Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-16 / 39. szám

Az egészségügyi miniszter Szegeden Enyedl Zoltán felvétele Dr. Szabó Zoltán a fogklinikán Szerda délután kétnapos látogatásra érkezett Szeged­re dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, egészségügyi miniszter. A megyei pártbi­zottságon Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára fogad­ta, s a megye vezetőivel, valamint a szegedi orvos­egyetem professzoraival tu­dományos kérdésekről tár­gyaltak. Dr. Szabó Zoltán este az orvosegyetem Sem­melweis-kollégiumában me­dikusokkal találkozott. Az egészségügyi miniszter tegnap délelőtt dr. Tóth Ká­roly egyetemi tanár, a Sze­gedi . Orvostudományi Egye­tem rektora vendégeként el­látogatott a fogklinikára, ahol a fogorvosképzésről, va­lamint a hallgatók tanulmá­nyi eredményeiről, problé­máiról folyt élénk eszmecse­re, s dr. Tóth Károly el­kalauzolta a magas rangú vendéget a klinika osztályai­ra, rendelőszobáiba is. Az orvosegyetemi látogatás a szülészeti klinikán folytató­dott laboratóriumok, termek, szülőszobák megtekintésével, amit szintén eszmecsere kö­vetett: az egészségügyi mi­niszter dr. Szontágh Ferenc­től, az orvosegyetem általá* nos orvosi karának dékán­jától, a klinika igazgatójától érdeklődött az itt folyó tu­dományos kutató munkáról. A déli órákban az egyetem rektora és dékánja átkísér­te dr. Szabó Zoltánt az új egyetemi kollégiumba, dél­után pedig az orvosegyetem pártbizottsága rendezett sza­bad pártnapot a Szemészeti Klinika nagytermében. Itt időszerű oktatáspolitikai kér­désekről, a minisztérium te­vékenységéről tartott tájé­koztató előadást az egész­ségügyi miniszter, aki az es­ti órákban visszautazott Bu­dapestre. Kádár János és Fock Jenő fogaiila az OSZT vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Po­litikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön fogadták az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács ve­zetőit A megbeszélésen részt vett Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Dobi István, az OSZT elnöke, Molnár Fri­gyes elnökhelyettes, Erdős József, Szabó István és Szirmai Jenő elnökhelyette­sek ismertették az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács ala­kuló ülésének állásfoglalá­sát a tanács terveit, vázol­ták a különböző fajtájú szö­vetkezetek általános helyze­tét és fejlesztési problémáit. Az Országos Szövetkezeti Tanács társadalmi tanács­kozó testületként működik. Szabad fóruma lesz a szö­vetkezetek több fajtáját érintő közérdekű kérdések­nek, s előzetesen véleményt nyilvánít a törvényhozás, a kormány tevékenységéhez a szövetkezeti kérdésekben. Elsőként a szövetkezeti de­mokrácia kérdéseit, a szö­vetkezeti önkormányzat fej­lődésének problémáját tűzi napirendre a tanács. A megbeszélés során Ká­dár János elvtárs hangsú­lyozta, hogy a párt és a kormány bizalommal tekint a magyar szövetkezeti moz­galomra és támogatja a szo­cialista szövetkezeti törekvé­seket. Számít a szövetkeze­tek munkájának további fej­lődésére és a most megala­kult országos tanács ered­ményes munkálkodására. (MTI) A KISZ és az MHSZ együttm űködése A KISZ Csongrád megyei bizottsága és az MHSZ Csongrád megyei központja az ifjúság honvédelmi neve­lésének elmélyítésére, a mind szorosabb együttműködés kiépítésére 1968-ra közös munkatervet dolgozott ki, me­lyet tegnap, csütörtökön a KISZ megyei végrehajtó bi­zottságának ülése vitatott meg. Az ülésen részt vett dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője, Biró Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára. Budapestről érkezett az értekez­letre Molnár György, a KISZ KB titkára és dr. Beck Re­zső, az MHSZ országos központjának osztályvezetője. Február 26-án a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Kommunista Ifjúsági Szövetség járási és városi titkárai közös tanácskozáson tárgyalják meg az együttműködési munkatervből adódó feladatokat. Állam és demokrácia Vita dr. Antalffy György könyvéről A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jog­tudományi Karának tudományos bizottsága csütörtökön délelőtt kibővített ülésen vitatta meg dr. Antalffy György egyetemi tanár Állam és .demokrácia című művét. A jog­tudományi kar tanácstermében megtartott vita nagy .számban megjelent résztvevőit — a jogi kar tanárait, az ügyészségek, a bíróságok képviselőit, gyakorlati jogászo­kat — dr. Kovács István, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, a kari tudományos bizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Samu Mihálynak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Állam­és Jogelméleti Tanszéke vezetőjének és dr. Szotáczky Mihály pécsi egyetemi tanár referátuma után megkezdő­dött a vita. Sorrendben felszólaltak: dr. Vass Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, dr. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa, dr. Pólay Elemér, dr. Martonyi János, dr. Horváth Róbert, a József Attila Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárai és dr. Peschka Miklós, az MTA Jog­tudományi Intézetének munkatársa. A vita végén dr. An­talffy György mondott köszönetet a hozzászólásokért. Pr. Antalffy Györgynek, a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jog­tudományi Kara tanszékve­zető egyetemi tanárának — a kar dékánjának — új mű­ve, az Állam és demokrácia jelentős mértékben járul hozzá állam- és jogtudomá­nyunk fejlődéséhez. Mint a referátumok és a hozzászólá­sok egybehangzóan bizonyí­tották, az Állam és demokrá­cia nemcsak az elméleti ku­tatóknak, de a gyakorlati jo­gászoknak is fontos — sok vonatkozásban új — ismere­teket tár fel. Egyik leg­főbb értéke abban van, hogy a jellegénél fogva igen el­vont állam- és jogelmélet tudományát a gyakorlati jo­gászok számára is hozzáfér­hetőbbé teszi, akiknek ál­lam- és jogelméleti művelt­sége a dogmatizmus végér­vényesnek szánt tételei mi­att nem fejlődhetett eléggé. A gyakorlati jogászoknak nyújtott segítsége mellett dr. Antalffy György új mű­ve igen jelentős abból a szempontból is, hogy leg­újabb kutatásai alapján az állam- és jogtudomány rend­szertanába viszonylagos ön­állóságot biztosít az állam­elméletnek. Eddig ugyanis érdeme szerint nem kapott kellő önállóságot a szocialis­ta államelmélet Hogy ez az új, tudományos megalapo­zottságú , megállapítása mennyire helyes, azt ismét csak jogtudományunk kép­viselői igazolták, akik közül a vita során többen hangoz­tatták: az államelméletnek, mint tudománynak önállósu­lása lényegében tendenciá­nak fogható fel. Az Állam és demokrácia a felszólalók szerint jól egye­síti az elmélettörténeti és logikai megközelítést, s eb­ben a vonatkozásban ismét csak újdonsággal szolgál. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt hogy a szerzők inkább a logikai megközelítést al­kalmazták hasonló témák esetében. Ugyancsak többen dicsér­ték a mű szerzőjét a társa­dalomtudományok eredmé­nyeinek helyes és bőséges alkalmazásáért, s azért ls, hogy anyagával nemcsak igen jól gazdálkodott, de megfogalmazásában is a szélesebb olvasóközönség igé­nyeit tartotta szem előtt. Az Állam és demokrácia minden állam- és jogelmélet iránt érdeklődőnek hasz­nos, értékes olvasmányul szolgál — hangoztatta az egyik felszólaló, Dr. Antalffy György új könyvének több megállapí­tására — mint új tudomá­nyos eredményre — többen is felhívták a figyelmet Így elismerést váltott ki az ál­lamcél fogalmának kiemelé­se, amely a felszólalók sze­rint nagyban elősegíti majd az állami funkció helyes megértését Hasonlóképp elismeréssel fogadták a jóléti állammal kapcsolatos sokoldalú prob­lématervezést illetve az állam szuverenitására vonat­kozó fontos megállapításo­kat. Ugyancsak újszerűnek mi­nősítették az orosz forradal­mi demokratákat tárgyaló részeket is, arról a fejezet­ről pedig, amelyben a szer­ző Széchenyi, Táncsics, Sza­lag László és Kossuth jog­gal kapcsolatos nézeteit elemzi, elismeréssel állapí­tották meg, hogy nem csu­pán kellő tudományossággal, de nagy szeretettel is íród­tak. A könyv értékeiről szól­va feltétlenül meg kell em­líteni a proletárdiktatúrát tárgyaló — szabatos, pontos — fejtegetéseket, az összné­pi szocialista államról szóló megállapításokat, a demok­ratikus-centralizmus világos elemzését és — általában — a marxista ismeretelmélet és módszer mintaszerű al­kalmazását. a. u Losonczi Pál Hajdú-Biharban Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke február 14 -15-én látogatást tett Haj­dú-Bihar megyében. Szer­dán délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság székhá­zában Karakas László, a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a megyei po­litikai, társadalmi és gazda­sági életének időszerű kér­déseiről. Losonczi Pál a délutáni órákban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia debreceni atommagkutató intézetét és a városi tanácsot kereste fel. Csütörtökön délelőtt Haj­dúböszörménybe látogatott az Elnöki Tanács elnöke. Részt vett a Vörös Csillag Termelőszövetkezet zár­számadási közgyűlésén. Dél­után Debrecenben, a Biogál Gyógyszergyárban fejeződött be a kétnapos Hajdú-Bihar megyei látogatás. „Száműzték" a zebrát A villamosra várakozók a Lenin körúti megállókban észrevehették, hogy hetek óta nem közlekedik a villa­mosvágányokon az úgyneve­zett zebra, amely rendsze­rint faáruval, vagy más rakománnyal tetejezett 2— 3 vagont húzott maga után. A zebrával vontatás eseten­ként akadályozta ezen és más vonalon is a villamosok közlekedését. A menetrend­szerinti járatok előtt, vagy után haladt, lassította a for­galmat. A Lenin körút ter­vezett felújításával nyílt le­hetőség, hogy a városon át közlekedő zebrát a vagonok­kal együtt egyszersmind „száműzzék" a villamosok vonalairól. A Szegedi Közlekedési Vállalat a Gyermekkliniká­tól a Dugonics térig máris megkezdte a villamosvonal felsővezeték-rendszerének le­szerelését, majd felszedik ezen a szakaszon a vágány­hálózatot is. Képünkön: a vállalat sze­relőcsoportja a Lenin kör­úton, a rendelőintézetnél bontja a vezetéket. A póz­nákat is felszedik, hogy azo­kat máshol helyezzék eL Somogyi Károlyné felvétele Nagy részvéttel temették el dr. Förgeteg Sándort Jó idő - köddel A tavasziasan enyhe föld­közi-tengeri légtömegek las­sú áramlással megérkeztek a Kárpát-medence fölé. Az enyhe légáramlást erős köd­képződés kíséri. Csütörtökön 15 órakor az ország különböző vidékeiről érkezett jelentés szerint a fővárosban egy kilométer körül alakult ki a vízszintes látási távolság. Ugyancsak ezer méter alatti látási tá­volságot jeleztek Miskolcról, Győrből, Kecskemétről is. Tegnap délben szomorúan lobogtak a kandeláberek a vörös lepellel letakart ko­porsó körül Budapesten, a Farkasréti-temető központi ravatalozója előtt. Dr. För­geteg Sándor elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a szegedi Dél-alföldj Kisérleti Intézet tragikusan korán, 43 éves korában el­hunyt igazgatója feküdt a ravatalon. Koporsóját édes­anyja, felesége, kislánya, testvére, a rokonság állta körül, de ott voltak Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Soós Gábor és dr. Gergely István minisz­terhelyettesek, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának fő­titkára, Török László, a Csongrád megyei Tanács V. B. elnöke és más elvtársak. Küldöttség képviselte — a város vezetőivel az élén — az elhunyt szülővárosát: Csongrádot is. Ott álltak a ravatal körül barátai, a Dél­alföldi Kísérleti Intézet dol­gozói, a társ-kutatóintézetek küldöttségei, a magyar me­zőgazdasági tudomány több ieles képviselője, sok tisz­telője Szegedről és Csong­rád megyéből. , Az elhunytat a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­ga és a Dél-alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet saját halottjának tekintette, s a minisztérium, a Magyar Tu­dományos Akadémia agrár­tudományi osztálya nevében. Tóth Mihály minisztériumi főosztályvezető mondott elő­ször búcsúbeszédet a rava­talnál, méltatva azt a fárad­hatatlan tudományos mun­kát, amely máris sok ered­ményt hozott, de amit most már megszakított a haláL Ezt követőben Rózsa Ist­ván, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titká­ra emlékezett meg az el­hunytról a megye kommu­nistái nevében, felidézve dr. Förgeteg Sándor szilárd kommunista elvhűségét. a közösség ügyéért végzett fá­radhatatlan munkáját. A vörös lepellel letakart koporsót ezután gvászkocsi­ra tették, amit elborított a család, az elvtársak, a mun­katársak, és a tisztelők élő­virág-koszorúinak tengere, majd a gvászmenet — á gvászinduló hangjaira — megindult a sír felé, ahol utoljára dr. Antal József, a Dél -a'földi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhe­lyettese vett búcsút a csa­lád, az elvtársak, a bará­tok és a tisztelők nevében a melegszívű embertől, a ma­gyar mezőgazdasági tudo­mány fiatal, fáradhatatlan tudósától, dr. Förgeteg Sán­dor elvtárstól. Péntek, 1968. február 16. DEL-MAGYARORS2AG 3 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom