Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

SZE M MEL Mindenki tudja, hogy orSaját hazájában nem lehet „próféta" a kender szagunk alapanyagokban rendkívül szegény Ennek közgazdasági s egyáltalában az egész ipari struktúrára gyakorolt hatását sokoldalú elemzések támasztják alá. Mindezekből logikusan kö- hazai kenderrost termeié- konjunkturális dollár ára- versenyt a nyugati piacokon, vetkezik: népgazdaságunk- sünk valóban nehézségekkel kat vétették alapul a bel- bár az utóbbi időben szóban elsőrendű érdek, hogy küzd. Ennek első jelei ab- földi árak megállapításánál, molni kell a lengyel, a cseha szűkösen rendelkezésre ban mutatkoznak meg, hogy Ilyen módon az történt, szlovák és a bolgár rostipar alló alapanyagforrásainkat az 1968. évre tervezett ve- hogy saját rostexportunkkal előretöréseivel is. Ez utóbföldrajzi, éghajlati és egyéb tésterület az előző évhez ké- drágítottuk a belföldi ken- biak egyébként azt is jelenadottságainkból származó pest mintegy 30 százalékkal derrost és a belőle készült tik, hogy a túlzottan magaelőnycinket a lehető legiel- csökkent. Ezen túlmenően a cikkek árait. san megállapított dollárárak jesebb mértékben aknázzuk ker.derrostot jelentős összegű A kendertermesztésben ha- hosszú távon egyébként sem ki. Az új gazdasági mecha- termelési adó terheli, amely zánkat az európai országok tarthatók, az említett orszár.jzmus egyes intézkedései a termelés visszafogására közül csupán a Szovjetunió gok konkurrenciája miatt, képesén nehéz helyzetbe ke- ösztönöz. Ugyanakkor a fo- és Jugoszlávia előzi meg. Ebből kiindulva helyes lenrült hazai ker.derrost ter- n^-,; p* szövődéi hasznosi- Ezek közül kizárólag a ju- ne az árakat revízió alá mesztes esetében ugyancsak ^ ftI.üktén indokolaflarmi goszlav kenderipar jelent vonni, szukseges lenne az összes komponensek gondos mérle, emeli a termékek hazai és gelese és egybevetése, mivel külföldi árát egyaránt. Hazai textilnyersanyag A hazai kenderroRt terme- ként fel nem használt kéezlés alapjóul szolgáló fejlesz- leteinket kedvező áron értétéri irányelveket, valamint a kesitettük a nyugat-európai textiliparban a fahelyettesítő piacokon. A teljes képhez anyagok terén betöltött sze- hozzátartozik még. hogy a repét az Országos Műszaki rostkikészítés a felszabadufejlesztési Bizottság 722/1964. lást követően elsősorban az sz. tanulmánya részletesen áztatóst követő technológiai Népgazdasági érdek Ra tehát a kérdésre vá- csakúgy, mint feldolgozásálaszt kívánok adni, azt kell nak körülményei, alapvetően mondanom, hogy tulajdon- eltérnek egymástól. Igv teképpen alapvető gazdasági hát kézenfekvőnek látszik, érdekek nem indokolják a minden rostnövénynél saját kenderrnst-termesztés visz- alapvető adottságait kell alaszafogását a következők pul venni, miatt: Tételezzük azonban fel, O

A kenderkóró magas hogy ez az okfejtés nem tartdollár hozama min- ható, s ezért valamilyen más Lakásmanipuláció hatósági segédlettel? taglalja. Ugyanitt a kender, lépcsőkben figyelemre méltó denkeppen indokolja az ed- okbol kifolyólag a lennel termesztés távlatait 1989-ig fejlődésen ment át Az sem d'gi vetésterületek fenntar- kapcsolatos dotáciot a kenhatározzák meg népgazdasá- hanvngolható el. hogy a tását, amely mintegy 30—40 dernek kellene viselnie. Meg gunkban. A tanulmány Töb- technológia jellegéből adódó. <"/er ho]d között mozoghat, ebben az esetben is rendkitek között hangsúlyozza, an az ipari fejlődés és a me- a mindenkori szükségletek vül kézenfekvőnek latszik hogy a kender „...ősi ma- zógazdaságban végbement függvényében; egy kompenzácio, amely gyar rostnövény, az egyetlen alapvető változások követ- Még akkor is érdemes ugyan a kenderek hozamáteljes egészében hazai textil- keztében egyre nehezebb termelni, ha a hazai nak több mint felét a ternyeraanyag..A textilipari munkaerőt találni az ország textilipar az összes kender- melési adónál felemésztené alapanyagok zömében teljes különféle részein szétszórtan kórót nem tudja feldolgozni. 'de ha4 végeredményben ez egészében importra vagyunk működő üzemekbe. Mindez Versenyképesek vagyunk a történik most is), de a fennutalva. A legtöbb esetben azonban nem ok a kender- nemzetközi piacon, s követ- maradó rész eltörlésével a párhuzamosan baráti és tő- termelés visszafogására, mert kezésképpen még árenged- kenderrost még mindig olyan kés importra, amely közgaz- lehetőség van a legnehezebb menyek számításba vétele előnyökhöz jutna, amely lédasági szempolból már csak és legegészségtelenebb mun- mellett is lényegesen maga- nyeges mértékben könnvítea deviza átszámítás külön- ka folyama tok további kor- sabb hozam mutatkozik, né e cikkek belföldi fogyaszbözó feltételei miatt is jelen- szerűsítésére. az ún. simplex mint a többi mezőgazdasági fásának növelését, tős nehézségeket, okoz. A feltárás révén. Másfelől, a terméknél; Ilyen körülmények között kenderhez hasonló rosTnö. kenderfonó ipar rekonstruk- ^^ A belföldi ár alacso- nem latszik praktikusnak, de vény. a len esetében ugyanez eióia a második ötéves terv nvabb megvonásával elvileg ' sem magyarázható, a helyzet. A hazai termés tá- folyamán megvalósult, s iénvegesen javulnak a ken h°gy a belföldi árak a kon" volról setn fedezi az összes mint kiemelt beruházás ma szükségleteket. még nem teijes mértékben Mindezek talán elegendő kihasznált lehetőséget biztomértékben világítják meg sít az egész hazai rostterirveannak jelentőségét, hogy a lés feldolgozására. Sajnálakenderböl teljesen önellátók tos módon, nem került eddig vagyunk. Sőt. mivel az utób- még sor a szövődéi rekonst. bi másfél évtizedben nem rukcióra, amely biztosíthatná volt lehetőség a kenderfel- „ „„ „,„„ „„„ , • ,„ , , , ,. . , a ma meg ki nem hasznait dolgozás télies, az egr-sz lel- ... , dolgozó folyamatra kiterjedő '""odai kapacitas felhasznarekon&trukciójára, az időn- lását. Érdemes-e termelni? derrostból készített textíliák exportálási feltételei, amely junkturális Világpiaci árakat tükrözzék. Ismételten ki kell emelni azt a körülönmagában véve is figye- . . . ek saiát el lemre méltó dolog, tekintet- meny,> nog>\ ezen sajai ei tel arra, hogy a magyar textilipar általában rosszabb feltételek mellett realizálja a külföldi devizákat, mint a kendercikkek. Kedvező árfekvés esetén ez további rentábilis devizaszerzési lehetőséget biztosítana, s amellett fellendíthetné a kenderfonó- és szövőipart Az előbbiekben elmondottak arra mutatnak rá, hogv a rostárak kialakításánál egy helyes elv merev alkaladási áraink, gyakorlatilag tehát a számításba vehető európai piacon nincs számunkra elfogadható reális árszínvonal. A kereslet ugyanis évek során tartósan jelentkezett, s ez a már említett néhány, tulajdonképpen monopolhelyzetben levő termelő állam számára kedvező elhelyezési lehetőségeket biztosított. Ez a helyzet a baráti államok rostiparának fellépése következtében A kenderfeldolgozó ipar új előírások szerint 5500 Ft'to eg es vertikum! lépcsői kő- dotációval kell számolni máris romlott. A magas bel zött mutatkozo aranvtalan- Évi 700 tonna hozam mellett mazasa gyakorlatilag nehez- föWi áp korlátozza a verságok következtében a hely- ez 38,5 millió forint. ségeket teremtett a kenderzet az. hogy a korábbi évek Felmerülhet az a kérdés, bői készült textíliák bel- és termésebö! összesen kétévi hogy a termesztés körűimé- külföldi árai vonatkozásaszükségletnek megfelelő kó- nyeinek eltérése és más ban. Ez azt jelenti, hogy ha rókészlet halmozódott fel. egyéb adottságok következ- szem előtt tartjuk azt az Ez az új helyzetben a Rost- lében aránytalanság léphet alapelvet, miszerint az egyes kikészítő Vállalatot arra öez- fel a len- és a kenderrostok termékek árában a társadaltönzi. hogy a pénzügyi sza- árai között. Ezzel kapcsolat- milag szükséges munkát kell bályozók szorítása következ- ban le kell rögzíteni, hogy tükröztetni, nyilvánvaló, hogy be senv lehetőségét külföldön is. Amikor azt mondtam, hogy egy alapjában helyes elvet mereven alkalmaztak a gyakorlatban, ezen azt értem, hogy nem feltétlenül helyes a világpiaci színvonalat ott a belföldi árakban figyelema kender esetében a magas adottsxgaVnk'" vannak! ar nem felel meg ennék a követelménynek. Azaz, az árak több társadalmilag szükséges munkát tükröztetleges ráfordítás. Ezt egyértelműen mutatja az a körülmény, hogy a Rostkikészítő Vállalat minden tonna tében lehetőleg kevesebbet az utóbbi másfél évtizedben termeltessen. A vetésterület nagyon határozottan kialamintegy egyharmadára csök. ku'tak e két rostféle felhasz. kent.. Kérdés azonban, érde- nálási területei és ma már kes lehet-e a népgazdaság- úgyszólván egyáltalán ninban a kenderkóró termesztés csenek átfedő cikkek, sőt sok visszaszorítása? A kender vi- tekintetben az egyes avártlagpiaci áron számított brut- mányok nem is versenyrártó hozama 1 kataszteri hold- sai egymsának. így tehát ra vetítve, minden számítás- semmi sem indokolja, hogy ba jövő mezőgazdasági ter- ragaszkodjunk az eddigi ár- kenderrost után 3450 Ft terméknél jobb. Kenderkóró arányokhoz. De még ha nem melési adót köteles megfihozama 1 kat. holdra 223,83 így lenne is, vajon az új gaz- zetni. Ez évi 21—22 tonna —251.94 dollár, a kukoricáé riasági mechanizmus alapel78.00—107.00. a lucernaliszté veinek mennyiben mondana 102.00. a búzáé 61,00. a cu- ellent, hogy egy jó fettét-v. korrépáé 151.00 dollár lekkel rende'kező. a továbbItt szeretnék rámutatni ar- felhasználás tekintetében kira. hogy a másik számottevő fogástalan textil alapanyagmennyiségben termesztett nál miért ne használnánk ki rostnóveny, a len esetében az adottsagainkat? venni, ahol kedvezőbb mert ez feltétlenül és egyértelműen drágítja a termelést, s ezáltal nemcsak a belföldi . . . . fogyasztást csökkenti, de tulaidonképpen adott esetben megnehezíti a rostok külföldi értékesítését is. marosi jános „Átadnám Szeged, Bécsi körút 8—16. D. lépcsőház, III. emelet 14. szám alatti másfél szobás szövetkezeti lakásom'' — hirdette Lázár László. Át is adta, mégpedig felárral, spekulációs nyerészkedéssel — állapította meg a rendőrségi nyomozás. Lázárok pedig alig rendezkedtek be az új lakásban, amelyre annak idején igényjogosultságuk szólt. Az adás-vételig — az induló alappal együtt — 18 ezer 587 forintot fizettek be az OTPnek. Az összkomfortos másfél szobás lakás teljes értéke 107 ezer 900 forint. Havi 265 forintos törlesztéssel maradt tehát 89 ezer 433 forint adósságuk, amelytől meg akartak szabadulni, mégpedig olyan módon, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. A „rászorult" vevő A vásárló. Juhász V. Sándor, aki a Szeged, Dorozsmai út 14. szám alatti házingatlan tulajdonosa volt addig, vállalta Lázárék feltételeit 85 ezer forintot kértek és kaptak Lázárék a lakásukért, és az OTP-vel szemben fennálló tartozásukat, a 89 ezer 433 forint törlesztéséit is az új lakóra testálták. Az alkut követően Lázároknak 5 ezer forint foglalót adott Juhász. Ebből a pénzből azonnal lefoglalóztak Szőregen egy házingatlant. S mit tett Juhász V Sándor? Azon melegében eladta a Dorozsmai út 14. szám alatti házingatlant 80 ezer forint készpénzért Kormányos Antalnak, aki akkor szatymazi lakos volt A lemondás „indoka" Lázárék — zsebükben a lakáson „nyert" 66 ezer 433 forinttal — kérelmet menesztettek az OTP-hez. Azt állították, hogy nehéz anyagli helyzetbe kerültek, mert beteg, idős szüleik eltartásáról nekik kell gondoskodniuk, amely akkora terhet ró rájuk, hogy nem tudják fizetni szövetkezeti lakásuk havi törlesztését. Ugyanebben a kérelemben Juhász V. Sándor viszont arról „panaszkodott", hogy nincs főbérleti lakásuk és olyan szobában élnek szüleikkel, amely felesége egészségi állapotának nem használ. Lázáréknak viszont eszük ágában sem volt szüleikhez költözni, és azokról gondoskodni, hiszen családi házat vásároltak. A lebonyolítás A háttér még érdekesebb, ahogyan szövetkezett lakásra jogosultnak „minősítették" Juhász V. Sándort. Munkahelyen közvetlen főnöke. Boros Tibor jól ís/tnerte a Szegedi Kerületi Tanácsok V. B. Lakás- és Helviseggazdálkodási Osztályának előadóját, Farkas Mihályt. Korábban neki is főnöke volt. Boros Tibor, aki a I.ázár-féle szövetkezeti lakásra megszerezte vállalatától a javaslatot munkatársa. Juhász részére. Az üzemben pedig tudták, hogy Juhászéknak saját házingatlanuk van, amelyben laktak is. A következő lépés: Borost ügyfélfogadást időn kívül fogadta Farkas, aki az adásvételi szerződésre saját kezűleg írta: „Az elővásárlási jog gyakorlásához hozzájárulok". Ezt aláirta még Mészáros Tibor lakásügyi előadó is, majd bélyegzőt nyomtak a papírra, amelyet az utcán várakozó Juhász V. Sándor átvett Borostól. Jogsértés Az árkérdésekről termelést alapul véve 72—75 millió forint befizetést jelent a költségvetésbe. A rostfeltárást és -kikészítést követően a költségvetés jelentős bevételhez jut, s ezzel mintegy megdrágítja a további feldolgozást. Ez méj! akkor is helytelen, ha számításba vesszük, hogy a kenderrel általában egy tekintet alá vett lenrostok eseAz árarányok kérdéséhez tékben volt lehetőség a ros- tében mintegy évi 40 millió tartozik tulajdonképpen az toknak, mint alapanyagok- forint dotáció szükséges (5500 induló árak képzebénél ala- nak az elhelyezésére. Ebből Ft to). Mivel az előbbiekből pul vett ún. világpiaci ar- az következett, hogv kedve- már kitűnik, hogy a kender színvonal is. Amint már ző világpiaci árak alakultak és a len ebből a szemponthangsúlyoztam, az időnként ki. Ezek az árak azonban ból egyáltalán nem azonos rendelkezést-e álló szabad kínálati árak és sohasem és ezek párhuzamba állítása, kenderrostokat a nyugati or- vételi jellegűek, minthogy azaz az egyik többlethozaszágokban értékesítettük. Mi- vételre nem kerülhet sor. mából a másik dotációjának vei a korábban nyugaton Jobb híján a világpiaci ár- kiegyenlítése, gazdaságilag működő kenderfeldolgozó színvonal megközelítése ér- még akkor sem indokolt, ha üzemek nem bírták a ver- dekében. vállalatunk tiltako- egv vállalaton belül törtésenyt, s egyre inkább visz- zása ellenére az árrendezést nik. miután a két rostnöazavonultak, nagyobb mér- irányító felsőbb szervekezen vény termesztési feltételei — Sajnálom, de ferjem játszik. ma a bécsi filharmóniával 1967. június 20-ig kormányrendelet írta elő: szövetkezeti lakások elidegemitéee akként történhet, hogy az érintett lakásszövetkezetek igazgatósága él elővásárlási jogával. A lakásszövetkezeteket összefogó és irányító városi tanács építési osztályát pedig felkéri aa újabb szövetkezeti tag kijelölésére. Ezt a szerepet ú jabban a Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedési osztályától a Lakás- éa Helyiséggazdálkodási Osztály vette ót. Itt kellett vol^ na kijelölni a szövetkezeti lakásra soros igényjogosultat azok közül, akiket mint igénylőket nyilvántartottak. Csakhogy a Bécsi körúti lakásszövetkezet elnökét. Kozma Györgyöt együttesen kereste fel Juhász V. Sándcar es Boros Tibor. A pénzes boríték Kozma annyira egyetértett velük, hogy Juhász helyett megírta a lakásszövetkezet igazgatóságának címzett kérelmet, ugyanígy azt a levelet is a Dorozsmai út 14. szám alá, amelyben arról értesíti Juhász V. Sándort, hogv lakásszövetkezeti tagságához az igazgatóság hozzájárult. Így „át" a lakásszövetkezet az elővásárlási joggal. Még a szövetkezeti titkár aláírása hiányzott az okiratról, amelyet a következő napon Juhász V. Sándor vett át Kozmától annak hivatalában. Juhász le akarta róni háláját és az igazolás átvételének pillanatéban pénzes borítékot csúsztatott az ügyintézésért. Ezt Kozma — állapította meg a rendőrségi nyomozás — viszszautasította azzal. hogv Juhásznak úgyis sokat keíl fizetnie a lakásért Adócsalás, potyafuvar Az adás-vételi szerződégnek ilyen legalizalásával mi sem „természetesebb", minthogy illetékmentességet élvezzenek, noha Juhászék nem voltak a szövetkezeti lakásra igényjogosultak, de a valóságos vételárat sem tüntették fél sehol. Az adócsalás bűntettének alapos gyanújához nem is fér semmi kétség, és ahhoz sem, hogy a szövetkezeti lakásra igényjogosultságot nem így kell elbírálniuk az illetékeseknek a jövőben. Az is felháborító, hogy Juhász V. Sándor a költözködéshez ingyen igénybe vehette a jutaárugyár tehergépkocsiját, Boros Tibor segítségével. s ami még „furcsább", ezen a gépkocsin — szintén térítés nélkül — szállította el ingóságait szőregi újdonsült házába a lakáseladó Lázár László. 66 ezer 433 forint „tiszta nyereség" után nem tellett neki fuvarra? Vádemelésében az ügyész bizonyára majd ezt is megkérdezi. l. r. Va«feN» 1368. február 4. DÉL-MA GYÁRORSZAG 9