási szerződések módo­sításáról szóló rendelet, az­óta csökkent a peres ügyek száma. Ez természetes is, hiszen a kötelező szerződés­kötések idején nem volt rit­ka az olyan „megegyezés", amely már eleve sérelmes volt, s teljesíthetetlen. A szerződés aláírásakor akár a keresetet is benyújthatták volna. Kevés vagy sok ? a Csongrád megyei Gaz­dasági Döntőbizottság elé az idei év első két hónapjá­ban 104 peres ügyet ter­jesztettek. Dr. Veszelovszky László azt mondja, hogy ez kevesebb a tavalyi átlag­nál, de mégis sok. Bizony sok, hiszen havonta ötven vitát kell eldönteni, s ezek a viták néha szövevényesek, s nem is csak két szem­ben álló vállalatot érinte­nek, hanem a vállalatok egész sorát. Altalános tapasztalat, hogy a vállalatok nem minden ügyben fordulnak a döntő­bizottsághoz, hanem meg­próbálják maguk között el­intézni vitás ügyeiket. Az egyik vállalat például azért, mert félti kapcsolatát a monopol helyzetben levő partnerrel szemben, s ilyen szituációban inkább lemond jogainak érvényesítéséről. Alperes rekorder az építőipar Bizonyos mértékig érthe­tő, hogy az építőipar jele­nik meg leggyakrabban a bi­zottság előtt mint alperes. A beruházók általában nem hunynak szemet a késedel­mes, vagy a rosszul végzett munka felett. Ugyancsak gyakran pereskednek egy­mással a kisipari termelőszö­vetkezetek, valamint a ke­reskedelem és a termelő vál­lalatok. A Cipő-nagykereskedelmi Vállalat jelenleg öt-hat ci­pőt gyártó kisipari szövetke­zettel áll peres viszonyban. Általános tapasztalat, hogy a fogyasztási cikkek front­ján a vásárlók nagyobb kö­rültekintéssel járnak el. mint régebben. Élnek joga­ikkal és megvétózzák a hi­bás, gyenge minőségű áru­kat. Ebben az esetben a ke­reskedelem kénytelen „a labdát" tovább dobni a gyár­tó vállalatoknak. Viszont a perek nagy szá­ma arra enged következtet­ni. hogy a termelő vállala­toknak van mit javítaniuk gyártmányaik minőségén. Fürdőkádak raktáron Érdekes ügy foglalkoztatja a döntőbizottságot. A kez­det évekre visszanyúlik. Egyik vidéki vállalat igen praktikus, jó kivitelű gyer­mek fürdőkádakat készített, összesen 24 ezer darabot. A kád nagyon keresett áru­cikk. De ehhez a kádhoz tartó állványra van szük­ség, csak akkor vásárolják meg az emberek. A makói vasas ktsz, amely jó bedolgozója volt a Cse­pel Kerékpár és Motorkerék­pár Nagykereskedelmi Vál­lalatnak, abban az időben szabad kapacitással rendel­kezett, mert valami oknál fogva pangás következett be a kapcsolatokban. Ezért a ktsz elvállalta, hogy legyárt­ja a gyermek fürdőkádak­hoz szükséges állványokat. Később azonban a pangás megszűnt és újból előnyös üzletet ajánlott a csepeli vállalat. Mit tett a ktsz? Egyszerűen lemondta meg­egyezését, s leállította az állványok gyártását A döntőbizottság — helye­sen — kötelezte a ktsz ve­zetőségét, hogy népgazdasági érdekek miatt is gyártsa le Előjegyzési lehetőség az állami vállalatok biztosítására A 11/1968. (III. 3.) sz. kor­mányrendelet és a végrehaj­tást szabályozó 10/1968. (III. 16.) sz. pénzügyminiszteri rendelet értelmében az álla­mi és társadalmi szervek — a költségvetési szervek kivé­telével — április l-től va­gyonbiztosítási szerződést köthetnek. Ennek keretében biztosíthatják épületeiket, felszerelésüket, gépeiket és járműveiket, készleteiket — az iparvállalatok esetében — választásuk szerint — gyáregységenként és vagyon­csoportonként is, vagy együt­tesen — tűz-, villámcsapás­és robbanás károkra. Betöréses-lopás (rablás) biztosítást köthetnek a kész­letekre (berendezésekre, fel­szerelésekre, a pénzszekrény­ben tartott, s a pénztári — és árukísérőknél levő válla­lati értéket. A biztosítási dí­jat a kockázat mértékét fi­gyelembevéve differenciál­tan, s biztosított vagyontár­gyak bruttó értékére vetítve állapítják meg. Gép járműszavatossági biz­tosítással fedezhetik a vál­lalatok azokat a szerződésen kívüli kártérítési kötelezett­ségeiket, amelyek a gépjár­műveik áJtal okozott sze­mélysérülésből, vagy anyagi kárból eredően terhelik őket. Az állami és társadal­mi szervek autócasco-biztosí­tást is köthetnek személy- és tehergépkocsikra, autóbu­szokra Ez. a baleseti törés­ből, tűzből, a jármű ellopá­sából származó károkra, to­az elvállalt mennyiséget. A ktsz végül 10 ezer darab áll­vány elkészítését vállalta 1968-ra. Kár volt a huza-vo­náért, mert a kádak a rak­tárban hevernek, pedig nagy szükség lenne az árusításra. Kötbérek címzéssel vábba a bennülök baleset­biztosítására terjed ki, kivé­ve az autóbuszok és a te­hergépkocsik utasait. A biztosítási díjat a fej­lesztési alapot képző válla­latok — kivéve az állami- és erdőgazdaságokat — ennek terhére fizetik. Az egyéb vállalatok, to­vábbá az állami és erdőgaz­daságok a biztosítási díjat eredményeik terhére számol­ják eL A gyakran milliárdos nagyságrendű vállalati va­gyonok biztosítása felöli dön­tés, a szerződések megköté­se időt igényel. A kormány­rendelet viszont április l-től megszünteti az eddig érvény­ben volt költségvetési kárki­egyenlítési rendszert. Nehogy a vagyonbiztonság hiánya, akár csak átmenetileg is a vállalatokat terhelje, az Ál­lami Biztosító április l-től 30 napos biztosítási fedezetet ad azoknak a vállalatoknak, amelyek írásban biztosítási előjegyzést igényelnek. Az előjegyzés iránti igé­nyeket Budapesten az ÁB. Főigazgatóságához, vidéken a megyei igazgatósághoz kell beküldeni. Az állami és társadalmi szerveknek gépkocsijaik kül­földre távozása esetén gép­járműszavatossági biztosítást kell kötniük, s csupán a költ­ségvetési szervek részére ál­lítják ki díjtalanul a kül­földre távozáshoz szükséges biztosítási igazolast A kötbérek eddig nem töl­tötték be azt a szankcioná­lis szerepet, amelyet elvár­tak tőle. Oka: nem vágott a zsebre, mert sem annak, aki fizette, sem annak, aki kap­ta, semmilyen előnye, vagy hátránya nem származott be­lőle. Most más a helyzet, mert a vállalati nyereséget feltétlenül befolyásolja, kö­vetkezésképpen az egész kol­lektívának érdeke a kötbér­igény érvényesítése. Az vi­szont igaz, hogy manapság a kötbérügyek nem perköte­lesek, a vállalatra van bízva, hogy él-e jogaival, vagy sem, kivéve, ha a megren­delő az ellenszolgáltatást részben, vagy egészben költ­ségvetési juttatásból fizeti ki. A kenderfonó például pert indított az építőipari válla­lat ellen, mert az építmény teteje beázott. Az építők nem is tiltakoztak a kifogá­solt hiba miatt, csak azt kérték, hogy ne a pereskedés idején — akkor éppen tél volt —. hanem majd a nyá­ron kerüljön sor a munkák­ra. Elvégzik 5k, hogyne vé­geznék — hangoztatták a döntőbizottság előtt. Elérkezett a jó idő. A kenderfonó megbízottja irt egy levelet, hogy lehet jön­ni, dolgozhatnak. A levélre nem kaptak választ. A má­sodik levélre sem. A döntő­bizottság előtt találkoztak újból, amikor már lejárt a határidő. Akkor is igent mondott az építők megbí­zottja, de azt is megjegyezte, hogy az elszámolásról nem volt szó, csak arról, hogy ők elvégzik a munkát. Ha fizet­nek, akkor szó lehet javítás­ról. Persze mondani sem kell, hogy fizetés nélkül kell elvégezniük a munkát, de ha már eleve rendesen dolgoz­nak, akkor nem kellett volna kifizetniük még 14 ezer fo­rint kötbért is. fi. l. Szakadék a körúton Képünkön úgy tűnik, mint­ha alpinisták dolgoznának egy szakadékban. A felvétel azonban nem hegyek között, hanem nagyon is sík tere­pen készült, a szegedi Lenin körúton, a Tisza-part és a Hunyadi János sugárút kö­zötti szakaszon, ahol most nagyszabású útkorszerűsítést végeznek. A kiterjedt munkába tar­tozik az Aradi vértanúk tere és a Dóm tér közútjának korszerű rendezése is. Olyan burkolatszerkezetet építenek ezen a részen a közutakba, hogy a statikai igényeknek mindenképpen megfeleljen, a legnagyobb terhelést is elbírja. Ahol megbontják az utakat, ott kicserélik a régi. elöregedett közműhálózatot is. A tervek szerint a kör­útnak ezen a szaka sván há­rom és fél méter széles jár­dát építenek. Emellett húzó­dik öt és fél méter széles­ségben az úgynevezett gép­kocsiparkoló sáv, majd ha­lad a hét méter széles út Az öreg fák helyébe 10—12 éves hársfákat ültetnek. A Lenin körút első részé­nek korszerűsítésére, bele­értve az Aradi vértanúk tere és Dóm tér környéki re­konstrukciót is. mintegy 10 millió forintot költ az I. kerületi tanács. A tervek Somogyi Károlyné leivétele szerint a kivitelezéssel július gedi Víz- és Csatornamű 15-re készül el a hódmező- Vállalat dolgozói nagymére­vásárhelyi Közúti Üzemi tű vízcsöveket fektetnek a Vállalat. Képünkön: a Sze- Lenin körút alá. Tárgyalások a VIT-ről Szombaton Szegeden, a megyei KISZ-bizottságon folytattak tárgyalásokat a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség és a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség képviselői a szófiai VJT-tel kapcsolatos közös előkészületekről. Mint azt Szűts Pál, a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője munkatár­sunknak elmondotta, a Vla­dimír Raich, a Jugoszláv If­júsági Szövetség Nemzetkö­zi Bizottsága titkára vezeté­sével Szegeden járt delegá­cióval megállapodtak ab­ban, hogy a 400 tagú ma­gyar VIT-delegáció július 26-án autóbusszal Szegeden át Jugoszláviába érkezik, s az éjszakát Belgrádban tölti, ahol július 27-én városné­zésen vesz részt. Ugyancsak megállapodás született a Du­na—Tisza Barátság túrával kapcsolatban is. A megálla­podás szerint vízi túra 2— 300 szovjet, csehszlovák, ma­gyar résztvevője a jugoszláv —magyar határon baráti ta­lálkozón vesz részt, s a közös jugoszláv—bolgár—román határra 10—15 fős csoport viszi el a magyar ifjúság zászlaját, amelyet a VIT-et megrendező bolgár fiatalok ünnepélyes keretek között vesznek át. A magyar zász­lóvivőket jugoszláv sporto­lók kísérik végig a magyar és a jugoszláv Duna-szaka­szon. Á Duna-túra július 23­án fejezi be útját a hármas — jugoszláv—bolgár—román — határon. *. A KISZ Csongrád megyei bizottságán közölték, hogy az idén nyáron sorra kerülő szófiai Világifjúsági Talál­kozón hattagú küldöttség képviseli megyénk munkás, paraszt, értelmiségi és tanuló ifjúságát. A delegáció veze­tője Kiss Lajos, a KISZ me­gyei bizottságának osztály­vezetője. Tagjai: Palotai Je­nőné, a szegedi Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat KISZ­titkára, László Katalin, a HÖDIKÖT csongrádi üze­mének munkásnője, Nye­mecz Erzsébet, a Pankotai Állami Gazdaság újvárosi üzemegységének dolgozója, Bódi Mihály, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz agronómusa, Varga Gyöngyi, a szegedi József Attila Tudomány­egyetem másodéves hallgató­ja. Kisfilmbemutató •telet a uagohidi bűnügyben A Collegium Artium kép­zőművészeti szekciójának keretében vetítették szom­baton délben a Pannónia filmstúdió által készített Mo­nológ című kisfilmet, amely­nek grafikai tervezője Kor­niss Dezső festőművész, író­ja-rendezője pedig Kovász­nál Gábor György. A mon­tázstechnikával készült film egy fiatal lány emlékeit idé­zi. Tételei: a nagyszülők, a bajusz, az első világháború, ! a lilán ízléstelen szomszéd­| lakás, egy nyaralás, a simi, : majd megint a háború. Mus­I solini mellszobra, a Mein I Kampf, zenei aláfestésnek az Erika című dal, a rajztrük­kök és háttérként alkalma­zott festmények egyre gyor­suló, rángó ritmusa, a filmen megjelenő gyermek, majd fiatal lány figurája, amely mögött pókhálószerű kusza­ságban rémlik fel egy átha­tolhatatlan labirintus, majd megint az őrült, rugdalózó formák mind egy ember nyo­masztó súlyú emlékeinek ví­ziószerű megjelenítései. Ha tetszik, szürrealista ez a film, mert valóban a rea­litáson felüli, lényeges ösz­szefüggésekre tapint rá, s egyben bizonyítja az abszt­rakt festészet hatalmas han­gulati kifejezőerejét. Sorsa külföldön kevésbé volt mos­toha mint itthon, több fesz­tiválon szerepelt sikerrel. K. E. i Lapunkban hírül adtuk, hogy a hódmezővásárhelyi városi bíróság Szegeden tár­gyalta a Csongrád megyei Húsipari Vállalat vásárhelyi telepén leleplezett, a társa­dalmi tulajdont folyamato­san fosztogató bűnszövetke­zet ügyét, amelynek 26 vád­lottja volt. köztük többen szegediek. 1964 tavaszától tavaly novemberéig a válla­lattól zsírt, félsertést mar­hahúst. sertés belsőséget csempésztek ki a telepről és azt orgazdáknál értékesítet­ték. Az elsőrendű vádlott Sibán János, a telep volt műszaki vezetője és társai mintegy 180 ezer forint ér­tékben károsították meg a társadalmi tulajdont. A 26 vádlott összesen 27 évi sza­badságvesztést kapott, s meg­osztott arányban 17 ezer 500 forint pénzbüntetést. Sibán János négy és fél évi sza­badságvesztést kapott. Kovács Géza Szeged, Pá­rizsi körút 45. szám alatti lakost a társadalmi tulaj­dont károsító lopás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az orgazdaként sze­replő Tornán József, Kiste­lek, Molnár utca 27. szám alatti lakos 6 hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztést kapott és 2000 forint pénz­büntetést. Farkas Kálmán. Szeged, Lenin körút 3, és Farkas József, Szeged, Go­gol utca 29. szám alatti la­kosok büntetése 3—3 hónapi felfüggesztett szabadság­vesztés és 1500—1500 forint pénzbüntetés. Pál Péterné. Algyő, Szóló utca 6. szám alatti lakos büntetése 8 hó­napi felfüggesztett szabad­ságvesztés és 2500 forint pénzbüntetés. István Gábor, Szeged. Rákóczi utca 16. szám alatti lakosnak az ügy­ben szereplő peranyagát a bíróság a vádlottanak egy másik bűncselekményéhez csatolta. Az ítélet nem jog­erős Méhészek, figyelem! Az ERDÖKÉMIA VÁLLALAT szombathelyi üzemé­ből rövid határidőn belül szállítjuk az alábbi kaptá­rakat: 15 keretes nagyboconádi vándorméhkaptár 440 Ft, db Szombathely 18 keretes nagyboconádi várc'rv" fi-io Ft db Szombathely 24 keretes nagyboconádi vándorméhkaptár 660 Ft/db Szombathely Megrendelhető: Erdőkémia V., Budapest, V, Veres Pálné u. 17. H. K. 82 VASÁR NAP. 196X. MÁRCIUS 31. DEL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom