Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

-bolgár megállapodás A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a minőségvédelemmel kapcsolatos egyes kérdésekről. Az új rendelet a fogyasztók védelméhez legszükségesebb eddigi Miniszteri rendelet A magyar és a bolgár épíST SdSSE* 'szerdán I intézkedéseket fenntartja, de delet a KERMI hatósági jcl. megállapodást kötött a két megszünteti a korábbi admi- legű beavatkozását meg ország műszaki, tudományos nisztratív előírások tömegét, szünteti. Előzetes és gazdasági gyárépítési együttműködésének 1968. évi programjáról. A nagyipari létesítmények építésében leghasznosabb módszerekről mintegy harminc műszaki dokumentációt cserélnek. A különleges gyárépítési módszereket közvetlenül a munkahelyen is tanulmányozzák, amihez több mint 30 magyar és bolgár szakember tanulmányútját szervezik meg az Idén. Jogkörök átadása A kormány határozatot honott a Minisztertanács hatáskörébe tartozó egyes kinevezési jogkörök gyakorlásáról. A határozat megjelöli, mely tisztségviselők kinevezése tartozik a Minisztertanács hatáskörébe, s melyek azok a tisztségek, amelyeknek betöltéséről bizottságok, miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői intézkednek. Körülbelül ötven olyan tisztség betöltése kerül a miniszterek hatáskörébe, ahová eddig csak a Minisztertanács nevezhetett kL A miniszter más minisztérium munkatársát valamely bizottságba csak az Illetékes társminiszter előzetes hozzájárulásával nevezhet kL Azokat, akik az új Togcört megkapták, a kormány által korábban kinevezett személyek felmentésének joga is megilleti. Mint a Minisztertanács titkárságán elmondták, a Minisztertanács kinevezési jogköre egy részének átadása hozzátartozik ahhoz a folyamathoz, amelynek során növelik a miniszterek és más vezetők hatáskörét A gazdasági reform kapcsán új hatásköröket is kaptak a miniszterek, számos olyan intézmény került a minisztériumok felügyelete alá, amelyek azelőtt a Minisztertanácshoz tartoztak. Felelősségük tehát megnövekedett és nagyobb feladataik gyakorlásához a jogokat, az intézkedés lehetőségeit is biztosítják számukra. Ide sorolható a kinevezési jogkörök egy részének áruházása is. s hatálytalanítja a minőségvédelemmel kapcsolatos négy előző rendeletet A Gazdasági Bizottság egyik tavalyi határozata intézkedett a központi előírások megszüntetéséről és kimondta, hogy gazdasági jellegű ösztönzőkkel kell biztosítani az árucikkek jó minőségét. Az új miniszteri rendelet ennek szellemében született Az eddigi rendelkezések alapján minden árucikk csak a KERMI előzetes vizsgálata és engedélye alapján kerülhetett forgalomba. Az új renrmnosegvizsgáiat ezután is kötelező ugyan a fix és a maximált áru új termékeinél, egyes elektromos háztartási készülékeknél és vegyi cikkeknél, valamint importáruknál, de a minőségvizsgáló intézet az eredményről csak szakvéleményt ad. Az áru forgalomba hozataláról a szakvélemény alapján a vállalat igazgatója dönt. A rendelet előírja, hogy ha a szakvélemény szerint az áru rendeltetésszerű célra alkalmatlan, illetve a vásárlók életét, egészségét, anyagi érdekeit, vagy a közérdeket sérti, forgalomba nem hozható. A rendelet a KERMI kötelező feladatává teszi a forgalomba kerülő áruk minőségének rendszeres ellenőrzését Ha az ellenőrzés során az intézet minőségi hiányosságot állapít meg, a vállalat igazgatóját hívja fel intézkedésre, s ha az eredménytelen, az illetékes hatóságnak tesz javaslatot A rendelet végül szabályozza a minőséghibás, vagy a szabványnak nem megfelelő áruk értékesítését Kimondja, hogy ezeket a cikkeket a kifogástalan áruktól elkülönítve kell tárolni, s forgalomba hozni csak külön, az arra kijelölt boltokban, a bizományi áruházakban lehet (MTI) Orion hív)a Krémét A szegeti! Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola udvaráról és környékéről hangzik mostanában az „Orion hívja Krómát" és a többi a hívás. Lányok és fiúk — a gimnázium tanulói — már hónapok óta készülnek a rádiós honvédelmi gyakorlatra, melyet iskolájuk fennállásának 10. évfordulóján, április 1-én mutatnak majd be az ünnepségek keretében. A gyakorlathoz szükséges technikai felszerelést a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága kölcsönözte a tanulóknak, akik a tanárok felügyeletével örömmel vesznek részt a foglalkozásokon. Két hírhálóban kétszer öt állomáson hajtanak végre különböző feladatokat, az adás és vétel gatója ismerteti a rejtjeltábrejtjelzett táblázat szerint lázatot. történik. Első képünk még a tanteremben készült, ahol Horváth Ferenc, az iskola igazAz udvaron elhelyezkedett „Csillag" fedőnevű csoport tagjai: Balla Zsuzsa, Mikó Mihály, Sípos Endre és Varga Árpád figyelmesen hallgatják a parancsot. Somogyi Károlyné felvételei h ind többen akarnak tanulni s ez üdvözlendő, hiszen az ország kulturális emelkedését jelzi. De ne. i lenne jó, ha a fény árnyékában rejtve maradnána. bizonyos zavaró jelenségek. Például az, hogy erősen érezhető az idegenkedés a fizikai munkától. Ügy vélem, a mindenáron, néha szinte válogatás néi küli továbbtanulás abban gyökerezik, hogy az utóbbi években elharapódzott nálunk valamiféle bizonyítván • imádat, diploma-mánia. S nem ok nélkül. Sok munk;. helyen elsősorban nem az határozza meg egy ember értékét, előmenetelét, anyagi- és erkölcsi megbecsülésé , hogy mit produkál, vagy képességeit, tapasztalatait h< ' lehetne legeredményesebben gyümölcsöztetni, hanem a/, hogy milyen papírokkal rendelkezik. Mintha az oklevé, a diploma önmagában tökéletes biztosítéka lehetne bármely munkakör sikeres betöltésének. Ez az eltorzult ér dekeltség természetszerűleg megindította a tülekedést, a rohamot — ami sajnos még ma is tart —, a különféle iskolai végzettséget igazoló papírokért. Ki is tagadhatná: vannak munkakörök, amelyekn'l nélkülözhetetlen az előírt tanulmányok sikeres elvégzése. De mégsem helyes, ha egyedül a bizonyítvány, a diplorr, i dönt emberek megítélésében. Nem kétséges, hogy az ilyen szemlélet árt a józan megfontolásnak, s arra szorítja a dolgozót, hogy feltétlenül szerezzen valamilyen diplom.:, mert nélküle nem boldogul! Ilyenkor következett az, ho ' egyesek úgy gondolták: ha minden kötél szakad, legfe'jebb szereznek egy bizonyítványt, még ha nincs is rá szükség. S talán emlékeztessünk arra is: egy időben mór fel sem tűnt a munkahelyeken, hogy a dolgozókat valamilyen hullám, tanfolyamról tanfolyamra dobálta, és csupán a végén derült ki, hogy van egy sereg végbizonyítványuk, csak éppen azt nem szerezték meg, ami a munkájukhoz valóban segítséget adhatott volna. A tanulás irányával sem lehetünk teljesen elégedettek. Régen azt mondták Magyarországról, hogy jogász nemzet hazája. Most is tapasztalható, hogy rendkívül sokan törekednek a jogi karra; ismerek munkahelyet, ahol a tizennégy beosztott közül tizenkettő jogra jár. Mit fognak velük kezdeni? Ennyi jogvégzett emberre ott nincs szükség, mennyivel jobb lett volna, ha néhányan közgazdász, vagy mérnöki képesítést szereztek volna esetleg a nyelvtanulást helyezték volna előtérbe. Gyakran találkozni jogászokkal, bölcsészhallgatókkal mezőgazdasági beosztásban is; jogos tehát ilyenkor a kérdés: nem lett volna-e jobb megfelelő mezőgazdasági képesítést szerezni? Senkinek sem lehet szava a középiskola, a gimnázium ellen, hiszen hasznos ismereteket nyújtanak. Némelykor mégis értelmetlennek látszik, hogy olyanokat is középiskolai tanulásra erőltetnek, akiktől ez túl nagy erőfeszítést igényel. Vannak vállalatok, ahol tollvonással elrendelték a tanulást még két-háromgyerekes, otthoni gondokkal és teendőkkel küzdő anyáknak is, akik pedig kitűnően művelik a gyorsírást, írógépük sebesen kattog, ha odaülnek, jól ismerik a magyar nyelvet, a helyesírást. Most mégis arra kötelezik őket, hogy szerezzék meg az érettségit. A mondanivaló tehát világosnak tűnik. Az iskolai végzettség nagyon fontos, az iskolázás támogatást érdemel, s jó, hogy a mi társadalmi rendszerünkben erre tág lehetőség nyílik mind a fiatalok, mind az idősebbek számára. Államunk nem sajnálja rá az áldozatokat De a bizonyítvány, a diploma, a pecsétes papír megbecsülése mellett legalább olyan figyelem és bizalom illesse meg a rátermettséget, a hasznosságot, az emberi tulajdonságokat is. A pedagógusok és a szülők, a továbbtanuló dolgozók felettesei lelkiismeretesen, tárgyilagosan, a képességeket és a követelményeket, az adott gyár, vállalat intézmény szükségleteit mérlegelve határozzák meg a tanulási programot Vető József ünnepi hét Szerdán a Semmelweis Or\ őstörténeti Múzeum tanácstermében sajtótájékoztatón i 'mertették a november 10— 16 között rendezendő Semmelweis ünnepi hét programját Dr. Király Kálmán, a Magyar Orvostudományi 1 ársaságok és Egyesületek Szövetségének főtitkár-helyettese elmondta, hogy az i nnepi héten, amely november 10-én a Magyar Tudornányds Akadémián Semmelweis emléküléssel kezdődik, 18 orvostudományi társaság rendezi meg idei kongreszszusát A tanácskozások témáinak egy része közvetlenül Semmelweis munkásságához kapcsolódik. Az ünnepi hétre több száz külföldi vendéget várnak. A tudományos üléseken elhangzó előadásokat és felszólalásokat szinkrontolmácsolással egyidejűleg angol, francia, német, orosz és magyar nyelven hallgathatják a résztvevők. A külföldi vendégek az ország természeti szépségeit műemlékeit és folklorját, valamint kulturális életét is szélesebb körben megismerhetik. (MTI) Koreai evódia A Bakonyban — Ugod környékén — koreai evódiaerdők kialakítását kezdték meg az idei tavaszon. A Bakonyban ugyanis az őshonos bükk- és feketefenyőn kívül csak elvétve található más fafaj ta. A változatosabb állomány kialakítására a múlt években az erdészeti kutatóintézet ugodi kísérleti telepe megpróbálkozott külföldi fajták meghonosításával. Csak a fenyők között 17 olyan fajtát találtak, amely kedveli a Bakony természeti adottságait A szóba jöhető külföldiek sztrája, az evódia nevű észak-kóreai mézesvirágú fa, amely a mi kőrisfánkhoz hasonlít, Szegedi szűcsremekek A Szegedi Szőrmegyárban — a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat itteni gyáregységében — sokfajta szép terméket készítenek. Igazi szűcsremekek ezek az irhabundák, panofixbundák, bőr és műbőr ruhaféleségek, hogy csak a legfontosabbakat említsük. S kell is, hogy mesteri szűcsmunkák legyenek, mert csak így lehet helytállni egyrészt a hazai, másrészt a világpiacon is. Ternyek hatnak ebbe az irányba. Valóságos szalonmunkát, míves, szinte művészi kidolgozású, rangos terméket kérnek a piacok. Mindezt pedig ahány helyről, annyiféle színben, méretben rendelik meg, ráadásul nagyrészt ötös, hatos, jobb esetben tízes tételekben. Az eddigi szalagmunkát át kellett szervezni ezekhez az új követelményekhez, kisebb csoportokban dolgoznak most a mesterek; s az idő nyilván mékeik jelentős részét bizonyítja majd ennek a ugyanis exportálják: Anglia, Ausztria, Franciaország, Svájc, több skandináv és amerikai állam kereskedői vevők legújabb termékeikre. Tavaly egy merőben új gyártási eljárást kísérleteztek ki; -amolyan új mechanizmusi lecke volt ez. A jelek szerint jelesre vizsgáztak belőle. Szemet gyönyörködtető, az eddiginél finomabb és kelendőbb irhakabátok készülnek most; exportra nem kevesebb, mint tízezer darab. Panofixbundáik egyharmada külföldön — a Szovietunióban — kerül kirakatba. Ezeket már az úgynevezett filmnyomásos eljárással készítik. Természetesen mir>d''ét termékből nagv mennyiség jut a hazai boltokba is. Ennyiből is kitűnik, hogy általános a „finomítási" törekvés az üzemben. Az igékezdeményezésnek a hasznosságát. A Győri Műbőrgyárral nemrég alkudtak meg egy leendő új termék bőrére; a grabolon az ismert grabona műbőr továbbfejlesztett — lágyabb, könnyebb — változata. Az országban elsőként a szegedi gyár ad belőle jelentős tételt a kereskedelemnek. Ezenkívül számos új műbőrtermékkel jelentkeznek még. De valódi bőrből is — mégpedig a szőrhibás szőrmedarabokból nyert anyagból — készítenek úgynevezett bárányvelur zakókat. Az anyag teljesebb felhasználása egyebütt is gyümölcsözőnek bizonyult. Tanúk erre a rendCSÜTÖRTÖK, 1968. MÁRCIUS 28. kó'ill mutatós panofix faliszőnyegek, amelyeket művészi ercekkel terveztek és készítenek is már, a bundák gyártásával párhuzamosan. Így fejleszti termelését a szegedi szűcsök üzeme az új mechanizmus első hónapjában. Versenyképesnek lenni — ez a célja és egyben tétje is idei törekvéseiknek. A dolgozók tavalyi jó munkájukért 20 napi nyereségrészesedést könyvelhetnek el, idei eredményeik közé pedig azt, hogy jól és jó irányban indultak útnak. S. M. Alulfelüljáró Hatvan keleti kapujában kétszintes közlekedési csomópontot építenek. Az alulfelüljáróra és a vele kapcsolatos útkiigazításra több mint 11 millió forintot fordítanak. A csomópont meg az idén elkészül.