Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

Viták és vélemények VILÁG PR0LETARJA1, EGYESÜLJETEK! S zéleskörű megbeszélések folynak mindenütt, üze­mekben, hivatalokban, intézményekben, termelő­szövetkezetekben. Ezek a gazdasági év előkészüle­tei, s érthetően igen sok új érzést hoz elő a gazdaság új irányítási rendszere. Nem szorosan vett gazdasági témák szerepelnek napirenden A változással járó számos szo­ciális, politikai, személyi kérdés is megvitatásra kerül. Szinte minden megbeszélésnek az az alapvonása, hogy az emberek helyeslik és támogatják mindazt, ami idén már a gyakorlati megvalósulás stádiumába került: a gaz­daság új irányítási rendszerének gyakorlati alkalmazá­sát. Mégis több érdekes és elgondolkoztató kérdés úgy ke­rül napirendre, hogy a gondolkodó ember helyeslő véle­ménye mellett a várakozás is kifejezésre jut. Szinte egy­értelmű. hogy a fogyasztói árak megváltoztatása általá­ban kedvező volt a bérből és fizetésből élőkre nézve. De emellett nyomban megkérdezik, hogy ezzel egyidejűleg megszűnik az áruhiány is. Persze, hogy nem szűnik meg egycsapásra, merthiszen a fogyasztói árreform önmagá­ban nem teremt több árut, nagyobb választékot... ez csak a termelés fejlődésétől várható. Továbbra is szá­molni kell hiánycikkekkel mindaddig, amíg az ipar, a mezőgazdaság, a kereslet—kínálat alapján is képes lesz a jelentkező igények kielégítésére. De ez nem az új gazda­ságirányítási rendszer belépésétől függ, ez önmagában csak feltételeket teremt az ésszerűbb, jobb termeléshez. Ezeken a beszélgetésekon már decemberben is gyakori témakör volt a lakásépítkezéssel és elosztással összefüggő gond, kérdés, vagy véleménynyilvánítás formájában egy­aránt felmerültek a lakáskérdések. A lakáselosztás igaz­ságosabbá tétele rendkívül fontos kérdés. Erről is beszélt Kádár János elvtárs, a Magyar Rádió és Televízió mű­sorában újév napján. Gondolatai megnyugtatóan hatottak a közvéleményre, merthiszen kifejezte azokat az igénye­ket és érzéseket, amelyek azelőtt és azóta is elhangza­nak munkások, parasztok és értelmiségiek köréből. A leg­megnyugtatóbb persze az, hogy azt a lakásmennyiséget, amelyet 15 éves lakásfejlesztési tervünkben meghatároz­tunk — felépítjük. Ez az alapja annak, hogy legyen mit elosztani igazságosan. Az is megnyerte a közvélemény tetszését, hogy a lakások elosztásánál jobban érvényesül­jenek a szociális szempontok, s lehetőség szerint nemzeti ajándékként senki se kapjon lakást Magyarországon. Sok vita folyt és még ma is tart a bérezések alaku­láséról. Itt az alapkérdés az, hogy a kormányzat által meghatározott bérfejlesztés, 1968-ra előírt négy százalé­kos maximuma mindenütt kifizetődő-e, vagy nem? Ter­mészetesen nem lehet ezt a bérfejlesztési maximumot úgy tekinteni, hogy minden üzemben, intézményben, vagv személyre vonatkozóan kerül kifizetésre. Először is azért, mert nem lehet mindenütt — a vállalat termelési vi­szonyait illetően — bérfejlesztési maximumot kifizetni. Továbbá nem lehet egyeniősdi alapon mindenki részére juttatni, mert az emberek nem egyformán és nem azo­nos módon dolgoznak. S végül az is természetes, hogy olyan helyeken, ahol közalkalmazotti minőségben .végzik munkájukat, nem is négy százalékról, hanem átlagosan két százalék bérfejlesztésről van szó. De itt sem úgy, hogy ezt egyenlően mindenki részére biztosítják, itt is a kiemelkedő munkát végzőket részesítik előnyben. És ez természetes is. Gyakran felmerült a szabadpiaci árak alakulása, ab­ból kiindulva, hogy esetleg a következő hónapokban ezek sz árak túlságosan elszaladnak. Józan helyzetmegítélés­re vall, ahol ezt a kérdést feszegetik. A szabadpiaci árak különösen az élelmiszereknél — baromfi, burgonya, to­jás, zöldségfélék stb. — valóban a mainál magasabb áron is találnak vevőt a következő hetekben. Ez attól függ, hogy milyen lesz a szabadpiaci kereslet és kinálat, s at­tól is függ természetesen, hogy az állam milyen tartalé­kokat tud a kritikus tavaszi időszakokban az állami ke­reskedelem útján forgalomba hozni. De függetlenül a mozgó éráktól, minden évben január végét követően, egé­szen tavasz végéig, amíg az új primőráruk, zöldségfélék piacra kerülnek, mindig várható átmeneti áremelkedés. Tdén az esetleges árváltozásokat a szabadpiacon nem le­het csak új helyzet számlájára írni. mert tapasztalatok mutatják: minden évben ez az a időszak, amikor élel­mezésünkben emelkedő tendenciájú áringadozások kelet­keznek. Tapasztalatainkhoz tartozik az is. hogy az utóbb) hetekben, az új irányítási rendszer belépését követően, a társadalom valamennyi rétegében nyugodt, kiegyensúlyo­zott állapotok uralkodnak. Szinte minden intézkedés megfelelt a várakozásnak. Ezt a nyugodt, kiegyensúlyo­zott állapotot találhatjuk meg az üzemekben, termelő­szövetkezetekben, intézményekben egyaránt. Ezzel pár­huzamosan azonban a különböző gazdasági frontok ve­zetői körében tapasztalható bizonyos fajta feszültség, nyugtalanság is, amely egészen természetes és nagyonis érthető. Hiszen a vezetők feje azon fő most, hogy az új körülmények között, az új viszonyoknak megfelelően, hogyan irányítsák a rájuk bízott termelési egységeket, hogy azok megfeleljenek az új gazdasági viszonyoknak. Nincsen felső útmutatás abban az értelemben, hogy terv­mutatók szerint, szinte mozzanatosan, előírtan, önmaguk­nak kell megoldaniok a termelés folvamatosságát, a nyers­anvagok biztosítását a munkaerő ellátottságot, s mindezt a külső és belső piaci igényeknek megfelelően. Ezért ért­hető a feszültség, s ez nem is hiba. természetes velejáró­ja mindannak, amit most elkezdtünk. Ezekből a megfigyelésekből levonható az a következ­tetés, hogy a dolgozó emberek nagy érdeklődéssel for­dulnak mai kérdéseinkhez és elmondják egyetértő és el­lenző véleményüket egyaránt. Szükségtelen még most messzemenő következtetésekre hangolni magunkat, de az máris látszik, hogv vélemények és ellenvélemények ki­mondása természetes jelensége lesz gazdasági, társadal­mi és politikai életünknek. Ezekben a vitákban, vélemé­nyekben és ellenvéleményekben nagyon sok közhasznú és egészséges gondolat kerül felszínre, ezért szükséges az illetékeseknek mindenütt nagyon megfigyelni ezeket a vi­tákat. Felhasználni minűazt, ami jó a közösség számára, vitatkozni mindazzal, ami nem felel meg politikai, gaz­daságpolitikai elképzelésünknek, de úgy, hogy egyben bátorítsuk tovább az egészséges véleménynyilvánítást. Viták, vélemények és ellenvélemények természetes "onásai lesznek társadalmi életünknek. Tükrözi azokat az ellentmondásokat, amelyekkel még birkózunk, s egyben mutatják azokat a nézeteket, amelyek léteznek társadal­mi életünkben Mindezeket felszínre hozni valamennyi­ünk kötelessége. Csak így képzelhető el egeszséges alko­tó energiák hathatósabb közreműködése gazdasagi és tár­sadalmi életünk javára. Még alig indultunk el az uj gaz­dasági ránví'ási rendszerrel, ezek az egészséges vonások máris jelentkeznek társadalmi és politikai eletünkben doilö antal 58. évfolyam, 14. szám Ara: 70 fillér Csütörtök. 1968. január 18. Textilművek Szaporodnak az automata gépsorok Cél: legyen márka a szegedi szövet A szegedi textilművekben, alaposan „megugrott" az el- Hadd legyen ott a gyármár­úgy látszik, mindig épite- ső osztályú részarány — a kajelzése is a Pamutnyomó­nek. Most is csak kerülővel jobb minőség irányába. ipari Vállalaté mellett. Per­lehet bejutni, épp a portán — Eredményes esztendő- sze ahhoz, hogy az illetékes munkálkodnak a kőműve- tői búcsúztunk — mondja szervek erre az elismerésre sek, festők. A lépcsőn is fes- az igazgató. — Amit a ter- méltónak találják, valóban tékes deszkaállványok kísér- veinket illeti; továbbra is kiugróan jó minőséget kell nek felfelé. ezt tartjuk legfontosabbnak: produkálni. A Szegeden ké­— Mikor fejeződik be vég- a minőséget szeretnénk fel- szített fonalak jelenleg képp a rekonstrukció a tex- jebb és feljebb szorítani. elismerten a legjobbak ha­tilművekben? — Ez az első Pedig — mint a hegymá- zánkban. kérdésem Móczán Lajos szás a ritkább magaslati le- Tavaly további finomodás igazgatóhoz. Elmondja, hogy vegőben, az egyre merede- volt a szövődében ls. A tex­a nagy rekonstrukció ugyan kebb kaptatókon — a jó mi- tiles dolgozók munkakedvé­nőség további javítása is ben, a már sokszor győztes mindegyre nehezebb. „küzdőszellemben" a nagy De el kell érni a lehető terv megvalósítására is biz­legjobbat, erre most az tositékot lát az üzem veze­új mechanizmus körűimé- tője. lényegében befejeződött új üzemrészek. Irodák, gé­pek a tanúk rá —, hanem a további, úgynevezett „kis" rekonstrukció igénye is elő­állt közben. Tehát újabb munkálatok, további fejlesz­tés kerül sorra az idén. A szövődét kibővítik. nyei éppúgy köteleznek, mint a kollektíva jól fel­fogott anyagi érdeke. Hogy milyen magas is a S. M. Magyar—kubai árucsere­megállapodás Szerdán Budapesten aláir­tán az 1968. évi magyar— kubai árucsere-forgalomról szó'ó jegyzökönyvet, amely a tavalyi áruszállításokhoz mérten 40 százalékos forga­lomnövekedést tesz lehetővé/ A megállapodás ' értelmében a magyar külkereskedelem szinesfém-koncentrátumokat, kávét, dél'gyümölcsöt, cuk­rot és más fogyasztási cilc, ket vásáro' Kubából, ahová gyógyszereket, gépipari és finommechanikai gyártmá­nyokat, hírközlő berendezé­seket, valamint különféle vegyianyagokat exportál. A jegyzőkönyvet magyar részről dr. Szalai Béla. ku­bai részről dr. Herminio G arci a Lazo külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. 120 automata szövőgépet minőségi „plafon", arra szá­hoznak be a dorozsmai te- mos bizonyítékot mond el az lépről, s a nagy csarnok igazgató. Ha a szövőnő húsz mellett egy másik teremben gépe közül csak az egyiken helyezik el. így növekszik mozdul, lazul el valamelyik az automata gépszázadok alkatrész, mire újra ellen­száma; 1440 szövőgép surrog őrzi, már hosszú szövéshi­és harsog majd a szövődé- bás anyaggal kell számot ben. Ugyanakkor a dorozs- vetni. Ezért is fordítottak maiak is kapnak 120 mecha- tavaly rendkívüli gondot a nikai szövőgépet az elhozot- gépállapot javítására, a gé­tak helyébe; ezeken a ré- pek ellenőrzésére; s töreked­gebbi gyártmányú masiná- tek a munkaidő minden per­kon olyan szerkezeti átala- cének kihasználására, kításokat eszközölnek, hogy — A múlt évben először termelékenységük növeketí- alkalmazott programozott jék. irányítás és gépkarbantartás Tíz gvürűsgép a fonoda- nélkül is eljutottunk volna ban; szintén várt „vendé- a mostani szintre, de csak gek", jó idő múlva — magyarázza Folytatódik a kártológépek Móczán Lajos. — De hát korszerűsítése. éppen ebben az időnyerés­Tavaly 70 gép, idén további ben van a mi nagY nyere­92 egészül ki olyan hasznos ségünk. Ezért valósítjuk meg berendezésekkel, amelyek 50 fokozatosan minden üzem­százalékkal emelik a terme- részben az új módszereket, lékenvséget ; Hogy mennyire komolyan Ezrek a szabad ág alatt Huszonnyolc földlökés rázta meg Szicíliát Vasárnaptó1 keddig össze- s'kerOIt élve kimenteni a sen 28 földlökés rázta meg romok alól. Nyugat-Szicília kietlen . . . , , dombvidékét és egész tele- A hivatalos Olaszország pülések tűntek el a térkép- -^ágiakban eddig nem ről. Az utolsó földlökést tudta, kimérni a károkat, Szicíliában kedden 17 44 ?nnyl azonban bizonyos, órakor érezték. Az újabb ,sy dollárban számítva is földmozgás az eddig megkí- m,II'ó kell Szicília újjá­mé't palermoiakat is halálra eP'tpsphez. Az II Messaggero rémítette, ezrek rohantak a gazdasági szakírójának becs­szabad ég alá lese szerint 250 nvllió dol­Katonák, rendőrök és túz- ** f°rdJtanÍ< oltók ezrei ássák a romokat egy tucat szicíliai városban szág második legsúivosabb és faluban, életbenmaradoL földrengés-szerencsétlensége tak után kutatva. Gibellina- volt: Olaszországban és a - ban kedden este hét túlélőt kelet-szicíliai Messi na ban az A 42 millió 340 ezer négy- veszik itt a minőségi „front közöttük egy asszonyt és földrengés 75 000 al­zetméteres tervet csaknem 1 áttörést", azt a márkával millióval teljesítette túl 1947- kapcsolatos elgondolásaik is ben a szövöde. Kevesebbel, mutatják, de a fonoda is meghaladta Márkázott cikkekké akar­az előírtakat. Ami ennél is .iák nemesíteni a Szegeden több: mindkét üzemrészben készült szövetféleségeket. kétéves gyermekét — men­tették ki a romok alól. Az asszony férje és két másik gyermekük holtan hevert a beomlott faiak súlya alatt. Montevagóban hat embert Somogyi Károlyné felvétele Íií «ÍTOrYíf«á-yK**n vi,áS°s- nagv szerelőcsarnokban dolgoznak a szegedi WJ JáCIIMIdtUstlI vas- és Fémipari Ktsz szakmunkásai a Kátai közben felépült új telephelyen. A közeli napokban elkészül az a 22. borsócséplö gép is, melyet exportálnak. Felvételünk az új csarnokban kész fiit, ahol már 17 munkadarab átadásra készen áll Táviratok hazánkból A SZOT elnöksége Táv­iratot küldött az Olasz Alta­lános Munkásszövetséghez, amelyben mély részvétét és együttérzését fejezte ki a dél-olaszországi földrengés áldozatai hozzátartozóinak. Felajánlotta segítségét a ter­mészeti katasztrófa következ­teben súlyosan károsultak számára. A Magyar Vöröskereszt ls táviratot küldött az Olasz Vöröskereszthez: A Magyar Vöröskereszt el­nöksége és egész tagsága mély megrendüléssel fogadta a hírt a Szicíliát ért pusztító földrengésről, amely a mér­hetetlen anyagi kár mellett több száz ember életét is ál­dozatul követelte. Fogadják leőszintébb együttérzésünket az országot ért súlyos csa­pás miatt, amely a segítő­készség érzését váltja ki a magyar népből is. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkársága és 3z Országos Béketanács elnöksége szintén táviratban tolmácsolta részvétét a szicí­liai katasztrófa károsultjai­nak és az olasz népnek. Mély megrendüléssel érte­sültünk a szicíliai városok és falvak tragédiájáról, — hang­zik a távirat. — őszintén együttérzünk fájdalmukkal, s kötelességünknek tartjuk, hogy a bajbajutottak mellé álljunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom