Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

A gázfelhaotnőlán programnak megfelelően« Több konvektor, Héra készül az idén (Kiküldött munkatársunk- a gyár — külön kérésre — 161.) Az ország gázfelhaszná- a gázkonvektorokra automa­lási programjának megfeie- tikus hőfokszabályzót is be­lően egyre több háztartás- epit majd. Nagy gondot fór­ban fűtenek, főznek gázzal ditanak a konvektorok külső Az újabb bekapcsolásokhoz, formájára, a nagyobb vá­az épülő új lakótömbök fel- lasztékra: megjelenik luxus­szereléséhez 1968-ban sok kivitelű, márvánnyal díszi­ezerrel több korszerű készú- tett konvektor, lék szükséges, mint az el- \ második félévben új múlt évben. A konvektorok hősugárzn kerül le a sze­gyakran hiányoztak a szak- rclőszalagokról. üzletekből, a tűzhelyekből Ajj üj Ca,or nevű készülék sem volt mindig elegendő nemcsak konvha. fürdőszo­a mennyiseg az elmúlt evek- ba hanem kjsebb iak6szo_ ben. A kereskedelem az ba fűtésére is alkalmas lesz NDK-ból. Romániából is va- _ ennpk érdekében gvújtó­sárolt. envhitve a hianyo- iáng.biztositóval szerelik fel. kat. A külföldi keszuleKek A vallalat H hazitűzhelyből — konvektorok, hosugarzok ,g tfibbet gyárt az idén: elő­— ára 1968-ban jelentősen reiáthatólag 45 ezer készú­emelkedett míg a hasonlo j^ket minőségű magyar készülé- J6zsef azt ,s el_ kek ara alig változott; a va- mondotta; hogy a vállalat H_ "fokozottan érdeklődnek a * ifZlTs . , . • „< növekvő ígenveket. ismeri a magyar herendezesek iránt. ,. • „„_„„„, „,„•,; A Fővárosi Gázkészülékeket ztuss^ta^­Gyártó Vállalat igazgatója, melégt évr61 évre (okozzák. Siklósi József arról tájékoz­tatott, hogy az üzem felké­szült a megnövekedett igé­nyek kielégítésére. A gázkészülékeket gyártó vállalat évek óta növeli ter­melését, de az elmúlt esz­tendők feladataihoz képestis nagyobbra készül az idén. Az építőipar, a kereskedelem megrende­lésére sok ezerrel több fű­tőberendezést állítanak elő, előreláthatóan 35 ezer föld­és városigáz-tüzelésü kon­vektort, és 15 ezer közked­velt Héra cserépkályha gáz­égőt. A gázkonvektorok nagy része az új lakásokhoz ké­szül. de az igényeknek meg­felelően jut belőlük az áru­házakba is. A termelés növelése mel­lett alapos műszaki fejlesz­téssel is foglalkoznak: néhány ú.j típusú konvek­tor és egy hősugárzó soro­zatgyártását előkészítették. A konvektorokhoz az eddigi megoldás helyett biztonsá­gosabb elektromos gyűjtő­rendszert kísérleteztek ki ős hogy a városi gázról a föld­gázra való áttéréshez elegen­dő tűzhelyet és fűtőkészülé­ket készítsenek. M. I Tanácskozások a szocialista nemzeti egységről Lezárult a szocialista nemzeti egyse g erösitésenek kérdéseivel foglalkozó elmé­leti munka első szakasza. A múlt év végén csaknem száz közéleti személyiséget és tudóst kértek fel a külön­böző részterületek megvizs­gálására. valamint, a jelenle­gi helyzet és a további ten­nivalók sokoldalú elemzé­sére. A napokban elkészültek a viták tapasztalatait összege­Bő kisebbfajta tanulmányok, amelyeket a következő he­tekben szélesebb körben is megtárgyalnak. Az öt más­más témakörrel foglalkozó albizottság véleményét és ér­tékelését tartalmazó doku­mentumokat a megyei nép­frontbizottságok. illetve a budapesti népfrontbizottság rendelkezésére bocsátják. Egyet-egyet legalább két. általában azonban több tes­tületben is megtárgyalnak, s a megbeszélésekre a helyi politikusokat és szakembe­reket is meghívják. A szocialista nemzeti egy­ség erősítésének és társadal­mi életünk fontos, időszerű kérdéseit felölelő elemzések tapasztalatait a Hazafias Népfront IV. kongresszusa elé terjesztik. Kormánykerék Érkeznek a személyautók Idén 23 ezer kerül forgalomba Székely Károly, a Mer- szerződések alapján már kur Személygépkocsi Keres- megrendeltek, s ezek a ko­kdelmi Vállalat igazgatója csík érkeznek. Az idén a csütörtökön délután a Ma- tervezett kocsi mennyiség — gyar Autóklubban tájékoz- ugyanúgy, mint tavaly — tatta az újságírókat az autó- aránylag megnyugtató ellá­kereskedelem idei terveiről tást biztosít, a tipvs szerinti a várható géokocsiellátásról. igényeket azonban még nem Elmondotta egvebek kö- ^íc kielégiteni.A szer­.... , .7, , . ződesek alap.ian 5060 Tra­zott, hogy a vallalat a mult bant 4500 skf>da s _ a7 esztendőben 23 000 személy- eredetileg szervezett 3000 gépkocsit értékesített, s az helyett — ugvancsak 4500 idén is hasonló mennyiség Wartburg, valamint 3100 forgalomba hozásával szá- Moszkvics érkezését várják mólnak. Ehhez mintegy az idén. I*! 000 kocsit a baráti orszá­gokkal körött . Jelenleg mintegy IS 000 . — —„ allamkozi 0[yan kocsimegrendelőt tar- i delemben összefügg term Á napokban bejártam minden műszaki bol­tot, autóalkatrészt árusító üzletet, hogy szerez­zek egy Trabant autó kor­mánykereket, vagy valami hasonlót. Az első napokban mindenütt azzal fogadtak, hogy leltár miatt még nem tudnak árusítani, majd pe­dig azzal, hogy ilyesmivel, sajnos, nem szolgálhatnak Később egv másfajta árut. rézhuzalt kerestem, de ezzel sem tudtam boldogulni. Azt mondták, hogv a réz import­áru és nehezen lehet hoz­zájutni. majd hogyha meg­történik az új ármegállapí­tás, talán majd akkor. Ezekben az esetekben im­portcikkekről van szó, ame­lyek nem azonosak a hazai ipar által gyártott termé­kekkel. Ezelőtt is és ezután is még elég hosszú ideig kü­lönleges szerepet töltenek be az importcikkek a közfo­gyasztásban. Ez érthető is és nincs is emiatt zúgolódni­való. De kerestem hazai gyártmányú korcsolyát is, tekintve, hogy hideg napok voltak. Itt is azt a választ kaptam, hogv a régi szállít­mány elfogyott és az új szál­lítmány még nem érkezett meg. Ez is lehetséges, rrtert hiszen az átállásnál, a ke­reskedelmi átárazásnál a megrendelések leszállítása késett. Egyszóval mindent meg tudtam magamnak ma­gyarázni. De nem biztos az, hogy mindenki talál magyaráza­tot vásárlás közben, amikor az általa keresett árucikket hiánycikként kezelik. Érde­mes erre a kérdésre néhány percet áldozni, mert a hi­ánycikkek fogalmával még egy ideig barátkoznunk keli. Ugyanis azáltal, hogy fo­gyasztói árreformot hajtot­tunk végre, még nem állí­tottunk elő több ipari ter­méket, s nem növeltük bi­zonyos árukból a behozatal menne méEétr "9zétc«r -körű té-» védés, hogy megkezdődött az új irányítási rendszer, egy­csapásra megváltozott min­den. Ez nem így van. A vá­laszték bővülése a kedeske­Nyilvános vita Tápén az új tsz-alapszabály tervezetről Csongrád megyében első- vezetőségtől. kizárólag a ként a tápéi Tiszatéj Tsz közgyűlésnek tartozik felé­gazdai vitatták meg tegnap lóséggel, mely öt évre vá­* községi művelődési házban lasztja. termelőszövetkezetük új Alapos vita keletkezett a mintaalapszabály-terveze- különféle segélyezések és a tet A közeljövőben ugyanis fizetett szabadság körül is. •z új tsz-törvény szellemé- A Tiszafái Tsz a korábbi ben valamennyi közös gaz- években segélyek címén át­dasagban új „alkotmanyt" lagosan közel kétmillió fo­keU majd kidolgozni, s el- rintot fizetett ki. A jövőben fogadás végett a közgyűlés a segélyek odaítélésénél — tanak nyilván, akik befizet­ték a kocsi árát. Miután a választék nem teljesen felel meg az igénveknek, a válla­lat a Wartburg., a FIAT. a Renault kocsik igénylőinek — amennyiben megfelel ne­kik — soronkívüliséget biz­tosít Moszkvics, Skoda és Volkswagen személygépko­csi vásárlásra. A Merkúr fokozottabban be kíván kapcsolódni a hasz­nált autók értékesítésébe. lési tevékenységünk eredmé­nyességével. Nem attól csök­ken a hiánycikkek körs, hogy új árakat állapítottak meg. hanem attól, hogy az ipar és a mezőgazdaság töb­bet termel. Azáltal csökken a hiánycikkek listája, ha nö­veljük behozatalunkat azok­ból az áruféleségekből, ame­lyeket külföldi piacokról szerzünk be. De a behoza­tal mennyiségi növelésével szemben kell állnia -hazai Tervezi például, hogy orszá- j termelésünk növekedésének, gos hálózatot hoz létre a Mi növekvő behozatalunkat használt gépkocsik eladásá­ra. azzal fizetjük ki. amit itt­hon termelünk. Itt nemcsak elé terjeszteni. Vass Lajos, a tsz elnöke elmondotta, hogy az alapszabály-tervezet szer­kesztő bizottsága a közel­múltban több termelőszövet­kezeti vezetővel is megtár­mondja ki az alapszabály­tervezet — azokat kell első­ségben részesíteni, akik ki­_ emelkedő • mukatel.iesítmé­nyeikkel, magatartásukkal valóban rászolgáltak erre. A tagok betegségi, szülési, te­metkezési segélyre, üzemi ét­gyalta az itt előterjesztett ^^T^t ^bad^ javaslatot A tsz ellenőrző . tflrthatTink ieénvt sk­bizottsága pedig már eddig ™Emukraaz\lap­U több módosítást javasolt Dr. Szabó Dezső, a tsz jog­tanácsosa rámutatott arra. gondoskodtak arról, hogv a tervezetet a gazdák is meg­kapják. A tápéiak alapsza­bály-tervezete a gazdák alapvető kötelezettségeként mondja ki a közös munká­ban való részvételt. A tatában felszólalók kö­Vül többen is sokallták az egy dolgozó tag részére egy évre előírt munkanapok szá­mát. Kérték: olyan éves munkanormákat állapítsa­nak meg a végleges alap­szabályban. melyek reálisán teljesíthetők. Nagy érdeklő­dést váltott ki a gazdák kö­rében a korábbi gyakorlat­tól eltérő részközgyűlések szerepe, hasonlóképp a tsz ellenőrző bizottság megnö­velt jogköre is. A tervezet erlelmében az ellenőrző bi­zottság teljesen független a mákat teljesítik. Segítség a szövőiparnak Kübekházán a Sarló-Kalapács Termelőszövetkezet a volt mozi helyiségben egy kis cémázó műhelyt ren­dezett be. Itt a Győri Pamutszövő Vállalattól kapott nyersanyagot, pamutfonalat cérnaznak fél. Ez nagy se­gítséget jelent a gyárnak, ahol kapacitás hiányában gon­dot jeleni az áru előkészítése, a szövőgépek folyamatos kiszolgálása A szövetkezet is jól jár, mert a mezőgazda­sági holt tdényben több tagjának nyújthat munkalehe­tőséget. Első képünkön a cémázó műhely berendezése lát­ható, a másikon a kész gombolyagot mutatja be Markos Jánosné. Tóth Béla felvételei mennyiségi tényezők játsza­nak szerepet, hanem minő­ségiek is, s a termelési ér­ték szintje sem utolsó szem­pont. Végeredményben eze­ket a kérdéseket mind visz­szavezethetjük hazai ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlettségi állapotára és a fejlesztés lehetőségeire. Egy munkás vagy paraszt­ember. amikor a piacon jár, mint. fogyasztó válik érde­keltté a hazai termelési és kereskedelmi kérdésekben. Egyáltalán nem közömbös, hogy megkapja-e azt, amit keres, és az sem. hogy mi­lyen összegért jut a számá­ra szükséges árukhoz. Hi ­ánycikk esetén, vagv magas fograsztói áron kínált, áruk körében jogában áll mérge­lődni, a keresett árut nem megvenni. Ez a fogyasztó szuverén joga. De mint fo­gyaszt. egyben termelő sze­mély is. s az általa termelt áruk minősége és ára hason­lóképpen érint egy másik fogyasztót, aki szintén ter­melő. Ez a két összefüggés tehát, hogv termelő és fo­gyasztó olyan hangsúlyos motívum az új gazdasági irányítási rendszerben, hogy érdemes néhár.y gondolattal foglalkozni vele. A közszükségleti cikkek, vagy ruházati cikkek ára at­tól függően módosul, hogy a termelés, tehát a termelői árak hogyan alakulnak. Ez mindenekelőtt — mint lát­ható — termelési kérdés. Éi ­dekes. hogy ez gyakran hát­térbe szorul olyanoknál, akik cipőt, ruhát, kenyeret stb. készítenek. Pedig a keres­kedelmi árak vizsgálatánál érdemes mindig figyelembe venni a termelői árakat, amely a termelés önköltsé­gében. tehát az előállított termékek anyagi ráfordítá­sában gyökereznek. Ha azt akarjuk — s ez természetes is —, hogy a fogyasztói árak minél kedvezőbben alakul­janak, s minél kisebb körre zsugorodjék a hiánycikkek listája, akkor mindenekelőtt a termelés oldaláról köze­lítsük meg kereskedelmi dol­gainkat, fogyasztói árrend­szerünkét. V an olyan tévhit mi­szerint az a fontos, hogy én. mint terme­lő. minél többet keressek, mert akkor bármilyen drá­ga valami, azt meg tudom venni. Másként szólva az a fontos, hogy az általam ter­melt áru fogyasztói árát úgy határozzák meg. hogv abban testet, öltsön a minél maea­sabb termelői ár, merthi­I szen ez nekem, mint terme­lőnek, előnyös. Magasabb jövedelemre teszek szert. Ez a nézet, vagv gyakorlat ha­mis, mert ha minden ter­melőegyed. vagv közösség igy spekulál, akkor a keres­kedelemben a fogyasztói árak egészen kedvezőtlenül alakulnának. S miután a í termelők fogyasztók is, a piacon jönnének rá arra. hogy torz felfogásuk és gya­korlatuk folytán megfizethe­tetlen árakkal birkóznak. Ez a példa eléggé világossá te­szi azt, hogy minden ipar­ágnak. üzemnek. termelő­szövetkezetnek, es allarpi gazdaságnak az az elsőrangú érdeke, hogy minél olcsób­ban és minél tömeges eb oen termeljen a piac számára. Mint kis közösségnek. ás mint a termelésben részt­vevő egyénnek ez egyaránt azonos érdeke. Gazdaságunk vezetői és a termelésben rendkívül nagy szerepet játszó műszáki, technikai és közgazdasági vezetők ezt nagyon jól ér­zékelik. Hasonlóképpen mun­kások és parasztok is év­tizedes tapasztalataik alap­ján megértik a közgazda­ságtannak ezt az egyszer­egyét. De a most kínálkozó lehetőségek, a fogyasztói árak tekintélyes hányadának szabadmozgása stb. nagyobb nyereségi lehetőséget bizto­sít, s ezáltal hajlandóság ke­letkezhet arra, hogy ettől • közgazdasági alapelvtől In­dokolatlanul elrugaszkodja­nak. De minden elrugaszko­dás végeredményben össz­társadalmi méretekben ked­vezőtlenül üt vissza, s ennél fogva csak átmeneti sikere­ket hordoz magában. Ebből az Is kiderül, hogy a tudatos tevékenység. a gazdaságpolitikánkat meg­győződéssel szolgáló vezetők és termelő kollektívák sze­repe igen nag^. Tudatosan szolgálni azt a gazdaságpo­litikát. amely árubőségre tö­rekszik. a vásárlók igényei­hez igazodik és csökkenő árakkal próbálja meg ver­senyképességét biztosítani a külföldi és belföldi piacokon. A kormánykerék vásár­lásától messzire vitt az út: gazdaságpoliti­kai kérdések fejtegetéséig. De ez nem is véletlen, mert minden közszükségleti igé­nyűnk termelési tevékenysé­günkben gvökererik és an­nak fejlődésétől függ. Lát­szatra egészen egyszerű a kérdés: a fogyasztó, a ter­melő szemével vizsgálja a vásárolandó árut és a ter­melő azzal a meggyőződés­sel állítja elő. hogy munká­ja végeztével ő is fogyasztó­ként jelentkezik az üzletek­ben. Egyáltalán nem szó­játék ez, hanem bonyolult gazdasági és társadalmi éle­tünk egy kicsit ugvan le­egvszerűsitett tormában, de mégiscsak lényegét tükröző vonás a. D. A. guni u. mtm fffji m 1 w | * jfi c ! ff \ „Nem én kiáltok...'1 József Attilát szomorú és keserű szálak szorosabban fűzték Szegedhez, mint bár­mely más helységhez ha­zánkban. Az a legkevesebb tehát, hogy azt a házat, ahol egyetemi hallgató korában albérlősködött, emlektábla ..diszitse". Igen, az emlék­táblának egy kicsit díszitehi is kellene, nemcsak jelölni. Viszont a Brüsszeli körút 23­as számú egyemeletes házon az emléktábla minden, csak nem disz. Még emlékeztető­nek is gyenge. Betűi is alig olvashatók és siralmas el­hanyagoltsága semmi jelét nem mutatja annak, hogy az elmúlt hónapok ünneplés áradatából egv csekélyke gondosság ide is jutott volna. Az emléktábla, ha szembe állunk vele. a körút külső oldalán, a Pusztaszeri utca torkolatával szemközt és a kaputól jobbra. formailag egyezik a hasonló táblák ez­rével. A betűk festékjével lehetett annak idején valami baj. mert elmázolódtak. le­folytak' a betűkről. A szöveg olyan, mintha könnyezne. Á tábla alatt ott egy megfeleli kampós szeg a majdani ko­szorúk részére, de virágnak, koszorúnak, sőt szerény gon­dozásnak semmi nyoma. Nem én kiáltok ... M. F, Péntek, 1968. január 19. DUtMAGY ARORSJ>^G 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom