Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

ösztönző segítés H

ányszor hangzott el korábban szövetkezeti gazdák részéről a jogos panasz: kitartó szorgalommal dolgoztunk, s mégsem kaphattuk meg azt a jövedelmet, amit a terv ígért. A múló évek során alaposan meg kopott a falusi emberek körében a régi tervezés rend szerének tekintélye Sokkal inkább az határozta meg a dolgozóik munkához való viszonyát, mennyit osztottak tavaly. Ha az előző évi munkában megtalálták számításukat, airkor nem hiányzott a bizalom. Ez a nézet érvényesült fordítva is. Az új tsz-törvény üj alapokra helyezte a jövedelemelosztás rendszerét. Kimondja, hogy a jövőben a dolgozó tagság jövedelme is a tervben meghatározott költségtényezőnek számít Az új törvény magától értetődőnek tekirti, hogy az elvégzett munka tervezett értékét a szövetkezeti gazdák számára is éppen úgy ki kell fizetni, amint az ipari munkások is megkapják keresetüket A törvény azonban egymagában még nem garancia arra, hogy az eddigiekhez képest lényegesen növekednek e személyi jövedelmek. Ez csakis attól függ, sikerül-e irrir a közeli években jelentősen növelni a termelési szinvonalat? Nagyon alacsonyak még a növénytermesztés hozamai. Az 1966. évi adatok alapján a kenyérgabona holdanként! átlagtermése 6 mázsa volt a szegedi járásban. A kukoricáé 13,5, a cukorrépáé 176,4, a burgonyáé 46,4, az egy tehénre jutó tejtermelési átlag csak 2050 literig emelkedett Az új tőrvények, Intézkedések komoly lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy kimozdítsuk holtpontjukról az elacsony terméshozamokat Az a törekvés, hogy meg kell szüntetni az olyan termelési ágazatokat melyeknek a sajátos viszonyok között nincs létjogosultságuk, s az anyagi erőket a jövedelmező kultúrák fejlesztésére kell fordítani. Nem egyszerű dolog ez. Mindjárt mondhatná valaki: „űzzük ki" a szegedi járásból a rozsot! A három-négy mázsás sok évi átlagtermesek igazán nem fedezik a minimális kiadásokat sem. Ez tény, de a „száműzés" mégsem járható út Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy az eddigi hozamok a fejletteb technikai módszerek révén megduplázódjanak. Hasonló lehetőségek rejlenek a rétés legelőgazdálkodás fejlesztésében. Kevésbé kell félni a mérleghiánytól egy olyan tsz-ben, mint a balástvai Móra Ferenc, ahol egy-egy hold feljavított semlyékről a régi 4—6 mázsa helyett ma már 40—50 mázsa jóminőségú szénával számolhatnak évente. Ezzel magasan jövedelmezővé tették a juh- és szarvasmarha-tenyésztést Az állam most ösztönzőbb módon segit mint korábban: a hiteleknek mindenképp a magasabb szintű, olcsóbb termelést kell szolgálniok. A cél eddig is ez volt. mégis számos tsz mértéktelen eladósodása lett az eredmény. Államunk már korábban eltörölte a fedezetlen tartozásokat. Most valamennyi gazdaság tiszta lappal indulhatott. Már az az elv érvényesül: aki többet tesz a népgazdaság asztalára, többet is kap. Például a gyenge homoki tsz-ek állami dotációját is elsősorban a megtermelt árumennyiségekhez kötik. V

:lamennyi közösség a saját kezébe vette a sorsát, megszűnt az élősdiség lehetősége. Hányszor tették szóvá a legjobb tsz-ekben: mi jól termeltünk, építkeztünk, a munkánkat elismerték, a több pénzt mégis mások kapták, akik veszteségeket veszteségre halmoztak, ahol r.em volt túl nagy becsülete a közös vagyonnak. Ugyanis az állam a keletkezett hiányokat végül mindig kiegyenlitette. A gazdaságirányítás új rendszerében már ez is a múlté. Mégis mi lesz azokkal a tsz-ekkel, melyek a termékenyen ható új lehetőségek között sem tudnak kibon takozr.i? Azokat a gazdaságokat, melyek önhibájukon kivül kerültek bajba, az állam a jövőben is messzemenően segíti. Viszont a fejlődésképtelenséget senki sem fizetheti meg. Az önhibájából csődbe jutott tsz előbb-utóbb B felszámolás sorsára jut A gazdák felelőssége ls hasonlíthatatlanul megnövekedett jövőjükért. A fejlődésben a legjobbak példája az iránymutató. A nagyobb jövedelem, a jobb egyéni élet alapja csakis az előrelátó vezetéssel végzett jó munka lehet CSÉPI JÖZSEF V1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉL-MAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58 évfolyam, 40 szám Ara: 70 fillér Szombat. 1968. február 17. Keresettek a világpiacon a magyar gyógyszerek. Ezért volt érdemes végrehajtani mintegy félmilliárdos költség^m • s | iuii cruciuca vegitriiajtaui ni 111Kxy iciiuiiiiiiruua KuuxcgGyógyszereink geI a Kőbányai Gyógyszergyár rekonstrukcióját. A kor7 ^ • szerű automatagépek és a gondos ellenőrzés biztosítják híre a gyártott gyógyszerek világszínvonalat elérő minőségét. Képünkön az injekcióampullákat sterilizáló berendezés látható Megújhodik Elutazott az örm ény küldöttség Pénteken este elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság örmény tagozatának küldöttsége: K. J. Pogoszjan, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottsága agit. prop. osztályának helyettes vezetője és R. O. Parszamjan, az örmény Baráti társaságok Szövetségének elnöke, akik részt vettek az idén örmény kulturális napok programjának előkészítésében. (MTI) A Szegedi Kéziszerszámgyár jól dolgozott tavaly, tetemes nyereségrészesedést fizethet munkásainak. Közismert termékei versenyképesek voltak belföldön és külföldön, s új árucikkei is gyorsan vevőkre találtak. A régi szegedi vasipari üzem körülményei sokat változtak, a termelés az idén meghaladja az 50 milliót A gyár forgácsoló gépei között jó néhány 40—50 év óta működött az elavult berendezések nehézkessé tették a termelést Ezért az üzem — exportfejlesztési beruházásból — 4 millió 700 ezer forintért 36 új korszerű gépet vásárolt. A régi berendezések egy részét már lecserélték, Juhász Géza, a kéziszerszámgyár igazgatója arról tájékoztatott, hogy a hátralevő nyolc berendezést március végéig felszerelik. Ezzel az üzem egyik legégetőbb problémája oldódik meg: a megbízható gépparkVizsgálat a nők helyzetéről A Nőtanács és a KNEB közös programja A Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken a parlament Vadásztermében ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke és Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese is. Geréb Sándornének, a Magyar Nők Országos Tanácsa alelnökének. a SZOT titkárának megnyitó szavai után Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke tartott beszámolót. A nőmozgalom terveiről a következőket mondotta: megvizsgálják a szülői munkaközösségek tevékenységét. * a vizsgálat tapasztalatai alapján meghatározzák a közösségek további tennivalóit A Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal együtt a közeljövőben széles körben megvizsgálják a dolgozó nők helyzetét, ugyancsak behatóan tanulmányozni fogják a nőtanácsok választott vezető testületeinek munkáját A nőmozgalom feladatai között emiitette még, hogy — a szakszervezetekkel karöltve — fordítsanak figyelmet arra. hogy a kollektív szerződések megkötésekor mindenütt betartsák a pártás kormányhatározatokat amelyek a dolgozó anyák védelmét a szociális juttatások biztosítását szolgáják A termelőszövetkezeti asszonyoknak most lehetőségük van arra, hogy javaslatokkal, észrevételekkel segítsék az alapszabály kidolgozását. A mezőgazdaságban dolgozó nők harcoljanak következetesen érdekeikért. így például a megfelelő fizetett szabadságért, hallassák hangjukat az ehhez szükséges munkateljesítés eldöntésekor épp úgy, mint a háztáji terület nagyságának, a szociális juttatások mértékének megállapításakor. Különösen azt kísérjék figyelemmel, hogy a nagy családosokat, az alacsony keresetűeket, a gyermekeiket egyedül nevelő nőket és a nyugdíjasokat miként érintik a különböző Intézkedések. kai javul a minőség, a gazdaságosság. A gyár területe is bővült az utóbbi időben: három környező telket vásároltak, s új üzemrészeket építettek. Az eddig három műhelyben külön-külön dolgozó szerszámkészítőket február elején már az új, jól felszerelt gépműhelyben helyezték el. Fejlődésnek indult a gyár precíziós öntödéje is; a régi műhely mellé új csarnokot építettek, ahol már a gépek alapozása is megkezdődött. A tervek szerint 1968 második félévében az új öntöde ismegkezdheti a termelést. A kéziszerszámgyár termelése — a beruházások összegét is meghaladóan — 8 millió forinttal növekszik az idén. átlépi az 50 milliós határt. A termelésnövekedés zömét a precíziós öntöde többletmunkája teszi ki. Üj elektromos kemencékkel az eddigieknél nagyobb bérmunkát vállalnak. Juhász Géza azt is elmondotta, hogy a hagyományos termékösszetétel megváltozik. Az egyetemes fogók helyett kifizetődőbb exporttermékeket készítenek, a rádiós és csőfogókat A barkácsolók kérésére a második félévben új termékként házi szerszámkészleteket is készítenek. amelyek a legszükségesebb otthoni szerszámokat tartalmazzák majd A kedvező változások mellett nehéz gondja is maradt a gyárnak. Továbbra sem sikerült kielégítően megoldani a szerszámok galvanizálását, az exportra kerülő fogókat bérmunkában — örkénvben. Szarvason és Szekszárdon — krómoztatiák. Az ide-oda szállítás igen sokba kerüL csökkenti a nyereséget. Sajnos. saiát galvanizáló részleget egyelőre nem építhet a kéziszerszámgyár. Az elmúlt években 170-ről '"0-re nőtt a munkáslétszám A ré"i öltözőket annak ide'én 170 embernek énítették. s ma már túlzsúfoltak, nem felelnek meg az előírásoknak. A gvárnak úinbb munkásokra lenne szüksége, a komolv szociális gond azonban nehezíti a munkásfelvételt Az új öltöző és fürdő tervei ugyan elkészültek, az építkezésre azonban csak 1969-ben kerülhet sor. M. L & Csongrád megyeS PB kibővített ülése Tegnap Szegeden, a városi pártbizottság székházában kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága. Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elnöki megnyitójában kegyelettel emlékezett meg dr< Förgeteg Sándornak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának és Ledniczky Pál elvtársnak, a megyei pártbizottság munkatársának időközbeni elhunytáról. A pártbizottság néma felállással áldozott az elhunyt elvtársak emlékének. Ezután Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1968. február 8-10-1 üléséről, a nemzetközi kérdésekről, a gazdaságirányítási reform bevezetésének eddigi tapasztalatairól, a honvédelem helyzetéről szóló beszámolók és határozatok alapján. A tájékoztatót a megyei pártbizottság egyhangúlag tudomásul vette. Valentyina Komarova Budapesten llffl ífVsÉf j< -W • V 1 • 8 " * (* f* £•. > fs ' ÍM Fíwmsbmssmst "frmmp ^ m s| B .mtaaTjté.v m k 1 > m. y jjjjjjp ; ^^^^^ ••* i >., ÉÍÍllilÉÍÍÉ f*.' .:• -y-V-: ^jfí • .-V ?! ' Fogadtatás a pályaudvaron A Honvédelmi Minisztérium meghívására csütörtökön a késő esti órákban Budapestre érkezett Valentyina Komarova, a hősi halált halt szovjet űrhajós mérnökezredes, Vlagyimir Komarov özvegve. A vendéget a Keleti pályaudvaron Szilágyi László vezérőrnagy, országos légvédelmi parancsnok, a Honvédelmi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Nőtanács képviselői fogadták. Jelen voltak a fogadtatásnál a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, valamint a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatai parancsnokságának képviselői is. Magyarországi tartózkodása során Valentyina Komarova részt vesz néphadseregünk egvik repülőalakulatánál a férje emlékére állított szobor avatási ünnepségén. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter pénteken délelőtt a minisztériumban fogadta Vlagvimir Komarov űrhajós-ezredes özvegyét, Valentyina Komarovát, valamint Irina nevű kislányát és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott velük. A látogatásnál jelen volt Kovács Pál vezérőrnagy, miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke is. (MTI) l t