Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

RÉGI ÉS ÚJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] magyar szocialista m u n k á s p á rt lapja 58. évfolyam. 26. szám Ara: 70 fillér Csütörtök, 1963. február L Erősödnek kapcsolataink A népfront és a béketanács 41 delegációt fogadott Az elmúlt négy évben to­vább erősödtek a Hazafias Népfront és az Országos Bé­kelanács nemzetközi kapcso­latai — bizonyítják a nép. Cron't IV. kongresszusát meg­előző számvetés adatai. A statisztikák tanúsága szerint Jelenleg 18 ország testvér­mozgalmához, illetve szerve­zetéhez fűzik szorosabb, vagy lazább szálak a nép­frontot, amely 1964 óta ösz­szesen 'tíz ország delegációit látta vendégül. A kapcsolatok programjá­ban előtérbe került a gya­korlati munkát szolgáló vé­lemény- és tapasztalatcsere. A Hazafias Népfront kép­viselői — összesen 52-en — nyolc országot kerestek fel 1964—1968 között Az Országos Béketanács meghívására a világ minden tájáról összesen 41 országból látogattak hazánkba a béke­szerető emberek millióinak képviselői. Ezenkívül 1966­ban, amikor Budapesten ta­nácskozott a Béke-világta­nács elnöksége, s a magyar fővárosban tartották a nem­Somogyi Károlyné felvétele ' zeti békemozgalmak titkárai. nak értekezletét, több mint 60 ország delegátusai érkez­tek Magyarországra. A lá­togatók, akik között összesen 18 nemzetközi Lenin-béke­díjas is volt, őszinte érdek­lődéssel ismerkedtek a ma­gyal- békemozgalom tevé­kenységével, népünk életével. Az Országos Béketan ács küldöttei négy év alatt 19 országot keresitek fel. (MTI) Koszigsn Kabulban Elkeseredett karcok Saigonkan Rendkívüli állapot Dél-Vietnamban Hírügynökségi jelentések szerint szerdán a délutáni órákban minden eddiginél hevesebb harcok lángoltak fel Saigonban. Az egész vá­ros egyetlen csatatérré vál­tozó t Az utcákon és a su. gárutakon a partizánok és az amerikaiak, valamint szövet­ségeseik elkeseredett csatá­kat vívnak. A UPI gyorshírben szá­mol be arról, hogy a parti­zánok százai ismét behatol­tak az amerikai nagykövet­ség területére, áttörték az amerikai katonai főhadi­szál'ás köré vont páncélos­védelmet és tűzzel árasztot­ták el az elnöki palotát, a szállodákat és a kormány, épületeket. Ezt megelőzően Thieu tábornok dél-vietnami elnök a reggel üzembe he­lyezett pótadó hullámhosz­szán egész Dél-Vietnam te­rület're rendkívüli állapotot rendelt el és felszólította a lakosságot, hogy ne támogas­sák a partizánokat A sai­goni nagyadó nem működik, mert a partizánok csaknem fódig lerombolták az adó­épületet és annak berende­zéseit Közben az amerikaiak és szövetségeseik megkezdték a saigoni külvárosok bombá­zását. Előzőleg felszállító!'ák a lakosságot, hogy hagyják cl otthonaikat. Az AFP szerint a Saigon­ban bekövetkezett drámai eseményeket követően Thieu elnök ismeretlen helyre tá­vozott Hírügynökségek újabb részleteket közölnek a sai­goni amerikai nagykövetség ellen múlt éjszaka Indított partizánostromról. Az AP hangoztatja, hogy a táma­dást „elképesztően jól" szer­vezték meg. Maga az ostrom egyéb­ként valóban sajátos körül­niények között kezdődött A támadást végrehajtó partizá­nok valamennyien polgári öltözéket viseltek. Egyeseken a vietnami parasztokra jel. lemző fekete ruha volt, míg mások a saigoni burzsoázia között divatos fehér inget viseltek. A partizánoknál tökéletesen hamisított iga­zolványok voltak. Az AP úgy tudja, hogy az ostromlók egy része taxin érkezett a nagykövetség elé, míg a parasztruhások gyalog. A taxiból kiszállók mintegy jelként fehér ingük felső gombján tartották ujjukat, míg a paraszteltözékot vise­lők vörös karszalagot kötöt­tek fel. Így kezdődött meg a drámai ostrom, amelynek eredményeként a partizánok behatoltak a nagykövetség épületében és azt hat órán át tartolták megszállva. (UPI, Reuter) (Folytatás a 2. oldalon.) Milliárdos termelés a kenderiparban Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat Képűnkön: amerikai helikopter száll le a saigoni ntcai harcok színhelyére A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat hegemón sze­repet játszik a hazai, s az európai piacon, mint a leg­nagyobb kenderfeldolgozó iparvállalat. Termékeinek jelentős részét külföldön ér­tékesíti, de minden mennyi­ségben és bő választékban megtalálhatjuk áruit a ha­zai üzletekben, ipari termé­kekben is. A szegedi nagy­vállalat műszaki vezetői most körvonalazzák idei tennivalóikat és értékelték a tavalyi munkát Van elég \ megrendelés A tavalyi esztendőt ösz­szességében eredménnyel zártál;. Az előző évhez vi­szonyítva emelkedett a ter­melés mennyisége és bővült a termékek választéka. A fonodái üzemek 4 százalék­kal, a fonal-, zsineg- és kö­télgyártás 6,9 százalékkal, a szövödék pedig 4,1 százalék­kal növelték termelésüket 1967-ben. A külföldi eladás is meg­haladta az egy évvel korábbi mennyiséget és értéket. Húszmillió forinttal nagyobb volt a bevételük a külföldi piacon, mint 1966-ban. Ta­valy lépett üzembe a mű­anyagból fóliát gyártó Cove­ma-gépsor, amelynek termé­kéből 14 300 négyzetméter különféle szövetet és 38,2 tonna zsákot állítottak elő. Az exportálás tette lehető­vé, hogy a vállalat mintegy 4,2 napi bérnek megfelelő „külön" nyereségrészesedés­hez jutott. A vállalat kellő körülte­kintéssel készült fel az idei esztendőre, sok tekintetben már „elébe ment" az új gaz­dasági mechanizmus diktálta követelményeknek. Elkészítették legfontosabb termékeik induló árait, gaz­dasági számításokat végeztek az exportálással kapcsolat­ban, pontosan felmérték teljesítőképességüket, s en­nek alapján határozták meg az 1968-as termelés és érté­kesítés terveit Újabb előrelépés A vállalat ebben az év­ben szinte minden termékfé­leségből növeli a mennyisé­get, s figyelemre méltó, hogy a termelés növekedésének ütemét meghaladja az ex­portra szánt áruk eladásá­nak üteme, növekedése. A fonók például 7,5 százalék­kal termelnek majd többet ebben az évben, mint tavaly, de termékeiktől az exportra szánt áruk mennyisége 10,6 százalékkal haladja meg az előző évi kvantumot Különösen a műanyagok­ból — polipropilén, polieti­lén fóliából — készült ter­mékek mennyisége emelke­dik 1968-ban. A fóliából elő­állított zsákok mennyisége például megháromszorozó­dik. összegezve az idei ter­melés mennyiségét, annak értéke, amely megegyezik az értékesítés összegével: kere­ken egymilliárd forint A vállalat ebben az év ben nem áldoz látványos összeget új beruházásokra, de így is — a felújítási alap­ból, bankhitelből és más for­rásokból — meghaladja a hetvenmilliót az a pénzösz­szeg, amelyet az állóeszkö­zök felújítására, megóvására ée űj gépek vásárlésára for­dítanak. Tisztes nyereséggel Az Idei gazdálkodásuk alapján 51 millió forintos eredményre, azaz nyereségre számítanak, amelyet elsősor­ban az alapanyaggal történő takarékossággal, a termelé­kenység emelésével és ter­mészetesen az előállítási költségek csökkentésével kí­vánnak biztosítani. A mű­szaki vezetők egyhangúan támogatják a vállalatnak azt az elhatározását, hogy tisztes nyereséggel gazdálkodjanak, amely egyben táviatokat is biztosít, a jövőt is megala­pozza. # Delhi (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán befejezte in­diai látogatását. Koszigin hivatalos látoga­tása során szovjet segítség­gel épült ipari létesítménye­ket tekintett meg és megbe­széléseket folytatott Indira Gandhi miniszterelnökkel, valamint az indiai állam más vezetőivel. E baráti eszmecse­rék eredményei híven tük­röződnek a látogatásról ki­adott szovjet—indiai közös közleményben. Szerda reggel az Indiai fő­város búcsúztatta szovjet vendégeit. A , repülőtéren megjelent Indira Gandhi mi­niszterelnök, több minisz­ter és más magasrangú in­diai vezető. Koszigin repülőtéri beszé­dében köszönetet mondott a vendégszeretetért. — Önök meg lehetnek győződve arról — jelentette ki a szovjet kor­mányfő —, hogy népünk ugyanilyen baráti érzésekkel viseltetik az indiai nép iránt és reméljük, hogy kapcsola­taink a jövőben mind szoro­sabbakká válnak. Ezután kö­zölte, hogy a Szovjetunió l egfelső Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meg­bízásából Alekszej Koszi gin hivatalos látogatásra meghív­ta Zakir Husszein indiai el­nököt, Giri alelnököt és In­dira Gandhit a Szovjetunió­ba. A meghívást az indiai vezetők elfogadták. A szovjet kormányfő Del­hiből Kabulba indult, hogy eleget tegyen Etemadi afgán miniszterelnök meghívásá­nak. Koszigin szovjet minisz­terelnök szerda délután láto­gatást tett Nur Ahmed Ete­madi afgán miniszterelnök­nél és külügyminiszternél. A két kormányfő baráti megbe­szélést folytatott az országal­kat kölcsönösen érintő kérdé­sekről. Magyar járművek külföldre Gergely János, a KGM be­ruházási főosztályának veze­tője szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az új­ságírókat a közúti jármű­gyártás programjának hely­zetéről. Elmondta, hogy au­tó- és traktorgyáraink, to­vábbá a hozzájuk kapcsoló­dó üzemek fejlesztésének nagyszabású programja 1966­ban kezdődött és 1970 elején fejeződik be. A több mint hatmilliárd forintos beruhá­zása a késedelmes kezdet el­lenére a tervezett ütemben halad, határidőre befejező­dik, és a költségelőirányza­tokat sem lépik túl. összesen 23 nagy beruházásról van szó, amire eddig 2.2 milliárd fo­rintot költöttek. A program legfontosabb szakasza 1968­ra esik, az idén hárommilli­árd forintot fordítanak köz­úti járműgyáraink fejleszté­sére. Az Ikarusz 1970-ben 7000 autóbuszt gyárt, ebből négy­ezret a Szovjetunió már le­kötött. Az előzetes tárgya­lások szerint a Szovjetunió 1970 után évente akár 7000 autóbuszt is kész megvásá­rolni Magyarországtól. A közúti járműipar nyuga­ti piacokra is szállíthat, min­denekelőtt Európán kívüli országokba. Ennek természe­tesen egyik fő feltétele, hogy megfelelő szervizről gondos­kodjunk. Egész sor nyugati ceggel megállapodás történt arról, hogy a nyugatra szál­lított járműveket az 6 szer­vizük látia el. Szükség ese­tén különleges megoldásokra is hajlandó a magyar ipar. Például arra, hogy bizonyos járművekbe nyugati gyárt­mányú motorokat, vagy egyéb alkatrészeket építenek, hogy a nyugati cégek szervi­zeiben ne okozzon gondot a motor, vagy alkatrészjavítás, csei^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom