Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

Mtogy a jó gazía csinálja... M-i már jóformán minden úgy kezdődik: számoljunk :sak!... Ezrekkel, milliókkal Így ülnek össze a város és a kerületek tanácsai, ezzel fohászkodnak a munkának a gyárak vezetői. Kezükben a pénz, először járul hozzá a jog >s, hogy maguk határozzák meg tervük, költségvetésük kidolgozásának módszerét és tartalmát. Azelőtt tilalomfákat kerülgettek, utasítások, mutatók diktálták az ésszerű cselekvést — most a realitás sorompói szabnak határokat és a közérdek nyilai irányítják a töprengést. A nemrég lezajlott szegedi tanácsüléseken is mindenki tollal ceruzával dolgozott. Nézték, hasonlítgatták a tapacstagok a költségvetés summáit. Innen elvettek, s amoda írtak összegeket, ezt a tételt sokallták, amazt kevesellték. A tanácsok történetében ugyanis most érkezett el az Idő. a gazdaságirányítás új rendszerének keretében, hogy valóban a gazda felelős szerepében érezzék magukat. Fölülről már csak annyi a beleszólás, hogy megmondják, mire számíthat a város a nemzeti kasszából, hány lakást kell építeni az esedékes évben, s milyen arányokat kell tiszteletben tartani. A többi milliót a testület bölcsessógevel kell elosztani, okosan forgatni, szaporítani. Egységessé vált a fejlesztési alap; nem kell év végén kapkodón-könnyelműn költekezni, hogy el n° vesszenek összegek; előreláióbban lehet tervezni, gondolkozni. Szeged tanácsában is ilyen volt, s még Inkább ilyen lesz ezután a nekifohászkodás. Politikai indítékaiban ugyanaz marad a kollektív fejtörés: a lakosság szociális, egészségügyi. kulturális stb. szükségleteinek minél tökéletesebb kielégítése. S bár a hatáskörrel egyelőre nem nőtt az anyagi képesség, több leh t a reményünk a város pénzének szabadabb, jobb, ésszerűbb felhasználására. Vagyis több. sokkal több múlik rajtunk, szegedi polgárokon, ami gondjaink megoldását, kényelmünk fokozását, környezetünk esztétikusabbá tételét illeti. Oda koncentrálhatjuk pénzeinket, ahol legjobban szorít a cipő; szabadabban törekedhetünk az itt született városfejlesztési koncepciók megvalósítására; közvetlenebbül s még eredményesebben érezhetjük saját társadalmimunka-hozzájárulásunk hasznát; s talán még az Igyekezetünk is nagyobb lesz befizetési kötelezettségeink teljesítésére. Amit a lakosság kér, hamarabb elérhetjük. Hiszen már az idei költségvetésben is nagy számmal szerepelnek olyan téte'ek, amelyek az egy évvel ezelőtti tanácstagválasztó gyűléseken elhangzott kérésekre adnak valódi és hathatós feleletet. Van azonban ennek a dolognak erkölcsi odala is. S erre hadd említsek csak egyetlen példát. Az is számadás eredménye volt, hogy a legutóbbi városi tanácsülésen, ahol az idei tervet és költségvetést tárgyalták, nem egy hozzászólás így kezdődött: „Megtoldjuk társadalmi igyekezettel... Ásóval, lapáttal..Ezek a tettrekész felindulások is a realitás sorompói között születtek, nemcsak a 250 milliós költségvetés. A város 250 milliója sok-e vagy kevés — ezt már az dönti el, mivé válik a kezünkben. Mindenesetre majd 12 millióval hajazza az elmúlt évit Ahhoz természetesen kevés, hogy az összes gondra orvosság legyen. A legutóbbi négy év milliárdnyi pénze sem futotta mindenre. De elegendő ahhoz, hogy folytassuk a megkezdett, teljes városi érdekeket szolgáló fejlesztési programot a közművesítésben, a felújításban, s legalább a megszokott ütemben foltozzuk az itt-ott feslő, szakadozó öreg ruhát is. Hiszen nemcsak főcsatorna kell meg egészségügyi és iskolahálózat,. hanem még vízvezeték, közvilágítás meg belvízvédelem is. H

ány meg hány tételre szakad ez a szegedi 250 millió, sok lenne megszámolni. És mégis kitűnt: ez is, az is kevés... De ugyan ki zavarna meg bennünket abban, hogy okos gazdálkodással „megfialtassuk" a pénzünket? Vannak anyagi forrásaink, melyekből több ls csurranhat, mint amit a tervezés ígér. A pénzünk ugyan tényleg nem sokat szaporodott 1967-hez képest, de a lehetőségekből pénzt is tudnánk, s tudunk csinálni. Már az ésszerűen takarékos gazdálkodás is igér kamatokat, hát még ha mindenütt és mindenkiben tudatossá válna, hogy itt most már tenyleg gazdálkodni kell! El lehetne ezt a pénzt porciózni apróságokra, kis lokális panaszok orvoslására. De gondoljuk meg — anélkül, hogy ezeket lebecsülnénk: sok-sok helyre milliókat és tízmilliókat kell most is koncentrálni, hogy ne fizessünk később még dragábban ma sürgető nagy fontosságú dolgok előli kitérésért. Vagyis újra meg újra számolni és számolni kell.. Nemcsak egy-egy tanácsülésen, ahol milliókról szavaznak, hanem közben is. Ahogyan a jó gazda csinálja. Sz. SIMON ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? DÉL-MAGYARORSZÁG MAGYAR SZO Cl A L ! STA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58 év >'*••>"» 4* s-^ro Ara: í lóriul „CYOrsfi nykép 1967-ről ír M/bon Járunk előbb a hol késünk a* országos fejlődéstől7 A Központikai Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatósága elkészítette 1967 „gyorsfényképét". A múlt esztendőről készüli statisztikai füzetében megvallatta a számokat, összehasonlításokat tett az előző esztendővel, az ország és más megyék adataival, arról, hogy mit építettünk, mennyit dolgoztunk, kerestünk, vásároltunk, hogyan művelődtünk. A tanulságos számok rengetegéből értő emberek általános konzekvenciákat vontak le. Ezek az összehasonlítások és következtetések közvetlenül is érintik életünket, nem lesz hát haszontalan, ha visszanézünk kicsit a magunk mögött hagyott dolgos és eredményes esztendőre, s különösen életkörülményeink alakulására. Az országosnál gyorsabban Csongrád megye és Szeged megyei jogú város gazdasági fejlődése az utóbbi években gyorsabb volt az országos átlagnál. Erre az örömre azonban ráfelesel az a megállapítás, hogy a megyék közötti fejlődési ütem még most is meglehetősen aránytalan — egyebek között Csongrád megye hátrányára is. A tempósabban fejlődő megyéket éppen csak a kiskereskedelmi iparcikk-forgalomban, az orvosi ellátásban és a középiskolai tanulólétszám arányaiban érjük el vagy közelítjük meg. Beruházások dolgában a legfejlődőképesebb megyéhez képest Csongrád csak 58 százalékot képvisel. A lakosság életkörülményeinek javulási ütemében mégis az élcsoportba kerültünk. Négy százalékkal emelkedett a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete, tíz százalékkal magasabbak voltak a bankoknak a munkaviszonnyal kapcsolatos kifizetései, 2500 forint takarékbetét jutott a megye Különleges munka Két szorgalmai "úlóköt asszoi > munkája ez < 80 kg súlyú 36 négyzetméteres artista mentőháló. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat hálóüzemében készítette Bálint Ferencné és Zsemberi Lajosné. Különleges burkolással. bújtatással készítik, kézi munkával Elkészült munkájukra 286 órát fordítottak. egy lakosára, bár ugyanakkor 600 milliónál nagyobb adósságot csinált magának a lakosság az OTP-nél; jórészt építési hitel formájában. Nyolc százalékkal többet költöttünk öltözködésre, vegyesiparcikk számlánk pedig 16 százalékkal volt magasabb. És többet ettünk — 11 százalékkal. Gyarapszik a lélekszám Csongrád megye lakossága az év végén meghaladta a 440 ezret, Szegedé a 120 ezret, vagyis az együttes növekedés 3000 körül van. Csillapodott a belső vándorlás, a természetes szaporulat pedig valamelyest emelkedett. A népességnövekedésnek már 15 százaléka ered ebből. Hosszú évek óta 1967 volt az első olyan esztendő, amelyben a Szegeden kívüli terület népessége nem csökkent. Még csak a jövőre ígér valamit, hogy a múlt év végén tíz százalékkal több volt a terhesgondozásban * részesülő nők száma, mint 1966 utolján. A gyermekgondozási segély igénybevételét más esztendőkhöz még nem hasonlíthatjuk. önmagában is kifejező azonban az a szám, hogy az igényjogosult anyák fele . élt a kedvezménnyel, jórészt az alacsonyabb keresetűek közül. A lakás viszont... változatlanul kevés: 2400 épült. Ez majdnem egynegyedével több az 1966-os adatnál, de gyengébb az országos aránynál. Ezer lakosra 8 százalékkal kevesebb új lakás jut Csongrád megyében. S tovább változik az „optika", ha figyelembe vesszük, hogy az új otthonok egyharmada a tönkrementek pótlására szolgál. Hogy mégis valamivel kényelmesebben lakunk, az abból derül ki, hogy nálunk a megyében száz lakásra 310 ember jut, tizenhéttel kevesebb, mint országosan. A Statisztikai Igazgatóság Szeged lakáscllátottáságát a legkedvezőtlenebb kategóriába sorolja. Tovább sújtja a megyeszékhelyet, hogy az állami és szövetkezeti lakásépítés aránya az országos átlagnál 20 százalékkal kisebb. Kényelem, egészség A civilizáció áldásai rohamosan „terjednek". Magasabb fokú a közművesítés, az energiafelhasználás. A villanyhálózat 4. a vízhálózat 8 százalékkal bővült. A szegedi gázfogyasztók 16 százaléka már földgázt használ. Vízvezeték nélkül az új lakóházaknak már csak egynegyede épült, a gázzal felszerelt lakások száma viszont 30-caL Már 1600 lakást fűtenek gázzal. A víz- és csatornahálózat fejlesztése viszont meglehetősen lassú. A Csongrád megyei települések csatornahálózata a leggyengébb pont országosan, ami nemcsak avultságával függ össze, hanem azzal is, hogy az utolsó öt esztendő sem mutat 3 százaléknál nagyobb fejlesztést. Mindezek ellenére kitűnő az egészség, igen magas az orvosi ellátás színvonala. A daganatos megbetegedések száma viszont magasabb és igen szomorú a közúti balesetek statisztikája: számuk majdnem egyötöddel nőtt, a sérültek aránya pedig 16 százalékkal. Továbbra sem enyhült a rendelőintézetek zsúfoltsága, s avult a megyei kórházi hálózat. Magyar felszólalás a BT ben Pénteken, magyar idő szerint 22,30 órakor rendkívüli ülésre ült össze a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Dél-afrikai Köztársaság hatóságainak 33 dél-afrikai hazafi ellen lefolytatott törvénytelen bírósági eljárását, illetve az ellenük hozott ítéletet. Felszólalt Pakisztán, Szenegál, Dánia, Chile, Kanada, az Egyesült Államok, Magyarország, Guayana, Franciaország és a Szovjetunió képviselője. A tanács magyar tagja. Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZképviselője megállapította: Dél-Afrika sorozatosan sérti meg az ENSZ-határozatait, könyörtelen uralmat gyakorol az országban és Délnyugat-Afrikában, amelyet a világszervezet döntése ellenére tart hatalmában. A pretoriai tárgyalás önmagában is törvénytelen, mert Délnyugat-Afrika a közgyűlés határozatának megfelelően ENSZ-mandátumos terület, s az elítélt haIzafiak éppen a világszerveízet alapokmányában foglalt vív-elvek megvalósításáért tak hősi harcot A Magyar Népköztársaság minden olyan döntést támogat, amelyet a Biztonsági Tanács szükségesnek tart a Dél-Afrikában illegálisan elítélt délnyugat-afrikai hazafiak mielőbbi szabadonbocsátásának biztosítására" — mondotta a magyar küldött. vaunutp, 1968 február 18. II Szeged városi PB ülése Tegnap, szombaton feibővitett ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága a városi pártbizottság székházában. Perjési László elvtársnak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után Sípos Géza elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1968. február 8—10. üléséről; az időszerű nemzetközi kérdésekről, a gazdaságirányítási reform bevezetésének eddigi tapasztalatairól, a honvédelem helyzetéről szóló beszámolók és határozatok alapján. A részletes tájékoztatót a városi pártbizottság tudomásul vette. A kibővített ülés Perjési László zárszavával ért véget. Visszajön a hideg Napok óta „őrségváltásra" készülődött az időjárás, végül a január közepe óta tartó rendkívüli enyheséget megtörte a visszacsapó tél két egymás utáni hideghulláma. Az első északkeletről jött a hét közepén, de ez az előőrs-hullám még csak 700 —800 méter magas volt, 3 így a Kárpátok meg az Alpok magasabb vonulatain r.em bírt tömeggel áttörni Az északnyugatról nemrég indult második hideghullám már két-három ezer méter magasságig érő hideg légtömegeket görget Európa fölött, s szombaton elérte a Koppenhága—Berlin—Varsó —Kijev vonalat. A Kárpátmedencében a szombatra virradó éjszaka érkezett meg. s rohammal kisöpörte az itt megült párás, ködös, enyhe levegőt. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották hogy a légcserét k'sérö élénk szél óránkénti sebessége Nyíregyháza vidékén meghaladta a 60 kilométert Az ország más vidékeiről 30—45 kilométeres óránkénti sebességű széllökéseket jeleztek a megfigyelők. Az előrejelzés szerint a hideg beáramlása tovább •olvtatódik de erősebb lehűléstől még nem kell tartanunk. Iparfejlesztés állami támogatással Az Országos Tervhivatal elnöke és pénzügyminiszter rendelete értelmében a vidéki ipari foglalkoztatottság növelése érdekében iparfejlesztési alapból vissza nem térítendő állami hozzájárulást lehet nyújtani egyes települések ipari beruházásaihoz. A rendelkezés összesen 24 vidéki várost és községet érint. A támogatás céljára az idén összesen 100 millió forint áll a megyei tanácsok rendelkezésére. Egyebek között az iparilag elmaradott alföldi városban Csongrádon állami hozzájárulás segítségével három meglevő üzem termelését bővítik. A csongrádi Vegyesipari Szolgáltató Vállalatot például a budapesti Elektromechanikai Vállalat új részlegével egészítik ki. *