Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

Csak ráérőknek? Délutánonként sok embert látok a szaküzletek zárt tájai előtt mérgelődni. Megtalálták ugyan a kedvükre valót, pénzük is megvan — mégsem vihetik haza a ki­választott holmit. Naponta 4—5 óráig dolgoznak a hiva­talokban, üzemekben, s mire a boltokig érnek — lehú­zott redőnyöket találnak, A kirakatok incselkednek velük, de csak a későbben záró üzletek pultján válogathatnak. A többiből „kizárták", számukra a többi üzlet választéka nem is létezik. Ügy is mondhatjuk: nekik kevesebb szak­üzlet jut Szegeden. Hacsak szabadságot nem vesznék ki, vagy iiem „lógnak" a válogatás kedvéért, nem juthat­nak el a „kiváltságos" boltokba. A Lenin körúti vas- és edénybolt, a Mérey utcai üvegszaküzlet vagy a táblaüvegbolt lelakatol délután 4­kor. A háztartási boltok nagyrésze délután 5-kor siet zárni. Pedig az emberek munka után ilyenkor érnek rá vásárolni. Az Anna-kúti gázolaj töltőállomás fél hármas záróráján is bosszankodtak már jónéhányan. Vajon miért csak a Centrum Áruháznak éri meg este 7-ig nyitva tar­tani kapuit? Érdemes ehhez megjegyezni azt is, hogy pontosan a koránzáró üzletekben szélesebb a választék, a tovább nyitva álló boltok árukészlete gyorsabban ki­ürül, szűkösebb. Beszélgettem egy kereskedelmi szakemberrel Meg­tudtam, hogy a kereskedelmi vállalatok jóformán telje­sen önállóan dönthetnek a nyitás-zárás időpontjáról. Meg ztzt is, hogy ez a kérdés „nem ilyen egyszerű", több eladó kellene. Az eladók munkabeosztása is nagyon nehéz len­ne, mert a régi gyakorlatot sem könnyű átformálni — hangzott a vélemény. Gazdasági életünk január elseje óta új rend szerint működik: a gazdaságosság, a nyereség, a célszerűség hús­bavágóan dominál. A nagyobb forgalom nagyobb nyere­séget hoz. A bőséges kínálat, a választék, a kényelme­sebb vásárlási lehetőség — ami nagyon közeli testvére a nagyobb forgalomnak — a vevők és a kereskedelem kö­zös érdeke. Elektronikus agy sem kell a józan közgazda­sági megfontoláshoz: érdemes lenne megvizsgálni üzle­teink nyitva tartását Hátha megérné az az egy-két órács­ka ráadás! Matko István Gépkezelők jutalmazása Magyarországon 80 külőn­böző típusú NDK gyárt­mányú mezőgazdasági gé­pet használnak, a gazdasá­gokban több mint 50 000 az NDK-ban készült gépegy­ség dolgozik. Tavaly kilen­cedik alkalommal hirdették meg a versenyt a legjobb gépkezelő, dolgozók között. Az 1967. évi munka alap­ján pénteken 40 értékes ju­talomtárgyat és oklevelet nyújtottak át Ki söpör, hol és hogyan ? A tiszta Szeged még nem elég ragyogó Ne csak a szabadtéri játékok idején Az elmúlt évben köztisz­taság elleni vétségért négy alkalommal róttak ki bírsá­got Szeged kerületi taná­csai. A bírság összege 1150 forint volt — Nohát, ez nem sok. Tiszta város Szeged! — mondhatja, aki nem ismeri a valódi helyzetet Mert a valóság — ahogyan ez dr. Völgyesi Jánosnak, a KÖ­JÁL közegészségügyi fel­ügyelőjének tájékoztatásából kiderül — más. Kevés gép, kevés ember A város tisztántartásához a Városgazdálkodási Válla­lat 93 úttisztító munkással és összesen 15 szemétgyűjtő gépkocsival rendelkezik. Egy munkásra 10 ezer négyzet­méter terület jut, a gépek­ből pedig szinte mindig ja­vítani kell kettőt-hármat. Üttestmosókocsi öt van, és mindössze kettő az öntöző gépkocsik száma. Ezek az adatok, valamint a tapasztalatok is sejtetik az eredményt: Szeged nem mondható éppen ragyogó tisztának. Különösen nem ilyenkor, februárban. Ké­sőbb javul a helyzet, s a szabadtéri játékok kezdeté­re sikerül rendet teremteni, csakhogy ez nem marad ál­landói Füstbe ment milliárdok Napjainkban a dohányzás legáltalánosabb formája két­ségkívül a cigarettázás. 1967­ben a Föld országaiban kö­zel 3000 milliárd cigarettát gyártottak, ami — 3,3 mil­liárdos népességet tekintve — 910 darabos évi fejada­got jelent. A statisztikai adatok sze­rint mi 1965-ben 1870 db/fő, 1966-ban 2000 db/fő és 1967­ben 3043 db/fő fogyasztás­sal a világátlagot kétszere­sen is túlhaladtuk, s az or­szágok sorrendjében „előke­lő" helyet foglalunk el. 1967­ben cigarettatermelésünk meghaladta a 20 milliárd da­rabot, ami a világ termelé­sének mintegy 0,67 százalé­kát jelenti. Az utóbbi 30 évben jelen­tősen megnőtt nálunk is a dohányélvezet, a „nikotinéh­ség". Ez arra késztette a do­hányipart, hogy a 30 évvel előbbi 2 milliárdos termelé­si kapacitását megtízszerez­te. Ez aztán azt is eredmé­nyezte, hogy a kézműiparból napjainkban modern nagy­ipar lett. örvendetes ugyanakkor a füstszűrős cigaretták előre­törése — bár néha a Fecske messze a pult alá „repül' —, az irántuk való fokozott ér­deklődés. Gyártásuk nálunk is modern gépsorokon törté­nik, a filterrúdgyártást viszkóz és krepp-papír alap­anyagokra támaszkodva va­lósítottuk meg. Ezek szűrő­képessége — pl. a Fecske esetében — a nemzetközileg is elfogadott követelményt, 25—30 százalékos szűrés ni­kotinra és kátránytermékek­re nézve, elfogadhatóan ki­elégítik. Cigarettagyártásunk egyik legfőbb jellemzője, hogy a legeltérőbb ízlésű fogyasz­tók részére is biztosítja igé­nyük kielégítését. A hazai gyártmányú cigarettákat — kémiai tulajdonságaik alap­ján — 4 csoportra szoktuk osztani. O Az első csoportba tar­toznak azok, amelyek 100 százalékban a legfino­mabb keleti dohányokbői készülnek. Ezek a Luxus, Opera, Tihany, MD és Ve­lence. Az e csoportba tarto­zó cigaretták nikotintartal­ma 1 százalék körül van, cukor- és gyantatartalmuk nagy, fehérjetartalmuk ki­csi. Füstjük kémhatása sa­vas. O A második csoportba azok tartoznak, ame­lyek 100 százalékban magyar Virginia dohányból készül­nek. Ezek a Daru, Budapest, exportra az Alba Regia, Tu­lipán, Turist, Menta és a szintén kivitelre gyártott, füstszűrős F66 vagy a vele egyező minőségűi king size — királyi méret — 100 éves elnevezésű cigaretták. Ebbe a csoportba tartozók nikotin­tartalma 1—1,5 százalék. Cu­kortartalmuk nagy, gyanta­tartalmuk közepes, fehérje­tartalmuk kicsiny. Füstjük kémhatása savas. O A harmadik csoportba tartozók alacsonyabb osztályú keleti és jobb mi­Nikotinéhség nőségű hazai dohányokból készülnek. Ezek a Mátra, Terv, Symphónia, Harmónia és az exportra gyártott Caro. A csoport füstszűrős tagjai közé tartoznak; a legnépsze­rűbb füstszűrős, a Fecske, amelyből évente több mint 3 milliárdot gyárt az ipar. A Fecskével azonos összetételű az Express. Ide tartoznak to­vábbá az export célokra elő­állított Luna és Duna, vala­mint a pácolt, illatosított king size méretű Savaria. Ezek nikotintartalma 1,5— 1,7 százalék, cukor-, gyanta ­és fehérjetartalmuk közepes. Füstjük kémhatása savas, a Tervé és Symphoniáé sem­leges. O A negyedik csoport legfontosabb képvise­lője, a 10 milliárdos évi mennyiségben gyártott, ová­lis keresztmetszetű Kossuth. A csoport további tagjai: az Ezüst Kossuth, a filteres Lottó és a Munkás. Ezek erős, hazai termesztésű, nagy levelű dohányokból készül­nek. Nikotintartalmuk 2 százalék, cukor és gyartatal­muk kicsi, fehérjetartalmuk nagy. Füstjük kémhatása lú­gos. Az utóbbi 5 évben jelentő­sen javult cigarettáink mi­nősége, bár „nadrágos"-an (a végeken kihullott) való töltés még most is megfi­gyelhető. Ezt a dohányos a füst ízéről is észreve­szi. A lazán „nadrágos"-an töltött cigaretta magasabb hőmérsékleten ég el szívás közben, mint a megfelelően töltött, s ilyenkor olyan anyagok is keletkeznek, amelyek a füst összetételét kellemetlenül alakítják. Cigarettáink kereseti lis­tájának sorrendje a követ­kező: Kossuth, Munkás, Fecske, Symphónia, Terv és Savaria. Ezek fogynak a leg­nagyobb tételekben. Dohányiparunk termékei iránt külföldön is jelentős a kereslet, az elmúlt évben 250 millió darab cigarettát ex­portáltunk. Dr. Bátyai Jenő Vajon mi az oka ennek szél ahová akarja. Ugyanez a hullámzásnak? Egyszer a gyaktjrlat a parkokban, lehet, máskor nem? Van mit ahol a gyalogjárókról a fű­találgatni! be söprik a szemetet. Nem megoldás az ilyen munka, és . ,„ , r semmi nem menti a hibázó­Idopazarlas ^t A III. kerületi tanács vb megszüntette a szeméttáro­lást a téglagyári tavaknál. Ezután a Ságváritelepre, a nádas kubikgödrökhöz kell elszállítani a különféle hul­ladékokat. A távolság nagy, hosszú üresjáratot jelent a szemétgyűjtőkocsik vissza­útja, s nem lehet behozni ezt az elpocsékolt Időt Ugyanez a helyzet a közút­tisztítók esetében is. Azokat a KUKA-tartályokat ugyan­is, melybe az összegyűjtött szemetet töltik, körülbelül hat helyen tárolják a vá­rosban. Ez a szétszórtság, az, hogy néha kilométerekre kell eltolniuk a tartályokat, szintén sok időt visz el. Eny­nyivel kevesebbet fordítanak takarításra, ami nem kis­mértékben befolyásolja a tisztaságot. Mennyivel jobb lenne, ha minden kerületben kijelöl­nének egy-egy tárolóhelyet, ahol egyben lehetőséget te­remtenének a munkások tisztálkodására, étkerésére is. Azért is fontos lenne ez, mert a Városgazdálkodási Vállalat állandó létszámhi­ánnyal küzd, s a legminimá­lisabb szociális juttatások biztosítása nélkül nemigen akad vállalkozó erre a mun­kára. Az új lakótelepek építkezéseinél már előre gondolhatnának ezekre a tá­rolóhelyekre a tervezők. A jobb kéz nem tudja... Ha nem is a legideáli­sabb feltételek mellett, még­is takarítják a várost. Az viszont nagy hiba, hogy né­ha a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. < Az útmosógép megfürde­ti az utcákat, s a szemét a csatornákba jut. Egy ideig megy a dolog, aztán eldugul a csatorna. Szállítanak vala­mit egy vállalatnak, s ra­kodás közben tetemes sze­mét kerül a járdára. Néha egyszerűen otthagyják, más­kor leseprik — az úttestre. Onnan aztán odasodorja a Udvarok és lépcsőházak Az IKV-házak tisztántar­tásáról az IKV-nak kell gondoskodnia, illetve taka­rítórészlegének és a házfel­ügyelőknek. Sok mulasztás tapasztalható a házak belső tisztaságánál. A II. és a III. kerületben például egyálta­lán nincs házfelügyelő a KIK-házakban. Sok helyütt, pedig, ahol ugyan van, „má­sodállásként" vállalta el, s nem sokat törődik a lépcső­házakkal, udvarokkal. Gyak­ran csökkent munkaképes­ségű a házfelügyelő, s így nem csoda, hogy nem tudja elvégezni a takarítást. Ha már itt tartunk, mond­juk ki, téved, aki azt hiszi, hogy a város tisztaságáért csupán a Városgazdálkodási Vállalat és a házfelügyelők felelősek. Sok még nagyon a „neveletlen" ember, aki lép­ten-nyomon szemetel: mo­zikban, utcai bódék előtt, villamosmegállóknál, min­denütt. Söpörjenek „hiva­talból", s minél gondosab­ban tegyék, de nem árt né­ha körbepillantani saját portájukon azoknak, akik­nek ott is van mit söpörni. Halmai Zsuzsa A nfitanács levelei Ezekben a napokban tíz­ezer tanyai asszony portáján kopogtat a postás, hogy át­adja a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának levelét, amelyben a nőmozgalom ve­zető testülete tájékoztatja a tanyavilág asszonyait a szer­vezet sokrétű tevékenységé­ről. A levélhez kérdőívet is csatoltak, hogy az így nyert válaszokból jobban megis­merjék a tanyán élő nők, családok életét, körülménye­it, művelődési lehetőségeiket Az adatok összessége alap­ján a nőtanács tervet ké­szít majd. Operák — barlangban Az idén ritka zenei ese­ményre kerül sor az agg­teleki cseppkőbarlangban. Az egyik hatalmas szikla­üregben berendezett „hang­versenyteremben" a nyári hónapokban nagy zenekarok és országos nevű énekesek részvételével operaelőadá­sokat tartanak, a miskolci szimfonikus zenekar, a deb­receni MÁV szimfonikus ze­nekar, a Postás szimfonikus zenekar, a KISZ központi énekkar és az Operaház ma­gánénekesei közreműködésé­vel. Életképes iroda A szövetkezetek műszaki irodája több mint két évvel ezelőtt alakult, hogy a mű­szaki fejlesztésben új gyárt­mányok, beruházások ledol­gozásával széles körű szak­mai segítséget nyújtson Csongrád megye szövetkezeti iparának. Az iroda — füg­getlenül végzett munkájától — dotációból, a szövetkeze­tek rendszeres anyagi támo­gatásából élt Ez a módszer nem bizonyult sikeresnek, a műszaki iroda nem is érte el célját A szövetkezeti iparnak most viszont mindennél job­ban életkérdéssé vált a tar­tós szakmai fejlesztés. A fo­kozódó verseny újabb és újabb termékeket, az eddi­ginél fejlettebb árucikkeket követel. Jó néhány ktsz-ben viszont még ma sincsenek megfelelő tervezők, műszaki emberek, a külső szellemi kapacitásra tehát szintén szükség van. A Csongrád megyei KISZÖV ezért nem szüntette meg a műszaki iro­dát, inkább a valóságos igé­nyek szerint, az új gazda­sági mechanizmus rendszeré­hez szabta működését: ja­nuár elejétől a műszaki iro­da a szegedi Kazánjavító Ktsz önálló részlegeként dol­gozik. Saját nyereségéből fi­zeti szakembereit, tartja fenn magát; a tervezető intézetek­hez hasonlóan megrendelésre terveket, fejlesztési progra­mokat állít össze. A kilenctagú műszaki iro­da máris jelentős feladatok­kal foglalkozik. Hogy no fúlja ei a szól etékes A rendelésen múlott Lapunk január 20-i szá­mában, az Olvasóink írják rovatban közöltük Kiss Jó­zsef nyugdíjas levelét, amelyben szóvá tette, hogy a Moszkvai körúti kenyér­boltban reggel 8 óra után nem lehet kapni barna ke­nyeret. A cikkre Külüs Sán­dor, a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt: „Intézkedtünk, hogy a Moszkvai körúti áruda ve­zetője naponta több barna kenyeret rendeljen az eddi­ginél" Kifogásoltuk lapunk ja­nuár 9-i számában Elfújta a szél című cikkünkben, hogy a Népkert sor 10—12. számú házban akkor vasárnap töb­ben nem kaptak újságot A lapkihordó az újságot a zárt kapu elé tette, s a lapokat a szél elfújta. Cikkünkre vá­laszolt Török József, a Sze­gedi Postaigazgatóság he­lyettes vezetője. A többi kö­zött arról tájékoztat, hogy a szóban forgó háztömbnek egy házfelügyelője van, s már korábban is előfordult, hogy a hírlapkézbesítő va­sárnap reggel zárva találta a háztömb kapuit Ezt szóvá tette a házfelügyelőnek, aki­től azt a választ kapta, hogy vasárnap reggel nem kel fel 5 órakor, majd kinyitják a kaput a lakók. Nem jutott be a kézbesítő a 11-es és a 12-es számú házba. „Kétségtelen, hogy a 11. és 12. számú épületeknél a lapok leadásának módja ki­fogásolható. A hírlapkézbe­sítő eljárását azonban eny­híti, hogy a többj lap idő­beni kézbesítése miatt a ka­puk nyitására sokat nem várhatott. A hírlapkézbesí­tőt gondosabb munkára fi­gyelmeztettem és utasítot­tam: amennyiben a jövőben ls a kapukat zárva találja, a lapokat ne hagyja őrizet­lenül". Oyors Intézkedés Február 14-én megjelent „Kétszeres sértés" című cik­künkre Dunai Pálné, a Bú­torértékesítő Vállalat „Sze­ged" Lakberendezési Áru­házának vezetője válaszolt. „Megállapítottam, hogy a vevő panasza jogos. A Vas­Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat által forgalomba hozott „szoboszlói ülőkék" erősen festési hibásak és karcosak, teljes áron nem ér­tékesíthetők. A Vállalatot megkértem, hogy a sérült ülőkéket azonnal szállítsák el és két hibátlan darabot biztosítsanak cserére a pana­szos vevőnek. Mindkettőre ígéretet kaptam." Szombat, 1968. február IX DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom