Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

Nők fóruma Húszéves egyezmény Trybuna Ludu szerdai száma megemlékezik a há­ború utáni első lengyel—magyar kulturális egyezmény aláírásának 20. évfordulójáról. A húsz évvel ezelőtti ese­mény jelei, tőségét kidomborítva a lap rámutat: ez volt az első ilyen jellegű nemzetek közötti megállapodás, ame­Tegnap délelőtt Szegeden, i lyet Lengyelország népi demokratikus kormánya kötött. a megyei tanácsházbem ülést tartott a Csongrád megyei Nőtanács. Az ülésen részt­vettek a megyei Nőtanács mellett működő bizottságok tagjai is. A tanácskozást Tóth Ist­vánné, a megyei nőtanács titkára nyitotta meg. Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára szólt az időszerű belpolitikai kérdésekről, majd Kluph Judit, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának munkatársa a titkárság határozata alap­ján a nőmozgalom idei főbb feladatait ismertette. Tánczos Jánosné, a makói városi Nő­tanács elnöke, a helybeli Kossuth Tsz tagja a terme­lőszövetkezeti nöbizottságok. Farkas Józsefné, a szegedi textilművek szakszervezeti bizottságának titkára az ipa­ri üzemekben működő nöbi­zottságok újszerű feladatai­ról, a saját munkaterületü­kön tapasztaltakról szólt fel­szólalásában. Mind az üzemekben, mind a termelőszövetkezetekben igen sok nő dolgozik, és az aszonyok azt várják a nő­mozgalom aktivistáitól, hogy megfelelő választ adjanak a helyben adódó gazdasági kér­désekre. amelyek mind mun­ka-. mind életkörülményeik­re kihatnak. De éppen a nő­mozgalom sajátosságaiból adódik, hogv a gazdaságveze­tés is.számít a nőket képvi­selő testületek tevékenységé­re. Tehát tudatos nevelő munkát várnak; nao mint nao az asszonyok között kell lenniük az aktivistáknak, hogv segítsenek eligazodni a helvi gazda«óui kérdésekben. A mewei Nőtanács fontos­nak tartía. hogy e munkára felkészítsek az aktívákat. E célt szolgálja az idei munka­program is: a többi között a termelőszövetkezetekben dol­gozó aktívák részére iéi-Sson­ként és városonként Nök fó­ruma címmel ankétokat ren­deznek. amelve^en a t«z-tör­vénvt és az ebből adódó fel­adatokat beszélik meg. Vá­sérhelven és Szegeden meg­szervezik a háziasszonyok konferenciáját is. Természetesen — írja a lap — a két nép barátsága, kul­turális kapcsolata sokkal régibb keletű. Mégis csak 1945 után bontakozhattak ki igazán ezek a kapcsolatok. Az elmúlt húsz esztendő alatt a klasszikus és a mo­dern magyar irodalom 120 alkotása jelent meg lengyel fordításban, a lengyel mozikban több mint 120 magyar játékfilmet vetítettek, a lengyel színpadokon 24 magyar színdarabot adtak elő. A gyár,/mellékese" Mechanizmus és háztartás A másfél évvel ezelőtt épült új seprűgyámak kor­bútoralkatrészeket. De ami ennél is jelentősebb, a sze­szerű gépi berendezései van. gedi seprű gyár a magyar nak, s kitűnő a szociális el- seprűipar teljes alkatrész­látottsága is. A százmillió igényét szeretné kielégíteni forintnál nagyobb termelési A tervek reálisak. A Sze­értéket produkáló új gyár gedi Ecset- és Seprűgyár Ma­uzonban drágábban dolgozik gyarország legkorszerűbb, elődjénél. Magasabb a fenn- legtöbb célgéppel, automatá­tartási költsége, négyszere- val felszerelt seprűipari üze­sére nőtt a villamos energia me — a gépekkel elvégezheti és vízfogyasztása. A szakem- a többlet feladatot Jó jel, berek szinte a termelés kez- hogy azóta az első megren. dete óta tapasztalják ezt és delés megérkezett; a buda­a gazdaságosabb termelés le- pesti Cirokseprűgyárnak he tőségeit keresik. Tovább Szegeden készítik a kis sep­íej'esZtették a technológiát, termelékeny gépekkel vál­tották fel a nehéz fizikai munkát, takarékoskodtak és takarékoskodnak az export­alapanyagokkal. A múlt évi eredmények elemzésénél érdekes adatokat találtak. Kiderült, hogy a nemrég vásárolt nagyteljesít­ményű famegmunkáló auto­matákat nem használja ki teljesen az üzem. A bonyo­lult gépek 8—14 óra alatt ki­elégítik a gyár alkatrész­igényét. — azután állnak. Az ecset- és seprűgyár vezetői ezért elhatározták, hogy bér­munkában hasznosítják az automatákat. Például az or­szág cipőgyárainak készítet­tek cipősarkokat, a kender­gyáraknak faalkatrészeket százezres tételekben. Mivé' győzik a munkát, igyekeznek a gyári „mellékest" més to­vább bővíteni, szélesíteni. A túlterhelt bútorgyáraknak is segítséget adnának — nagv sorozatban esztergálnának rükhöz szükséges nyeleket. A seprűgyári tartalékok ennél is többet kínálnak. A TMK lakatos-, esztergályos műhelyek az átlagosnál fej­lettebbek, az új gyár felsze. reléséhez ugyanis sok-sok gépet, berendezést kellett ké­szíteni. A TMK-műhelyek jelenlegi „fölös energiáját" is hasznosítják: tárgyalások kezdődtek a Kódmezővásár­helyi Mérleggyárral; külön­féle alkatrészekét készítenek sorozatban az új mérlegek­hez. M. I. Már sehol sem állnak az — S az említett száz fő­emberek a kirakatok előtt, rint „nyereségből" mi lesz? hogy az új árakkal ismer- — Most leginkább enni­kedjenek: jönnek-mennek, valóra költjük. Mióta ol­vásárolnak. éppúgy, mint az- csóbb lett a vaj, meg a előtt Nem azért, mintha mi sajt, mindennap kerül az sem történt volna, hanem asztalra. Nagyon szeretik a mert akár fel-, akár lement gyerekek. Persze, majd ké­valaminek az ára, általában sőbb, amikor már megszok­egyetértenek vele, s bele- juk az új árakat, visszaáll költség- a régi rend. — Hogyhogy? — Azelőtt nagyon szeret­tük a halat, egy hónapban egyszer biztosan vettem. Az áremelés óta egyszer sem, de azt hiszem, hogy előbb­utóbb csak megreszkírozom. Hacsak ki nem várom, míg a férjem egyszer pecázásra kalkulálják családi vetésükbe. Száz forint nyereség — Mi az, amit leghama­rabb észrevett a január 2-1 árrendezés után? — kérde- nem adja a fejét. Utóvégre zem Kassai Jánosné fonó- a halért ő él-hal! — És mi lesz a hármas­szekrénnyel? — A nyáron megvesszük. Körülbelül hatszáz forinttal kell rá többet gyűjteni. nőt, a kenderfonógyár dolgo­zóját. — Az, hogy felment a hármasszekrény ára. Mosta­nában akartunk venni. — Hát nem vette észre, hogy decemberben milyen , , . ., , nagy forgalom volt a bútor- /\ néni elégedett üzletekben? ö — Észrevettem, de nem Csendes és kissé sötét ud­volt még együtt a pénz rá. vari egyszoka-konyha Hó­Tudja, nem élünk nehezen, di nénié. Sokat üldögél egye­de azért ilyen nagyobb do- dül otthon, hiszen már tíz !ogra gyűjteni kell a pénzt, éve özvegy, ismerőse is egy­Én itt 1300—1400 forintot re kevesebb van. keresek egy hónapban, fér- — Hogy mit szólok, édes jem a gumigyárban 1700 kö- fiam, az árváltozásokhoz? rüL De van két fiunk. Sze- Tudok szólni, higgye meg. rencsére már mind a kettő Van egy kis nyugdíjacskám, iskolás, Lacika hetedikes, azt igyekszem kuporgatni, Gahi negyedikes. Tudja, beosztani, hogy elég legyen, mennyi cipőt rúgnak szét? Nem kell nekem már semmi — Gondolom, a gyerek- az égadta világon, kiszolgál cipő ára ugye nem emel- engem ez a bútor, edény, kedett? miegymás. Csak a megélhe­— Nem. Tulajdonképpen, tés ne dráguljon ... ha a szekrényt leszámítom, — És tessék mondani, drá­általában a többi árral elé- gult? gedett vagyok. Akár hiszi, — Nem, dehogy. Amit én akár nem, több mint száz a boltból veszek, annak az forintot spórolhatok havonta ára megmaradt, hacsak ol­a rncxsdó- és mosószereken, csóbb nem lett. Mert itt van Pedig most már nem is hasz- a kenyér, a liszt, a cukor, a nálok Albát a mosáshoz, zsír, ezeket éppúgy meg tu­harem inkább Unimót. dom venni, mint azelőtt S Praktikusabb és jobb is. ami még nagyon fontos: nem Szeged—Szabadka orvosi szimpozion A légcsőmetszés mondhat- vosok is érkeztek a határon ni évezredek óta adott re- túlról. ceptet az orvostudománynak Dr. Bódis Lajos főorvos­a fulladásos halál leküzdé- nak, a szegedi kórház igaz­sére. A mintegy kétezer gatójának üdvözlő szavai, éves legősibb életmentő mű- valamint dr. Szekér Lajos­tét a tracheotómia napjaink- nak, a szabadkai kórház ban a legkorszerűbb eszkö- igazgató főorvosának meg­zökkel, eljárásokkal folyik, nyitója után öt referátum A szegedi kórház baleseti hangzott el. A tracheotómia sebészett osztálya nemrég új történetéről dr. Mari Mari­helyiséggel, az úgynevezett anne, szövődményeinek meg­akut őrző szobával bővült, előzéséről a szabadkai dr. ahol hirtelen kialakult nehéz Kovács Lajos, szerepéről a légzésben szenvedő súlyos korszerű gyógyításban dr. sérülteket, betegeket kezel- Völgyesi János, szövődmé­nek. nyeiről dr. ördögh Béla, a A kellő időpontban törté- gyermekkori hörgősérülések­nő beavatkozashoz, s ezek ről pedig dr. Berényi József technikai kivitelezéséhez kí- tartott előadást ván segítséget nyújtani a Szeged m. j. Városi Tanács Kórházának és a szabadkai közkórház orvosainak tegna­pi közös tudományos ülése Szegeden, a kórház Pulcz utcai klubtermében. A kél kórház orvosainak együtt­működése éppen egy eszten­deje folyik, s ezúttal első ízben rendeztek közös szim­poztont. A élénk érdeklődés­re jellemző, hogy számos szegedi orvos vett részt a ta­nácskozáson; az ülés elnöki tisztet dr. Vathy István, a Fül-, Orr-, Gégegyógyászok Egyesületének főtitkára töl­tötte be. ott volt dr. Szon­tágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egvetem dékánja, sőt a köz­reműködő szabadkai orvoso­kon kívül más jugoszláv or­Neomycin A debreceni Biogal Gyógy­szergyár megkezdte az egyik leghatásosabb antibiotikum, a Neomycin nagyüzemi elő­állítását. A Neomycin a nem­zetközi piacon ' is keresett gyógyszer. Hazánkban eddig kisebb mennyiségben a Chi­noin Gyógyszerárugyár állí­totta elő, import alapanya­gokból. A Gyógyszerkutató Intézet kidolgozta a Neomy­cin előállítását hazai alap­anyagokból. Üj kút, több víz Szeged napi átlag 168 LITER A SZEMÉLYI FOGYASZTAS <gesítése felé? A nyu­gati ipari körzetben idén hozzákezdenek — a kutakat már fúr­ják — egy akkora teljesítményű, 20 ezei köbméter vizet biz­tosító szivattyútelep Szil- egyelőre nem szűkölködünk építéséhez, mint amilyen az — nem elég magas a víztorony — újszegedről nem lehet „ex­portálni" — miért klúros és hany fokos a hálózati víz? vízfogyasztása jelen­leg 30—31 ezer köb­méter. Nyaranta el­éri a 40 ezret is. Idén nyáron viszont ezt a mennyiséget is meghaladhatja — tá­jékoztatott bennünket léry László, a Szegedi Víz- vízben. Ezért is tudott ön- öthalmi úton épült. Költsé és Csatornamű Vállalat fő- álló szivattyútelepet építeni ge 58 millió forint A beru­mérnöke. A nagy vízfogyasz- a Szegedi Víz- és Csatorna- házással 1972-ig el kell ké­tású üzemek, intézmények, mű Vállalat az öthalmi úton szülni. A következő lépés ha­az új lakótelepek, háztöm- az abban a körzetben fúrt sonló vízműtelep építése lesz házak, 23 új kútra. Egy új kútkölt­rákapcsolása sége félmillió forint. A szi­a magasnyomású hálózatra vattyútelep pedig, amely na- Tavaly három új kutat fúr­folyamatos munkát ad. Csak ponta 20 ezer köbméter vi- tak Újszegeden. Ezeket majd ala- zet ad a városi vízhálózatba, rákapcsolják bök és sokemeletes a külterületek a vágóhíd mellett. De addig is adni kell még több vizet tavaly 18 kilométer csonynyomású vízhálózatot 54 millió forintba kerül, váltottak át magasnyomású- teljesen készen lesz. egy bővített, ha korszerűsített gépházra. A Hátra vízmű központjában pedig, a Lenin körúton felújítják, bő­vítik a régi kutak kapaci­szá- tását Újszegedről ugyan le ra, s ezek a kilométerek az van még 24 millió forint be­idén is tovább növekednek, építése 1970-ig. A továbbiakban pedig: 1970- Minden eshetőségre ben az őszi-téli hónapokban mítva: Szeged napi vízfo- hetne áthozni vizet, mert 34, nyáron 45 ezer köbmé- gyasztásának mintegy 20 szá- most már ott fölösleg is van, ter vizet fogyaszt majd Sze- zalékát tárolni kell, megkö- ennek azonban határt szab ged lakossága és ipara. 1980- zelítően tehát 8 ezer köb- a közúti hídon átjövő cső­ban az előbbi számok 56, il- métert. A Szent István téri vezeték viszonylag szűk ke­ietve 73 ezerre, 2000-ben pe- víztorony csak ezer köbmé- resztmetszete. Üj csővezeték­dig 100, illetve 130 ezerre nö- teres. Az újszegedi víztorony kel a hidat nem lehet meg­vekszenek. magassága csak 24 méter, terhelni, mert a benne folyó Tengernyi víz ez, ha ah- holott ideálisan 32 méter víz tonnákra tehető súllyal hoz irányítjuk, hogy a Ti- magasan kellene állnia. Két nehezednék rá. szán 9 méteres áradásban, jíj víztornyot építenek, ösz­amikor töltéstől töltésig fe- szesen háromezer köbméter geden, átlagosan 26—27 Cel­szül a folyó, másodpercen- befogadótérrel. Egyet az új- sius-fok. A 200 méteres ré­ként „csak" három-három és szegedi víztorony helyéb lett drágább sem a lakás; sem a villany, sem a gáz. — Szórakozásra sosem költ? — Néha elmegyek moziba, de úgy mondják, az tán drá­gább lesz. Nem is nagyon bánom. Most. hogy a szom­szédék vettek egy televíziót, át-áthívnak. Az majdnem olyan, mint a mozi. — Milyen televíziót vet­tek? — Nem tudom én a nevét, olyan nagy képe van, jól le­het látni rajta az embere­ket Persze nekem csak szemüveggel. Etuka, a szom­szédasszony mondta, hogy kétezer forinttal keveseb­bért vették, mint amennyibe azelőtt került Pesten szövetet — Most még kicsit szo­katlanok ezek a változó árak. Ha a csemegében iszom meg a kávém, 2,50, ha a presszóban, 3, de ha le­ülök, 4 forint — mondja dr. B. Z. vállalati jogász. — De tulajdonképpen helyeslem, ez mégsem ugyanaz, mint ami Bécsben is van, hogv a belvárosban többszörösét ké­rik annak, mint valamivel kijjebb. — De hát a pénztárca leg­kevésbé a feketekávéra rea­gál. Mi a véleménye a töb­bi árról? — A kérdést még korai­nak érzem. Csupán egy hó­nap telt el az árrendezés óta, nehéz, lenne már most össze­állítani a családi költségve­tést Mert nemcsak az élel­miszerárak tartoznak ebbe, melyek kétségtelenül inkább lejjebb mentek, hanem még sok más is. Egy bizonyos: a pletykák alaptalanok vol­tak, az egyensúly nem bom­lott fel. Engem például na­gyon sújtott volna, ha a ben­zin ára felmegy, mert még télen is sokat használom a kocsimat. De maradt. Fele­ségem szívja inkább a fogát időnként, mert ő nagyon sze­reti az extra dolgokat. A na­pokban vett Pesten egy szö­vetet, több mint kétszáz fo­rinttal került többe, mint azelőtt. — Szóval összességében úgy érzi, hogy nem csap­pant meg a pénztárcája? — Körülbelül, bár ha úgy vesszük, inkább talán vala­mivel növekedett a kiadás. — Például mivel? — Amit már említettem: a ruházkodással. Azután meg: nagyon szeretjük az iparművészeti tárgyakat, bútoraink egy részét is a Képcsarnokból szereztük be, ha apródonként is. Most jobban meg kell gondolni, hogy mit visz haza az ember, mert elég szépen felemelték az árakat. De azért az egy­hónapos tapasztalatok után már bátran állíthatom: nem kell semmiről sem lemon­danunk, legfeljebb ezentúl kissé okosabban osztjuk be a pénzt: bevezetjük a csalá­di háztartásban is az „új mechanizmust". Fehér Kálmán Meleg a hálózat vize Sze­tegekből pedig „hideg" _ . alig fél ezer köbméter víz szalad egyet pedig a Kolozsvári té- 20 Celsius-fokos víz „tör" el. Az ipari felhasználást ren. De ez még mindig ke- fel. Az ennél mélyebb ré­tekintve: Szege- vés, a követelménynek a fe le. most nem den az egy főre jutó napi vízfogyasztás jelenleg átla- pótolják a gosan 168 liter. 1970-ben 185 tornvokat liter lesz, 2000-ben pedig 300 megfogják azt a vízmennyi liter körül járunk majd. Az igények tehát egyre nő­tegek vize azonban mele­Mélytározók építésével gebb, eléri a 30—32 Celsius­nagyköltsésű víz- fokot is. A kétféle hőmér­tározókban sékletű víz keveredéséből kap­juk az átlagos hőmérsékle­nek, a víz feltárásának lehe­tőségei pedig séfet amely a víztornyok tűt amely, ha nem is nyújt telítődése után úgyis elfoly- „táptalajt" a csövekben a kutak baktériumoknak, minden­Szük- esetre a tűrés határán van. na. tekintve, hogy a szűkülnek, állandóan dolgoznak. Csak jóslásokba lehetne bo- ség esetén a tározókban levő Ezért kell klórozni a vize* csátkozni, hogy Szeged alatt több ezer köbméter vizet egy továbbra is. Az a fogvasztó a vizet adó rétegek milyen órán bei'"ü be tudják nyom- jár jól. ni a hálózatba. aki a hálózat úgy­nevezett véságainál kap vl­gazdagok, s nem kell-e majd e"vszer a Tiszára vagy a Marosra építeni vízkivételi műveket? A földet megval- mü Vállalat a város életé- legmesszebbre futó víz ad­latni a geológusok dol fa. a ben nem is olvan távoli digra ugyanis lehűl. Lődi Ferenc S miiven lépésekkel halad zet és kintebb van a nagv a SzefeHi Víz- és Csatorna- vízfogyasztási területektől. A Francia műszaki kutak hozamát tekintve 1980-as vízfogyasztás kielé­Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete szerdán ünnepélyes keretek között kiosztotta az elmúlt évek­ben Franciaországban tanul­mányokat folytatott magyar műszaki ösztöndíjasok dip­lomáit. A diplomakiosztás alkalmából Budapestre érke­zett az ASTEE (Francia Ösz­töndíjas Tanuimánvokat Szervező Intézet) képvisele­tében Aimery de Fevdeau. Az ünnepségen megjelent a magyar tudománvo<s élet szá­mos kiválósága. (MTI) Csütörtök, 1968. február L DtL-MAG ÍARORS2AG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom