Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

VIT.AC, PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DÉL-MAGYARORSZÁG Amerikai erőfeszítések Saigon körzetében A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58 évfolyam. 73. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1968. március 27. Fock Jenő Renault-gyárban A két kormányfő folytatja tárgyalásait KGST-liizolIság ülése A KGST gépipari állandó bizottsága Prágában március 19-től 25-ig megtartotta 40. ülését. Az ülésen megtár­gyalták a KGST végrehajtó bizottsága 32. és 33. üléssza­kának határozataiból a gép­ipari állandó bizottságra há­ruló feladatokat; foglalkoz­tak az energetikai berende­zések gyártási szakosításá­nak menetével, majd elfo­gadták a tehergépkocsik és autóbuszok gyártásával kap­csolatos szakosítási és együtt­működési tervet A hírügynökségek jelenté­sei szerint az amerikaiak Dél-Vietnamban nagyszabá­sú „tisztogató" hadművelet­be kezdtek. Saigon környé­kén, valamint a dél-vietna­mi fővárost környező öt tar­tományban 50 zászlóaljat vontak össze és nagy tüzér­ségi, páncélos, valamint légi támogatással támadást indí­tottak a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen. A jelentések szerint ez az ak­ció méreteiben a legnagyobb a DNFF erőinek január végi nagy offenzívája óta. A szokatlanul nagy kato­nai erő összevonása indoko­latlannak látszik azok után, hogy az amerikai hadveze­tőség már korábban több Íz­ben is ügy nyilatkozott: a szabadságharcosok „olyan súlyos vereségeket szenved­tek, hogy támadásuk megis­métlésére már nem képe­sek". Az amerikaiak erőfe­szítése éppen arra enged következtetni, hogy nagyon is tartanak a DNFF erőinek ismételt nagy rajtaütéseitől. Kétségtelenül befolyásolja az amerikai hadvezetőséget az is, hogy a téli száraz évszak Vietnamban lassan véget ér, beköszönt trópusi esőkkel a monszun, s ez az évszak al­kalmatlan a nagy haditech­nikával operáló amerikaiak támadó hadműveleteire. A népi erők az ország északi vidékein változatlanul kezdeményeznek — kedden rakétával lőtték a Dong Hai városában berendezett ame­rikai haditámaszpontot és a Huétól alig néhány kilomé­ternyire délre kiépített Phu Bai amerikai légitámasz­pontját. A Khe Sanh-i támasz­pontra bezárt és kilenc hét óta ostromlott amerikai ten­gerészgyalogosok szoronga­tott helyzetének enyhítésére a B—52-es amerikai hadá­szati bombázó repülőgépek hétfőn és kedden szakadat­lanul támadták a bázis kör­nyékét. A helyüket állan­dóan változtató ütegekben azonban még az amerikai jelentések szerint sem sike­rült lényeges kárt tenniök. Az Egyesült Államok lé­gihadereje kedden első íz­ben vetett be F—11 l-es min­tájú, változtatható szárnyál­lású vadászbombázókat Észak-Vietnam elleni akciói­ban. Pompidou és Fock Jenő Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat a tárgyalóasztalnál. A kép bal oldalán Valkó Márton, hazánk franciaországi nagykövete A magyar kormányfő é« kíséretének második párizsi napján kisütött a nap. Verő­fényes tavaszi időben gördült ki reggel Párizs legpatiná­sabb hotelje, a Concorde tér­re néző Crillon elől a 30 gépkocsiból álló autókara­ván. Százhúszas tempóban vágtattak végig motorkerék­páros rendőrök kíséretében Párizson, az úticél a nagy francia gépkocsigyár, a Re­nault korszerű, új Flins-i tiZeme volt a franciá fővá­rostol nyugatra. Stílszerűen csupa Renault 16 típusú au­tóból állt a karaván. A gyárban Pierre Dreyfus, a Renault-művek vezérigaz­gatója fogadta Fock Jenőt és kíséretét. Ott volt az üzemlátogatáson Roland Nungesser, a gazdasági és pénzügyminiszter államtitká­ra. Két órán keresztül járták végig a magyar vendégek a hatalmas, 10 500 főt foglal­koztató üzem különböző egy­ségeit nagy érdeklődéssel kí­sérték végig a gépkocsi-gyár­tás folyamatát. A futósza­lagról minden fél percben legördül egy Renault-autó. A miniszterelnök bele is ült egy frissen elkészült kocsiba — természetesn a fényképé­szek és filmoperatőrök nagy örömére..-. A gyár üzemi ebédlőjében Fock Jenő elbeszélgetett a munkásasszonyokkal, érdek­lődött életük, munkakörül­ményeik felől. A gyárlátogatás végén a miniszterelnök beírta nevét a Renault Művek vendég­könyvébe, sok sikert kívánt a gyár vezetőinek és rhind boldogabb életet az üzem munkásainak. Kedden délben a kormány­fő és kísérete a Francia Gyáriparosok Országos Ta­nácsa által rendezett ebéden vett részt. Itt Georges Villiers, a Gyáriparosok Országos Tanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt, amelyre Fock Jenő válaszolt, rámu­tatva a két ország közötti gazdasági kapcsolatok jelen­tőségére, azok fejlesztésének szükségességére. Az ebéd több volt egyszerű udvarias­sági gesztusnál: a miniszter­elnöknek és kíséretének al­kalma nyílott itt a kapcsola­tok felvételére francia üzlet­emberekkel, akiken elsősor­ban múlik az árucsere foko­zása, a magyar piac nyújtot­ta lehetőségek „felfedezése" az ipari együtműködés foko­zása. A magyar kormányfő a tiszteletére adott díszebéden a francia üzletemberek élénk napján is megállapítható, érdeklődése közepette felső- hogy francia részről nagy rolt néhány nagyobb beruhá- jelentőséget tulajdonítanak zást, amelyekben a francia Fock Jenő útjának, párizsi ipar szerepet kaphat. Rámu- eszemecseréinek. A párizsi tátott, hogy a szóban forgó lapok jelentős terjedelemben beruházások összértéke el- számolnak be az esemény­éri az 500 millió frankot, majd arról beszélt, hogy az ipari együttműködés terüle­tén is nagyok a lehetőségek, különösen az alumíniumipar területén. — „A Szovjetuni­ót nem számítva Magyaror­szág a három legnagyobb ről. A tekintélyes Le Mon­de vezércikket szentelt a lá­togatásnak. A Pompidou— Fock találkozóról írva a francia sajtó aláhúzza, hogy elsősorban két ország kö­zötti kapcsolatok kérdéscso­portja került napirendre, s európai alumíniumtermelő azon belül a műszaki, tudo­ország közé tartozik. A ma- mányos és általában a gáz­gyár—szovjet alumínium- dasági együttműködés kérdé­egyezmény eredményeként sei- A francia tárgyalófelet 1975-re hazánk évi 130 000 érdeklik a magyar gazda­tonnával fog rendelkezni eb- ságirányítási reform első bői a fémből. Ismerjük a eredményei és kihatásai Ma­pSség3 itf ^szívesen Tátná^k f™ ^kereskedelmi az együttműködést. Együtt- Kapcsolataira, működés képzelhető el a A jó munka után: Fizetik a részesedést Az elmúlt esztendőben a legtöbb szegedi vállalatnál kitűnő eredmények szület­tek. A gazdasági reform elő­készületei már 1967-ben is éreztették hatásukat. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny jelentősen hozzájárult, hogy a vállala­tok gazdaságosan zárták az elmúlt esztendőt. A Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalat tavaly lénye­gesen jobban dolgozott, mint az előző években; mintegy 17 százalékkal nőtt a terme­lékenység. Az építőmunká­sok célszerűbben használták fel gépeiket; bevált a sza­kosított termelésszervezés. Különösen az épületgépé­szek, a szerelők és szakipa­rosok, valamint a mélyépíté­kőolaj iparban, a vegyipar­ban, különösen pedig a gyógyszeriparban ... Hazánk Svájc mellett az az ország, amely a lakosság számará­nyához képest a legtöbb gyógyszeripari terméket ex­portálja. Számos világhírű gyógyszer magyar kutatók munkásságának gyümölcse. A nagyon magas színvona­lon álló svájci gyógyszeripar jónak látta, hogy közös ke­reskedelmi vállalatot hozzon létre a magyar gyógyszer­iparral — mondta a magyar kormányfő többek között. — Ha Önök jobban megismerik majd a magyar lehetősége­ket, érdekesnek fogják talál­ni az együttműködést" — fe­jezte be pohárköszöntőjét Fock Jenő. A magyar miniszterelnök franciaországi látogatásának második napján is voltak kulturális természetű prog­rampontok. Előbb a halha­tatlan francia szobrász, Ro­din alkotásait csodálták meg a magyar vendégek, majd el­mentek a párizsi népművé­szeti múzeumba, ahol a kö­zelmúltban nyitották meg o magyar népművészei kiállí­tást. Közben Fock Jenő látoga­tást tett a Francia Rádió és Televízió ultramodern palo­tájában is. Érdeklődéssel hallgatta meg a francia szí­nes televízió bevezetéséről tartott ismertetőt. Este a Quai d'Orsay-n, Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville külügy­miniszter adott vacsorát a magyar vendégek tiszteleté­re. Már a magyar miniszter­elnök látogatásának második Vízi erőmű északon A Szovjetunió északi területein, ahol az év nagy része fagyos, a Vityim mellékfolyóján épült a Mamanszkij-i vízi erőmű szek nyújtottak jő teljesít­ményt — s ezzel a vállalat 12 napi munkabérének meg­felelő összeget fizetett dolgo­zóinak. A Szegedi Építőipari Vál­lalat nyeresége is növeke­dett. A vállalatnál a jobb anyaggazdálkodás, a gépek, eszközök célszerűbb, gazda­ságosabb kihasználása se­gített. A Szegedi Építőipari Vállalat március 29-én 5—6 napi munkabérnek megfele­lő nyereségrészesedést fizet a dolgozóknak. A törzsgárda­tagok — akik 5—10—15 éve dolgoznak a vállalatnál, hű­ségükért magasabb összege­ket kapnak. A XI. Autójavító Válla­lat életében a legsikeresebb esztendőt zárta. Az üzem 1967-ben a gazdasági re­formmal együtt a 44 órás munkahét bevezetésére • is felkészült. Az autójavító vál­lalat néhány nap múlva 26 napi munkabéAiek megfele­lő összeget fizet ki dolgozói­nak. A 10. AKÖV ugyancsak eredményesen dolgozott. Az AKÖV előreláthatólag 10—13 napi keresetnek megfelelő nyereséget fizet. Rekord nyereséget ért el 1967-ben a Szegedi Fémfel­dolgozó és Finommechanikai Vállalat. Átszervezték a mű­helyek, üzemrészek munká­ját: átgondolt műszaki fej­lesztést hajtottak végre — és ez meghozta az ered­ményt. Az elkövetkezendő napokban a dolgozók egy­havi keresetüknek megfele­16 nyereségrészesedést ve­hetnek át. A vállalat régi munkásainak, a törzsgárda­tagoknak itt magasabb nye­reséget fizet. A szegedi vasöntödében különösen nagy feladatot vé­geztek a munkások 1967-ben. Az üzem korszerűsítése, át­alakítása közben is eleget tettek termelési kötelezettsé­geiknek. Az öntöde dolgo­zói a jobb gazdasági eredmé­nyek alapján mintegy 18—20 napi munkabérnek megfelelő nyereséget vihetnek haza. A Kéziszerszámgyár szege­di gyáregysége is a fejlődő szegedi üzemek közé tar­tozik: az elmúlt évben új gé­peket vásároltak, célszerűb­ben szervezték meg a ter­melést. A kéziszerszámgyár teljesítette exportkötelezett­ségét, termelését 5 millió fo­rinttal növelte; dolgozóinak mintegy félhónapi munka­bérnek megfelelő összeget juttathat nyereségrészesedés címén. A Magyar Állami Pince­gazdaság Csongrád—Szolnok vidéki üzemében tegnap dél­után fizették ki a dolgozók 1967. évi nyereségrészesedé­sét. Egy-egy dolgozó 23,62 napra eső átlagfizetését kap­ta meg vállalati nyereségré­szesedés címén, összesen 820 ezer forntot fizetett ki ré­szükre vállalatuk. Király Ferenc igazgató mondotta el, hogy üzemük fennállása óta ez a legnagyobb összegű nyereségrészesedés. a felvásárlásról Az idei zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlásról, értéke­sítésről rendeztek tegnap ta­nácskozást Szegeden. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának székházában. A megbeszélésen részt vett Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, Szirmai Je­nő, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a SZÖ­VOSZ elnöke, K. Nagy Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Rózsa István, a megyei pártbizott­ság titkára. Jelen voltak a Csongrád megyei MÉSZÖV, a MÉK, valamint a tsz-ek és csoportok területi szövetsé­gének titkárai is. A tanácskozás sokoldalú segítséget nyújtott a felvá­sárlás és értékesítés előtt mutatkozó akadályok elhárí­tásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom