Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

fatsünk takarékosan! farsang! ruhák Üj bojler A pápai Elekthermax Gyárban új villamos készü­lék, 10 literes villanymele­gítő sorozatgyártását kezdték meg. Az újdonságot hőfok­szabályozóval láttáik eL Az 1300 wattos bojler fél óra Blatt 60—80 fokra melegíti a vizet. A gyár egy másik új terméke, a ventillátoros kandalló nemcsak műszaki­lag, hanem forma tekinteté­ben is felveszi a versenyt a legjobb ilyen külföldi fűtő­testekkel. NDK-beli megren­delésre szalagra került a legújabb mintájú grillsütő is. amelyből a hazai kereske­delem megrendelésére is gyártanak. A helyesen megválasztott kályha is csak akkor gazda­ságos, ha helyesen fűtünk benne. A cél: a lehető leg­több meleget „kivonni" a tüzelőanyagból. Az egész na­pos fűtést igénylő helyisé­gekben az áramló levegővel melegítő kályha használata gazdaságos. Ilyenek a sok­klirtű fakályhák (Zephir), a Meidinger rendszerű köpe­nyes kályhák, valamint a fa-, szén- (koksz), vagy a vegyestüzelésű cserépkály­hák. Ha csak a nap bizo­nyos óráiban kell fűtenünk egy helyiséget, akkor elég­séges a sugárzó hővel me­legítő, a bélésnélküli, közön­séges vaskályha. Egyaknás szeneskályhában úgy fűtsünk, hogy a szénnel való feltöltés után felülről gyújtsuk be. A füstcsatorna hátsó, felső légelzárója le­gyen nyitva, amíg a szén lánggal ég. A kályhaajtón levő légszabályozót úgy kell beállítani, hogy a szén fe­hér. korommentes lánggal égjen. Kétaknás szeneskályhák­nál tartsuk be a következő fontos szabályt: begyújtás után csak akkor töltsük fel, amikor a parázs már felért az aknák közötti válaszfalig A fával fűtött kályhák gazdaságos felmelegítésének két „titka" van: a jól be­szabályozott levegőmennyiség és a kellő időben való le­zárás. A sok levegővel való gyors elégetés sok hőveszte­séggel jár. Ha a fa már csak izzik, azonnal zárjuk le a kályha ajtaját. A fával fű­tött cserépkályhába sohase tegyünk szenet, mert a csa­tornákat a szén szilárd égés­termékei hamar eltömítik. A vegyestüzelésű cserép­kályhák lejáratai függőleges tagozásúak. Itt arra ügyel­jünk, hogy a rárakáskor az izzó szenet toljuk hátra, s ne borítsuk el teljesen a friss, hideg szénnel. Koksztüzelésnél arra kell törekednünk, hogy minél ha­marabb felülről égessük a kokszot, mert különben a tűz fölött keletkező, a tüze­lés szempontjából értékes szénmonoxid haszontalanul távozik el a kéménvbe. B. I. sZépmüvészet a lakásban Jtr&Ci — Ez tetszik a legjobban! Igaz ugyan, hogy korunk embere nem tölt sok időt a lakásában — ennek a kis időnek egy részét is, sö­tétben, a televízió előtt üli végig — mégis él benne a törekvés, hogy környezetét széppé, harmonikussá és otthonossá tegye. Hogy bútorzatban mi a korszerű azt tudjuk: a cél­szerűség, a nyugodt sima formák, a kényelem, a könnyen tisztántartható fe­lületek. Egy lakás berende­zése azonban nemcsak hasz­nálati tárgyakból áll Az úgynevezett dekoracio (füg­göny, szőnyegek, vázák stb.) hivatott, arra, hogy a gyári bútorok egyhangúságát meg­bontsa, a lakók ízlését, ér­deklődését kifejezze, ottho­nukat egyénivé tegye. Ezek a tárgyak, amelyeknek te­hát nem a funkció elsőren­dű feladatuk, mindig szem­beötlően magukon viselték a kor divatjának bélyegét. A régi polgári otthonok sztereotip bútordarabja a vitrin n benne fölhalmozott tömérdek porcelán szobrocs­kával, nippel, csipketerítő­vel ma már nehezen kép­zelhető el modern lakás­ban. Az utóbbi időben egyre több helyen bukkannak fel a modern, sima vonalak ellenpontjaképpen — külföl­dön es itthon is — régi konyhai használati eszkö­zök. rézedények, a népi kézművesipar termékei, szőttesek és fafaragások, cserépedények. A mi nép­művészetünk praktikus, cél­szerű szemléletet és fan­táziadús ornamentikát ötvö­zött egybe. Ezek a tulaj­donságai alkalmassá teszik arra. hogy ma is szervesén beilleszthető legyen min­dennapi életünkbe. Mik lehetnek hát azok a népművészeti tárgyak, ame­lyek alkalmasak arra. hogy egyéni és érdekes színfolt­tal gazdagítsák szobáinkat? Lényegében kétfélék. Ugyanis meg kell különböz­tetnünk egymástól a népi ihletésű iparművészet szö­vetkezetek által, vagy akár gyárilag előállított szériáit és a valóban régi, hagyo­mányos népművészeti, há­ziipari termékeket. Az előb­biek sorába tartoznak a szőttesek, hímzések, asztal­terítő helyett' jól használ­ható magyaros motívumú szettek; szőnyegek, boros, likőrös készletek, fafaragá­sok, s a már csak diszként szolgáló tányérok, virágvá­zák. Ma mar egyre inkább ri tkaságszámba megy, ha valaki régi — még nem a kereskedelem, hanem saját használatra előállított — szőttesre, cserépedényre, vagy netán faragott, festett kelengyeládára. tükrösre akad. Ezek leginkább a néprajzi múzeumok tárlóit gazdagítják, élő bizonyíté­kául egy nép színes képze­letvilágának, formaszerete­tének. Persze sok ilyen ér­ték megy veszendőbe még ma is: faluhelyen már ka­catnak számít és a szemét­dombra kerül az a kicsor­bult szűrőtál vagy korsó, amely egy városi lakásnak még megbecsült dísze len­ne. A dekoráció mindig ak­kor a leghatásosabb, ha mértékkel alkalmazzák. A hogyan és miként fontos kérdés. Ha például az ét­kezőfülke falait cseréptú­nyérokkal díszítjük, indo­kolt a konyha ablakán a szádafüggöny. A sima. vilá­gos bútorokon jól hat az élénk színű szőttes, a pad­lóvázának is dekoratív az öblöshasú mézescsupor. Ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy ma­gáénak mondhat egy fes­tett ládát, vagy falitékát, azt praktikus célokra ls használhatja: bárszekrény­nek vagy ágynemű tárolá­sára kiválóan alkalmasak Egy lakás, hacsak nem szenvedélyes gyűjtő a tu­lajdonosa, ne legyen zsú­folt múzeum. Hagyni kell érvényre jutni az egyes tár­gyakat, és ehhez hely, ' rá­látás, levegősség kell, így juthat szóhoz egymás mel­lett régi és új, használati és dísztárgy, kiemelve egy­más előnyös tulajdonságait. A népművészet ilyenmódon való alkalmazása nem csu­pán divathóbort, hanem a pusztulástól való megőrzés, az értékek megbecsülésének egyik módja. K. K. A farsang, a vidám táncmulatságok, műsoros összejövetelek időszakában va­gyunk. Gondot okoz. hogyan tegyük di­vatossá a meglevő alkalmi ruhánkat. Egy kis találékonysággal a meglévő régiből is a divatnak megfelelő összeállításokat ké­szíthetünk. Ellentétben a tavalyi geomet­rikus felfogással, az idén a romantikus ízlés uralkodik az alkalmi ruhákon. Ezért a legdivatosabb anyagok a bársony, az arany-ezüst szálakkal átszőtt brokát, a csipke, a muszlin és mindezek gazdag hímzés- vagy gyöngydíszítéssel. Az első rajzunk egy angolosabb megoldást ajánl: fémszálas ruhából alakítható, ma­gas nyakú, öves blúzt. A szoknyája sötét­színű, velúr, vagy düsessz anyag Is lehet Hozzá megfelelő fémszálas harisnyát vi­selünk. A második rajzon a megunt bársony­kosztüm helyett kétrészes (mellény-szok­nya) ruhát mutatunk be. A fiús vonalú mellény és a franciás, csipkével fodrozott selyemblúz együttese fiatal lányok szá­mára igen előnyös. Legjobban megy hozzá a sötét harisnya. Bál-milyen színű anyagot divatossá és „alkalmivá" tesz a galléron és az eleje pántra varrt gyöngyözés. például a fehér tekla-gyöngy. A gyöngyöket sűrűn, a ruha színével megegyező vagy harmonizáló dü­sesszborítás szélére is varrhatjuk. Ha pe­clig elcg gyöngyünk van. akkor virág, vagy más mintát is varrhatunk ki belőle. A sötétszínű bársonyruhánk felfrissíté­sére. díszítésére használhatunk fehér or­tanzából. esetleg muszlinból készült zsa­bót és ujja-fodrot. A sima vonalú gyapjúszövet ruhát hl alkalmivá tehetjük, ha például álló nyak­pántját (át is alakíthatjuk ilyenné) és a mandzsettáját a ruha színével hamoni­záló, esetleg többszínű aranyszállal kevert hímzéssel díszítjük. Erhardt Magda falmezbálra készülve Mielőtt jelmezbeszerzési út­ra indulnánk, gondosan vizs­gáljuk át a ruhásszekrényt és a rongyoszsákot, mert er­re a célra sokféle használ­ható holmit rejtegetnek. A különböző színű haris­nyanadrágok például úgy­szólván minden jelmezhez szükségesek. • A fekete haris­nyanadrág fekete munkakö­pennyel kéményseprő, kis fekete szoknyával, pulóver­rel lepke, katicabogár, szarvasbogár, vagy más ötlet alapkelléke lehet. Egy ügyesen kiszabott fej­kötőt ugyancsak sokfélekép­pen használhatunk. Könnyen ráerősíthető a drótból ké­szült rovarcsáp, az összehaj­tott rajzlapból csipkézett ka­kastaréj, a kartonból vágott és a fejkötő szürke anyagá­val bevont nyuszifül és kis leleményességgel űrhajós-, vagy búvársapkává alakít­ható. A fejkötő arcot -körülfogó szélén öt, egycentis bevar­rást jelöltünk, a tarkó felőli szélén >pedig hármat. Ezt az oldalt varrjuk össze félkör ívben a 35 centis, lekerekí­tett darabbal. A fejkötő nyak körüli részébe szalagot fű­zünk és ezzel összehúzzuk. A hóember ruhája fehér vatelinból készül. A már le­írt főkötőhöz rövid, ingszerű ruhát varrunk, amelynek a derekát zsineggel megkötjük, az alját pedig a készítéskor kissé összeráncoljuk. Gomb­jai fekete vatelinból vannak, a fején piros, vagy kék kar­tonpapírból ragasztott lábos, sárgarépaorra pedig a maszk orr-részéhez ragasztott pa­pírtölcsér. Ha a jelmezhez parókára van szükség, azt úgy készít­jük el, hogy megfelelő hosz­szúra vágott gyapjúfonállal (lehet fejtett is) egy dinnye­héjsapka szélét körülcsomóz­zuk. A csomózás módja a rajzon felnagyítva látható. A paróka kopasz részére kerül a királyi korona, csillagjós­süvee. virágkoszorú stb. F. I Gárdonyi és Rózsahegyi Egri latogatasa alkalma­val Rózsahegyi Kálmán Gár­donyi Géza petróleummal világított szobájában ült. A nagy színész a sarokban észrevett egy kakasos pus­kát és felragyogott a szeme: — Hát mégis vadászol né­ha, Gézám? — Nem vadásztam soha­sem, és nem is fogok! — felelte Gárdonyi. Majd kis­vártatva hozzátette ... (Az anekdota befejezése mai ke­resztrejtvényünkben találha­tó). VÍZSZINTES: 1. Az anek­dota befejezése I. (Az első betű C, a sarokkocka V.) 12. ősi magyar isten. 13. Festő, Szentendrén dolgozott (1896 —1944, Goebel Jenő). 15. Prém 16. Női név. 18. Álarc. 20. Egyforma betűk. 21. Régi török méltóság volt. 22. A Szovjetunió megalapítója. 24. Szín a francia kártyában 26 Biztatás. 27. Bulgária legna­gyobb költője (1848-76. Hriszto). 28. Európai fővá­ros. 30. Duplán. 31. Igekötő 33. A. S. Z. 34. Ősi varos Mezopotániában. 36. Irány. 87. Község Békés megyében. 38. Brit protektorátus az. Arab-félszigeten. 39. Köz­ség a mosonmagyaróvári já­rásban. 42. Ausztria egyik tar­tományába való. 44. Vissza: ember, németül. 45. Gyakori magyar családnév. 47 A tan tal vegyjele. 48. Egyszerű gép. 49. A. Y. R. 51. Rang­jelzés. 52. Hatalmas indiai nehézipari vállalat. 53. Meg­határoz. 55. Az állattenyész­tő ember neve Mongóliában. 57. Romai 1050-es. 58. I. O. R. 59. Gyümölcsöt tartósító (a második kockába kettős betű írandó!). 60. Szeszesital. 01. Esel! 63. Ki jegyző. 65. Brazíliai szövetségi állam. 66 Az oroszlán latin neve. 68. Horgásztartozék. 70. Mo­hamedán könyv. FÜGGŐLEGES: 2. Bazalt­hegy Salgótarjántól EK-re. 3. Névelővel, állókép. 4. K 0. Z. 5. Nemesfém vegyjele. 6. Készpénz. 7. A Balaton jege teszi. 8. Fodor Zsig­mond. 9. Férfinév. 10. Szibé­riai folyó. "TI. Képző, a -ked párja. 12. Az anekdota be­fejezése II. (A sarokkocka és az utolsó kocka is E.) 14. Az anekdota befejezése III. (A zárt betű: V.) 17. Ovu­lum. 19. Mértani fogalom. 22. Textiláru. 23. Tiltás. 25. Alarm. 27. A vízszintes 65-ös fővárosa. 29. Gyümölcsko­csonya. 32. Nem fel. 35. Ma­tematikus, egyetemi tanár, a modern magyar valószínü­ségszámítási iskola megala­pítója (Alfréd). 38. Nyári mezőgazdasági munkás. 40. Színművész (Béla). 41. Meg­kettőzve: régi népszerű játék volt. '43. Vályú. 46 Ének­1 l 3 r­b r­w il — i u .4, , wr 1G #'7 1 ® 18 1 49 & XK 20 21 m 22 H 1 í» 24 f 25 1® 26 m tcK 1 «r I29 26 m tcK 30 | 1 31 32 ®i i»r 34 35 ® 36 1® 37 j , 38 1 39 40 41 ® 1® MTK .42 43 1 44 1 ®r 46 1 1® 4? Iwic 48 49 1® 50 gát 51 | WT 52 1 wf 57 53 II54 1 1 §r 56 1 1® 1 IraK wf 57 m 38 | | 39 1 !® 09 6. |62 ^ 04 1® HK 6b 67 wr 1 69 wlc 70 1 1 s 1 hang. 50. Folyó Bulgáriában. 52. Zsírkő. 54. Szó is van ilyen! 56. Hely rag. 57. Kő­műves, szlovákul. 59. Romá­niai város. 60. A függőleges 56-os párjával együtt. 62. ti­tokban figyel. 64. I. S. J. 65. P. O. V. 67. Amerikai mese­film címe. 69. Orel, egynemű betűi. 70. Dél-Vietnam dik­tátora. Szűcs Gyula BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., a függőleges 12. és n sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt kuzolt rejtvény megfejtése: Szegedi Nemzeti Színház. — A meg­fejtők közül sorsolás útján könyvutalványt kap a sze­gedi Móra Ferenc könyves­boltban (Kárász utca), ahol azért vásárolhat: Boncz Gé­za Somogyi Béla u„ Gedey Sándor Kossuth Lajos su­nút, Holik István Árpád tér, Mészáros Lászlóné Ró­zsa Ferenc sugárút. Román Erzsébet Oroszlán u„ dr. Romhányi Istvánné Pillich Kálmán u.. Szűcs Jánosné Rom u. Könyvet kap pos­tán: Gólya Júlia Nagytőke Rohonczy József Algyő. 8 DÉL /MáfíVáfcOKSZi* Vasárnap. 1068. február 18. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom