Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

AzA-2 bűne Az Egészségügyi Mi­nisztériumban a követ­kezőkről tájékoztatták a Magyar Távirati Iro­da munkatársát: — A múlt év novem­berében Japánból és az Egyesült Államokból elindult influenza-jár­vány január végefelé hazánkat is elérte. A járvány — valószínűleg Olaszországból — Jugo­szlávián keresztül át ér­kezett hozzánk. Az első nagyobb számú megbe­tegedést január 18-án jelentették az egyik ju­goszláv—magyar határ­belépőhelyről, a Bara­nya megyei Udvar köz­ségből, ahol 54 beteg jelentkezett a körzeti orvosnál influenzás tü­netekkel. Másnap a Ju­goszlávia felé nagy for­galmat lebonyolító Be­remenden mutatkozott járvány, 190 megbete­gedéssel. Az influenza 20-án már Mohácsot is elérte, ahol egyetlen napoii 250 beteg keres­te fel orvosát. Pécsett 22-én tört ki a járvány, 2614 megbetegedést okozva. A múlt hét vé­géig tehát egyetlen hét alatt a megyében há­romezer megbetegedés fordult elő, Pécsről vi­szont 16 514 esetet je­leztek. A járvány miatt az. Egészségügyi Miniszté­rium az egész ország területére kiterjesztette a jelzőszolgálatot Uta­sította az egészségügyi hálózatot, készüljön fel a járványtól hem érin­tett helyeken is az inf­luenza jelentkezésére, a megbetegedések számá­nak fokozódására. A minisztérium még jóval a várható influenza-ve­szély előtt intézkedett a rendelkezésre álló oltó­anyag időben történő felhasználásáról. A külföldön folytatott vizsgálatok alapján va­lószínű, hogy nálunk is a már korábbi években jelentkezett A—2. vírus okozza a megbetege­dést, amely teljesen tí­pusos lefolyású. Magas, 39—40 fokos lázzal, el­esettséggel, végtagfáj­dalmakkal, esetJeg has­menéssel kezdődik és rendszerint néhány nap alatt gyógyul. Zseniális megoldás Kinek? Mikor? A jubileumi jutalom Mennyivel jobb lett volna, ha az illetékes névadók azt a mondatot valasztják a most bemutatott, új cseh­szlovák film címéül, amit a film „hőse" annyi igazság­gal mond magáról: „A B. könyvelés Othellója". Ebben a mondatban ugyanis min­den benne van, amit Jiri Weiss alkotásáról tudni kell: jelzi, hogy ki is a filmvász­non végigdöcögő-guruió em­berke — természetesen egy íróasztal mögött vegetáló kishivatalnok —, s azt is tu­datja, hogy milyen kaland­ba keveredik a történet so­rán — a sötét tekintetű mór kései utódja lesz belő­le. Sajnos, nem az idézett mondat áll a Weiss-film pla­kátjain, s így a nézfi, aki csupán a címekből szokta megítélni, hogy érdemes-e jegyet váltani valami újdon­sághoz, aligha buzdul fel a „Zseniális megoldás" szöve­get olvasván. Bánhatja! A régi ismerős, Rudolf Hru­sinsky főszereplésével ké­szült csehszlovák újdonság nemcsak megnézésre, de megvitatásra is érdemes. Megnézését Weiss remekbe készült képsorai indokolják, amelyek szinte mikroszkóp — egy torz leneséjű mik­roszkóp — alatt mutatják be a B. könyvelés Othellójának féltékenységi tragikomédiá­ját; a vitát pedig az vált­hatja kl, hogy miként is bi­zonytalanodik, sekélyesedik el végéhez közeledve a re­mekül intonált történet. Aki szereti a csehszlovák új hul­lám mozgékony kamerával készült, groteszkbe játsszó alkotásait, bizonyára érdem­ben hozzá tud majd szól­ni ehhez a vitához. A. L. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének a munkaviszonyról szóló ren­delkezése nyomán sokan ér­deklődnek az iránt, hogy a könnyítéseket figyelembe vé­ve kik és mikor kaphatnak jubileumi jutalmat. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban utalnak arra, h-ogy a mun­kaviszonyban eltöltött idó — függetlenül a megszakí­tások tartamától — most már egybe számítható. — Bizonyos kötöttségekkel ugyancsak lehetővé tették, hogy a jubileumi jutalmak­nál figyelembe vegyék a ré­gebben munkaviszonyban eltöltött időt. Továbbra is érvényes, hogy akiknek 1965. január 1-én legalább 15 évi folya­matos munkaviszonyuk volt, legkorábban 1968-ban kap­hatnak jubileumi jutalmat. Akiknek a folyamatos mun­kaviszonya az említett idő­pontban ennél kevesebb volt, de a 10 évet elérte, az legkorábban 1969-ben, aki­nek 1965. január 1-én a tíz folyamatos éve sem volt meg, annak legkorábban 1970-ben jár jubileumi ju­talom. A folyamatos és nem fo­lyamatos munkaviszonynak együttvéve természetesen minden esetben el kell ér­nie a 25, a 40, vagy az 50 évet; jutalom ezeken a ju­bileumokon jár. Az idén te­hát az igényelheti a pénzt, akinek 1965. január 1-én leg­alább 15 évi folyamatos munkaviszonya volt, össze­sen pedig 25, 40 vagy 50 éves munkaviszonnyal ren­delkezik. Az E 5-ösön a „világ" Mozgalmas élet a szeged—röszkei határátkelőhelyen Demográfiai szabadegyetem A TIT nemrégiben meg­alakult Népességtudományi Csoportja Szegeden — elő­ször az országban — szabad­egyetemet indát. A májusig tartó előadások átfogó képet kívánnak nyújtani a demog­ráfia tudományáról, s leg­fontosabb közérdekű ered­ményeiről. A szabadegyetem február 7.-én kezdődő elő­adássorozatát dr. Horváth Róbert tanszékvezető egyete­mi tanár nyitja meg, s első előadását A népességtudo­mányi kutatások problémái címmel dr. Vukovich György, a Központi Statisztikai Hi­vatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató­helyettese tartja. NépfrontválaszSások Január végéig a községeknek mintegy kétharmadá­ban, körülbelül kétezer helyen választották újjá a nép­frontbizottságokat. Heves megye volt a legfrissebb: itt már mindenütt megtartották a falusi választási gyűlése­ket — tájékoztatták a Hazafias Népfront Országos Taná­csánál az MTI munkatársát. A január közepe óta eltelt időszak előzetes mérlegé­nek tanúsága szerint már eddig is százezrek vettek részt a mozgalom négyéves számvetésén és segítették szavaza­taikkal, valamint felszólalásaikkal a helyi irányító tes­tületek megújítását, valamint a soronkövetkező felada­tok programjának kialakítását. A nemzetközi főútvonal, az E 5-ös út — amelyen át a balkáni, a közép- és nyugat­európai közúti forgalom bo­nyolódik — magyarországi vonala délen Szeged—Rósz­kénél ér véget. Itt a határ és az átkelőhely; itt találhatjuk a határőrség szegedi közúti forgalomellenőrzési pontját. Ide tartozik a kilométerekkel odébb levő röszkei vasútál­lomás is. Emberek milliói Sűrűn nyílik a közúti ha­társorompó. A betonút az átkelőhelyen kiszélesül, két kitérőre ágazik. Rajtuk, ezen a viszonylag kis területen — ha egy évet nézünk — át­halad a Föld szinte minden állama polgárainak, nemzeti­ségének képviselője. Sűrítve itt jár a „világ". Az átkelőhely színes, moz­galmas életébe Papp Gábor alezredes, a forgalomellenőr­zési pont parancsnoka és Földvári László őrnagy, pa­rancsnokhelyettes „vezet be". Tavaly itt közel 2 mülió 500 ezer ember lépte át a határt. Gépjármű — ide számítva a kamionokat is — mintegy 400 ezer haladt át Tavaly a Föld országai közül 87-ből érkeztek az átkelőhelyre. So­kan jönnek jugoszláv állam­polgárok, és kivétel nélkül mindennap érkeznek Szabad­káról, Szeged testvérvárosá­ból. Tavaly a forgalomellenór­zési pont tevékenységében a bővülő vízi forgalom is je­lentkezett. Algyőről ugyanis a Tiszán Jugoszlávián át érik el olajat vivő tankhajó­ink a Dunát, s rajta jutnak a finomítóba. A határörök, a vámhiva­tali dolgozók munkája ne­héz, s tiszteletet ébresztő, fe­lelősségteljes a szolgálatuk. Különösen nyáron percnyi megállásuk nincs, állandóan talpon vannak. Ilyenkor, bár­hogy igyekeznek is, megtör­ténik, hogy várakozni kell. Jellemző viszont, hogy az úti okmányok kezelése, a vám­vizsgálat — a körülmények­hez képest — gyors, udvari­as. (Pedig a létszámuk alig több, mint a néhány évvel ezelőtti, amikor korántsem volt ilyen nagy a forgalom.) Az elrejtett lány A pontosság is rendkívül lényeges, s itt — egyebek kö­zött — azt jelenti, hogy gyor­san és jól kezeljék az úti okmányokat, észrevegyék a szabálytalanságot, vagy ép­pen a bűnös szándékot. Álta­lában tisztességes körülmé­nyek között érkeznek a be­lépők és a kilépők, de akad­nak olyan külföldi állampol­gárok, akik ember- és áru­csempészéssel próbálkoznak. Nemrégi esetek. A Német Szövetségi Köztársaságból nagy Ford autóval futott be X„ hogy Jugoszláviába men­jen. Udvariasan kérték az Közérdekű javaslatok „Felesleges" föld Tóth Miklós (Csantavéri utca 14.) levelében azt teszi szóvá hogy az Alsóvárosi feketeföldek 167. szám alatt, a Tanárképző Főiskola Me­zőgazdasági Tanszéke előtt „ott felejtették a gáz beve­zetése után a felesleges föl­det a gyalogjárdáin". Leg­alább 100 méter hosszan, több mint 10 köbméter föld szorítja le a járókelőket a gyalogjárdáról. Kérdezi ol­vasónk: „Vajon kinek lenne kötelessége, a kimaradt föl­det elhordatni, a gyalogjár­dát szabaddá tenni?" Teimel György, Odessza lakónegyedi, (16-os épület) olvasónk lakótársai több problémájával foglalkozik. Kérdezi levélírónk:,, Mikor kap a lakótelep bal és jobb oldali része nyilvános tele­fonállomást? Van ugyan a 19-es épületben egy telefon a lépcsőházban, de kapuzá­rástól nyitásig, este 11-től reggel 5 áráig nem használ­ható". A GELKA modern tv­szerviz fiókot nyitott a lakó­telep üzletsorában, s mint olvasóink írja, minden igényt ki is elégít. „Ügy javítanak viszont tv-készüléket az üz­letben, ha a tulajdonos a vállára veszi készülékét, azaz beviszi a szervizbe. A lakótelep mindkét oldalát te­kintve, a szerelőnek körül­belül 500 méteres körön be­lül kellene mozognia, hogy az összes épületet érintse. Miért nem jöhet legalább az Szemetes környék K. I.-né Korda sori olva­sónk szerkesztőségünknek küldött levelében arról tá­jékoztatott, hogy nemrégi­ben az Üttörő tér környé­kén járt. Hogy útját megrö­vidítse, a móravárosi temp­lom kertjén ment keresztül. Mint írja: „Leírhatatlan, hogy milyen sok itt a sze­mét, amelyben rossz vödör, lavór is tarkállik. Mindez el­képesztő látványt nyújt, netán szemétgyűjtő helynek nevezte ki valaki a város e forgalmas helyét? Mi lesz itt, ha felmelegszik az idő? Gondolom, az illetékesek addig intézkednek e kör­nyék rendbetételére." odesszai negyedben házhoz a szerelő?" Harmadik megjegyzésként a postaládával kapcsolatos panaszt tesz szóvá olvasónk: „Az ÁBC-áruház oldalán kö­rülbelül egy éve postalá­dánk is van, de azt csak azok használják, akiknek mindegy, hogy levelük ne­tán 4—5 napos késéssel ér­kezik meg a címzetthez. Ja­nuár 13-án ugyanis arra fi­gyeltem fel reggel fél 9-kor, hogy a postaládán a cserél­hető lemezen a következő szöveget hagyták: „Ürítés kedden 14—16 óra között". Vajon miért nem lehet a ládát naponta két alkalom­mal üríteni?" Az odesszatelepi lakóknak az is sérelmük, hogy aki szombaton vásárlás közben valamit elfelejt venni, va­sárnap be kell fáradnia a legközelebbi élelmiszerüz­letbe, amely akkor is nyit­va van bizonyos ideig. „Pél­dául két deka élesztőért megtenni ekkora utat — írja olvasónk —, holott ren­delkezésünkre állhatna a minden igényt kielégítő ÁBC-áruház! Csak helyesel­ni tudnánk, ha ez az üzlet is nyitva tartana vasárnap reg­gel 6-tól délelőtt 10-ig. Nem kellene a teljes létszámot foglalkoztatni. Korábban ez az üzlet is nyitva tartott va­sárnap, de ezt megszüntet­tek." Seres Éva, Du­gonics utca 26. szám alatti olva­sónk a következő szövegű levelet küldte szerkesztő­ségünknek: „Janu­ár 20-án, szomba­ton jutott eszem­be, hogy előtte való nap nem rendeltem fűtés­hez gázolajat az UNIVERSAL Ktsz-től. Ezért ki­csit drukkolva Igy is lehet hívtam fel telefo­non a vállalat szolgáltató részle­gét, hogy gázola­jat rendeljek. A vonal másik vé­gén udvarias fér­fihang közölte, hogy legalább egy nappal elóbb kel­lett volna beje­lentenem a meg­rendelést, mert a szállítók már kint vannak. Közölte, hogy azért meg­próbál segíteni rajtam. Nem uta­sított el zord, hi­vatalos hangon. Felírta címemet, s a megrendelt gáz­olaj mennyiségét? S mi történt? Egy órával utána ké­résem gyors telje­sítéséért mondhat­tam köszönetet az UNIVERSAL Ktsz dolgozójá­nak". Ötszáz forint nagy pénz özv. Kiss Istvánné, Oszt­rovszki utca 4. szám alatti olvasónk írja: „Január 17­én a Kárász utcai lakberen­dezési szaküzletben vásárol­tam egy lengyel gyártmányú rádiót. Ahogy a pulton pa­kolásztam, ott felejtettem a pénztárcám és csak jóval később, a munkahelyemen vettem észre, hogy valahol elhagytam. Egy munkatár­sam javasolta, menjek visz­zsa a lakberendezési szak­üzletbe, hátha ott hagytam el. Előérzete nem csalt, va­lóban otthagytam a pénztár­cám, amelyet egy fiatalem­ber, aki kiszolgált, készsé­gesen visszaadott. Pénztár­cámban ötszáz forint volt. Ezúttal is köszönöm a fia­tal kereskedő figyelmessé­gét." Talajvíz a pincében ökrös Mátyás, Szatymazi utca 9. szám alatti olva­sónk panaszkodik, hogy háza pincéjében 10 centiméter magas a víz. „De ha csapadékot kapunk, 20—25 centimé­terre is felszökik a víz magassága — írja. A víz azóta tör fel, amióta a Szatymazi utcában töltötték az utat. Az árokból ugyanis a csapadék nem tud lefolyni. Ha az ár kokban utat csinálnának a víznek, akkor megszabadulnánk a beszivárgástól. Hasonló a panaszuk más Szatymazi ut­cai háztulajdonosnak ls". NSZK állampolgár papírjait. Rendben volt. Mégsem in­díthatta a motort, mert... — .,. a nagy autó hátsó ülése alatt — az ülésből ki­véve a rugókat — egy 19 éves lány lapult, akit X. az NDK-ból szöktetett meg, s Itt akarta átcsúsztatni hatá­runkon — meséli Papp Gá­bor. Megérkezett Y. török út­levéllel. Szerbül, németül, an­golul is beszélnek az átkeló­nonton, de törökül nem. Y. meg se mukkant, kézzel-láb­bal egyre azt magyarázta, csak törökül tud. Mivel ere­detileg sem stimmelt minden Y. és útlevele körül, Szeged­ről gyorsan kértek egy török tolmácsot. Tisztázódott min­den. A „török" nem volt tö­rök, hanem jugoszláv állam­polgár, aki lopta az útlevelet, s azzal akart körútra indul­ni. Stoppolt a mikrobusz. Az üti okmányokat rendben ta­lálták, a böröndök tartalma is „belefért" a vámmentes­ségbe. De a mikróbusz dup­la aljából a határőrök, vám­örök „bűvölésére" előkerült 79 üveg tiszta szesz. — Az ember- és árucsem­pészés összes változatát, trükkjeit ismerik a határ­őrök, vámőrök. A hivatásuk­hoz tartozik ez is. Elég egy parányi apróság, jel és nyo­mon vagyunk, — közli Papp Gábor és Földvári László, majd hangsúlyozzák: — Az olykor előforduló bű­nös visszaélések azonban nem jelentik azt, hogy az ér­kezőket gyanúsan kezelik, vagy bizalmatlanok velük szemben. — A magyar turistákról milyen tapasztalataik van­nak? — A magyar állampolgárok közül — felelik — egyre töb­ben utaznak kishatárforgalmi útlevéllel is. A szabályokat, előírásokat megtartják, el­enyésző számmal kísérlik csak meg a vámhivatali elő­írások megszegését. Amin változtatni kell! Nézem a határátkelőhely régen emelt hivatali épüle­tét Az ugrásszerűen megna­gyobbodott forgalomhoz mér­ten helyiségei — a váró- és a tárgyalóterem stb., amit ugyan szépen rendben tarta­nak —, már nem szolgálhat­ják jól a célt. Az illetékesek is tudják ezt. Az elsó lehe­tőségnél változtassanak rajta! Ami máris megoldható: szük­séges, hogy a földművesszö­vetkezet boltja reggeltől leg­alább este 10-ig tartson nyit­va, ne csak kora délutánig. Tűrhetetlen, hogy akik a jugoszláv határig busszal ér­keztek, s átjőve a magyar határon ugyancsak busszal akarnak tovább menni Sze­gedre, a megállónál a szabad ég alatt kénytelenek várakoz­ni. A szegedi járási tanács­nak. az AKÖV-nek és az Ide­genforgalmi Hivatalnak gondoskodniok kell váróhe­lyiségről. Morvay Sándor Péntek, 1968. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom