Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

Dolgoznak a vontatók A MAHART Tápéi hajójavító műhelye az elmúlt hónapokban jól dolgozott: újjáépített két olajszállító és két „száraz" uszályt, valamint egy 25 méteres csőpontont. A télen a Sajó és Juhász Gyula nevű motoros vontatók is új erőre kaptak a műhelyben, s február vége óta már szorgalmasan dolgoznak a Tiszán. A tápéi hajójavító a jól sikerült „hideg szezont" elsősorban a Tiszának köszönheti — a víz csak rövid ideig borította a sólyateret. Kedvezőek az előjelek tavaszra és nyárra is, késés nélkül kezdhetnek egy 900 tonnás uszály és négy kisebb önjáró uszály javításához. Rádiósok, lövészek A szegedi középiskolákban megalakultak a Magyar Honvédelmi Szövetség ifjúsági klubjai. A Tisza-parti Gimnáziumban és Vízügyi Szakiskolában is egy jól működő MHS-szervezet dolgozott.. Ennek megszűnése és az MHSZ megalakulása változást hozott. Lövei György, az új klub kinevezett titkára megállapította: — két klub alakult: rádiós és lövész. A rádiós klub nem újdonság, 1965. óta működik. Felszerelése kb 2—300 ezer forint értékű és jelentősek a gyerekek eddig szerzett rádiós alapismeretei, 22 országgal van igazolt összeköttetésük. A lövész-klub öt kispuskáját kb. 30 gyerek használja, havonta. A Magyar Honvédelmi Szövetség együttműködik a KISZ-szel. A középiskolák ldubmunkájához, a anulók kiképzéséhez az MHSZ helyi szervei nyújtanak segítséget. Az iskola klubvezetőket ad, a rádiós anyagról az MHSZ gondoskodik. Az igazgató, dr. Török László elmondotta: a két klubba eddig 80 tanuló jelentkezett, s ezt a létszámot a jövőben emelni fogják. Laczo Katalin Bezárt TÜZÉP-telep Egy panasz két oldala özv. Madarász Boldizsárné (Petőfitelep, Duna utca 2á/a szám alatti lakos) panaszlevelében kifogást emelt a Szegedi Építő Ktsz-re, aki a házát tető alá hozta. A ház elkészülte után két évre vette észre olvasónk, hogy a tetőszerkezet gerendái erősen szuvasodnak. Attól kezdve járt és levelezett a kivitelezővel a gerendák kicserélése érdekében. „Araikor bemegyek sürgetni — írja —. mindig újalpb határidőt ígérnek a javitasra". Fősz János, a Szegedi Építő Ktsz elnöke a panasszal kapcsolatban elmondotta, hogy a jótállási időbe eső javítás azért húzódott el, mert az ősz végén már nem bonthatták meg a tetőt és később sem, hiszen az esős időjárás a kárt csak tetézte volna. Szerencsére a későbbi időjárás kedvezett az építőknek, s akkor azonnal hozzáfogtak özv. Madarászná házának javításához. A kicserélt gerendázatot bevonják hegyikrétás-vízüveges keverésű kompozícióval, hogy a fát megvédjék a gombáktól és tűzbiztossá tegyék. Lapu Jenőné (Odessza körút 5.) arról tájékoztatja szerkesztőségünket, hogy Újszegeden az egyetlen TÜZÉP-telep napok óta zárva van, állítólag betegség miatt. Emiatt naponta sokan türelmetlenkednek, amiért nem tudnak tüzelőt beszerezni. „Ilyen esetben miért nem állítanak be helyettest a telepre?" — kérdezi olvasónk. A TÜZÉP szegedi központjában nyert értesülés szerint az újszegedi TÜZÉPtelep vezetője egyik napról a másikra betegedett meg influenzában, és került betegállományba. A munkából kiesés hirtelensége miatt nem tudtak leltározni, s így nem nyílt mód arra sem, hogy ideiglenesen helyettesről gondoskodjanak. Hasonló helyzet állt elő a Bécsi körúti TÜZÉP-telepen is. A tüzelő szállításánál költségtöbblet azonban nem nehezedett a vásárlókra az újszegedi telep ideiglenes bezárásával. Ez idő alatt a Szegedről szállított tüzelő után is annyi fuvarköltséget fi zettek, mintha a tüzelőt az újszegedi telepről vásárolták volna. Kinek a hibájából ? ötvenegy aláírással küldtek levelet szerkesztőségünknek a Mura utcai lakók. Szóvá teszik, hogy közművek lefektetése miatt az árkok betemetését csak hevenyészve végezték el az illetékes vállalatok. S emiatt a járdára visszafolyik a víz, különben is a tégla gyalogjárda annyira elavult, hogy azt fel kellene újítani. Vincze Antal, a III. kerületi tanács vb elnöke elmondotta, hogy a panasszal kapcsolatban a Mura utcai lakók megkeresték levelükkel a III. kerületi tanácsot is. Azt megelőzően a kerületi tanács vezetői is kint jártak a helyszínen és meggyőződtek arról, hogy a közműveket lefektető vállalatok valóban nem végeztek jó munkát, a földet felhányták a járdára, sőt még az árokba is jutott belőle. Azt is tapasztalták, hogy egyesek felelőtlenül oldalkocsis motorkerékpárral, sőt gépkocsival is ráhajtottak a gyalogjárdá' ra. A III. kerületi tanács in tézkedett, hogy az ilyen renitenskedőket megbírságolják, mert több utcai kis fát is kitördeltek. Vanyó Béla nyugdíjas lakó vigyáz most. hogy utcájukat tiszteletben tartsák a gépjárművel közlekedők. Az idén már nem nyílik mód arra, hogy a Mura utca gyalogjárdáját felújítsák, korszerűsítsék, ha csak a községfejlesztési alapból nem marad vissza év vége előtt arra elegendő anyagi fedezet. Jövőre azonban a gyalogjárda korszerűsítése a soros munkák között szerepel majd. Festi esték rovarok életéből - 0 Prágai Nemzeti Színház vendégjátéka A szájhős lebukott Néhányan a söröspult előtt álltak, a többség az asztaloknál foglalt helyet. Munkából, piacról érkezett emberek. Meg olyanok, akik mindig ráérnek kocsmai beszélgetésekre. Egy nagy hangon szájaló, megtermett férfira figyeltek legtöbben. Kezében söröspohárral, arról szavalt, milyen jó volt neki a múltben. — Akkor oda való emberek irányítottak s nekem úri dolgom volt. — Miért, most milyen dolga van? — kérdezd valaki. az üzemben A Magyar Vöröskereszt Szeged városi bizottsága idén tovább gazdagítja munkáját. Célul tűzték ki a véradó mozgalom szélesítését, fokozni szeretnék az egészségügyi felvilágosításban a családgondozás területén és a tisztasági mozgalomban elért eddigi eredményeiket. Körülbelül 150 tanfolyamot rendeznek idén. Kenéz Antalné, a Vöröskereszt városi bizottságának titkára 1968-as programjukról beszélve két feladatot külön is kiemelt. Szeretnék, fia ebben az évben befejeződne a Vöröskereszt alapszervezetek kerületesitése. A három kerület alapszervezetei csúcsvczetőséget választanának, amely közvetlenül irányítaná, s a kisebb területeken könnyebben összefogná munkájukat. Jelentős lenne Közületeit és magánosok részére bányahomok .szállítását saját fuvareszközeinkkel rövid határidőre vállaljuk. Kerülőiére!: leadhatók a tsz irodájaban Gyálaréten és a 14-981 tele. íonszámon. Komszomol Mgtsz S. 143 957 ez azért is, mert a különböző kerületek más- és más jellegű feladatait így bizonyára még nagyobb gondossággal végeznék, hiszen elsősorban ezért lennének felelősek. Az I. kerületben az alapszervezetek újraszervezése a legsürgetőbb feladat. Különös figyelmet kell fordítani a családgondozásra és a tisztasági mozgalom javítására — mondta Kenézné. Az üzemi vöröskeresztes munkát, az alapszervezetek „üzemi vöröskeresztes mintaszervezet" címének elnyeréséért szintén fokozni akarják. A különböző üzemek adottságait, lehetőségeit figyelembevéve állapították meg azokat a követelményeket — például tagszervezés, egészségügyi állomások kiépítése a munkahelyen belül. egészségügyi felvilágosító és oktatómunka —, melyek teljesítésével az alapszervezetek a cím viselői lehetnek. Ezenkívül, különösen a nagyobb üzemekben szeretnék megvalósítani a Vöröskereszt alapszervezetek decentralizálását. Ez azt jelentené, hogy üzemegységenként, illetve pártalapszervezetenként működne egy-egy Vöröskereszt alapszervezet. ti. Zs. — Melózok. Gürcölök naphosszat, hogy megéljek — Hogy legyen elég pénze italra, mi? — Duma nincs! Majd megtudod kisapám, ki vagyok ón, csak mégegyszer feitegyem a csendőrkalapot A pénztárosnő közbeszólt, hagyja abba a hangoskodást, de a körülállók tovább kérdezgették. S hamarosan szóba hozta a nagyhangú ember Szálasit, a nyilasokat, akik méltányolták az ő szigorát a munkaszolgálatosok felügyeletében. Ekkor lépett a helyiségbe két fiatal munkás. Sört kértek. Felfigyeltek a csoportosulásra, s egyesek duruzsoló hangjára, hogy az ilyen hetvenkedőt móresre kellene tanítani. Hangosan szólni senki nem mert. De mikor a volt csendőr elkezdte énekelni a nyilas nótát, akkor felcsattant a most jött egyik munkás hangja: — Hagyja abba kérem! És jöjjön velem az utcára. Akarta, vagy nem, a tömeg kisodorta. Mindenki kíváncsi volt, a nagyszál embert miként regulázza meg a kistermetű. Az a zsebébe nyúlt — Nézze. Itt a munkásőrigazolványom, ebben a minőségben felszólítom. Igazolja magát mert ön nyilvános helyen rendszerellenes kijelentéseket tett — Ugyan, kisapám. Nekem haverom minden fejes, mit ugrálsz? Itt a személyazonosságim: lakásom, állandó munkahelyem van. — Rendben, majd ezt tisztázzuk, jöjjön velem a rendőrkapitányságra. A száj hős erre megugrott, el akart szaladni, de már gyűrűben volt s a munkásörhöz többen csatlakoztak, mig a kapitányság épületéhez kísérte H. E.-t, akit ott a bejelentések és a tanúvallomások alapján őrizetbe vettek. Azóta bűnvádi eljárás van ellene folyamatban. * Ocskó István gumigyári munkásőr — aki egyben önkéntes rendőr is — határozott fellépésével, megfontolt intézkedésével dicséretre méltó munkát végzett. Nem is az első esetben. Tavaly év elején már elismerést kapott hasonló tevékenységéért s e mostani tettéért a szegedi járási és városi rendőrkapitányság vezetője dicséretben részesítette. Ennek kihirdetésén jelen volt a szegedi munkásőr-zászióalja valamennyi tagja. Kondorosi János Ami nincs az étlapon Kedden este mutatkozott be Budapesten a nagy múltú — 1883 óta fennálló — Prágai Nemzeti Színház, amely a csehszlovák próza, opera és balett legjobb társulatait egyesíti magában. A Budapesti Nemzeti Színház tavalyi kiemelkedő sikerű prágai vendégjátékát (Madách: Az ember tragédiája; Weiss: Marut halála) viszonozta most a prózai társulat, amely első ízben szerepelt a magyar fővárosban. A Prágai Nemzeti Színház híven őrzi mind a nemzeti, mind a nagyvilági drámaíróinak klasszikus hagyatékát. Ennek jegyében született a budapesti két bemutató is: kedden este a Capek fivérek: A rovarok életéből című komédiája, szerdán este pedig a mártírhalált halt spanyol drámaköltő, Federico Garcia Lorca háromfelvonásos tragédiájának előadása, a Bernarda háza. Mindkét előadás a Nemzett Színház Hevesi Sándor téri épületében zsúfolt nézőtér előtt zajlott le, és a prágai művészeket hoszszan ünnepelte a bemutatók közönsége, köztük közéletünk, kulturális életünk számos vezetője. A rovarok életének jelenlegi — zenével és dalokkal gazdagított — változata az 1965 januári prágai bemutató óta jelentős nemzetközi sikersorozatra tekint viszsza. A csehszlovák fővárosban már több mint másfélszáz előadást ért meg. de sikeresen játszották a londoni világszínházi fesztiválon is, majd Münchenben, Varsóban, Moszkvában és az NDK fővárosában, Berlinben. Ez a két részből, valamint elő- és utójátékból álló darab, amely a komédia műfaji megjelölését viseli a színlapon, tulajdonképpen több is, kevesebb is annál. Mondhatnánk, szatirikus parabolának, vagy a jelenlegi feldolgozásban — bármenynyire cicomásán hangzik a kifejezés — filozófiai revűnek. Gondolatvilága, felfogása jellegzetesen magán viseli a Capek fivérek — Karéi és Josef — életszemléletét, de különösen az ismertebb Karel Capekét, akinek több darabja magyar fordításban is megjelent és magyar színpadon is életrekelt. (Például Fehér kór, Anya, Makropulos-ügy, Harc a szalamandrákkal.) Valamennyi mélyen humanista gondolkodóra vall, aki főként a háború borzalmaitól, a társadalmi ellentmondásoktól, sőt a látszólagos természeti kiszolgáltatottságtól gyötört emberi lét kivezető útjain töpreng és felméri a modern kor emberének belső válságát. Mindezekre azonban még nem a tudatos társadalmi gondolkodó feleletével adja meg a választ, sőt valójában alig is ad választ, csupán megdöbbenteni, felrázni próbál. Amikor keres is valamiféle megoldást, akkor is inkább utópisztikus érvénnyel és az ember, az emberiség jövőjét számos fantasztikus elem között vezeti. Ez a világszemlélet, amelynek kétségtelen gyökere az aggódás és a borzalom felkiáltása az emberiség érdekében, helyenként valamiféle kétségbeesésbe, sőt — mint a most Budapesten bemutatott darabjában is — már-már a nihilizmusba torkollik. Talán nem is érthetetlenül, hiszen Capek tudományosan megalapozott világnézet nélkül, a két világháború közötti felkavart időszakban, illetve közvetlenül az első világháború borzalmai után könnyen esett a kilátástalanság, á viszonylagos perspektívátlanság sötétjébe. Ezzel együtt is azonban értékei az a következetes harc és leleplező szándék, amellyel embertársalt segíteni igyekezett az eligazodásban, a világ dolgai között; alapvetően humanista, majd később harcosan antifasiszta meggyőződéssel. A most bemutatott, 1921ben született drámája a rovarok világában tulajdonképpen az emberek világát állítja allegórlkus színpadára. A Csavargó, akinek módja nyílik a rovarok, lepkék tücskök, cincérek, hangyák, tiszavirágok életét belülről megismerni, tulajdonképpen magának az Embernek a vízióját nyújtja az emberiségről. A csak az érzéki szerelemnek élő lepkéknek az érzelmektől megfosztott emberi szerelem képletét láttatja, majd undorodva fordul el a ganajtúró bogártól, amely galacsinját — a töke szimbólumát — tartja mindennél fontosabbnak. A tücskök és cincérek kíméletlen viszonyában a társadalmi harc riasztó fonákját látatja meg, a hangyák küzdelmében pedig a hódító háborúk hazugságait, majd végül a tiszavirágok életében az emberi lét tragikusnak tünő rövidségét. Ezek a mély gondolatok meglepően könnyed keretben, sokszínű színpadi kifejezési formák között kerültek a nézők elé. A pantomim, a dal, a balett, a csípős párbeszédek, sőt a bohózathoz közelálló jelenetek egyaránt tarkítják a darabot, és természetesen az előadást Miroslav Machácek eredeti beállítási rendezésében Zdenek Liska kísérőzenéjével, amelyet a csehszlovák rádió tánczenekara ad eló. Maga a színpadi keret ls rendkívül látványos: a hátteret teljes egészében két óriási, méhlép alakú tükörfelület képezi és veri viszsza a játéktér színes, sokszor valóban revűszerü kavargását. Mindezek a látványos színpadi elemek nem mondanak ellent a darab filozófikus mondanivalójának, sőt keserű hangvételének, hanem valójában kitűnő összhangban állnak vele, és a mondanivalónak alárendelt szerepet töltenek te. Éppen ez a rendező, az új színpadra állítás egyik legnagyobb érdeme. A Csavargó figurájában kiváló színészt volt alkalmunk megismerni: Wladislaw Peseket, akihez hasonló habitusú magyar színésszel mi nem rendelkezünk. A viszonylag sokszereplőjű darabban a Prágai Nemzeti Színház valóban legjobb művészeit vonultatta fel, akiknek mindegyike még a rövid szerepeket is nagy gonddal, érzéssel és jellemző erővel formálta meg, miközben gondolatgazdagon vette át a szerzők és a rendező alapvető társadalmi intencióit. A Prágai Nemzeti Szítv háznak ez az előadása emlékezetes eseménye maradta budapesti színházi életnek, sajátos hangvételű, gondolatvilágú, mély emberségű mű korszerű színpadi átköltésével. LÖKÖS ZOLTÁN Ismeretlen Kazinczylevelek A nagy magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc 1815-től haláláig vezette a sátoraljaújhelyi levéltárat. A levéltári anyag rendezése során most olyan levelekre bukkantak, amelyek Kazinczy tanfelügyelői, táblabírói és levéltárosi korában Íródtak. Az eddig ismeretlen Kazinczy-leveleket az „Irodalmi közlemények" című folyóiratban jelentetik meg. CSÜTÖRTÖK, 1968. MÁRCIUS 21. ŰEL-MAGYARORSZAG 5 1