Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

Vegyipari együttműködés a Szovjetunióval A Nehézvegyipari Kutató­intézet az új gazdaságirá­nyítási rendszer előnyeivel élve, szerdán kötötte meg második önálló nemzetközi együttműködési szerződését. Ezúttal a Szovjetunió vegy­ipari minisztériumának kül­döttségét fogadták Vesz­prémben és együttműködési megállapodást írtak alá. A szerződés elsősorban a vegy­ipar egyik legfontosabb te­rületén, a növényvédőszer kutatásban irányoz elő közös munkát a szellem Zárszámadás a szegedi ÚJ Élet Tsz-ben Az iparitanuló képzésről Egy vizsgálat tapasztalatai Ahány esztendő elmúlik, ahány zárszámadás lezajlik, mind megannyi beszédes, mondhatnánk úgy is regé­nyes fejezet ennek a nagy családnak az életében. És minden új zárszámadás szebb, ünnepélyesebb itt az előzőnél: kevesebb a múltba­nézés, sokkal inkább a jö­vőre vetítődnek a szemek, Az ünnepre vendégeik is szép számmal érkeztek. El­jött dr. Biczó György, a megyei jogú városi tanács vb elnöke, az MSZMP városi bizottságától Ozvald Imre osztályvezető, országgyűlési képviselők: Bódi László és Katona Sándor. Itt voltak a szomszédos termelőszö­vetkezetek képviselői is. Nagy István, a tsz elnöke sokoldalúan mutatta be a tavalyi esztendőt Súlyos elemi csapások rontották a termést, a kévébe kötött pa­raszti erő, a szorgalom azon­ban nem vallhatott kudar­cot A közösség tiszta va­gyona ismét 11 százalékkal növekedett, a termelést köz­vetlenül szolgáló állóeszkö­zök értéke pedig 21 száza­lékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. Tavaly fejeződött be a 11 milliós tehenészeti telep építése. A gazdák közül sokan kértek szót Bokor Andor, a gazdaság ezúttal beiktatott új főmeaőgazdásza elgondo­lásait ismertette a gépi erők jobb kihasználására és a takarmány termésátlagok növelésére. Mások követel­ték a jelenlegi termelést drágító rossz birtokviszo­nyok megjavítását Har­mincöt kilométeres körzet­ben szétszórtan fekszenek a tsz táblái. El kell kezdeni a tárgyalásokat a kölcsönös földcserékről. Szabó Gyula, a karbantartórészleg veze­tője, és mások a munkafe­gyelemben találtak javítani valót. Biczó György éppen ezeken keresztül mérte azt a szinte mérhetetlen hala­dást, mely a néhány évvel ezelőtti viharos zárszámadó közgyűlések óta bekövetke­zett itt az emberek gondol­kodásában. Most ugyanazok az embe­rek bizonygatták egymás­nak az öntözés, a gépesítés fejlesztésében, a munkafe­gyelem javításában, a jobb termelési módszerek alkal­mazásában rejlő lehetősége­ket, akik pár évvel ezelőtt még kétségek között éltek... Ez a szellemi érték milliók­nál értékesebb. Cs. J. Szeged és Csongrád megve ipara az elmúlt években gyorsabban fejlődött, mint az országos átlag. Az ipa­ron belül figyelemreméltó a nehézipar előretörése, amely­nek részaránya 19 százalék­ról 23 százalékra emelkedett. E fejlődésnek megfelelően alakult az iparban foglal­koztatottak száma is: 1960­ban csak 42 ezer ember dol­gozott az iparban, a múlt évben viszont több mint 60 ezer. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta legutóbb, hogy evvel az ipari fejlődéssel hogyan tartott lépést a szak­emberképzés. Lehetőségek és igények Az adatokból kitűnik, hogy az igények jóval na­gyobbak, mint a lehetősé­gek. Az előbb említett fej­lődéssel nem tartott lépést az iparitanuló intézetek tan­termeinek és kollégiumi fé­rőhelyeinek növekedése. A Munkaügyi Minisztérium terveiben szerepel ugyan is­kolaépítés Hódmezővásárhe­lyen és Szentesen, de ezek csak 1970-re épülnek fel. Ugyanakkor elhúzódik és késlekedik az 1969-re terve­zett 10 tantermes szegedi is­kola felépítése és eltolódott a szegedi 200 fős kollégium megvalósításának határideje is. E tényekkel szemben a vállalatok, a szövetkezetek és magánkisiparosok szak­munkástanulók iránti igénye évről évre emelkedik. 1966­ban Szegeden és Csongrád megyében például 6 310 ipa­ritanulót szerződtettek, 1970­re viszont kereken 8 ezer tanulót szeretnének foglal­koztatni. Az iparitanulók gyakorla­ti oktatásának tárgyi és sze­mélyi feltétélei eltérőek. Legjobbak a feltételek ott, ahol az üzemi, a szakmunkás­képzés céljaira tanműhelyt hoztak létre. Ilyen helye­ken megfelelő tárgyi lehető­Áz igazságügy-miniszter Szegeden ÉÜSÜifiSi ségek vannak, — üzemcsar­nok, géppark, szerszámok és megfelelő munkafeladat A népiellenőrök 46 helyen több mint 1500 tanuló körülmé­nyeit vizsgálták. Általában azt tapasztalták, hogy ahol nincs korszerű tanműhely, ott sok a probléma: szűkös a munkahely, kevés a gép és a szerszám, nem tudják biztosítani a munka folya­matos begyakorlását Igy például zsúfoltság van a Csongrád megyei Gépja­vító Vállalatnál, a szentesi Kontaktában, ahol 69 első éves tanulót egy tízszer­húszméteres helyisége zsú­foltak össze. Bencsik Gábor szentesi gumijavító kisipa­ros műhelye sem felel meg tanulóképzésre, ahol tíz négyzetméter alapterületű helyiségben négyen dolgoz­nak. A csoportos szakmunkás­képzésnél általában kitűnő­ek a személyi feltételek Sok helyen technikumi vég­zettségű szakoktató irányít­ja a fiatalok munkáját, s e tekintetben a magániparo­sok is jó szakmai nevelőnek bizonyulnak. Találtak azon­ban olyan helyet is, ahol betanított munkásra bízták a tanulók gyakorlati oktatá­sát, például a Csongrád me­gyei Tanács Vegyesipari Szolgáltató VállalatnáL Szociális ellátottság A vizsgálat kiterjedt a ta­nulók munkaidejére, szabad­ságára, munkaruha ellátás­ra, bérezésre, ösztöndíjra, ét­keztetésre és egyéb szociális ellátottságra. Az állami és a tanácsi vállalatoknál szin­te mindenütt betartják a törvényben meghatározott munkaidőt A szövetkezetek­nél és a kisiparosoknál azónban már nem minden esetben tartják be az előírá­sokat Főleg a kisiparosok követelik meg a tanulóktól, hogy akkor is jelenjenek meg munkavégzésre, amikor iskolai oktatáson vesznek részt A munkaruhával és védő­öltözettel való ellátás szin­te minden vállalatnál kifo­gásolható, állapították meg a népiellenőrök. A vásár­helyi Mérleggyárban még azok a harmadéves tanulók sem kaptak munkaruhát, akik olyan helven dolgoz­nak, ahol nagyobb a szeny­nyeződés. Érdekes kérdés, hogy a végzett szakmunkások ott maradnak-e, ahol tanultak. A vizsgálat szerint a több­ség szívesen marad annál a vállalatnál, ahol a szakmá­ját elsajátította. Az állami és a tanácsi vállalatoknál úgy is tervezik a tanulók létszámát, hogy az megfe­leljen szakember utánpótlá­si elképzeléseiknek. De ettől függetlenül a végzett tanu­lók egvrésze még sem ma­rad vállalatánál. Sokszor azért hagyják el ta­nulóhelyüket a fiatal szak­emberek, mert nehézséget okoz a bejárás, nincs vál­lalatuknál munkásszállás, s •íz albérlet kezdő fizetésük­1 iiöz mérten igen költséges. A vizsgálat azt is megállapí­totta, hogy nagymérvű a szakmunkások csábítása, kü­lönösen olyan vállalatok ré­széről, ahol nem foglalkoz­nak szakmunkásképzéssel. Sok fiatal szakember meg azért hagyja ott vállalatát, mert nem kíván szakmájá­ban dolgozni, eleve rossz volt a pályaválasztása, nem is szereti tanult mesterségét. Megértőbb gondoskodással Szeged és Csongrád me-< gye fejlődő ipara mind több és több szakemberre tart • igényt, ezért elengedhetetle-1 nül fontos, hogy nagyobb gonddal és megértőbben foglalkozzanak vállalataink a fiatalok szakmai képzésével. A szakember utánpótlás biztosítása érdekében tovább kell javítani a szakmunkás­képzés tárgyi és személyi feltételeit. Gazdagh István Magyar- indiai egyetemi kapcsolat A magyar és indiai egye­temek közti kapcsolatok el­mélyítésére, valamint a köz­vetlen tudományos kapcso­latok fejlesztésére magyar— indiai egyetemközi bizottság létesült. A bizottság magyar tagozatának vezetője dr. Csáki Frigyes, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, tagjai: dr. B. Kovács And­rás, az Allatorvostudományi Egyetem rektora és dr Már­ta Ferenc, a Szegedi József Attlia Tudományegyetem rektora. Szerdán dr. Pesta László, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének alelnö­ke fogadta J. C. Kakar-1, az Indiai Köztársaság budapes­ti nagykövetét, és bemutatta neki az egyetemközi bizott­ság magyar tagjait. ' Nyolcemeletes piramis az Aidában Somogyi Károtyné felvétet® Az Aida díszlettervének műszaki vitája. Balról Jobbrat Kolonits József, a játékok asztalosműhelyének vezetője, Varga Mátyás és dr. Tari János igazgató Somogylné felvétele Az Állam- és Jogtudományi Karon. Képünkön balról jobbra: dr. Korom Mihály, dr. Antalffy György dékán, dr. Fonyó Antal, dr. Horváth Róbert, dr. Nagy László, dr. Kovács István tanszékvezető egyetemi tanárok, Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője és Both Ödön tanszékvezető docens Tegnap délelőtt dr. Ko­rom Mihály igazságügy-mi­niszter, dr. Szilbereky Jenő­nek, az igazságügy-minisz­ter helyettesének társaságá­ban Szegedre látogatott. A megyei pártbizottságon rö­vid meg'ceszélést folytatott Győri Imrével, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­ga első titkárával, valamint Siklós Jánossal és Rózsa Istvánnal, a megyei párt­bizottság titkáréival. A Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Jogi Karának meghí­vására a déli órákban dr. Korom Mihály részt vett a kar nevelési bizottsága ren­dezésében összehívott ta­nácskozáson, ahol a jogalko­tás és (jogászképzés jel.cn problémáiról, perspektívái­ról mondott bevezető-vita­indító előadást a jogi kar oktatóinak. Előadását kötet­len beszélgetés formájában élénk eszmecsere követte. A megbeszélésen jelen volt dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József At­tila Tudományegyetem Jog­tudományi Karának dékán­ja is, aki a beszélgetést kö-> vetően elkísérte dr. Korom Mihályt a megyei bíróság­ra. A bíróságon dr. Simon László, a megyei bíróság el­nöke fogadta a vendéget és kíséretét. A megyei igazság­ügyi szervek vezetőivel tárgyaltak igazságügyi fel­adatokról, aktuális kérdé­sekről. Dr. Korom Mihály és dr. Szilbereky Jenő teg­nap este visszautazott Buda­pestre. Elkészültek a szabadtéri játékok egyik legnagyobb érdeklődéssel várt idei pro­dukciójának, az Aidának díszletei. A játékok igazga­tóságán tegnap vitatták meg az új terveket, Varga Má­tyás Kossuth-díjas érdemes művész alkotásait. Az Aida — mint ismere­tes — eddig két évben került a Dóm előtti színpad közön­sége elé, azonos rendezés­ben, azonos díszletekkel. Most, a harmadik alkalom­ra az eddigi előadások két vezető művésze, Mikó And­rás rendező és Varga Má­tyás díszlettervező teljesen új elképzeléseket dolgozott ki. Verdi remekét idén új felfogásban láthatja majd a közönség. Az új elgondolásokat mél­tóképpen reprezentálja az új díszlet, amelyet mindenek­előtt az a hatalmás, 8 emele­tes piramis határoz meg, amelyet a színpad háttérben közvetlenül a Dóm előtt emelnek majd a magasba. Ez előtt épül fel, különféle emelvényrendszerekből, a díszlet többi része, 4 hatal­mas, hét és félméteres szo­borral. A szimmetrikus fel­építés az egyiptomi — jelle­get hangsúlyozza. Az opera összes jelenetét ebben az alapdíszletben játsszák, a szabadtéri hagyo­mányainak megfelelően, a beállításokat különféle dísz­letelemekkel kiegészítve. Fejlesztik az üzemi vendéglátást A múlt évben az üzemi vendéglátó hálózat az előző cvinél 100 millió forinttal nagyobb, összesen 2,1 mil­liárdos forgalmat bonyolított le, s az idén januárban ugyancsak tartották a tava­lyi első hónapi forgalmat. \z étkezők száma növeke­dett is, most már megköze­líti a félmilliót. Igaz, hogy az igények a könnyebb, az olcsóbb ételek irányában to­lódtak el, az üzemi konyhák, éttermek azonban igyekez­nek kielégíteni ezeket az igényeket is. Az üzemi vendéglátás helyzetének erősödéséhez hozzájárult, hogy a fogyasz­tói árak alig változtak. Éte­leik 35 százalékánál 10 fil­lértől 1,20 forintig csökken­tek az árak. 25 százalékuk­nál változatlan maradt, míg 40 százalékuknál átlagosan 10—70 fillérrel növekpétoV. A hálózatfejlesztés során, az üzemi vendéglátó válla­latok — a dolgozók szerve­zett ellátását szolgáló kony­hákon, éttermeken kívül — mind több kereskedelmi jel­legű üzletet kívánnak nyit­ni. Jelenleg csaknem 300 nyilvános éttermük, bisztró­juk, büféjük van. Szegeden is nvitnak kereskedelmi Iel­legű éttermet, vendéglőt az üz»m' vondé<tto»ó vénátok. Csütörtök, 1968. február ló OEL-MAGYARORSZA* 3 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom