Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

Ilku Pál látogatása Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter hétfőn az országos légvédelmi parancsnokságra látogatott el. A parancsnokság vezetői ismertették előtte az alakulat életét Ezután Ilku Pál gyűlésen tájékoztatta a parancsnokság tisztjeit időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Zenekari hangverseny A Bartók Béla filharmó- ján ugyan némileg veszített niai zenekar vasárnapi ma ti- hamvas bájából, de annál néját Lukács Ervin, az Alla- meggyőzőbb volt a hangvermi Operaház karnagya ve- seny zárószáma, Csajkovszzényelte. A műsor minden kij Rómeó és Júlia nyitányszámán éreztük a karmester fantáziája. A sikerben mélegyéniségének stílusbizton- tán osztozott a kitűnő torságát és lobogó vérmérsék- mába lendült zenekar. letét A formaépítés világos- A hangversenyműsor érsága ennek a muzsikának fő dekessége Gustav Mahler erénye. Schubert B-dúr (V) Rückert versekre készült szimfóniája igazi átélés hi- ciklusa, a Kindertotenliedar volt. amelynek tolmácsolásaMűértő — Van egy ilyen kép a Lonvrc-ban is. de az hamisítvány. ban kitűnt Lengyel Ildikó, színházunk melegfényu altistája, aki búgó hangjával pompásan illeszkedett a kamarazenekari együttesbe. A hangszeres szólista Perényi Miklós gordonkajátéka kiművelt hangszertudásával és áradó hangjával megérdemelt ünneplésben részesült A Lalo verseny helyett szívesebben hallottuk volna a gordonkairodalom egy klaszszikus remekét. A ráadásul hallott Bach szvit tétellel az ifjú művész belopta magát a szegedi hallgatóság szívébe. Szatmári Géza BARBÁR KOMÉDIA Magyarországi ősbemutató a szegedi színházban Kiállítási napló Szegediek tárlata Szabadkán A két testvérváros Ismét nyílt kamara tarlatorr: 44 És még egy szegedi vonatkezet fogott: Szeged festői, olyan jól összeválogatott fest- kozású képzőművészeti hír, szobrászai, grafikusai két mény, szobor, grafika, amely amelyet a tárlatnyitás után hétre átengedték munkáikat a kicsi teremben is arányo- a Szabadkai Múzeum igazSzabadka művészetkedvelő san mutatja be Szeged kép- gatójának, Bela Duráncinak. közönségének. zőművészetét. Neveket em- irodájában, a Szabadkai KulAmi a szívélyes parola tör- lítve: kiállított a főiskolai ta- túrtanács által adott fogadáténetét illeti, arról tudni kell, nár Vinkler László társasa- son tudtunk meg: dr. Bálint hogy a magyar és a jugoszláv gában a nemrég még fóisko- Alajos szegedi múzeumigaztestvérváros képzőművészei lai hallgató Zoltánffy István gató vezetésével kisebb delenem először nyújtottak bará- is — nem két véglet: két gáció utazott Belgrádba azti jobbot; volt már „szabad- rangot, szint jelző művész- zal a céllal, hogy a belgrádi kai" tárlat Szegeden és „sze- egyéniség. freskómúzeum legszebb dagedi" tárlat Szabadkán is. Egy Vinkler Lázsió egyébként rabjait egy szegedi kiállításmindenki örömére izmosodó önálló tárlattal is bemutat- ra elkérje. Ha szerencsével rnüvészetbarátság tanúi va- kőzik a jugoszláviai testvér- járnak, újabb tárlatcsemegégyunk tehát, 8 a vasárnap, a városban, kiállítását a ter- vei szolgál majd a Horváth szabadkai Városi Kiállítási vek szerint az idei nyáron Mihály utcai képtár. Csarnokban megnyitott tár- nyitják meg. Akácz László lat e jó viszony újabb dokumentumának tekinthető. De egy olyan reprezentatív. — joggal mondhatni: látványos — dokumentumnak, amely nemcsak a két város művészeinek „hivatalos" kapcsolatát szimbolizálja, hanem a legszemélyesebb baráti nexust is. sem^upán^afáSz™ nyitotta meg szombaton a mástól különböző to^k felaccat-isából a hudapestt Szépművészeti tartalomban es formabon . Múzeumban azt a kiállítást, egymással perelő, időben is mfgI?3?1^ amely az École de Paris ki- meglehetősen hosszú korsza^ÜTÜSZSÁt f,melkedó egyéniségeinek - kot felölelő rajzok között Modern francia grafika Budapesten Genthon István professzor bizonyítékai. S mindez egysoikszor , ,.. .a„„,,v,ai ezen belül a XX. század; mint vörös fonál, mely véből, műteremtatogatasokbol francia güi mégis az emberért és is, egyszóval egy olyan ese- tevékenységéről ménysorozatból, amelynek T^i íN szinte minden egyes állomása az alkotó, a maga műfajának gondjaival viaskodó művészek között szőtt újabb barátságszálakat. Nem tartózpróbál embernek alkotott művészet átfogó képet adni. Nem csu- fogalmához vezet — Picasso pán franciák szerepelnek srázadelején készített rózezen a kiállításon, de sok karcai és 1946—65 között almás olyan művész, akinek kotott grafikái nyújtanak munkássága hosszabb vagy maradéknélküli és igaz örö. .... , rövidebb szakaszon Párizs- met. Az anyagot, mely részkodo idegenek hanem egy- hoe kötódik jgy kap itt he_ ben a Nemzeti Galériáé jemas munkáját kölcsönösen ,yet ^ screg „^gy^ szár_ jientös magángyűjtemények ismerő, bcKsu o, közeli jois- mazású művész is s ^ egészítik ki, mint például merősok találkoztak vasár- hozzá igpn ran0os helyet: Mezei Árpád művészetpszinap Szabadkan. Beöthy. Csáky, Hajdú, Pan, chológusé. A tárlatot Passuth S hogy tényleg ilyen szí- Kolos-Vary, Schoeffer és az Krisztina rendezte, szépen vesen vett találkozó volt ez op-art világszerte ismert és áttekinthetően, a festő-, szobrász-, grafikus- irányzatának atyja, Victor Kulka Eszter randevú, azt éppen a meg- Vasarely. A kietlen, kopár hegyi világot idéző színpad hatalmas sziklái közé vérben forgó szemekkel berohan egy vad martalóc — Bull, a kvád harcos — nyomában egy má* sik, hasonlóan ijesztő fegyveressel, a pajzsos-husángos markomannal, Golóval. A két barbár — illetve a két nép, amelyet képviselnek — háborúban áll egymással, pedig harcias külsejük ellenére természetük szerint mindketten szinte az együgyűségig jámborak, jószándékúak, s a leghőbb vágyuk, hogy békességben és barátságban éljenek. Miért törnek hát mégis oly veszett erővel egymásra? Ezzel a kérdéssel kezdődik Méhes Györgynek, az ismert erdélyi írónak szombat este a szegedi színházban magyarországi ősbemutatóként színre vitt Barbár komédia című drámája. Pontosabban nemcsak kezdődik, hanem e kérdés és a rá adott válasz köré épül. Ezek szerint a két szembenálló kis nép, a kvád és a markomann nem saját érdekeit és indulatait követve emel kezet egymásra, hanem mindenféle praktikák áldozata- „;„„_ _ nJtoi íxrt saiát hiszem, nem fér kétség. Tűwfwb mmlímmm - • |t% is t: », jbs . » wmmi v-t i i-fcjlyá ré v> ; \ ©111 & i ^^ 11 n ként. Bedől egyrészt saját uralkodó osztálya — Qua rimba kvád és Mucello markománn vezér kTpvlseli őkrt — tetszetős frázisokkal leplezett anyagi érdekeinek és nyerészkedő vágyainak másrészt engedelmeskedik a két nép fölé magasodó elnyomó nagyhatalom, a bizánci császárság kegyetlen — bár bizonyos látszatokra ügyelő — parancsainak. Az író 15 — fiataloknak Siflis József felvétele A bizánci „szűz" (Hőgyc Zsuzsa) és a költő (Jászai László) akin nem fog a csábítás és nem megy Bizáncba, a néppel marad alakítást, de ez a törekvés sehol sem zavaró, s nincs ellentétben a darab stílusával. A közreműködők közül mindenekelőtt a két barbár harcos mindenféle szemcatszám lehetne idézni a példákat, amelyek mind azt bilista nagyhatalmak egymásnak ugrasztják a kis népeket, és alkalmazzák az „osztd meg és uralkodj" évszázados pontból hálás szerepet alaés úgy látszik még nagyon sokáig élő elveit. A szerző a kis népek látószögéből, velük azonosulva ábrázolja ezt a történelmileg már tulajdonképpen és valójában korszeés felnőtteknek egyaránt ™U d Su szóló - úgynevezett „mese- a háborúért; a gyulólkoregény" után három évvel désert, a kis nepek egymasezelőtt Szikra Ferkó címmel nak ugrasztasaért ar rnipeírta első drámáját. A darab TLalifa tipusu^hatalmat, még a regények világát foly- am6ly nemcsak puszta erőtatta, de második drámájá- szakkal- hanem a népamitas val. a 33 névtelen levéllel kapitalizmusra jellemző eszmár a mába lépett az író. Ez közeivel is uralkodik Ezeka pedagógusok körében ját- "ek mintegy a szimbóluma szódó, egyébként egész Er- Tilitta, a bizánci no aki az délyben nagy sikerrel be- élvezetek varazsos lemutatott darab mai konflik- hetoseget igeri és romboló tusokat sűrít magába. Kétség hatásat jelenti a népnek, sem férhet hozzá, hogy az E halálosan komoly moníró harmadik darabja, a danivaló jelentőségét a groBarbár komédia ezt as utat teszk játékosság egyáltalán folytatja: nem történelmi nem csökkenti. A szegedi dráma. A szituáció, amelyei előadás éppen azzal válik felvázol, a valóságban so- talán leginkább sikeressé, hasem létezett. A kvádok és hogy harmonikus egységbe a markomannok éltek ugyan, f°ela a tartalom és a forméghozzá valahol itt a Duna ma latszatra ellentetes iránytájékán, de a bizánciakkal ban ható tendenciáit. Az sohasem kerültek kapcsolat- előadás szatirikus, irónikus, ba. Méhes Gyöigy vi tathatat- vagy maskeppen fogalmazva lanul a máról, pontosabban mulatsagos, szórakoztató elea kapitalista máról, a kis és n.erl1 bagatellizaljak jenagy népek kapitalista viszo- lentéktelenné a darab sunyáról, kapcsolatairól beszél lyof,sagat- Angyal Mária s ezért így, ebben a modern szellemes rendezese nemely irodalomban nem szokatlan, Ponton konkretizálta, vilagosöt egyre gyakoribb áltörté- *** f fümAra neho1 nelmi példázatban, mert így elvontnak tunt cselekmenya mondanivaló kifejtéséne* logikája zavartalanabb. Ehhez a logikához és az efféle, nem hagyományos drámai ábrázolás eszközeihez tartozik a groteszk hangvétel, az események és a szereplők karikatúraszerü bemutatása, a színek sajátos keverése, o mulatságos és a kegyetlen egymásmellettisége, illetőleg egymásbaolvadása egyfajta egysége. Meggyőző-e ez a groteszk játék? Aktualitásához, azt kító Kovács János (Bull) és Kátay Endre (Golo) mulattatóan tartalmas, kifejező játékát kell kiemelnünk. A két hadvezér alakítói, Katona András (Quarimba) és Bordás Dezső (Mucello) ugyancsak karakterisztikus játékkal adtak képet a két nagyon különböző és valójában mégis nagyon hasonló jellemről. A bóditóan szép Tilitta varázslatait Hőgyc Zsuzsa valósította meg a színpadon, s nem eredménytelenül. Csupán Jászai László (Tribünt), a költő tudott — ő is csak részben — ellenállni bájainál veszélyesebb cseleinek. Gundramunde nagyfontosságú szerepét Barta Mária monumentális egyszerűséggel játszotta. A bizánciak fő képviselőjet Mentes József, Andronikosz simamodorúra, elegánsra és kegyetlenre formálta. Lakky József (Buxinx), Szabó István (Braviasz) és Csernák Árpád (Vax) kifejező játéka tette teljessé az imperialista hatalom képviselőinek körét. A monumentális hatású díszleteket Székely László, a jelmezeket, amelyekben a történelem és a ma is egyaránt megjelenik, Gyarmathy Ágnes tervezte. ÖKRÖS LÁSZLÓ A stílusirányzatok közül nyitó ünnepség mutatta legjobban. Dévics Imre, _ _ . , Szabadkai Képzőművészeti a Bonnard képviselte posztTalálkozó igazgatója — egy- impresszionizmustól — amely ben nálunk is jólismert szín- tehát még közvetlen folytaházigazgató — mondott elő- tója a XIX. század művéször hangulatos köszöntő sza- saetének — kubizmuson és vakat, majd D. Fehér Zsuzsa dadaizmuson keresztül egéművészettörténész. a buda- szen a konstruktív hagyomápesti Nemzeti Galéria tudo- nyokból táplálkozó optikai mányos főmunkatársa, Sze- művészetig terjed a skála, ged képzőművészetének ava- Matisse dekoratív, síkban tott ismerője tartott tárlat- ábrázolt nőalakjai, Fernand nyitót. Mindketten a művész- Légér monumentális figurái, barátság kölcsönös hasznát Kandinsky belső törvényhangoztatták, mindketten ar- szerűségtől feszülő absztrakt ra hivatkoztak, milyen szép, foltrendszere, Hans Arp tomilyen megbecsülni való — vább már nem egyszerűsíts milyen példamutató — ez hetö kompozíciói, Max Ernst a Szeged—Szabadka kontak- szürrealista látomásai, Chatus. D. Fehér Zsuzsa joggal gall lebegő, más vonzásrendmondta: bár a határon innen ben létező világa, Corneille is ilyen jó viszonyban len- erőteljes felületei, Bazaine nének a művészkolóniák! nonfiguratív, laza szerkezetű S hogy magáról a kiállítás- lapjai, Vasarely vibráló, ról is szóljunk, hadd mond- szemet ugráltató fekete-fejuk el, hogy pontosan 44 mű- hér kockái és karikái mind tárgy kapott helyett a sza- a jelen század gazdag és badkai korzó sarkán meg- sokrétű kifejezésmódjának Közlekedési balesetek Nem adott elsőbbséget Kis- rahalmi lakos vezetett Bakundorozsmán, a Kossuth kacsiné sérüléseket szenveutcában a motorkerékpáron dett, s a kocsijában okozott közlekedő Faragó István Sze- kar mintegy 10 ezer forint, ged, Rókusi feketeföldek 69. Az ügyben a vizsgálat főszám alatti lakos, összesza- lyik. ladt egy másik motorkerék- Elvesztette utasát Szegepárossal. A balesetet okozó den, a József Attila sugárFaragó István sérüléseket úton a motorkerékpáron szervedett, s anyagi kára is közlekedő Gulyás János Hódjelentős. mezővásárhely, Marx utca 70. A „villanyrendőr" mellett szám alatti lakos. Előzésnél is balesetet okozott Szege- nem tartotta be a kellő óidén, a Tolbuhin sugárút és daltávolságot Nekiütközött Londoni körút kereszteződé- az előtte haladó gépjárműsében a tehergépkocsival nek. Megcsellent, s „elveszközlekedő Nyári István Sze- fettg.. utasát, Török Ernő " ged, Szabadkai utca 11. szám . . . , , „, alatti lakos. összeütközött Hódmezővásárhely, Marx ut- kedd, egy személygépkocsival, ame- ca 60- szam alatti lakost, aki jc^g. MÁRCIUS 26. lyet Bakacsi Lászióné mó- sérüléseket szenvedett —Úttörők előadása A Madách utcai általános A kissé erőltetettnek tűnő iskola gyermekszínpadának darabot a kis kollektíva sok bemutatóját láthatta a na- munka árán vitte sikerre, pókban — két előadásban is A Madách utcaiak bemu— a Postás művelődési ott- tatója a fellendülőben levő hon közönsége: Hárs László gyermekszínjálszás újabb A titkos őrs című gyermek- eredményének tekinthető. A darabját Száraz László ren- lelkes és tehetséges szereplődező állította színpadra. gárdából Endrödi Gábor, BaMaga a darab egy elsüly- logh Éva, Olasz Tibor, Állyedt csónak kiemelésének dok Róbert, Juhász Piroska, története. A csónakot a szó- Süvegh József és Ábrahám rakozást kereső vidám úttö- István nevét kell elsősorban rők és a tőlük távol álló, feljegyeznünk. Reméljük, „bandázó" gyerekek szerel- hogy e szép siker a lövőben nék kiemelni. A két csoport további munkára sarkallja a izgalmas küzdelme végül is Madách utcai gyerekeket és az „igazak" győzelmével ér lelkes vezetőiket, véget Pctheő Zsombor Tejes báráiiyhűs kapható a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelml V. HDSBOLTJAIBAN DK 240. DÉL-MAGYARÖRSM