Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

Vegyipari együttműködés a Szovjetunióval A Nehézvegyipari Kutatóintézet az új gazdaságirányítási rendszer előnyeivel élve, szerdán kötötte meg második önálló nemzetközi együttműködési szerződését. Ezúttal a Szovjetunió vegyipari minisztériumának küldöttségét fogadták Veszprémben és együttműködési megállapodást írtak alá. A szerződés elsősorban a vegyipar egyik legfontosabb területén, a növényvédőszer kutatásban irányoz elő közös munkát a szellem Zárszámadás a szegedi ÚJ Élet Tsz-ben Az iparitanuló képzésről Egy vizsgálat tapasztalatai Ahány esztendő elmúlik, ahány zárszámadás lezajlik, mind megannyi beszédes, mondhatnánk úgy is regényes fejezet ennek a nagy családnak az életében. És minden új zárszámadás szebb, ünnepélyesebb itt az előzőnél: kevesebb a múltbanézés, sokkal inkább a jövőre vetítődnek a szemek, Az ünnepre vendégeik is szép számmal érkeztek. Eljött dr. Biczó György, a megyei jogú városi tanács vb elnöke, az MSZMP városi bizottságától Ozvald Imre osztályvezető, országgyűlési képviselők: Bódi László és Katona Sándor. Itt voltak a szomszédos termelőszövetkezetek képviselői is. Nagy István, a tsz elnöke sokoldalúan mutatta be a tavalyi esztendőt Súlyos elemi csapások rontották a termést, a kévébe kötött paraszti erő, a szorgalom azonban nem vallhatott kudarcot A közösség tiszta vagyona ismét 11 százalékkal növekedett, a termelést közvetlenül szolgáló állóeszközök értéke pedig 21 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. Tavaly fejeződött be a 11 milliós tehenészeti telep építése. A gazdák közül sokan kértek szót Bokor Andor, a gazdaság ezúttal beiktatott új főmeaőgazdásza elgondolásait ismertette a gépi erők jobb kihasználására és a takarmány termésátlagok növelésére. Mások követelték a jelenlegi termelést drágító rossz birtokviszonyok megjavítását Harmincöt kilométeres körzetben szétszórtan fekszenek a tsz táblái. El kell kezdeni a tárgyalásokat a kölcsönös földcserékről. Szabó Gyula, a karbantartórészleg vezetője, és mások a munkafegyelemben találtak javítani valót. Biczó György éppen ezeken keresztül mérte azt a szinte mérhetetlen haladást, mely a néhány évvel ezelőtti viharos zárszámadó közgyűlések óta bekövetkezett itt az emberek gondolkodásában. Most ugyanazok az emberek bizonygatták egymásnak az öntözés, a gépesítés fejlesztésében, a munkafegyelem javításában, a jobb termelési módszerek alkalmazásában rejlő lehetőségeket, akik pár évvel ezelőtt még kétségek között éltek... Ez a szellemi érték millióknál értékesebb. Cs. J. Szeged és Csongrád megve ipara az elmúlt években gyorsabban fejlődött, mint az országos átlag. Az iparon belül figyelemreméltó a nehézipar előretörése, amelynek részaránya 19 százalékról 23 százalékra emelkedett. E fejlődésnek megfelelően alakult az iparban foglalkoztatottak száma is: 1960ban csak 42 ezer ember dolgozott az iparban, a múlt évben viszont több mint 60 ezer. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta legutóbb, hogy evvel az ipari fejlődéssel hogyan tartott lépést a szakemberképzés. Lehetőségek és igények Az adatokból kitűnik, hogy az igények jóval nagyobbak, mint a lehetőségek. Az előbb említett fejlődéssel nem tartott lépést az iparitanuló intézetek tantermeinek és kollégiumi férőhelyeinek növekedése. A Munkaügyi Minisztérium terveiben szerepel ugyan iskolaépítés Hódmezővásárhelyen és Szentesen, de ezek csak 1970-re épülnek fel. Ugyanakkor elhúzódik és késlekedik az 1969-re tervezett 10 tantermes szegedi iskola felépítése és eltolódott a szegedi 200 fős kollégium megvalósításának határideje is. E tényekkel szemben a vállalatok, a szövetkezetek és magánkisiparosok szakmunkástanulók iránti igénye évről évre emelkedik. 1966ban Szegeden és Csongrád megyében például 6 310 iparitanulót szerződtettek, 1970re viszont kereken 8 ezer tanulót szeretnének foglalkoztatni. Az iparitanulók gyakorlati oktatásának tárgyi és személyi feltétélei eltérőek. Legjobbak a feltételek ott, ahol az üzemi, a szakmunkásképzés céljaira tanműhelyt hoztak létre. Ilyen helyeken megfelelő tárgyi lehetőÁz igazságügy-miniszter Szegeden ÉÜSÜifiSi ségek vannak, — üzemcsarnok, géppark, szerszámok és megfelelő munkafeladat A népiellenőrök 46 helyen több mint 1500 tanuló körülményeit vizsgálták. Általában azt tapasztalták, hogy ahol nincs korszerű tanműhely, ott sok a probléma: szűkös a munkahely, kevés a gép és a szerszám, nem tudják biztosítani a munka folyamatos begyakorlását Igy például zsúfoltság van a Csongrád megyei Gépjavító Vállalatnál, a szentesi Kontaktában, ahol 69 első éves tanulót egy tízszerhúszméteres helyisége zsúfoltak össze. Bencsik Gábor szentesi gumijavító kisiparos műhelye sem felel meg tanulóképzésre, ahol tíz négyzetméter alapterületű helyiségben négyen dolgoznak. A csoportos szakmunkásképzésnél általában kitűnőek a személyi feltételek Sok helyen technikumi végzettségű szakoktató irányítja a fiatalok munkáját, s e tekintetben a magániparosok is jó szakmai nevelőnek bizonyulnak. Találtak azonban olyan helyet is, ahol betanított munkásra bízták a tanulók gyakorlati oktatását, például a Csongrád megyei Tanács Vegyesipari Szolgáltató VállalatnáL Szociális ellátottság A vizsgálat kiterjedt a tanulók munkaidejére, szabadságára, munkaruha ellátásra, bérezésre, ösztöndíjra, étkeztetésre és egyéb szociális ellátottságra. Az állami és a tanácsi vállalatoknál szinte mindenütt betartják a törvényben meghatározott munkaidőt A szövetkezeteknél és a kisiparosoknál azónban már nem minden esetben tartják be az előírásokat Főleg a kisiparosok követelik meg a tanulóktól, hogy akkor is jelenjenek meg munkavégzésre, amikor iskolai oktatáson vesznek részt A munkaruhával és védőöltözettel való ellátás szinte minden vállalatnál kifogásolható, állapították meg a népiellenőrök. A vásárhelyi Mérleggyárban még azok a harmadéves tanulók sem kaptak munkaruhát, akik olyan helven dolgoznak, ahol nagyobb a szenynyeződés. Érdekes kérdés, hogy a végzett szakmunkások ott maradnak-e, ahol tanultak. A vizsgálat szerint a többség szívesen marad annál a vállalatnál, ahol a szakmáját elsajátította. Az állami és a tanácsi vállalatoknál úgy is tervezik a tanulók létszámát, hogy az megfeleljen szakember utánpótlási elképzeléseiknek. De ettől függetlenül a végzett tanulók egvrésze még sem marad vállalatánál. Sokszor azért hagyják el tanulóhelyüket a fiatal szakemberek, mert nehézséget okoz a bejárás, nincs vállalatuknál munkásszállás, s •íz albérlet kezdő fizetésük1 iiöz mérten igen költséges. A vizsgálat azt is megállapította, hogy nagymérvű a szakmunkások csábítása, különösen olyan vállalatok részéről, ahol nem foglalkoznak szakmunkásképzéssel. Sok fiatal szakember meg azért hagyja ott vállalatát, mert nem kíván szakmájában dolgozni, eleve rossz volt a pályaválasztása, nem is szereti tanult mesterségét. Megértőbb gondoskodással Szeged és Csongrád me-< gye fejlődő ipara mind több és több szakemberre tart • igényt, ezért elengedhetetle-1 nül fontos, hogy nagyobb gonddal és megértőbben foglalkozzanak vállalataink a fiatalok szakmai képzésével. A szakember utánpótlás biztosítása érdekében tovább kell javítani a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeit. Gazdagh István Magyar- indiai egyetemi kapcsolat A magyar és indiai egyetemek közti kapcsolatok elmélyítésére, valamint a közvetlen tudományos kapcsolatok fejlesztésére magyar— indiai egyetemközi bizottság létesült. A bizottság magyar tagozatának vezetője dr. Csáki Frigyes, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, tagjai: dr. B. Kovács András, az Allatorvostudományi Egyetem rektora és dr Márta Ferenc, a Szegedi József Attlia Tudományegyetem rektora. Szerdán dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke fogadta J. C. Kakar-1, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövetét, és bemutatta neki az egyetemközi bizottság magyar tagjait. ' Nyolcemeletes piramis az Aidában Somogyi Károtyné felvétet® Az Aida díszlettervének műszaki vitája. Balról Jobbrat Kolonits József, a játékok asztalosműhelyének vezetője, Varga Mátyás és dr. Tari János igazgató Somogylné felvétele Az Állam- és Jogtudományi Karon. Képünkön balról jobbra: dr. Korom Mihály, dr. Antalffy György dékán, dr. Fonyó Antal, dr. Horváth Róbert, dr. Nagy László, dr. Kovács István tanszékvezető egyetemi tanárok, Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője és Both Ödön tanszékvezető docens Tegnap délelőtt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Szilbereky Jenőnek, az igazságügy-miniszter helyettesének társaságában Szegedre látogatott. A megyei pártbizottságon rövid meg'ceszélést folytatott Győri Imrével, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárával, valamint Siklós Jánossal és Rózsa Istvánnal, a megyei pártbizottság titkáréival. A József Attila Tudományegyetem Jogi Karának meghívására a déli órákban dr. Korom Mihály részt vett a kar nevelési bizottsága rendezésében összehívott tanácskozáson, ahol a jogalkotás és (jogászképzés jel.cn problémáiról, perspektíváiról mondott bevezető-vitaindító előadást a jogi kar oktatóinak. Előadását kötetlen beszélgetés formájában élénk eszmecsere követte. A megbeszélésen jelen volt dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karának dékánja is, aki a beszélgetést kö-> vetően elkísérte dr. Korom Mihályt a megyei bíróságra. A bíróságon dr. Simon László, a megyei bíróság elnöke fogadta a vendéget és kíséretét. A megyei igazságügyi szervek vezetőivel tárgyaltak igazságügyi feladatokról, aktuális kérdésekről. Dr. Korom Mihály és dr. Szilbereky Jenő tegnap este visszautazott Budapestre. Elkészültek a szabadtéri játékok egyik legnagyobb érdeklődéssel várt idei produkciójának, az Aidának díszletei. A játékok igazgatóságán tegnap vitatták meg az új terveket, Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész alkotásait. Az Aida — mint ismeretes — eddig két évben került a Dóm előtti színpad közönsége elé, azonos rendezésben, azonos díszletekkel. Most, a harmadik alkalomra az eddigi előadások két vezető művésze, Mikó András rendező és Varga Mátyás díszlettervező teljesen új elképzeléseket dolgozott ki. Verdi remekét idén új felfogásban láthatja majd a közönség. Az új elgondolásokat méltóképpen reprezentálja az új díszlet, amelyet mindenekelőtt az a hatalmás, 8 emeletes piramis határoz meg, amelyet a színpad háttérben közvetlenül a Dóm előtt emelnek majd a magasba. Ez előtt épül fel, különféle emelvényrendszerekből, a díszlet többi része, 4 hatalmas, hét és félméteres szoborral. A szimmetrikus felépítés az egyiptomi — jelleget hangsúlyozza. Az opera összes jelenetét ebben az alapdíszletben játsszák, a szabadtéri hagyományainak megfelelően, a beállításokat különféle díszletelemekkel kiegészítve. Fejlesztik az üzemi vendéglátást A múlt évben az üzemi vendéglátó hálózat az előző cvinél 100 millió forinttal nagyobb, összesen 2,1 milliárdos forgalmat bonyolított le, s az idén januárban ugyancsak tartották a tavalyi első hónapi forgalmat. \z étkezők száma növekedett is, most már megközelíti a félmilliót. Igaz, hogy az igények a könnyebb, az olcsóbb ételek irányában tolódtak el, az üzemi konyhák, éttermek azonban igyekeznek kielégíteni ezeket az igényeket is. Az üzemi vendéglátás helyzetének erősödéséhez hozzájárult, hogy a fogyasztói árak alig változtak. Ételeik 35 százalékánál 10 fillértől 1,20 forintig csökkentek az árak. 25 százalékuknál változatlan maradt, míg 40 százalékuknál átlagosan 10—70 fillérrel növekpétoV. A hálózatfejlesztés során, az üzemi vendéglátó vállalatok — a dolgozók szervezett ellátását szolgáló konyhákon, éttermeken kívül — mind több kereskedelmi jellegű üzletet kívánnak nyitni. Jelenleg csaknem 300 nyilvános éttermük, bisztrójuk, büféjük van. Szegeden is nvitnak kereskedelmi Iellegű éttermet, vendéglőt az üz»m' vondé<tto»ó vénátok. Csütörtök, 1968. február ló OEL-MAGYARORSZA* 3 1