Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

Budapest-Szólia-Vielnam N

apnSl napra súlyos kihívás éri az emberiség békéjét és biztonságát. Az Egyesült Államok vezetői — képletesen szólva — kettesével veszik a lépcsőfokokat a vietnami háború eszkalációjának létráján, fokozzák és szélesítik a háborút s azzal fenyegetőznek, hogy bármi áron, — akár egy általános háború kockázatának árán is, tovább haladnak a maguk választotta veszedelmes úton. A kihívásra válaszolni kell. A háborús kalandorokat rá kell ébreszteni a vállalt kockázat nagyságára. Fel kell rázni a világot, fel kell sorakoztatni minden számbavefcető erőt az emberiséget fenyegető veszedelem ellen. A kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója méltán érezte magát illetékes fórumnak arra, hogy ezt a választ megfogalmazza. Azt itt képviselt 67 párt harmincmillió kommunista nevében nyilatkozott s nemcsak az ő nevükben. Közismert az a szerep, amelyet az emberiség békéjének védelmében a kommunista pártok világszerte betöltenek. Száz- és számilliók vallják magukat a kommunisták szövetségeseinek, küzdőtársainak, amikor a békéről, az egyetemes biztonságról, az emberiség jövőjéről van szó. Az amerikai imperializmus kihívására a budapesti deklaráció korunk legnagyobb történelemformáló erői nevében adott választ. A Budapesten aláírt „Szolidaritási üzenet a vietnami népnek", amelyet az értekezleten részt vett valamennyi delegáció egyhangúlag fogadott el, azonos ihletésű az egy héttel később Szófiában aláírt másik dokumentummal, amelyet a varsói szerződés politikai tanácskozó testülete bocsátott ki „Nyilatkozat az amerikaiak vietnami agressziójának kiszélesítése következtében a békét fenyegető veszélyről" címmeL M

indkét okmány közős vonása hogy megmutatja, mily hatalmas tényezője a kommunista mozgalom egységtörekvésének a Vietnamot ért imperialista agresszió elleni összefogás eszméje. Lehetnek viták az egyes kommunista pártok között ideológiai, taktikai, vagy más kérdésekben, de nem lehet vita abban, hogy tömöríteni kell az erőket, össze kell kovácsolni a világot átfogó antiimperialista frontot a közös fő ellenséggel, a rablóháborút vívó, agresszív amerikai imperializmussal szemben. Az imperialista kihívásra adott budapesti és szófiai válaszok két részből állnak: a helyzet elemzéséből, s az ebből levont következtetésekből. A helyzetanalizis legfontosabb eleme az, hogy a szabadságharcos erők az év elején Vietnamban új szakaszt nyitottak a háború menetében és félreérthetetlenné tették: az amerikaiak veresége elkerülhetetlen! A DNFF bebizonyította, hogy politikai bázisa nemcsak a falura, hanem a városokra is kiterjed, fel tudja sorakoztatni maga mögé Dél-Vietnam társadalmának legszélesebb rétegeit. A tavaszi offenzívák során a városokban létrejött népi hatalmi szervek megmutatták annak a széles koalíciónak a kereteit amely a későbbiekben képes lehet kormányozni az országot. S milyen komoly politikai ellenerőt tud felmutatni a szorongatott helyzetbe került agresszor? Fokozza a terrort Dél-Vietnamban és bombatámadásokat intéz a Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn lakott központjai ellen. Tervbe veszi a dél-vietnami amerikai katonai erők nagyarányú növelését, a katonai tevékenység kiterjesztését Laoszra és Kambodzsára, egyes amerikai katonai és politikai személyiségek pedig azon esztelen fenyegetéshez folyamodnak, hogy nukleáris fegyvereket alkalmaznak Vietnamban. 4,A események ilyen alakulása — állapítja meg a szófiai nyilatkozat — még inkább bonyolulttá teszi nemcsak a délkelet-ázsiai, hanem az egész nemzetközi helyzetet, és a világban meglevő feszültség egyik fő forrása". A következtetések sorábari mindkét dokumentum az idegen agresszió ellen harcoló vietnami nép megerősödését, töretlen küzdőszellemét, hősiességét helyezi előtérbe, mint olyan tényezőt, amelynek döntő szerepe lesz a helyzet további alakulásában is. „Biztosak vagyunk a vietnami népnek az idegen betolakodók ellen folytatott harca teljes győzelmében" — állapítja meg a budapesti nyilatkozat. Budapesten és Szófiában egyaránt kifejezésre juttatták, hogy a szocialista országok és a világ összes dolgozója által a harcoló Vietnamnak nyújtott segítség növekedni fog. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten kifejezték készségüket arra, ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kéri, lehetőséget adnak önkénteseiknek, hogy Vietnamba utazzanak. Ugyancsak kellő támogatásban részesült a VDK kormányának az a rendkívül fontos törekvése, hogy rákényszerítse az agresszort igazságos politikai megoldás elfogadására. Mind a budapesti, mind a varsói tanácskozás követeli a VDK elleni bombázások azonnali megszüntetését Ez a lépés megnyitná az utat a tárgyalóasztalhoz. Budapest és Szófia ezzel olyan követelésnek adott hangot, amely ma már nem csupán a haladó, antiimperialista erők álláspontja, hanem megosztja az Egyesült Államok szövetségeseit is. Nyugaton számos realista gondolkozású polgári politikai tényező is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kockázat, amelyet az Egyesült Államok vezetői vállalnak, túlságosan nagy. A svéd kormány például ezt azzal fejezi ki, hogy menedékjogot nyújt amerikai katonáknak, akik nem hajlandók részt venni a vietnami háborúban. Svájcban, Dániában, Norvégiában, Ausztriában, a tényközlő véleménycsere színvonalán megbeszélések folyitek az illető kormányok és a VDK diplomatái között. Az Egyesült Államokban kibontakozó választási hadjáratban a Johnsonnal szemben tömörülő, meglepő erejű ellenzék fő fegyvere: politikai megoldás ígérete Vietnamban. E

zeknek a tényeknek a tükrében még nagyobb jelentőségre tesz szert a budapesti és a szófiai üzenet, amely széles visszhangot keltett világszerte. Visszhangzik mindenekelőtt a harcoló Vietnamban, amelynek sajtója forrón üdvözli és felbecsülhetetlen értékű támogatásnak minősíti a testvérpártok állásfoglalását. Visszhangzik valamennyi kontinens közvéleményében, s nálunk is, akik most március 25-ére, a vietnami néppel vállalt szolidaritás napjára készülünk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel növeljük segítségünket, hozzájárulásunkat vietnami testvéreink győzelméhez. SZABÓ MARTON VJLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK\ MAGYAR SZOCIALISTA M U NKÁSPÁRT LAP] 58. évfolyam, 71. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. március 24. Fock Jenő elvtárs nyilatkozata franciaországi látogatásáról A magyar kormányfő holnap utazik Párizsba A francia kormány meghívására Fock Jenő elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn hivatalos franciaországi látogatásra indul. Ebből az alkalomból a Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdéseket intézett a Minisztertanács elnökéhez. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Fock elvtárs válaszait. Hogyan ítéli meg Fock elvtárs a magyar—francia kapcsolatok eddigi alakulását és továbbfejlődésének lehetőségeit? — Az elmúlt években örvendetesen alakultak a két ország kapcsolatai. Ebben jelentős szerepe van a mai francia külpolitikának, amelynek egyik jellemző vonása az összeurópai együttműködésre való törekvés. Ez lényegében megfelel a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseinek. Fontos szerepet játszottak a kapcsolatok javulásában azok a magas szintű látogatások, amelyek politikai, gazdasági és kulturális téren járultak hozzá együttműködésünk fejlesztéséhez. — Általában azt mondhatom, hogy együttműködésünknek minden vonatkozásban nagyok a lehetőségei, s látogatásunk e lehetőségek tanulmányozását is szolgálja. Milyen program várja Fock elvtársat Franciaországban? — Vendéglátóinkkal a program egyeztetése megtörtént Megbeszélést folytatok majd de Gaulle elnökkel, Pompidou miniszterelnökkel, Couve de Murville külügyminiszterrel, a kormány más tagjaival, s módunk lesz véleményt cserélni az ipari és gazdasági élet vezetőivel is. — Programunk emellett színes és változatos, meglátogatunk több kulturális intézményt, néhány jelentős üzemet, ellátogatunk a Francia Rádió és Televízió központjába. Felkeressük Lyon városát, ahol éppen a látogatásunkat megelőző napon nyílik meg az 50. évfordulóját ünneplő nemzetközi vásár. Mit vár a látogatástól miniszterelnök elvtárs? — Indokolt várakozással tekintek a látogatás elé. Eszmecseréink során át kívánjuk tekinteni a legfontosabb nemzetközi és a két országot kölcsönösen érintő kérdéseket. Ami a nemzetközi problémákat illeti, álláspontunk sok jelentős kérdésben azonos, vagy közel áll egymáshoz. Emellett remélem, hogy az országaink közötti kapcsolatok javulásában is további eredményekről számolhatok be majd visszatérésemkor. MBBBfioBc Új versenymozgalom a húsipari vállalatnál Jövőre százéves lesz a szegedi szalámigyártás. Fejlődése — kisebb, nagyobb zökkenőkkel — azóta is töretlen, a Szegeden készült szalámi ma is világmárka. A Csongrád megyei Húsipari Vállalat büszke az elmúlt száz évre, s méltón készül a jubileumra. A napokban erről döntött a vállalat vezetősége és a szalámigyár többszáz dolgozója. A tervek a termelési tanácskozásokon alakultak ki. A munkaversenynek hagyománya van a húsipari vállalatnál, s ebből adódott, hogy a gyári jubileumot is munkasikerekkel köszöntse a kollektíva. Anyaghiány okozott gondot 1967 elején: a szalámigyárban is visszaesett a termelés. Amint azonban megszűntek az anyagellátási zavarok — egyszeriben nagy feladat hárult a hentesekre, a csontozó, kötöző brigádokra — a vállalat minden dolgozójára. A brigádok vállalták az átlagosnál jóval nagyobb feladatot — s megszüntették az elmaradást. A dolgozók túlteljesítették munkafelajánlásaikat: szorgalmuk 1 millió 300 forinttal tetézte meg a vállalat gazdasági eredményét. 1967. végéig a vállalat és — ezen belül a szegedi szalámigyár — eleget tett kötelezettségeinek, a munkások több mint két heti nyereségrészesedést kapnak. A gazdasági reform a húsipari vállalatnál is számor változást hozott: például f kozottabban számít az ene giatakarékosság. Nemrég i közgazdasági elemzéssel foglalkozó brigád alakult a vállalatnál azzal, hogy'a gazdaságosabb munka lehetőségeit vizsgálja meg az üzemrészekben. Többek között szemügyre vették a sertésvágás, a zsírolvasztás, technológiáját, a hentesüzem termékeit. Kiderült, hogy hol lehet takarékoskodni a vízzel, a villamosenergiával, a gőzzel stb. — s hol lehet növelni a termelékenységet A felmérés szerint egy szalámikészítő munkás célszerűbb körülmények között egy évben 12 kilóval több szalámit gyárthat A húsipari vállalat dolgozói megismerkedtek a felmérés eredményeivel, a gazdaságosabb munka űjabb lehetőségeivel. A termelési tanácskozásokon ezek alapján mintegy 4 millió 700 ezer forint értékű újabb vállalás született Elhatározták, hogy a szegedi szalámigyártás 100 éves évfordulójára szocialista munkaversenyt indítanak: a milliókkal járulnak hozzá a vállalat eredményéhez. M. L Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotrilány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1968. március 28. napján, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Vízügyi együttműködés Magyarország és Csehszlovákia vízügyi szervezeteinek szoros együttműködésével befejeződött a balassagyarmati Ipoly-szakasz rendezése és árvízvédelmi töltéseinek kiépítése. A balassagyarmati munka csupán az első szakasza annak a távlati általános vízgazdálkodási tervnek, amelynek alapján a két ország széleskörűen, rendkívül átfogóan rendezi az Ipoly völgyét. A közös tervben a mederszabályozási és árvédelmi munkákat nemcsak az Ipolyra, hanem mellék vizeinek torkolati szakaszára is kiterjesztették, s összehangolták a belvízlevezetési, az ipari és ivóvízellátási, az öntözési és az egyéb vízgazdálkodási feladatokkal. Ezenkívül egyeztették a határmenti területek regionális fejlesztési terveivel is, de természetesen elsősorban az árvízveszély elhárításával teremtik meg a terület gyors, gazdasági fejlesztésének feltételeit. A közös határvidéken kereken 180 kilométer hosszú az Ipoly, s ebből 150 kilométernyire mederszakaszon közvetlenül a folyó a határ. A távlati elképzelések szerint számos kanyar átvágásával 180-ról csaknem 110 kilométerre rövidítik az Ipoly medrét. A műszakilag és gazdaságilag indokolt kanyarátvágásoknak, tehát az új műszaki adottságoknak megfelelően ki kell igazítani a kanyargós határt is. A két ország elvi megegyezése szerint ezek a területi korrekciók kiegyenlítődnek. „Százlábú" autó .Somogyi Károlyné felvételeHa nem is száz, de éppen 62 gumikereke van Szeged egyik legújabb és legnagyo bb óriás-autójának. A 10-es AKÖV mintegy 1 millió forintért Csehszlovákiából vásárolta a nagyméretű, 50 tonna teherbírású gépkocsit, amellyel a nehéz gépeket, és különféle nagyságú tárgyakat szállítanak majd. Eddig ilyen munkára csak budapesti szállítási vállalat vállalkozott; a szegedi AKÖV új „százlábú" autójával ezután ezt a feladatot is elvégzi. 1