Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-19 / 66. szám

Újjáépítik a Knernyomdát A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén határozatot hozott a békéscsabai Knernyomda rekonstrukciójáról és a pécsi építőipari technikum létesítéséről. A nagy múltú, különleges nyomtatványairól, kiváló minőségű munkájáról híres békéscsabai Kner-nyomda rekonstrukcióját az ipar növekvő csomagolóanyag-igénye teszi szükségessé. A Knernyomda rekonstrukciója az ország nyomdaipari dobozgyártó kapacitásának 50 százalékos növelését eredményezi majd. A beruházáshoz csaknem 170 millió forint költségvetési hozzájárulás és 145 millió forint hosszú lejáratú állami kölcsön szükséges. A pécsi felsőfokú építőipari és épületgépészeti szilikátipari technikum építéséhez még az idén hozzáfognak, s az előterjesztésben javasolt határidőnél fél évvel előbb, 1970 negyedik negyedévében befejezik a munkálatokat és megkezdik a tanítást. A Mecsek oldalában építik fel a felsőfokú technikumot. Az új iskola építész, építő, szilikátipari gépész, épületvilágítási gépész és épületgépész tagozatának három évfolyamán összesen 1080 hallgatót tanítanak, s a fiatalok 80 százalékát kollégiumban helyezik el. A tízszintes kollégiumban kétágyas szobákat kapnak majd a fiatalok. A 129 millió forintos pécsi beruházás átadásával sor kerülhet majd Budapesten — a bővítésre és fejlesztésre alkalmatlan — Szabó Ilonka utcai felsőfokú építő- és építőanyagipari gépészeti technikum fokozatos megszüntetésére. (MTI) Az OFT tanácskozása Erőteljes gazdasági fejlődés küszöbén Hétfőn a SZÖVOSZ Szabadság téri székházában ülést tartott az OFT, az Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szóvetkezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tikára, Dobi István, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. A tanácskozáson Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ és az OFT elnöke értékelte a fogyasztási szövetkezetek tavalyi eredményes munkáját, s a tanács elé terjesztette a szövetkezeti szervek 1968. évi gazdasági programját. Végül az OFT elfogadta a SZÖVOSZ igazigatóságának 1968. évi költségvetési javaslatát, amely mintegy 59,8 millió forint bevételt és 56,8 millió forint kiadást irányoz elő. A tanács ezenkívül az új gazdasági mechanizmus figyelembevételével rendezte a kölcsönös támogatási alap képzésének és felhasználásának szabályait (MTI) Tízéves mozgalom Vasárnap délelőtt Szegeden, a fegyveres erők klubjában jubileumi tanácskozást rendezett a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya és a Csongrád megyei balesetelhárítási tanács. Tíz évvel ezelőtt hirdették meg közösen a Vezess baleset nélkül! mozgalmat, annak érdekében, hogy a közúti közlekedésben minél kevesebb baleset anyagi kár forduljon elő. A tanácskozást Csiszár Károly, a 10. AKÖV igazgatója, a balesetelhárítási tanács elnöke nyitotta meg, majd Csáki László rendőr százados ismertette a mozgalom tavalyi eredményeit. Szegedről és Csongrád megyéből 42 vállalat, üzem és intézmény vett részt több mint 5 ezer gépjárművel a mozgalomban. Az együttesen megtett út 56 és fél millió kilométer. Ennyi út után mindössze 42 baleset történt. Igaz köztük több súlyos sérüléssel végződött, halálos eset azonban nem volt Több mint egymillió kilométerre jutott tehát egy baleset A tízévi eredményt értékelve megállapítható, hogy a versenymozgalom elérte célját; a hivatásos gépjárművezetők általában körültekintőbben, gondosabban és fegyelmezettebben vesznek rész a forgalomban. Száznál több gépjárművel vett részt a mozgalomban az Alsó-tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, amely immár második esetben vívta ki magának az elsőséggel járó vándorzászlót. Második helyre a Szegedi Postaigazgatóság, a harmadikra a 10. AKÖV került. A kis kategóriában a Csongrád megyei Építőipari Vállalat vívta ki magának az elsőséget. A baleset nélkül megtett út 1 millió 200 ezer kilométer. Második helyezett a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat szegedi kirendeltsége. A legjobb gépkocsivezetőket vállalatuk pénzjutalomban részesítette, és 250 gépjárművezető oklevelet kapott baleset nélküli eredményes munkájáért. Or. Tímár Mátyás elfiadása Szegeden Magyar küldöttség Hanoiban Troung Chinh, a VDK Nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke március 17-én fogadta a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács Hanoiban tartózkodó delegációját. A baráti légkörű találkozón Truong Chinh elvtárs tájékoztatta a delegációt a vietnami helyzetről. A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának nevében köszönetet mondott a Hazafias Népfrontnak és a Béketanácsnak a vietnami nép megsegítése érdekében kifejtett tevékenységéért. Dr. Timár Mátyás szegedi előadásának bevezetőjében leszögezte, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésének elsődleges célja az ország gazdasági fejlődésének meggyorsítása. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme az utóbbi években a szükségesnél lassúbb volt. Kimutatható, hogy ha tíz éven belül, 1965-től 75-ig akarnók utolérni Ausztriát vagy Olaszországot az egy főre jutó nemzeti jövedelemben, akkor ezt évenként 2—3 százalékkal, összességében 7—8 százalékkal kellene növelni. Ez nehéz feladat, da nem lehetetlen, bár a régi módszerrel ez nem sikerült Gyorsuló fejlődés A reform több eleme különböző intézkedések folytán már 1967-ben, sőt 1966-ban kezdett hatni: a gazdasági fejlődésben erőteljesebb gyorsulás következett be. Tavaly 8 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem, ilyen nagy fejlődést már hosszú évek óta nem értünk el. A fogyasztói alap 7 százalékkal, a beruházások 19 százalékkal növekedtek a múlt évben, bár az is igaz, hogy a beruházások ilyen irányú növekedése kiemelkedik a fejlődés általános tendenciájából. Az ipari termelés 9, a szocialista ipar tevékenysége 6, az építőipari termelés 12 százalékkal növekedett. A mezőgazdaságban szerényebbek az eredmények: a növénytermesztés 1, az állattenyésztés növekedése 3 százalékos volt. A külkereskedelem alakulása azt mutatja, hogy továbbra is igen fontos kérdés a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt két hónapban az ipari termelés a tavalyihoz hasonló fejlődést mutatott. A mezőgazdaságról még korai lenne beszélni. de az előjelek ott is biztatóak, a vetések jól teleltek. A fogyasztás alakulásával kapcsolatban nincsenek újabb problémák, a beruházások iránt továbbra is élénk az érdeklődés. Az import-export egyensúlya most az indulásnál a tavalyinál A MAV 1965-ben kezdte meg a Cegléd—Szeged közötti pályaszakasz korszerűsítését. Az elavult sínek helyébe új, hézagmentes vágányokat építettek, amelyeken a vonatok már igazi exp- if§Kjj ressz módra — 100—125 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek. A nagy munka csaknem három évig tartott, ezalatt az idő alatt mintegy 111,5 kilométer hosszúságú szakasz épült Szegedig. A MÁV szentesi építési főnökségének munkásai már Szeged közelében dolgoznak. Megkezdődött az utolsó — Szeged-rendező és Kiskundorozsma közötti — vágányrész cseréje is, amely!yel május közepén az új menetrend életbeléptetéséig elkészülnek. Az utóbbi években ugrásszerűen emelkedett a dorozsmai állomás forgalma. A MÁV ezért határozta el a kis állomás vágányhálózatának bővítését. Némrég ez a munka is megkezdődött. SomoRytné felvételei Kepeinken: Szeged határában is helyére kerültek az üj sínek (fent). A lánctalpas földgyaluk egyengetik a talajt Oorozsmán (lenti .3 valamivel jobbnak mutatkozik. A tapasztalatok szerint mind a vállalatok életében, mind a lakosság körében nyugodt, normális körülmények között indult útiára 1968-ban a reform. Ez fontos politikai feltétele is a sikernek. A kormány néhány intézkedése is igyekezett elősegíteni az áttérést. Ilyen volt többek között, hogy a fogyasztói árak közül csak azokat változtatták meg, melyek a reformmal szorosan összefüggtek. A fogyasztói árrendezés reformjára is szükség van ugyan, de ez csak hosszú távon, mintegy tíz esztendő alatt oldható meg, mégpedig úgy, hogy a lakosság egyetlen rétegét se érintse hátrányosan. Megfelelő árualappal Gondoskodtak arról is, hogy a belkereskedelemnek megfelelő készletek álljanak rendelkezésére. Az áttérés intézkedései közé sorolható a bérek emelésének vállalatonként 4 százalékra való maximálása is, ami arra szolgál, hogy a Déremelések ne hozzanak szükségtelen megkülönböztetéseket a vállalatok között. A lakosság nagy érdeklődést tanúsított az új gazdasági mechanizmus reformjának első napjaiban az árak iránt de indokolatlan felvásárlás nem következett be; a kereskedelem megfelelő árualappal rendelkezett A vállalati gazdálkodásban is leszűrhetek bizonyos tapasztalatok az első két hónap után. Megállapítható, hogy a vállalat és a népgazdasági tervek összhangja jó. Ha nem is azonosak mindig, de a tendenciák aszerint alakulnak. A rendelésállomány kielégítő. Felfedezhetőek már a verseny egészséges elemei: a vállalatoknál élénk piackutatás, figyelmes kalkulációs munka folyik, igyekeznek új termékeket piacra hozni, növelni a választékot Ez a piac számára azért előnyös, mert bővül az árukészlet, a vállalatok számára pedig azért, mert nagyobb nyereséggel kecsegtet A beruházások A beruházások terén most végzik a felmérést, hogy a folyamatban levő beruházások közül melyek azok, amelyeket a vállalatoknak saját alapjaikból kell befejezniük, melyeket érdemes hitelből és melyeket állami kölségvetés terhére fedezni. Miután kiderült, hogy a mar folyamatban levő beruházások a tervezettnél többe kerülnek, és újabb fontos beruházási igények is felmerültek közben, olyanok, mint például a szegedi olajprogram megvalósítása, nincs mód valahány tervezett nagyberuházás beindítására ebben az ötéves tervben. A sorrendet többek között a fizetési mérlegre gyakorolt hatás, a visszatérülés gyorsasága dönti el. Nagy a jelentkezés a hitelekből megvalósítható beruházásokra is. A mezőgazdaságban az igények meghaladják a lehetőségeket. Mivel az eredetinél magasabb vállalati fejlesztési alapok jöttek létre, szükség szerint a. vállalatokra kell áthárítani a beruházások anyagi fedezetének egy részét. A beruházási szándék és az anyagi lehetőségek között feltétlenül meg kell teremteni az egyensúlyt. A reform bevezetésével nem járt együtt munkaerőhullámzás és ez is hozzájárult az áttérés nyugodt légköréhez. De az is kétségtelen, hogy előbb-utóbb szükség lesz arra, hogy az egyes vállalatoknál meglevő felesleges munkaerő olyan iparágakba kerüljön át, ahol jelentős munkaerőhiány van. Kísérletek A tapasztalatok szerint a kollektív szerződések megkötése rendben megtörtént, bár nem mindenütt éltek differenciáltan a különböző béren kívüli juttatások lehetőségével. Jók a munkaidő csökkentésének tapasztalatai is. Általában a munkaidő csökkentését üzemszervezéssel kötötték össze az üzemek és ez jótékonyan hatott gazdasági munkájukra. Az idei év e tekintetben kísérleti jellegű, ezt a nagy politikai jelentőségű munkát megfelelő körültekintéssel 1970-ig fejezzük be. A reform bevezetésének eddig eltelt időszaka azt mutatja, hogy az egyes proDlémák fokozatosan kerülnek felszínre. Ez egészséges jelenség. Az illetékes szervek most vizsgálják a magas dotációval dolgozó vállalatokat, éppúgy, mint a legjobbakat, hogy miként lehetne termelésük gazdaságosságát fokozni. Nincs szó arról, hogy egyre-másra új intézkedésekkel irányítsák a gazdasági élet alakulását, de ahol szükség van rá, ott módosításokat is érvényesíteni kelL A közelmúltban megkezdődött az ország 15 éves tavlati fejlesztési tervének előkészítése. Ebben fő hangsúly a fejlesztési és beruházási koncepciókon van. Sok jó elgondolás, program van: például a gáz, az olaj, az alumíniumfeldolgozás, a műtrágyagyártás, a más jellegű vegyipar, az Egyesült Izzó, a cellulóz-papíripar, a könnyűipar, az elektronika, a közlekedés fejlesztésenek stb. programja. De ezeket egyszerre természetesen nem lehet megvalósítani. Fel kell mérni, hogy egy-egy program megvalósítása milyen népgazdasági erőforrásokat vesz igénybe és megvalósításának ütemét eszerint kell megszabni. Ha úgy látjuk, külföldi hiteleket is felveszünk, mint már eddig is megtettük, ha ez számunkra előnyökkel járt. A két év alatt elkészülő távlati tervbe szorosan beletartozik életszínvonal -politikánk megvalósítása is, a bérek, a nyugdíjak emelésének ütemezése. Ez a távlati tervezés igen alapos, mélyreható munka, amely tudományosan alapozza meg az ország gazdasági fejlődésének irányát. Együttműködés Az új gazdasági mechanizmusban tovább fokozzuk a szocialista országokkal való együttműködést. E tekintetben igen jelentós volt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság miniszterelnökeinek decemberi találkozója, itt olyan gazdasagi kérdések is szerepeltek, melyek javítják külkereskedelmünk áruszerkezetét A legtöbb szocialista ország gazdasági életében szintén napirenden van a reform, mely az együttműködés szamára újabb lehetőségeket nyit. A nyugat-európai tőkésországokkal is erőteljesebb gazdasági kapcsolatok kiépülésére számithatunk. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy nemcsak belső, hanem nemzetközi gazdasági tevékenységünk is növekvőben van. Nehézségek természetesen előfordulnak, de az kétségtelen. hogy jó irányban haladunk, van okunk az optimizmusra. KEDD. 1968. MÁRCIUS 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I