Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-02 / 27. szám
AzA-2 bűne Az Egészségügyi Minisztériumban a következőkről tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát: — A múlt év novemberében Japánból és az Egyesült Államokból elindult influenza-járvány január végefelé hazánkat is elérte. A járvány — valószínűleg Olaszországból — Jugoszlávián keresztül át érkezett hozzánk. Az első nagyobb számú megbetegedést január 18-án jelentették az egyik jugoszláv—magyar határbelépőhelyről, a Baranya megyei Udvar községből, ahol 54 beteg jelentkezett a körzeti orvosnál influenzás tünetekkel. Másnap a Jugoszlávia felé nagy forgalmat lebonyolító Beremenden mutatkozott járvány, 190 megbetegedéssel. Az influenza 20-án már Mohácsot is elérte, ahol egyetlen napoii 250 beteg kereste fel orvosát. Pécsett 22-én tört ki a járvány, 2614 megbetegedést okozva. A múlt hét végéig tehát egyetlen hét alatt a megyében háromezer megbetegedés fordult elő, Pécsről viszont 16 514 esetet jeleztek. A járvány miatt az. Egészségügyi Minisztérium az egész ország területére kiterjesztette a jelzőszolgálatot Utasította az egészségügyi hálózatot, készüljön fel a járványtól hem érintett helyeken is az influenza jelentkezésére, a megbetegedések számának fokozódására. A minisztérium még jóval a várható influenza-veszély előtt intézkedett a rendelkezésre álló oltóanyag időben történő felhasználásáról. A külföldön folytatott vizsgálatok alapján valószínű, hogy nálunk is a már korábbi években jelentkezett A—2. vírus okozza a megbetegedést, amely teljesen típusos lefolyású. Magas, 39—40 fokos lázzal, elesettséggel, végtagfájdalmakkal, esetJeg hasmenéssel kezdődik és rendszerint néhány nap alatt gyógyul. Zseniális megoldás Kinek? Mikor? A jubileumi jutalom Mennyivel jobb lett volna, ha az illetékes névadók azt a mondatot valasztják a most bemutatott, új csehszlovák film címéül, amit a film „hőse" annyi igazsággal mond magáról: „A B. könyvelés Othellója". Ebben a mondatban ugyanis minden benne van, amit Jiri Weiss alkotásáról tudni kell: jelzi, hogy ki is a filmvásznon végigdöcögő-guruió emberke — természetesen egy íróasztal mögött vegetáló kishivatalnok —, s azt is tudatja, hogy milyen kalandba keveredik a történet során — a sötét tekintetű mór kései utódja lesz belőle. Sajnos, nem az idézett mondat áll a Weiss-film plakátjain, s így a nézfi, aki csupán a címekből szokta megítélni, hogy érdemes-e jegyet váltani valami újdonsághoz, aligha buzdul fel a „Zseniális megoldás" szöveget olvasván. Bánhatja! A régi ismerős, Rudolf Hrusinsky főszereplésével készült csehszlovák újdonság nemcsak megnézésre, de megvitatásra is érdemes. Megnézését Weiss remekbe készült képsorai indokolják, amelyek szinte mikroszkóp — egy torz leneséjű mikroszkóp — alatt mutatják be a B. könyvelés Othellójának féltékenységi tragikomédiáját; a vitát pedig az válthatja kl, hogy miként is bizonytalanodik, sekélyesedik el végéhez közeledve a remekül intonált történet. Aki szereti a csehszlovák új hullám mozgékony kamerával készült, groteszkbe játsszó alkotásait, bizonyára érdemben hozzá tud majd szólni ehhez a vitához. A. L. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének a munkaviszonyról szóló rendelkezése nyomán sokan érdeklődnek az iránt, hogy a könnyítéseket figyelembe véve kik és mikor kaphatnak jubileumi jutalmat. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban utalnak arra, h-ogy a munkaviszonyban eltöltött idó — függetlenül a megszakítások tartamától — most már egybe számítható. — Bizonyos kötöttségekkel ugyancsak lehetővé tették, hogy a jubileumi jutalmaknál figyelembe vegyék a régebben munkaviszonyban eltöltött időt. Továbbra is érvényes, hogy akiknek 1965. január 1-én legalább 15 évi folyamatos munkaviszonyuk volt, legkorábban 1968-ban kaphatnak jubileumi jutalmat. Akiknek a folyamatos munkaviszonya az említett időpontban ennél kevesebb volt, de a 10 évet elérte, az legkorábban 1969-ben, akinek 1965. január 1-én a tíz folyamatos éve sem volt meg, annak legkorábban 1970-ben jár jubileumi jutalom. A folyamatos és nem folyamatos munkaviszonynak együttvéve természetesen minden esetben el kell érnie a 25, a 40, vagy az 50 évet; jutalom ezeken a jubileumokon jár. Az idén tehát az igényelheti a pénzt, akinek 1965. január 1-én legalább 15 évi folyamatos munkaviszonya volt, összesen pedig 25, 40 vagy 50 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Az E 5-ösön a „világ" Mozgalmas élet a szeged—röszkei határátkelőhelyen Demográfiai szabadegyetem A TIT nemrégiben megalakult Népességtudományi Csoportja Szegeden — először az országban — szabadegyetemet indát. A májusig tartó előadások átfogó képet kívánnak nyújtani a demográfia tudományáról, s legfontosabb közérdekű eredményeiről. A szabadegyetem február 7.-én kezdődő előadássorozatát dr. Horváth Róbert tanszékvezető egyetemi tanár nyitja meg, s első előadását A népességtudományi kutatások problémái címmel dr. Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese tartja. NépfrontválaszSások Január végéig a községeknek mintegy kétharmadában, körülbelül kétezer helyen választották újjá a népfrontbizottságokat. Heves megye volt a legfrissebb: itt már mindenütt megtartották a falusi választási gyűléseket — tájékoztatták a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az MTI munkatársát. A január közepe óta eltelt időszak előzetes mérlegének tanúsága szerint már eddig is százezrek vettek részt a mozgalom négyéves számvetésén és segítették szavazataikkal, valamint felszólalásaikkal a helyi irányító testületek megújítását, valamint a soronkövetkező feladatok programjának kialakítását. A nemzetközi főútvonal, az E 5-ös út — amelyen át a balkáni, a közép- és nyugateurópai közúti forgalom bonyolódik — magyarországi vonala délen Szeged—Rószkénél ér véget. Itt a határ és az átkelőhely; itt találhatjuk a határőrség szegedi közúti forgalomellenőrzési pontját. Ide tartozik a kilométerekkel odébb levő röszkei vasútállomás is. Emberek milliói Sűrűn nyílik a közúti határsorompó. A betonút az átkelőhelyen kiszélesül, két kitérőre ágazik. Rajtuk, ezen a viszonylag kis területen — ha egy évet nézünk — áthalad a Föld szinte minden állama polgárainak, nemzetiségének képviselője. Sűrítve itt jár a „világ". Az átkelőhely színes, mozgalmas életébe Papp Gábor alezredes, a forgalomellenőrzési pont parancsnoka és Földvári László őrnagy, parancsnokhelyettes „vezet be". Tavaly itt közel 2 mülió 500 ezer ember lépte át a határt. Gépjármű — ide számítva a kamionokat is — mintegy 400 ezer haladt át Tavaly a Föld országai közül 87-ből érkeztek az átkelőhelyre. Sokan jönnek jugoszláv állampolgárok, és kivétel nélkül mindennap érkeznek Szabadkáról, Szeged testvérvárosából. Tavaly a forgalomellenórzési pont tevékenységében a bővülő vízi forgalom is jelentkezett. Algyőről ugyanis a Tiszán Jugoszlávián át érik el olajat vivő tankhajóink a Dunát, s rajta jutnak a finomítóba. A határörök, a vámhivatali dolgozók munkája nehéz, s tiszteletet ébresztő, felelősségteljes a szolgálatuk. Különösen nyáron percnyi megállásuk nincs, állandóan talpon vannak. Ilyenkor, bárhogy igyekeznek is, megtörténik, hogy várakozni kell. Jellemző viszont, hogy az úti okmányok kezelése, a vámvizsgálat — a körülményekhez képest — gyors, udvarias. (Pedig a létszámuk alig több, mint a néhány évvel ezelőtti, amikor korántsem volt ilyen nagy a forgalom.) Az elrejtett lány A pontosság is rendkívül lényeges, s itt — egyebek között — azt jelenti, hogy gyorsan és jól kezeljék az úti okmányokat, észrevegyék a szabálytalanságot, vagy éppen a bűnös szándékot. Általában tisztességes körülmények között érkeznek a belépők és a kilépők, de akadnak olyan külföldi állampolgárok, akik ember- és árucsempészéssel próbálkoznak. Nemrégi esetek. A Német Szövetségi Köztársaságból nagy Ford autóval futott be X„ hogy Jugoszláviába menjen. Udvariasan kérték az Közérdekű javaslatok „Felesleges" föld Tóth Miklós (Csantavéri utca 14.) levelében azt teszi szóvá hogy az Alsóvárosi feketeföldek 167. szám alatt, a Tanárképző Főiskola Mezőgazdasági Tanszéke előtt „ott felejtették a gáz bevezetése után a felesleges földet a gyalogjárdáin". Legalább 100 méter hosszan, több mint 10 köbméter föld szorítja le a járókelőket a gyalogjárdáról. Kérdezi olvasónk: „Vajon kinek lenne kötelessége, a kimaradt földet elhordatni, a gyalogjárdát szabaddá tenni?" Teimel György, Odessza lakónegyedi, (16-os épület) olvasónk lakótársai több problémájával foglalkozik. Kérdezi levélírónk:,, Mikor kap a lakótelep bal és jobb oldali része nyilvános telefonállomást? Van ugyan a 19-es épületben egy telefon a lépcsőházban, de kapuzárástól nyitásig, este 11-től reggel 5 áráig nem használható". A GELKA modern tvszerviz fiókot nyitott a lakótelep üzletsorában, s mint olvasóink írja, minden igényt ki is elégít. „Ügy javítanak viszont tv-készüléket az üzletben, ha a tulajdonos a vállára veszi készülékét, azaz beviszi a szervizbe. A lakótelep mindkét oldalát tekintve, a szerelőnek körülbelül 500 méteres körön belül kellene mozognia, hogy az összes épületet érintse. Miért nem jöhet legalább az Szemetes környék K. I.-né Korda sori olvasónk szerkesztőségünknek küldött levelében arról tájékoztatott, hogy nemrégiben az Üttörő tér környékén járt. Hogy útját megrövidítse, a móravárosi templom kertjén ment keresztül. Mint írja: „Leírhatatlan, hogy milyen sok itt a szemét, amelyben rossz vödör, lavór is tarkállik. Mindez elképesztő látványt nyújt, netán szemétgyűjtő helynek nevezte ki valaki a város e forgalmas helyét? Mi lesz itt, ha felmelegszik az idő? Gondolom, az illetékesek addig intézkednek e környék rendbetételére." odesszai negyedben házhoz a szerelő?" Harmadik megjegyzésként a postaládával kapcsolatos panaszt tesz szóvá olvasónk: „Az ÁBC-áruház oldalán körülbelül egy éve postaládánk is van, de azt csak azok használják, akiknek mindegy, hogy levelük netán 4—5 napos késéssel érkezik meg a címzetthez. Január 13-án ugyanis arra figyeltem fel reggel fél 9-kor, hogy a postaládán a cserélhető lemezen a következő szöveget hagyták: „Ürítés kedden 14—16 óra között". Vajon miért nem lehet a ládát naponta két alkalommal üríteni?" Az odesszatelepi lakóknak az is sérelmük, hogy aki szombaton vásárlás közben valamit elfelejt venni, vasárnap be kell fáradnia a legközelebbi élelmiszerüzletbe, amely akkor is nyitva van bizonyos ideig. „Például két deka élesztőért megtenni ekkora utat — írja olvasónk —, holott rendelkezésünkre állhatna a minden igényt kielégítő ÁBC-áruház! Csak helyeselni tudnánk, ha ez az üzlet is nyitva tartana vasárnap reggel 6-tól délelőtt 10-ig. Nem kellene a teljes létszámot foglalkoztatni. Korábban ez az üzlet is nyitva tartott vasárnap, de ezt megszüntettek." Seres Éva, Dugonics utca 26. szám alatti olvasónk a következő szövegű levelet küldte szerkesztőségünknek: „Január 20-án, szombaton jutott eszembe, hogy előtte való nap nem rendeltem fűtéshez gázolajat az UNIVERSAL Ktsz-től. Ezért kicsit drukkolva Igy is lehet hívtam fel telefonon a vállalat szolgáltató részlegét, hogy gázolajat rendeljek. A vonal másik végén udvarias férfihang közölte, hogy legalább egy nappal elóbb kellett volna bejelentenem a megrendelést, mert a szállítók már kint vannak. Közölte, hogy azért megpróbál segíteni rajtam. Nem utasított el zord, hivatalos hangon. Felírta címemet, s a megrendelt gázolaj mennyiségét? S mi történt? Egy órával utána kérésem gyors teljesítéséért mondhattam köszönetet az UNIVERSAL Ktsz dolgozójának". Ötszáz forint nagy pénz özv. Kiss Istvánné, Osztrovszki utca 4. szám alatti olvasónk írja: „Január 17én a Kárász utcai lakberendezési szaküzletben vásároltam egy lengyel gyártmányú rádiót. Ahogy a pulton pakolásztam, ott felejtettem a pénztárcám és csak jóval később, a munkahelyemen vettem észre, hogy valahol elhagytam. Egy munkatársam javasolta, menjek viszzsa a lakberendezési szaküzletbe, hátha ott hagytam el. Előérzete nem csalt, valóban otthagytam a pénztárcám, amelyet egy fiatalember, aki kiszolgált, készségesen visszaadott. Pénztárcámban ötszáz forint volt. Ezúttal is köszönöm a fiatal kereskedő figyelmességét." Talajvíz a pincében ökrös Mátyás, Szatymazi utca 9. szám alatti olvasónk panaszkodik, hogy háza pincéjében 10 centiméter magas a víz. „De ha csapadékot kapunk, 20—25 centiméterre is felszökik a víz magassága — írja. A víz azóta tör fel, amióta a Szatymazi utcában töltötték az utat. Az árokból ugyanis a csapadék nem tud lefolyni. Ha az ár kokban utat csinálnának a víznek, akkor megszabadulnánk a beszivárgástól. Hasonló a panaszuk más Szatymazi utcai háztulajdonosnak ls". NSZK állampolgár papírjait. Rendben volt. Mégsem indíthatta a motort, mert... — .,. a nagy autó hátsó ülése alatt — az ülésből kivéve a rugókat — egy 19 éves lány lapult, akit X. az NDK-ból szöktetett meg, s Itt akarta átcsúsztatni határunkon — meséli Papp Gábor. Megérkezett Y. török útlevéllel. Szerbül, németül, angolul is beszélnek az átkelónonton, de törökül nem. Y. meg se mukkant, kézzel-lábbal egyre azt magyarázta, csak törökül tud. Mivel eredetileg sem stimmelt minden Y. és útlevele körül, Szegedről gyorsan kértek egy török tolmácsot. Tisztázódott minden. A „török" nem volt török, hanem jugoszláv állampolgár, aki lopta az útlevelet, s azzal akart körútra indulni. Stoppolt a mikrobusz. Az üti okmányokat rendben találták, a böröndök tartalma is „belefért" a vámmentességbe. De a mikróbusz dupla aljából a határőrök, vámörök „bűvölésére" előkerült 79 üveg tiszta szesz. — Az ember- és árucsempészés összes változatát, trükkjeit ismerik a határőrök, vámőrök. A hivatásukhoz tartozik ez is. Elég egy parányi apróság, jel és nyomon vagyunk, — közli Papp Gábor és Földvári László, majd hangsúlyozzák: — Az olykor előforduló bűnös visszaélések azonban nem jelentik azt, hogy az érkezőket gyanúsan kezelik, vagy bizalmatlanok velük szemben. — A magyar turistákról milyen tapasztalataik vannak? — A magyar állampolgárok közül — felelik — egyre többen utaznak kishatárforgalmi útlevéllel is. A szabályokat, előírásokat megtartják, elenyésző számmal kísérlik csak meg a vámhivatali előírások megszegését. Amin változtatni kell! Nézem a határátkelőhely régen emelt hivatali épületét Az ugrásszerűen megnagyobbodott forgalomhoz mérten helyiségei — a váró- és a tárgyalóterem stb., amit ugyan szépen rendben tartanak —, már nem szolgálhatják jól a célt. Az illetékesek is tudják ezt. Az elsó lehetőségnél változtassanak rajta! Ami máris megoldható: szükséges, hogy a földművesszövetkezet boltja reggeltől legalább este 10-ig tartson nyitva, ne csak kora délutánig. Tűrhetetlen, hogy akik a jugoszláv határig busszal érkeztek, s átjőve a magyar határon ugyancsak busszal akarnak tovább menni Szegedre, a megállónál a szabad ég alatt kénytelenek várakozni. A szegedi járási tanácsnak. az AKÖV-nek és az Idegenforgalmi Hivatalnak gondoskodniok kell váróhelyiségről. Morvay Sándor Péntek, 1968. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5