Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

Kádár János fo adta a bel a nagykövetet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken bemutatko­zó látogatáson fogadta Pier­re Yves de Vleeschauwer rendikívüli és meghata'ma­zott nagykövetet, a Belga Királyság magyarországi nagykövetét Focb Jenő hazaérkezett Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, aki a Német Demokratikus Köztársaság­ban töltötte szabadságának egy résziét, pénteken hazaér­kezett Budapestre. Üdvözlé­sére a Nyugati-pályaudva­ron megjelent dr. Ajtai Mik­lós, a Minisztertanács elnök­helyettese, Péter János kül­ügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, dr. Gál Ti­vadar, a Minisztertanács tit­Jcárságának vezetője. Ott volt Heinz Knobbe, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, s a nagykövetség több vezető beosztású munkatársa. Fehér La'os látogatása a néphadseregnél Fehér Lajos, az MSZMP Pollikat Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese pénteken meglá­togatta a magyar néphadse­reg egyik alakulatát Ütjána elkísérte Oláh István vezér­őrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes. Érkezése után a vendéget Bérezés Emil ve­zérőrnagy tájékoztatta. A tájékoztatón részt vettek a megyei és városi párt- és ál­lami szervek vezetői, a ma­gyar néphadsereg több veze­tője és az alakulat maga­sabb beosztású tisztjei. Ezt kővetően Fehér Lajos kato­nogyűlésen tájékoztatta a katonákat Időszerű kül- és belpolitikai kérdésekrőL Délután a Minisztertanács elnökhelyettese megtekintet­te a laktanyát, elbeszélge­tett a katonákkal ét pa­rancsnokai kkaL Jubilál a legnagyobb tsz Tizennyolc évvel ezelőtt alakult meg az ország legna­gyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Tsz. Ma több mint 15 000 hold szántón gazdálkodik. Csak­nem 2500 tag keresi itt ke­nyerét Állatállományuk 2200 szarvasmarha, 13 000 juh, 6000 sertés, 40 000 tojó­tyúk. Kongresszusra készül a népfront Négyezerötszáz bizottság 100 ezer tagját választják újjá Január 15-én a községi jűleg valamennyi népfront- kosság különböző rétegeinek valasztási gyűlésekkel er- bizottság számba vette a képviselőivel arról, hogy szagszerte megkezdődik a legutóbbi kongresszus óla kiket látnának szívesen a bi­népiront területi szerveinek eltelt időszak eredményeit, zottsagokban. így alakították megújítását szolgáló ese- tapasztalatait, felmérte te- ki — az előzetes jelolt-listá­ménysorozat. Ezzel új sza- vékenységének erényeit és kat, amelyeket kaszához érkezik a Hazafias hiányosságait. Népfront IV. kongresszusán A községekben, ugyanok­nak előkészítése; a társada- kor sok városban és járas­lom legkülönbözőbb rétegei- ban is befejezték a bizoti­nek képviseletében sagok újjáválasztásának elő­aBm5tSH;S kötését A mozgalom kü- ^^^^^ lonbozo szintű vezetői ~r- * " ' ™—'— a választási gyűlések részt­vevői elé terjesztenek „ c „ • kiegészítésre, illetve Jóvá­ra^ók újjá választásának e,ő_ munkával án(tot_ ját felölelő számvetésbe, az új tennivalók programjának kialakításába. Szavuk dönt majd arról is, hogy a jövő­ben kik legyenek a „vezérkarok" tagjai. December második felé­ben és január első napjaiban az ország valamennyi me­gyéjében háromnapos ta­nácskozásokon vettek részt a népfront községi vezetői. Meghallgatták és megvitat. tik a gazdaságirányítási rendszer reformjáról, a kongresszust megelőző idő­szak tennivalóiról szóló tá­jékoztatókat. Sokhelyütt más kérdések ls helyet kap­tak a napirenden. így pél­dául szó esett a szövetségi politika gyakorlati alkalma­zásának mai tapasztaltai­ról és a szocialista nemzeti egy­ség kibontakoztatásának, erősí­tésének további feladatairól. A tanácskozásokkal egyide­sek menetrendjet is. Ezeken barát* beszélgetésekre hívták meg a négy évvel helyi ezelőtt megalakított testüle­tek tagjait 4500 bizottság több mint százezer tagját választják majd újjá. A helyi választási gyűlé­.< ,,, , . . . , sek sorozata február 29-én Megbeszéléseket folytattak zánJ, majd m4rc;us 20-ig a társadalmi ás tömegszerve- rendezik meg a megyei kül­zetek vezetőivel és a la- döttértekezleteket. Népművelők konferenciája Elméleti-művelődéspoliti- zel összefüggő feladatok ci­tikai konferencián tanácskoz- mű tájékoztatója hangzott tak pénteken a fővárosban a el. Ezután dr. Nagy Sándor, népmüvelés vezető beosztá- a Művelődésügyi Minisztéri­sú szakemberei. A Magyar um pénzügyi és ellenőrzési Néphadsereg Váci utcai főosztályának vezetője tar­központi klubjában rendezett tott referátumot Az új gaz­esemény programjában elő- daságirányítási rendszer szőr Nyers Rezsőnek, aa alapelvei és követelményei íSf *?pontÍ Bízotb?áf a kulturális ágazatokban titkárának A gazdaságirányí­tás új rendszere bevezetésé- cimeL nek 15 kérdései, várható A referátumokat sokrétű, társadalmi hatása és az ez- elemző vita követte. Hátha sikerül... Elbocsátor s?8vetkezeti veze'ők „panaszai" Munkaügyi D«nlőb:zaUság elü t a Területi Mostanában gyakran for- sul vette. Ettől kezdve a dul elő, hogy termelőszövet- főkönyvelő havi jövedelmét kezetek volt vezető beosztá- már csak 1500 forint mun­sú alkalmazottai a jogsza- kabér és „csak" az 5270 fo­bály adta keretek között rint összegű állami támoga­ugyan, de minden alapot tás képezte. Elbocsátása Után nélkülöző követelésekkel végső soron a Területi Mun­lépnek fel, munkaviszonyuk megszüntetése után. Állító­lag nem kapták meg teljes munkabérüket Az esetek nagy többségében a felada­tok ellátására való alkal­matlanság a munkaviszony kaügyi Döntőbizottság előtt érvényesítette 26 ezer fo­rint kifizetésre irányuló igé­nyét, minthogy a csökken­1964. évre járó jövedelmet hiány nélkül felvette. Az óvások eredményeként a Döntőbizottság mindkét esetben hatályon kívül he­lyezte a határozatot, így a termelőszövetkezetek meg­menekültek a felesleges és jogtalan kifizetéstől. A főügyészség a kivizsgá­lások alkalmával, megállapí­tett munkabért 26 hónapon totta azt is, hogy a terme­keresztül kapta. A Döntőbi- lószövetkezetek rendelkeztek zottság kötelezte a termelő- mindazokkal a bizonyítékok­megszüntetésének az oka. Ügy szövetkezetet ennek az ösz- kai, amelyek alapján az igé­gondolják, csökkenteni az elbocsátás miatti sértődött­ségüket, hogy nagyösszegű „vigaszdíjat" akarnak meg­fizettetni a termelőszövetke­zettel. Hátha sikerüL így történt ez annak a volt főkönyvelőnek az ese­tében is, aki gyönge, a ta­goknak alig fizető termelő­szövetkezetben dolgozott. Az állandóim szóvátett magas főkönyvelői jövedelem és a tagok jövedelme közötti feszültség némi csökkentése céljából a főkönyvelő saját elhatározásából véglegesen a termelőszövetkezet által biz­tosított havi 2500 forintos munkabéréből 1000 forintról lemondott Lemondását a termelőszövetkezet tudomá­szegnek a kifizetésére. A határozat ellen a főügyész­ság óvást nyújtott be, eb­ben rámutatott, hogy a vi­tatott kérdés a megállapo­dás létrejötte volt A fő­könyvelő a 26 hónap alatt, pL zárszámadás elkészítésé­nél, a termelőszövetkezetet terheld tartozások között sa­ját követelését soha nem mutatta ki. Könyvelési bi­zonylaton aláírásával iga­zoltan vette tudomásul a le­vonásokat, sőt ezekre maga adott utasítást. Elismerte a megállapodás tényét ls. Más alkalommal a volt főagronómus javára 14 ezer 400 forint kifizetését ren­nyeket már az első tárgya­láson el kellett volna utasí­tani, azonban az ügyeknek a hiányos termelőszövetke­zeti előkészítése ezt nem tet­te lehetővé. Minthogy a jö­vőben ls várhatók az előb­biekhez hasonló igénybeje­lentések, a többszörös eljá­rások „megtakarítása" érde­kében ajánlatos, hogy a ter­melőszövetkezetek jogi kép­viselői körültekintőbben ké­szüljenek fel a tárgyalásra. Ezzel is segítsék a Döntőbi­zottságot a minden tekintet­ben kifogástalan határozat meghozatalában. így na­gyobb lesz a garancia arra hogy az alaptalanul köve­delte el a Döntőbizottság, te,6dzok ..mégsem sikerült"­Gyermekvallomások Húszezer úttörő mérte én­né tudását tavaly a Vörös Zámló Hőseinek Ütján mce­galom keretében megrende­zett szaktárgyi versenyeken, vetélkedőkön. Megyénket 56 pajtás képviselte, szép siker­rel, az országos döntőkön. Az 6 alkotásaikat, rajzaikat, képzőművészeti, irodalmi pályázataikat tartalmazza a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága gondozásában Pol­ral Márta, Kovács Katalin, Kovács Ferenc, Sós Katalin. Fehér Alajos, Cserjés Kata­lin, Baknó Nagy Vera rajza­in, festményein, vagy Nagy Lajos Fogadalom című írá­sában is. A hare, a háború az adott téma miatt ls köz­ponti helyet fortéi d az út­törők alkotásaiban. Pék Éva Vöröskatona unokája va­gyok, vagy Jenei Márta: Lá­togatás egy idős veteránnál ner Zoltán és Zrínyi Péter című írása példa erre; de az szerkesztésében megjelent kis füzet: A Gyermekvallo­mások. A gyűjtemény a ta­nulók érdeklőd-.'sét, tehetsé­gét és aktivitását egyfélekép­pen bizonyítja, s biztat is emberség, helytállás, úttörő­követelményét ls szépen megfogalmazták az ifjú pá­lyázók: Menczel Sándor A mi védencünk, és B. Nagy Zsuzsa, Aki legypzte magát hasonló versenyek, pályáza- című elbeszélésében. Az üt­tök kü'rására. É'c'ikcruknak megfelelő határozott hozzáállásuk van a háború hoiz, a most folyó vietnami harchoz, amely a legtöbb munka témájául is óöntoin török a könyvecskéröl a pályamunkákon kivül érte­sülhetnek a megyei pajtások 1967-es megyei és országos való szerepléséről egyidejűleg azonban már további 22 ezer forint kifi­zetésére irányuló igényét el­utasította. A főügyészség a kivizsgálás után megállapí­totta, s óvásban rögzítette is, hogy a kérdéses Időszak­ra, tehát 1964. év utolsó 5 hónapjára is megkapta a fellebbező a teljes javadal­mazást. A Döntőbizottságot ott ejtette tévedésbe, hogy havi munkabérét 2880 fo­rintban jelölte meg. Arról azonban hallgatott, hogy ezt a jövedelmet a tervezett munkaegységértékkel vette számba, holott a tényleges és az éwégi elszámolás alapjául szolgáló munka­egységérték 1964 évben a tervezettnek jóval alattr maradt. S ennek megfelelő en alakult a munkaegység javadalmazásúak tényleges jövedelme is. Kiderült te­hát, hogy a főagronómus az tel távoznak a tárgyalóte­remből. Dr. Csohány László ügyész Mit várhatunk a szabad áraktól? i január 1-én életbelépett árreform nemcsak abban ** áll, hogy a fogyasztasi cikkeik egy részének ára megváltozott, hanem abban is, hogy a hatósági rögzített árrendszert a fogyasztói áruforgalom felében kötetlenebb árrendszer váltotta fel. A forgalomnak körülbelül 29 százaléka rögzített áron, 30 százaléka maximált áron ke­rül bonyolításra. Megközelítően 27 százalékot tesz majd ki a bizonyos korlátok között mozgó áron, s mintegy 23 százalékot a szabadpiaci áron történő forgalom. Eddig csak 14 százalék volt a szabad áron értékesített termékeit aránya; csak itt érvényesült szabadon a piac: kereslet ós kínálat játéka, önként adódik a kéraés: miért indokolt hogy ezután ez szélesebb körben érvényesüljön? Azért, mert csak így képes a termelés és a fogyasztás részleteiben is igazodni egymáshoz. Csalt így kepes a fo­gyasztó hatást gyakorolni a termelőre, a piaci értékesítés a vállalati gazdálkodásra A termelő által kapott és a fogyasztó által fizetett árak eddig meglehetősen elszakadtak egymástól; több területen ez történt a termelés és a fogyasztás összetételé­vel is. Egyik termékből nagy készletek halmozódtak fel, mert a megszabott fogyasztói áron a megtermelt teljes mennyiséget nem vették meg, a viszonylag magas ár a keresletet visszaszorította, vagy nem hagyta bővülni. Ugyanakkor más termékek hiánycikkekké váltak, mert aa aránytalanul alacsony ár a termelhető mennyiségnél na­gyobb keresletet támasztott A termelő vállalat ezekhez a piaci jelenségekhez alig tudott igazodni, mert egyrészt kötelező termelési tervszáma volt, másrészt a keresett (vagy éppenséggel hiány-) cikkek termelői árában sem veit több haszon, mint az elfekvővé váló termékekben. Holott az lenne a természetes, hogv a korszerűtlen, gyen­gebb minőségű termékek gyártásából kisebb legyen a vál­lalat haszna, (esetleg ráfizetéses legyen számára), a Ke­resett árukból pedig nagyobb hasznot húzhasson; hadd bővíthesse a vállalat az ilyen cikkek termelését gyorsabb ütemben. Közgazdaságilag teljesen bizonyított, hogy nincs más megoldás a termelés és a fogyasztás jó összekapcsolására, mint a piaci árrendszer, amelyben — az állam á'tal meghatározott keretek között — a termelési költségek mellett a kereslet és a kínálat is alakítja a fogyasztói árakat A piaci viszonyok változása az árváltozások révén hatást gyakorol a termelő vállalatok gazdálkodására, gyártmányaik összetételére és korszerűségére. A szabad árak rendszerét természetesen nem lehet egyszerre bevezetni olyan népgazdaságban, ahol másfél évtizeden keresztül termelő és fogyasztó egyaránt hozzá­szokott a kialakult árakhoz. Az eddig alkalmazott ható­sági fix árak alapján alakult ki a meglévő fogyasztási áruszerkezet. A termelési tervek és fejlesztési beruházá­sok ehhez a fogyasztási szerkezethez alakalmazkodtak. A szabad árak szélesebb alkalmazása alapjaiban módosítaná a fogyasztási szerkezetet. A megváltozó összetételű keres­lethez azonban a gyárak nem tudnának kellő gyorsaság­gal alkalmazkodni, mert termelési kapacitásuk az eddigi fogyasztási szerkezet szerint alakult kj. Sok olyan termék van azonban, amelynek a terme­lése különösebb nehézség nélkül növelhető, ha az ára emelkedik, s fogyasztása könnyűszerrel bővíthető, ha a gyártmány korszerű, divatos, jó minőségű. Ilyenek általá­ban a divatcikkek, a kozmetikai cikkek, a műanyag fo­gyasztási cikkek. Ezek árát szabaddá lehet tenni; vagyis bizonyos törvényes előírásokat betartva — az a kereslet és a kínálat változása szerint alakulhat. Kötetlenebb ár­formákat lehet és kell alkalmazni azokban a termékcso­portokban, ahol gyors a szükségletek és az előállítási mód­szerek változása, nagy a divat hatása. Ilyenek az előbbie­ken kívül a rövidáruk, a bőrdíszmüáruk nagy része. Az alapvető szükségleteket kielégítő tömegcikkek ára továbbra is fix vagy maximált marad, mert ezek ára határozza meg alapvetően a fogyasztói árszínvonalat, a lakosság életkö­rülményeit. •liggal várjuk a kötetlenebb árformáktól/hogy segítsé­J gükkel viszonylag rövid időn belül — egy-másfél év alatt — megszűnnek az ismert bosszantó hiányok; a fo­gyasztók által keresett termékek zömét kellő mennyiség­ben és megfelelő választékban lehet majd kapni a keres­kedelemben, ha némelyiküket kissé drágábban is, s ezek korszerűek, praktikusak, tartósak és divatosak lesznek Vállalataink érdekeltekké válnak abban, hogy a több hasznot hozó termékeket gyártsák, tehát termékeikkel a vevők igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodjanak. Ezt várjuk a szabad áraktól. Az áruellátás javulása az első félévben éppen csak megkezdődik, de 1968 második felé­ben és a következő években már számíthatunk a kötetle­nebb árformák kedvező hatásának széles körű érvényesü­lésére. Dr. PIRITYI OTTÓ JartonyaBvár" A no0cnSHB)(hélf(idMki Élet Vas ga wUuMzum yul t vezetőség gondoskodást ré­vén igen jó és jövedelmező téti foglalkozást találtak maguknak. A központi ma­jor egyik új szociális épüle­tében takarcw „tarhonyagyá­rat rendeztek be". Az idén mintegy 700 ezer forint érté­kű házi tarhonyát és száraz­tésztát készítenek itt. Ké­pünkön: A gazdasszonyok egy csoportja a friss tarho­nyát roaUUa. *••••»•>. IMA hMti U. OAL^MLA61AAOJLt ZA« 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom