Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

bizottság tanácskozása az AKF-ről Milyen tapasztalatokat hoztak az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség elmúlt évi vizsgálatai, s milyen feladatok állnak az illetékesek előtt a fogyasztók érdekeinek védelmében? — erről tanácskozott hétfőn az országgyűlés kereskedelmi bizottsága dr. Varga Jenő elnökletévei a Parlament Gobelin-termében. Dr. Ács Lajos, az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője adott részletes tájékoztatást a képviselőknek az ÁKF tevékenységéről. Tavaly összesen csaknem 16 ezer üzletben, kereskedelmi es vendéglátóipari egysegben fordultak meg a főfelügyelőség ellenőrei, s a kereskedelem legkülönbözőbb ágaiban kísérték figyelemmel a bolti dolgozók munkáját, a mérési. a számolást, az árakat, a minőséget, a kiszolgálás udvariasságát, a higiéniai előírások betartását Az élelmiszerkereskedelemben a vizsgálatok 19 százalékát, a vendéglátóiparban 40, a ruházati kereskedelemben 11, a vegyes iparcikk-kereskedelemben 13 százalékát követte felelősségrevonás. Második napirendi pontként a bizottság megtárgyalta és elfogadta ez évi munkaprogramját Az újszegediek munkája N ép frontva /osztás és lokálpatriotizmus A Hazafias Népfront újszeged! bizottságának újjá- tették, hogy az ő segítségükválasztó ülését a November 7. Művelődési Otthonban kel elérheti akár a 2 millió tegnap tartották Boruzs Mihálvnénak, a védőnőképző forint értéket is az építkezésigazgatójának elnökletével. A gyűlésen részt vett Ozvald csinosítás. Imre, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának Pedig Üjszeged még csak tagja, a pártbizottság osztályvezetője és dr. Kedvessy az elején a fejlődésnek. György egyetemi tanár, a gyógyszerésztudományi kar Az első többemeletes lakóhádékánja, a városi népfrontbizottság elnöke is. Először abg 10 12 éve épültek Kiss Jenő, sz uj szegedi nep frontbizottság titkára számolt g most, a harmadik ötéves be az eddig végzett munkáról és a választások utáni tervben felsorolni is nehéz, feladatokról, majd dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vi>- mennyi — még országosan is titkára néhány fontos várospolitikai kérdésről adott tá- jelentős — középület kerül jékoztatót. A két beszámolót vita követte. Ezután a gyű- jde Például az MTA biolólés résztvevői 46 tagot az új szegedi, nyolcat a városi nép- gjai tudományos intézete 240 frontbizottságba választottak, öt küldöttet pedig a megyei millióból, azután a már épüválasztó gyűlésre delegáltak. Az újszegedi népfrontbizott- jg fedett uszoda, a 12 tanterság alakuló ülése Hörompő Józsefet elnöknek. Száraz mes gj iskola, a tervezett Ferencet és Nagy Károlyt elnökhelyettesnek, Kiss Jenőt nagy mozi és 9 emeletes totitkárnak megválasztotta. ronyház hozzá, a pártiskola, az új víztorony, a kollégium, .... -v, , . , a bányászlakások, a bölcsőde. patriotizmus, Újszegeden érték el: az itt tevékenykedő minden bizonnyal van ilyen: népfront-aktivisták fáradha- az orvosi szakrendelö> a tu" Ha létezik kerületi lokál- A kiharcolást munkával ristaszálló és a többi. Micsoda különbségek: maszerveznek, napság még sok a földes utakik a Tisza túlsó oldalán tatlanok a politikai és társalaknak, nagyon szeretik szű- daimi tevékenységekben. Ha kebb hazájukat, a strando- kell, agitálnak kat, a ligetet, a gyümölcsös- gyűléseket rendeznek, ha ca járhatatlan járda? a hfd lg kerteket, s büszkék a város meg arra van szükség, meg- , , , első lakótelepére, az Odessza- fogják az ásó nyelét is. így s0ks2°r °koz bosszusagot> de városrészre, az új iskolákra, s azután rendezvényeiken, épp- nem volt a választógyűlésen, úgy mint a társadalmi mun- nincs is talán egész Újszegekákban, sok újszegedi lakos den ember, aki ne látná, vesz szívesen részt Most a tudná: érdemes a Tisza túlsó az I. kerületnek csupán egy gyűléseken is, mikor elhang- ... ,, . , . ... . ,,,, , . ... , partján élni és dolgozni, része, őt évvel ezelőtt mégis zott, hogy a kerületi tanács „kerületi jogú" népfrontbi- mintegy 1,4 millió forintot együtt munkálkodni az egész zottságot harcoltak ki önma- fordít az idén újszegedi jár- társadalommal a gazdagabb, daépítésre, nyomban hozzá- szebb jövőn. még sok-sok mindenre. Olyannyira szeretik ezt a vidéket, hogy bár Újszeged guknak. Vezetők bizalom nélkül Apró termetű, középkorú dánál felmérték a szőlőt és másról trágyát szállítottak a parasztember toppantott be a gyümölcsöst Sokkal töb- közös számára és ebből öí a szerkesztőségbe: elmondta, bet találtak, mint amennyit vontatóval magának vitetet: hogy a domaszéki Béke Tsz- bevallott az illető. Ezek a haza az elnök. Vádak, vá csoport tagja, s gazdatársaik tagtársak megrövidítik a kö- dak, annyi, hogy hirtelenjé azzal bízták meg, hogy a zöst Bírálatával egyetértet- ben három ügyésznek is sok föld alól is teremtsen elő tek. Igaz is: a közös alapo- lenne. Az asztalnál ülö veegy újságírót hívja meg a kat mindenkinek képessége, zetők közül senki sem ug vagyoni helyzete szerint kell rótt fel, senki sem kiáltott gyarapitant hogy ez rágalom. A főagro nómus például a szőlővessző ügyet ilyen egyszerűen magyarázta: édesapám szedte a . .. , _ vesszőt ha látták, hogy nem kö te esse? minek hitették ei. az ei& nők bosszút emlegetett de a A vitában Szűcs János, egy bizonyítékaival nem rukkolt fehér hajú parasztember kért elő. Kispéter László párt• f « szót elsőnek. Hangjában titkár javasolta, s ehhez sosqsok. megfontolt tisztelet érző- kan csatlakoztak: a panasztdött: tevő gazdák részvételével ...Kispéter Imre, a cso- — Szomorú kötelességnek alakuljon új fegyelmi bizottport elnöke hosszas késés teszek eleget amikor a tag- ság, mely kivizsgálja az után sem kezdte meg beszá- ság nevében is bizalmatlan- ügyeket és megállapítja az mólóját, jóllehet a tagság ságot kell bejelentenem ve- igazságot Ezt javasolta Faregyütt volt Végül Ördögh zetőségünk iránt Kérjük, kas Józsefné. a községi taGyőző fóagronómus olvasta hogy a vezetőség mondjon nács vb elnöke, járható útfeL Az elnöki beszámoló — le. Nem vádolt, csak ténye- nak találta ezt Gyuris Szilközgyűlésen ket sorolt Igen súlyosadat, veszter. a járási tanács jeAz elnök szemébe mondta, lenlevő vb elnökhelyettese hogy a kovácsmesternél ugy is. A gyűlés elnöke a tsznevükben zárszámadó köZ' gyűlésükre, mert most már igen nagy a keserűségük. S f nem is tágított addig, amíg \7f)nifirii nem kapott megbízható ígéretet Szabálytalanmint minden szokás — ismertette a vagyoni helyzetet, hány traktor van, mennyi a közös te- akarta összeállíttatni a cso- csoport elnöke volt s amirület S végeredményben ki- port számláját, hogy a pénz- kor megszavaztatta a beszájött hogy az összes közös bői neki is jusson. „Miért mólót egyszeriben berekeszvagyon értéke két és fél volt neked szükséged erre, tette a közgyűlést Az emmillió forint... Hátul moraj- hiszen megbecsült ember berek egymásra néztek, ittlás . hallatszott: a mórahal- voltál?" — kérdezte Kispé- ott káromkodtak. Hol van mi szomszédoké hét és fél ter Imrétől. Egy másik gaz- hát a javasolt bizottság, és millió, a zákányszékieké még da az ellenőrző bizottságtól kik lesznek a tagjai? annál is több. Ez meg csak kérdezte meg: szétfagyott ennyi? A beszámoló — bár egy traktor hűtője, használhatatlan lett a gép, ki fizette meg a kárt? Megyeri Ferenc a szőlő- és Komarov pápai szobra A Szovjet Hadsereg megalakulásának 50. évfordulója alkalmából február 19-től 25-ig Komarov-hetet rendeznek Pápán. Az ünnepségsorozat nyitányaként hétfőn az egyik repülős egységnél felavatták Vlagyimir Komarov mérnök-ezredesnek, a Szojuz—1 űrhajó tragikus sorsú pilótájának szoborportréját — Pándi-Kis -János szobrászművész alkotását. Az ünnepségen részt vett Vlagyimir Komarov özvegye. Iz emberiség és a keresők A dolgozók létszáma világszinten 1,3 milliárd volt 1960-ban, vagyis a Föld lakosságának 43 százaléka volt aktív kereső. Az 1960—1970 évtized során a szegény körzetek munkaerő-léts/ámn meghaladja majd az 1010 milliót. Az évi emelkedés átlag 1,75 százalék. leheletfinoman — bírálta a gazdákat: a közös munka mindenkire kötelező, de amikor hívják az embereket, gyümölcsültetvények állaponem jönnek, alkalmazottakat táró! beszélt A kiadást már kellett fogadni a közös gyü- milliókkal mérjük — mondmölcsösbe és a szőlőbe, ta —, de hasznunk még minEmiatt késtünk el a tava- dig nincs egy forint sem. lyi munkákkal. Ezért gyen- Tóth Lajos szóba hozta, hogy tudja^ Egy gék az ültetvényeink. Valaki Igazság vagy rágalom Valóban mennyi itt az igazság és mennyi a rágalom? Most még senki sem félhangosan később han_ azonban tény a telepítéshez a sima vesz- vezetők bizalmi pozíciókat sző nagy részét éppen ör- töltenek be az irántuk való gosan is — megjegyezte: le- dögh Győző főagronómustól legcsekélyebb bizalom nélgeltetni kéne azokat az ültetvényeket. Másvalaki kontvásárolták és az közönséges kül. A csoportnak mindöszkemencébe való venyige sze 60 (!) hold közös területe rázott: annyit ér az egész, volt Elveszett az idő, elve- van, jószága egy borjúfarkmint egy szerbusz. Csendben szett a pénz, s az ültetvény nyi sincs. E gazdaságot hét meghallgatták később a fe- szerinte még most is olvan függetlenített vezető kormágvelmi bizottság beszámoló- állapotban van, hogy leg- nyozza. A csoport amolyan ját s mint kitűnt, a fegyel- jobb lenne elölről kezdeni az önmagáért való szövetkezet mi bizottság elnöke is azo- egész munkát (A teremben lett ahol lehet fizetéseket helyeslés morajlott végié.) felvenni. A domaszékiek nem Azután egy másik traktorról a szövetkezet ellen lázadnak. nos a csoport elnökével, a bizottságot a vezetőség választotta. nedig más helyen beszélt melyet használtan sokkal inkább miatta aggóda közgyűlés szokta. vásárolt a vezetőség, de már nak. mert észrevették, hogy Cű*v*nvi Miklós, az ellen- sokkalta többe van. mintha mérföldekkel maradtak el a őrző hizottság elnöke el- új lett volna. Még egy sú- szomszéd községek mögött mondta, hogy számos gaz- lyos vád: a kunhalmi állo- Csépi József és forintok E

lmondok egy példát a téglákról és a forintokról. A nagyvállalat vezetői éppen úgy tudták, mint minden más vállalat vezetői, hogy nálunk nem kunszt építkezni, új beruházást megvalósítani. Márcsak azért sem nehéz, hiszen ingyen lehetett pénzhez jutni, pénzen pedig lehetett téglákat is vásárolni, meg gépeket, irodabútorokat és mindent, amire valamilyen létesítménynél szükség lehet. Az említett vállalat is elhatározta, hogy régi irodaházát kicseréli reprezentatívabb, tágasabb épületre. Ehhez egyetlen dologra volt szükség: nagy hangra és állhatatosságra. Hosszú évekig nem csordult meg a közös kassza csapja. Két évvel ezelőtt azonban eredményre vezetett a hanghordozás és az állhatatosság. Aláírták az engedélyezési okmányt, hatvanmilliót csurrantott a csap. Ebből igazán szép irodaházat lehetett volna építeni. De köziben megfeneklett az egész beruházási program. Nem vonták vissza az engedélyt, dehogy. Csak éppen új szelek kezdtek fújdogálni gazdasági életünkben: a gazdasági mechanizmus reformja megváltoztatta a pénzosztás eddigi formáját is. Van pénz manapság is, sőt az idei ipari beruházások összege meghaladja a 25 milliárdot, de nem adják ingyen. Csak kölcsön, megfelelő kamattal terhelve. Ha viszont így adják, akkor már érdemes egy kicsit elgondolkodni, mielőtt kérnénk. Az irodaház igénylői is elgondolkodtak, számolgattak: a kamat, az állóeszköz értékek nagysága és egyebek minden esztendőben komoly kiadást jelentenének. Sőt olyannnyira, hogy veszélybe kerülne a vállalat eredményes, nyereséges gazdálkodása. A számolgatás oda vezetett, hogy lemondták a hatvanmilliós beruházási igényt és újból bizonygatniuk kellett hogy meglevő irodaházukra éppen tizenkétmillió is elegendő lesz. Felújítják, ráhúznak egy emeletet és akár húsz esztendeig is megteszi. Ezzel a nem kitalált példával eljutottam a beruházások új rendjéhez és a józan meggondoláshoz. Az új gazdasági mechanizmusban egyetlen cél determinálhat a beruházások frontján: a szükségesség realitása és a gazdaságosság. Ezek hiányában nem szabad beruházásiioz hozzáfogni. A pénzt, különösen a közös vagyont, a mindenki pénzét kétszeresen gondosan kell elhelyezni. Az idei lehetőségek egyébként is korlátozottak. Az említett 25—27 milliárdból az egyedi nagy beruházások folytatására és több új létesítmény megikezdésére kell összpontosítani. Nem lehet akármire kiadni ezeket a forintokat. Elsőséget nyilván azok az igények élveznek, amelyek olyan beruházásokat, vagy rekonstrukcióikat valósítanak meg melyek elősegítik, hogy emelkedjék a műszaki színvonal, s ezen keresztül az iparág vagy iparvállalat termelési színvonala. Ezek után kérdés lehet, miképpen kapnak beruházásaikra pénzösszeget a vállalatok, s hogyan rangsorolnak az igények között. A rendelkezésre álló — ez esetben az ipari beruházásokra szánt — összeg egy része fölött a kormány diszponál, mert vannak olyan sajátos beruházást területek, amelyek csak így oldhatók meg. például az energiabázis biztosítása. A többi pénzösszeg felett olyan meggondolások alapján döntenek, ho"y a gazdaságossági és a fizetési rrvérlegjavító hatás a perdöntő. Ha ilven beruházási igény van, akkor az állam ezt előnyben részesíti. Ezután következik a belföldi jövedelmezőség. Egy valami azonban mégis befolyásol: méghozzá a -.zűkös kapacitás ténye., amely egy-két esztendeig nem oldódhat fel, s a beruházási piacon még egyelőre nem alakul ki a kereslet és kínálat ideális aránya. Ilyen helyzetben kik jutnak majd hozzá a pénzhez? Feltétlenül azok. akik a lege'őnyösebb ajánlattal lépnek az igrévlök sorába. Akik a legtöbbet képes-- "'zetni a beruházási igényért. S aki többet fizet nnna •# ilószínű megéri, mert gyorsan visszatérül a befektetése Persze ez a verseny a beruházási lehetőségekért nem fejlődhet a „gyengék" eltaposásához, mert az állam minden esetben preferenciát alkalmazhat. Az nyilvánvaló, hogy az esélyek változóak, nem egyformák iparáganként, do még vállalatonként sem. A preferencia indokolt például a vidéki ipartelepítéseknél vagyis előnyben részesülhet az a beruházás, amely nárhumazos korrránvunk ipartelepítési szándékaival. Egv ilyen igénv megelőzheti a valamivel előnvösebb fővárosi beruházást is. Hasonlóan előnyben részesülhet egy iparág szintentartása. Az azonban igaz, hogy minden területen nem érvénvesülhet preferencia sem. hiszen ha úgy lenne, akkor már nem is lenne preferencia. >st „támadás előtti csend" uralkodik még a hitelelbírálásoknál, de az igények bejelentésénél ls. Uj kezdésekre csak akkar kerülhet sor, ha rendeződnek a már folyamatban levő beruházási viszonyok. Meglehet, hogy egy sor igényt nem is tudnak kielégíteni, s talán a most követett bevezetett elvek itt-ott finomításra szorulnak, de gondo'om nem kőbe vésték a mi gazdasági rendelkez'-seinket. Egy dolog természetesen állandó követelmény: minden forintot és téglát alapos meggondolások után szabad csak kölcsönkérni GAZDAGH ISTVÁN M Gazdasági kapcsolatok Finnországgal Olavi Salonen magyarországi tárgyalásairól oiavi Salonen finn ipar- és kedhettem meg a magyar mázzuk a szakembercserétSS&TtF? kís&etóben iparral- s megbeszéléseket ket is. Nagyon jó és szálevő ipari-kereskedelmi szak- folytathattam a kormány momra is elfogadható volt emberekkei együtt hétfőn több tagjával. A finn és ma- az a javaslata, hogy magas A ^Ferihe^yi20" Tepütótteen "ép hagyományos ba- szintű piackutató csoport láNagy Józsefné könnyűipari rátságát eddig főként a kul- togat el Finnországba és mi miniszter búcsúztatta. ott turális területen ápoltuk, megadjuk a lehetőségeket, tóraaSg^uda^ti na^küví most azonban kapcsolatain- hogy az importban érdekelt te is. kat gazdasági, kereskedelmi cégekkel találkozzanak. . _ . téren is fejleszteni kell. En- Hasznos kezdeményezés az Olavi Salonen az MTI részleteiről folytattam is- hogy a agyarok HeUinmunkatarsanak a kővetkező részleteiről tolytattam kibgn mű&zaki napokat nyilatkozatot adta: lárgyalasokat dr. Biro József szándékoznak tartani, a gép— Látogatásom nagyon jól miniszterrel is, akivel meg- ipari termékek ismertetésésikerült. Sokoldalúan ismer- állapodtunk, hogy szorgal- re. Kedd, 1968. február 20. MMMAAk £