Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Al ekkora Magyarország? Területe 93 ezer négyzetkilométer. Lakóinak szama kereken 10 millió. Ebből Budapestre, az ország fővárosára 525 négyzetkilométernyi terület és két millió lakos jut. Nyilvánvaló hát. hogy az ország és Budapest nem azonos. Sokak számára mégis egyet jelentenek. A fővárosban székelő Budapesti Zenei Versenyek és Fesztiválok irodája nemrégiben kiadott egy IDŐ oldalas, szép kiállítású, csinos könyvecskét, német és angol nyelven. Magyarország zenei élete cfmmel (Das Musikleben Ungarns — Hungárián musical guide). Mit tartalmaz ez a kötet? Kisebb részében naptárszerű felsorolását az idei zenei eseményeknek. Ebben a leltárban még az egész ország benne van. De a könyv érdekesebb és jóval terjedelmesebb rés/.ében, mely rövid, színes cikkeket, fényképeket tartalmaz zenei intézményekről. rendezvényekről. versenyekről és | művészekről, a vidéknek és a vidékieknek már szinte semmi helv nem jutott, Budapesl azonosult magával az országgal. Nem akarunk más vidéki városok nevében szólni. De azt mégis túlzásnak érezzük, hogy például a Szegedi Szabadtéri Játékokról a könyvecske mindössze azt közli, hogy van. Még a programot sem ismerteti, cikkről, fényképről nem is beszélve. A méltán híres szegedi operáról pedig még azt se árulja el, hogy Létezik. Ismételten fel kell hívnunk a figyelmet arra. hogy hazánkban Budapesten kívül is van élet és zene. Itt Szegeden is. ö. l. Kilométerekkel elzárva A tözsgvökeres városi ember igencsak Mora Ferenc bűbájos gyermektörténeteiből tud képet alkotni a hóbori totta látóhatárban magányosan tűnődő, kopasz fáktól kalauzolt, cserjeszegélyezte dűlőkbe kuporodó tanyasi iskolákról. Nem mintha sose látott volna ilyet, de a síkságon tovapöfögő vonat ablakából a szemnek lebirhatatlan bozótos messzeség inkább magába öleli mint felmutatja csendes lankáit, Hat még a riadtan beléjükbújt udvarházikókat, ahol a sistergő fagyos szél kegyetlenül átszánkózik, s télidőben a kemencébe bújt parázs meleg ropogása meg a remete tanító türelme vigyázza-őrködi a betűvetéssel bíbelődő nebulók otromba ákombákjait. Csak néhány kilométernyire szorultak innen, a Dél-Alföld Kulturális központjától, az iskolák városától, mégis mintha távoli mérföldekre visszább szakadtak volna az urbánus embertől. Osztatlan iskolák A szegedi járásban 30 község van, 29-ben iskolaigazgatósag — Gyálaréten nincs, Kisteleken 2 —, s közvetlenül hozzájuk tartoznak a tanyai iskolák is. Ide jár a ..puszták népének" fiatalsága. Ide bitangolnak a környékbeli kerekszemű rövidnadrágosok, hosszúcopfos kislányok, akiket szívós kilométerek zárnak cl minden más iskolától. Errefelé az oktatásügy hagyományos szótárával alig boldogulni: az osztályok fogalmát — mivel a megjelölés sokszor egy-két gyereket takar — tanulócsoportra vonja össze, bizonyos lélszámon túl csoportokra bontja szét a szükség. Osztatlan iskoláknak mondják közismerten. Nem szorul magyarázatra, micsoda küiönbség nyolcesztendős alapfokú műveltségre szert tenni itt es a nagyvárosban. Az alsótagozatban még csak eleimegy valahogy: a pedagógus parcellázott figyelme is t'berebb, az ismeretanyag sem annyira tantárgyanként elskatulyázott, mint a felsősöknél. Ahol viszont kikezdi az oktatást, megkérdőjelezi a fizika—kémia—földrajz órák hatékonyságát, ha belőlük hetente csak egy vagy fél óra közvetlen foglalkozásra jut idő, s akkor Április 6-7—5: Zeneiskolai kamarazene-fesztivál Ebben az évben Szegeden kerül sor a XI. Országos Zeneiskolai Kamarazene Fesztivál megrendezésére. Ez a nagyszabású ifjúsági-zenei tömegmegmozdulás tízéves múltra tokint vissza. Az első találkozó 1958-ben volt Cegtéden. Az eltelt egy évtized alatt az ország különböző zeneiskolái versengtek a rendezés jogáért, s így a kezdeményező Cegléd nyomában Veszprém. Budapest, Hódmezővásárhely. Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Pécs, Eger után 1967-ben Debrecenben került sor a jubileumi rendezvénysorozatra. Az évről évre ismétlődő országos találkozók tervéi és programjat a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Zeneművész Szakszervezet, közösen dolgozták ki. A XI. Országos Zeneiskolai Kamarazene Fesztivál ez év április 6—7—8 -án Usz Szegeden — előreláthatólag 2in növendék részvételével. Ezt megelőzően a Csongrád megyei zeneiskolák kamarazenei döntőjét február 19-én rendezik meg Hódmezővásárhelyi Zeneiskolában. Azok az együttesek, amelyek itt a legjobbnak bizonyulnak indulnak a Kecskeméten február 18-án megrendezésre kerülő körzeti fesztiválon. Akik a zsűri megítélése szerint innen továbbjutnak, részt vesznek az országos bemutatón. Szegeden. A fesztivál idején a rendező bizottság vidéken is biztosít szereplési lehetőséget a csoportoknak, ezaltal még szélesebb rétegeket kíván bekapcsolni kamarazene megismerésébe, ugyanakkor a közreműködő együttesek szegedi tartózkodását egy kirándulással teszi változatosabbá. A szegedi Liszt Ferenc Zeneiskola február 7-én tartja kamarezene hangversenyét az iskola nagy termé ben. ill dől el, hogy a 22 művet bemutató együttesek kÖ7.Ü 1 melyek képviseljék az intézményt a megyei fesztivelőn. K nzifi Klára is hiányzik a térkép, szemléltető tárgy, kiserleti eszköz. Rokonokhoz, diákotthonba A felső tagozatba serdült tanulók lehetőleg járjanak be a községbe, faluközpontok osztott rendszerű általános iskoláiba. Ezt jelenti a kör7k tisítés, mely legfontosabb ügye, megoldásra váró problémája most a járási művelődéspolitikának. A tanyai élet egyébként is szükségszerűen zsugorodik, visszafejlődik a korszerűbb mezőgazdaság-technikai. kulturális civilizáctói elől. A kényelem falvakba viszi az embereket egészséges folyamat, ha a minőségi tudás megszerzésének igénye is beláttatja a szülőkkel, helyesebb gyermekeiket falura beiskolázni. Kiváltképp nem közömbös ez a középiskolákba, technikumokba tartó tanyasi kisdiákoknál. Csakhogy a körzetesítés nem megy máról holnarra: a sokszor embernyi hóban csapást vágó diáknak r-datlan küszködés még a tanyasi iskolákhoz is eljutni, a tahiba pedig jármüvekkel sem könnyű. Pillanatnyilag kőt megoldás kínálkozik: a tanulókat községekben lakó rokonokhoz adni, vagy diákctthere okba. S mivel diákotthon rsak Kisteleken is Balúttyén van, tanyasiaknál viszom a falubeli rokon gyakori így kézenfekvőbb az utóbbi változat. Körzetesítés Ami természetesen nem lebet művelődéspolitikailag megnvugtató, végleges megoldás. csupán egyfajta ja••a: at az átmeneti szükség állapotra. Addig, míg más falvakban is épülnek diákszállók. Ám ..a körzetesítés csak rés/hen adminisztratív jellegű tendencia, néhány esetben a puszta tények konstiitálása. A Bordány kör•iyéki Kossuth iskola például teimészetes folyamattal néptelenedett el. Amikor készült, a harmincas években, még száz gyerek iskolája volt. de a közelmúltban mindössze 4 tanulóval végérvényesen ..kimerült". 1961 óta ..rendületlen apadásban" 110 tanyai iskolából 99 maréit. A balástyai külterületen négyet körzetesí tettek tíz alma materből, ahová csak alsótagozatosok járnak; a felsősöket szüleik belterületre adták. De az ásotthalmi irodasoron, vagy Csenpele tanyáin — a roppant távolságokban, közlekedési bonyodalmaktól — féltucatnyi iskola még mindig fogad felsőtagozatosokat, Algyön pedig a három tanyai iskolát vontak össze egyetlen tanulócsoporttá a minimális létszám miatt. Ugvanígy a domasséki belső feketeszéli iskolában a tavalyi négy tanulócsoportot kettőre szűkítették. mivel a tanulói létszám 41 alá csökkent. A röszkei buszjárattal öt éve ugyancsak megoldott a kalmár tanyai és kancsalszéli iskolák körzetesítése, a magasabb osztályba lépett diákokat idegen nyelvre oktatják, előnyösebben felsz.erelt, jobban ellátott iskolába íratják. Rözskei belterületre került az a két nevelő is, akik a megritkult feketeszéli iskolában már „feleslegessé" váltak. Körzetesítés történt korábban az Üllés-karahomoki iskolában is, ám azóta több szülő visszavitte felsőtagozatos gyerekét; nem tudták vállalni a bejáratást. Marad státusz S a pedagógusok? Az ő szempontjaikat sem lehet kihagyni a körzetesítésből- Közülük jónéhányan persze szívesen fogadják, ha a latszámapadás miatt szükségtelenné vált állásukat belterületre cserélhetik. Acs Zoltánnal, a járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk a tanyasi iskolák körzetesí téseről, aki elmodta: az így feleslegessé vált nevelőknek mindig akad hely beliebb. Pedagógusi missziójuk elismeréseképpen a művelődésügyi osztály egyébként is örömmel helyezi át őket. Mások viszont ragaszkodnak j a tanyához, nem utolsósor- j ban, mert a fizetési pótlék- j rendszer ott magasabb anyagi dotációt jelent. Azzal búcsúztunk, a pedagógusok j ilyen természetű igényeit is ! teljesítik. Azért marad még | státusz a tanyavilágban ... j Nikolényi István I Százezer közül az első MTI foto — Tormát Andor felv. Százezer ifjú tehetség küldte be első „műveit" az Indiában megrendezett gyermekrajz-pályázatra a világ minden tájáról. F.zúttal egy magyar kislány, Rácz Rózsa, a kiskunhalasi gimnázium első osztályos tanulója nyerte el a legmagasabb díjat, a köztársasági elnök különdíját. Képünk: készül a kis művész legújabb festménye. Mellette szigorú kritikusa, Irén nővére. ,—« r T -w—j (- f-w- yu -rz Eorsi István komédiája PES7I ESI EK Még az ősszel, amikor a Tnália Színház Stúdiója Somogyi Tóth Sándor Szerencse vagy halál című drámájával megkezdte új évadját — annak idején beszámoltunk az előadásról — Kazimir Károly, a Thália főrendezője bejelentette, hogy a darab bemutatásával Magyar műhely címmel sorozatot indítanak mai magyar szerzők alkotásaiból. A ciklus második darabját, EÖrsi István Sírkő és kakaó című komédiáját most játsszák a Stúdió művészei. A furcsa című darab főhősei, Piti Laj'os és felesége, született Bóvli Lujza 15 éve albérletben laknak egy nagyon gonosz, nagyon önző, nagyon erőszakos öregaszszonynál. Reggelenként készségesen felszolgálják neki a félliter kakaót, de közben állandóan a sirkövön jár az eszük. Az öregasszony sírkövén. A reménytelenségbe és a kilátástalanságba belefáradt két ember mindent megtesz, hogv a lakást megszerezze. De hiába: az öregasszony elpusztíthatatlan. Ahogy telik az idő, egyre egészségesebb. Albérlőiből kíméletlenül kikényszeríti a tartásdíjat, pedig nincs szüksége rá: gyerekei révén jövedelmező vállalkozásai vannak külföldön. Piti és Pitiné végül teljesen felőrlődik ebben a helyzetben, s ők halnak meg, nem az öregaszszon.v. A sírkő nekik készül. A darab az eddig költőként. tanulmányíróként és fordítóként ismert fiatal író első színpadra vitt alkotása. De nem az első drámája, hanem a negyedik. A másik háromat látatlanbanr is sajnáljuk. A Sírkő és kakaó ugyanis a sokoldalú szerző feltétlen drámai tehetségéről hogy a komédia végső formájának kialakításában a színháznak maidnem annyi része volt, mint magának a szerzőnek. Az eredetileg ötszáz oldalas komédiából Léner Péter, a rendező vonta össze a mintegy száz oldalas végleges formát. De ez sem vitatja a szerző dramaturgiai képességeit, amely a komédia minden mondatában, szituációjában határozottan érződik. Legfőbb bizonyítéka ennek a tehetségnek, hogy az író a reális életanyagot magától értetődő természetességgel és eleganciával emeli át a komédia sajátos, a köznapi valóságra közvetlenül már nem ..hasonlító" különös világába. Ez az átemelés persze nem a komikumot jelenti elősorban. hanem egyfajta elszakadást a valóság felületétől. Bór — ha már erről van szó — komikumban sem szűkölködik a darab, tlven mondatokat hallhatunk benne: „Igaz ugyan, hogy kilátástalan az életünk — ezt Piti Lajos mondja —, de lagalább nem kell félnünk attól, hogy elromlik." A Stúdió pontos és lendületes előadást produkált. Az elpusztíthatatlan, már-már halhatatlannak tűnő öregasszony szerepében Komlós Juci erőtől duzzadó alakítást nyújtott. A Piti házaspárból különösen a még főiskolás Harsányt Gábor „száraz" alakítása tetszett, de kitűnő volt Hacser Józsa melegebb színekben gazdag Lujzája ls. Kozák Andrást két szerepben, az Orvos és a Postás markáns alakitójaként lát; tuk. Felesége, a „rendőr-őrmester néni" szerepében a mindig, s most is kitűnő Horváth Teri játékát élvezhettük. Sándor György néhány éve színésznek jelentkezett a főiskolára. Nem vették fel. Azóta abszurd humorszkjeivel mint író, mint színész és mint rendező egyaránt sikereket arat. Egyszemélyes színházával a budapesti Egyetemi Színpadon mutatkozott be, később, mint minden sikeres ember, szerepelt a televízióban, s feltűnést keltő produkcióival sokfelé fellépett már, nemrég Szegeden is. Legutóbb a budai Park étterem népszerű irodalmi presszójában mutatta be En egy analfabéta vagyok című műsorát. A szokatlan cím nemcsak arra szolgál, hogy meghökkentse és kíváncsivá tegye a nézőt, hanem mélyebb jelentése van: rávilágít Sándor György humorának alapjaira. Sándor György egy írástudatlan elfogulatlanságával nézi a világot, a jelenségeket olyanoknak látja, amilyenek, a hozzájuk fűzött felületes magyarázatokat, előítéleteket, frázisokat, konvenciókat nem fogadja el, hanem elutasítja, bírálja, leplezi. Az analfabéták látásmódjának ez hamvassága, naivitása — amely valójában természetszerűleg a bölcsesség egy fajtája — Sándor György sajátos humorának egyik legfőbb forrása. Újdonsága, eredetisége főként ebből fakad, ezért meglepő, ezért igaz. Abszurd humor ez? Mindenesetre szokatlan. Nem vicces, az átlag humoreszkek, krokik, kabarétréfák megszokott elemei, fordulatai, motívumai itt teljesen hiányoznak, más a témakör, a konstrukció, mások a mondatok, más az atmoszféra. Sándor György humora komoly, néha egyenesen komor, sötétszínű. Az udvariatlan villamoskalauzok és bolti kiszolgálók, a kényelmes házmesterek és hivatalnokok, az ingatag nők és a még ingatagabb férfiak helyett ő végső, filozófiai lényegükig lemeztelenített magatartásformákat, szituációkat választ témának. Egyik humoreszkje az úthengerről. szól- Tegnap megállt rajtam egy úthenger: az az első mondata. A szerzőszínész aztán megmagyarázza, hogy az emberek félelme az úthengertől oktalan és alaptalan. Nem olyan nagy és nem olyan félelmetes ez a masina, mint amilyennek látszik. Lehet ellene védekezni, sőt le lehet győzni. Hogy mit csináltam én ennek érdekében? — kérdezi a közönségtől. Tegnap elgázoltam egy úthengert. Ez a humoreszk utolsó mondata. ÖKRÖS LÁSZLÓ Szegedi tudós könyve angolul Az Akadémiai Kiadó idei első negyedévi tervében immár hagyományosan jelentős helyet foglal el a magyar tudomány eredményeinek a külföld számára történő publikációja. A legnagyobb vállalkozás az a mintegy 70 íves angol nyelvű kötet, amely Erdei Ferenc akadémikus főszerkesztésében, a hazánkra vonatkozó ismeretek valóságos enciklopédiáját nyújtja. A kiadó a kötetet, az Oxford-londoni Pergamon Press-szel közös vállalkozásban készíti. Az angol nyelvű kiadványok között szerepel többek között Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas szegedi tudós A gerincesek szírének és véredényeinek beidegzése című könyve. Sik Endre Fekete Afrika történeté nek első kötete immár negyedik, a második kötete pedig második francia nyelvű Siadást ert meg. Lengyel nvelven jelenik meg Szántó Tibor híres köryve, A betű. 4 pú-magyarország V«ánu* ml tebroár 4.