Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

Otthagyott utasok Zombori Imréné, Roszke III. kerület 182. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünknek küldött panaszlevelé­ben szóvá teszi, hogy bérlete van az autóbuszra, amely Szeged és Röszke—Országhatár között közlekedik, mégis a legtöbbször — hibáján kívül — lemarad. Mint írja: „Nekem a reggel 8 órai országhatári buszjárat volna jó, amire a bérletem is szól. Sajnos az utóbbi időben ezen a járaton nemigen utazhatok, mert az országhatáron megtelik a busz és legtöbbször 2—3 bérletes, valamint több fizető utas lemarad a röszkei bekötőútnál. Decem­ber 29-én reggel 8 órakor is ez történt. A busz meg sem állt, a vezető integetett, hogy megy tovább. Ha az ilyen eset ritka volna, akkor nem is szólnék róla, de sajnos elég gyakori. Lehetne a problémán segíteni, ha az autó­buszhoz pótkocsit kapcsolnának." Kert helyett szeméttároló Dániel Mária, Szeged, Tol­buhin sugárút 5. szám alatti lakos szóvá teszi szerkesz­tőségünknek írt levelében, hogy házuk előtt egy gando­zott kert kerítését minden előzetes értesítés nélkül el­bontották. Mint írja: „Meg­kaptuk a meglepő művelet magyarázatát, miszerint az előkertek kerítéseit város­rendezési szempont miatt, kell lebontani." Olvasónk azt kifogásolja, hogy a kert helyén most szeméttelep dí­szeleg, s ez semmiképp sem illik a városképbe. A födém tovább hajlik Gancsa Lajos, Szeged, Veresács utca 11. szám alatt lakó olvasónk szerkesztősé­günknek írt panaszlevelébcn az ingatlankezelő vállalat munkája ellen emel k:fo­gást. Mint írja: „Szobánk padozata több év óta meg van hajolva, s az utóbbi kéit évben a hajiás tovább mé­lyült annyira, hogy félünk a leszakadástól, A házat tíz évvel ezelőtt tatarozták 250 ezer forint költséggel, de a födém gerendákat nem cse­rélték ki. Tettem már pa­naszt az ingatlankezelőségen is. Először négy hónap eltel­tével kijött egy technikus és azzal távozott, hogy a látot­takat jelenteni fogja felette­seinek. Maga is elismerte a veszélyes állapotot Eltelt fél esztendő, s panaszunkat tolmácsolta az IKV-nál a házmester is. Ismét csak ígéretet kaptunk. Azóta újabb fél esztendő telt el. A veszélyes állapotot mind­annyiszor hangsúlyozták, a segítség azonban eddig el­maradt. Vajon hányszor hány fél esztendőnek kell eltelnie, hogy a javításhoz hozzákezdjenek ? " „A nevetés diadaléneke" Karikatúra­kiállítás a Műcsarnokban Utóljára tizenkét évvel ez­előtt rendertek közös rep­rezentatív kiállítást a ma­gyar karikaturisták. Mos­tani, ötödik tárlatuk érde­kessége, hogy a bemutatott anyag gazdagsága és sok­félesége amellett bizonyít, hogy a következő kiállításig nem szabadna ennyi időnek eltelnie. Erre szavaz a kö­zönség is. Sokezer érdeklődő kereste fel már az első na­pokban Budapesten a Mű­csarnokot, ahol elhelyezték az anyagot: negyvenegy ka­rikaturista több mint 300 u ^ rajzát. Újság is megjelent a ti: túfzás. H^ományos ér- Dalmáth Ferenc és még né kivételes alkalomra, a ma- telemben a karikatúra en- hány társuk munkássága új gyar kankatunstak revüje: nek meg is felel. Jellegze- változata a régi a Csúzli, hopr nemi ízelítőt tes emberi vonások túlzó ki­Mészáros A. rajza — Nagy játszma Maga a szó olasz szárma- rás, Sajdik Ferenc, Balázs­zék, s eredetije azt jelen- Piri Sándor, Pusztai Pál, „Annál jobb, műfajnak. minél go­emelése, torzítása, humoros noszabb" — mondotta Móra vagy szatirikus célú ábrázó- Ferenc a karikatúráról. adjon magából a kiállítás ból. Voltaképpen mi a karika- lása. Ismertek a karikatúra Csakhogy ez a jellemzés ál túra, amelynek mostani ma- ókori és középkori példái is, talános; semmit nem mond gyar tárlatát oly sokan fel- mai — vagy a miénkhez kö- arról, hogyan lehet és kell a keresik? '.elálló értelemben azon- karikatúrának „gonoszkod­Rossz út az egyetemi füvészkertnél Horváth István, Újszeged, Kertész utca 21. szám alatt lakó olvasónk szerkesztősé­günknek címzett levelében azt kifogásolja, hogy a Ker­tész utcában az egyetemi füvészkerttől a vasútig négy évenként kapnak salakot az átjárók feltöltéséhez. Art írja, hogy a járművek az átjárót felvágják, tönkre te szik. Egy másik helyen tiszai iszappal magasították, s itt sövény sem övezi az utat Eléggé veszélyes a közleke­dés, különösen iskolás gyer­mekeknek. De a munkába járok ugyanúgy tapossák a sarat naponta. Olvasónk az' is hangsúlyozza, hogy mind­ezt szóvá tette már az I. kerületi tanács építési- és közlekedési csoportján. Pa­naszát feljegyezték, de azt mind a mai napig nem or­vosolták. Ahol hiánycikk a figyelmesség Ságváritelepről nyugdíja­sok, vasutasok, fuvarosok és Isz-tagök írtak szerkesztő­ségünknek levelet, amelyben örömüket fejezik ki, hogy a földműves szó vetkezet átala­kította náluk a volt ital­holtot kisvendéglőnek. An­nak még jobban örültek, hogy egy Ilonka nevű fel­szolgáló a legmesszebbmenő udvariasságról, figyelmes­ségről tett bizonyságot nap mint nap. Levelükben arról panaszkodnak ságváritelepi levélíróink, hogy a figyelmes kiszól gálónő karácsony előti elment szabadságra, s azóta nem látták. írják: „Tegye­nek lépéseket, hogy az Ilon­ka visszakeiüljön a kisven­déglőbe, hiszen nélküle ki­halt az üzlet, hiába szól a zene, azzal nem lehet pótol­ni a kedvességet, udvarias, ságot Ilonkára még azok is hallgattak, akik többet ittak a kelleténél." Kilencven éve születet! Molnár Ferenc Kilencven esztendővel ez- világháború között viszont előtt született a modern ma- már csak szórakoztatni akar. gyar irodalom egyik legvi- Nyíltan megvallja, hogy a si­tatottabb egyénisége: Molnár ker bűvöletében él. Csak Ferenc. Művészi pályafutá- olyan témák foglalkoztatják, sát és a halála óta eltelt amelyekről tudnivaló, hogy másfél évtizedet is a rajon- a polgári közönség érdeklő­gó lelkendezés, illetve Molnár désére számíthatnak, bizto­műveinek éles bírálata kísé- sítják a táblás házakat, a ri. Nincs még egy írónk, aki­nek neve olyan ismert len­ne a világban, mint Molná­ré; ugyanakkor nem alapta­lan az a vélekedés sem, hogy színpadot hódító darabjainak jórésze aligha időtálló. gazdag honoráriumot, nem­csak Budapesten, hanem Bécsben, Berlinben és New Yorkban is. Molnár kanyargó és ellent­mondásos pályája ismét for­Törött ablak — hallgatással Schmidt József­né. Szeged. Parti­zán utca 7. szám alatti lakos szer­kesztőségünknek írt levelében arról tájékoztat, hogy még tavaly tavasz­szai kitörött há­zuk lépcsőházában az ablak, amelyet még akkor beje­lentettek a III. ke­rületi házkezelő­ségnek. „Azóta — írja olvasónk — kilenc hónap telt el, de az ablakot nem csináltatta meg a házkezelő­ség, a többszöri reklamációra sem. A fürdőszobám ablaka a lépcső­házra nyílik, és az a veszély fenyeget, hogy a nagy hi­deg miatt csőre­pedés történhet a fürdőszobában. A kis javítás el­hanyagolása ilyen­formán csak bosz­szű ságot okoz." RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 4.30 Híreit. 4.32 Hajnaltól reg­gelig ... Közben: 5.00 Hírek. 5.30 Reggeli krónika. 5.45 Falu­rádió. 6.00 Hírek. 6.15—6.30 Mit főzzünk? 6.43 Hallgatóink fi­gyelmébe! 7.00 Reggeli krónika U. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsor­ismertetés. 8.22 Népi muzsika. 9.00 II és Petrov két karcolata. 9.22 Werther. Operarészletelc. 10.00 Hírek. 10.10 óvodások mű­sora. 10.30 Édes anyanyelvünk. 10.35 A Rixdorfi énekegyüttes és a Spilar sramlizenekar ját­szik. 10.69 Lottóeredmények. 11.00 Zenekari muzsika. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A világgazdaság hírei. 13.05 A budapesti színházak műsora. 13.08 Vita a korszerű mezőgaz­daságról. 13.23 Három a kis­lány. Operettrészletek. 13.56 Sziklai Erika énekel. 14.30 Zsi­bongó. 15.00 Hírek. 15.15 Üze­netek. 15.55 Beszéljük meg!! 16.00 Falusi délután. A boldog ember. Rádióváltozat. 17.00 Hí­rek. 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.15 Zenekari muzsik*. 17.40 Nvitott stúdió. 18.00 ÜJ zenei újság. 18.40 Maevar nóták. 19 no Esti krónika. 19.29 Hallgatóink figyelmébe! 19.30 Párbeszéd az éterben ... 21.00 Hírek. 21.09 Az elmúlt év két emlékezetes Rích­ter hangversenye. I. 23.09 Duna­Jevszklj-operettekből. 24.00 Hí­rek. 0.10—0.25 Madrigálok. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 6.20 —6.30 Torna. 7.15—7.30 Az izra­elita felekezet negyedórája. 10.00 Tegnap hallottuk.. . 10.30 A régi Metropolitan nagy énekesel. 10.56 Válaszolunk hallgatóink­nak. 11.11 Verbunkosok, katona­dalok. 11.40 Hurok. Regényrész­let. 12.00 Wilhelm Backhaus zongorázik. 12.20 Hónapról hó­napra. 12.35 Két szvit. 13.17 Beat és bárd. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Hí­rek. 18.10 Mario del Monaco olasz dalokat énekel. 18.40 Lát­tuk. hallottuk. 19.00 Szimfoni­kus hangverseny. Közben: 19.48 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00— 20.30 Esti krónika n. 21.04 Szí­nes népi muzsika. 21.45 Vita az új ipari államról. 22.00 Mario del Monaco operaáriákat éne­kel. 22.20 Randevú . . . 23.00— 23.20 Hirek. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 8.05 Iskola-tv. 17.58 Hirek. 18.05 Beszélgetés a relativitáselmélet és fizikai valóság című előadás­ról. 18.35 Radar. Fiatalok érdek­védelmi műsora. 19.00 A Tele­vízió. politiai tanfolyama. A gazdasági mecnanizmus reform­jának néhány kérdéséről. Elő­adó: Vályi Péter pénzügymi­niszter. 19.30 Esti mese. 19.40 Nótaszó. 20.00 Tv-hlradö. 20.20 Csodás téli világ. Sanzonössze­állítás. 21 00 Körkép. Kultúrpo­litikai műsor. 22.00 Tv-hiradó. — 2. kiadás. Jugoszláv televízió 15.30 Gründelwald: Síverse­nyek. 17.15 Az ön keresztrejt­vénye. 18.20 Hangverseny az if­júságnak. 19.05 Tudomány 68. 20.35 Játékfilm. 22.05 Ismeret­terjesztő adás. 22.35 Hangver­seny. D. T. A prózaíró Molnár Ferenc dulathoz érkezik a harmincas legsikerültebb munkái áll- évek végével. A fasizmus nak hozzánk legközelebb. A elöl Franciaországba, Svájc­meltan világsikerű es oly „ .... rTI sok változatban megfilmesí- ba ma]d 02 E^esult Alla­tet ifjúsági regény, A Pál rnokba költözik, de nem ta­utcai fiúk mellett ' Az éhes lál igazi otthonra. Az egykor város című regényt, Az aru- oly termékeny Molnár Fe­vimi erdő titka és a Széntol- renc jóformán elnémul. Ííthet'ük"10 dbeszéléseit em" Csak az emlékeit rögzítő és „ , , ' ,..,„, hontalanságát panaszoló em­gekZközepette ítog^/árossá iratát írja, amely útitárs növő Budapest szegényeivel a számüzetesben címmel vállal érzelmi azonosulást, 1958-ban jelent meg Buda­és művészileg rangos ábrázó- pesten lását adja a századforduló Molnár Ferenc néhány fővárosi eletének. Ekkor még , ,.7 , . ... a humanista polgár érzések darabjaban el szinpadíain~ indulatai vezetik. Az első kon és java prózájában. Ér­világháború előtti publicisz- tékeit az értéktelentől segít tikája ugyanezért jelentős, különválasztani maga az Egy haditudósító, emlékei cí- idg men jelenteti meg 1916-ban írontriportjait, amelyekben a _ polgári eszményekből kiáb­rándult, de az imperia­lista háború mélyebb össze­függéseivel szemben tanács­talan író portréja rajzolódik ki. Fordulóponthoz érkezett, s ő visszariadt a következe­tesebb állásfoglalás követ­kezményeitől : nem előre ment, hanem hátrafelé. A bukott forradalmak után még az az óvatosan adagolt társadalomkritika is eltűnik darabjaiból, amely koráb­ban Ady és más kiváló mű­vészek bizalmát is megsze­rezte számára. A drámaíró Molnár Ferenc pályáján figyelhetjük meg leginkább a hanyatlás jeleit. Első színpadi kísérletei bo­hózatok: a századelő Buda­pestjének legnagyobb sikerei. A folytatás igényesebb. A Liliom. A testőr és A farkas már olyan szerzőt emel a magyar színházak — minde­nekelőtt a fényes Molnár­premiereket rendező Vígszín­ház — koronázatlan királyá­vá, aki a hatásos szerkezet és poén-időzítés formai eszköze­it még figyelemre méltó gon­dolatok, hangulatok és érzé­sek kifejezésében hasznosít­ja. Az önállósuló polgár, a budapesti középrétegek vi­lágszemlélete, emberről, hű­ségről, szerelemről, játék­ról és szegénységről vallott felfogása kap hangot ezek­ben a színjátékokban. A két ban a XVIII. századtól mű- nia". Közelebb visz a kari­velik rendszeresebben és katúra leginkább mai értei­nagy hatékonysággal. Kivá- mezéséhez Kárpáti Aurél, ló mesterei: az angol Ho- Szerinte a gúnyrajz realitá­garth, a spanyol Goya, a francia Daumier, a német Grosz és sokan mások. Ezek­sa „akárhányszor irreailtás­ba megy át, s hogy hol áll meg: mindig csak a mű­ből a nevekből, s a még vésztől függ... A határvo* idézhető művészek munkás- nal felállítása ezen a téren ságából kiolvasható egy igen meglehetősen nehéz". S ép­fontos tanulság: a karikatú- pen e határvonal körül he­ra jelesei mindig a haladás lye/hetők el legjobb kari­éi igazság ügyét szolgálták, katuristáink. Ami rajzaik­A karikatúra magyar mes- ban — a realitás átfogóbb­terei ugyancsak a jó ügy szélesebb felfogása és ala­harcosai. Hagyományaik te- kítása mellett még közös: kintélyesek. Az első magyar erőteljes és eredeti gondola­élclap, a Charivari, a múlt tiságuk. Világjelenségekre és század negyvenes éveiben hazaiakra, történelmi ese­jelent meg, vezető rajzolója ményekre és a magánélet Szerelmei Miklós volt. Öt apró, napi mozzanataira követte, már a kiegyezés egyaránt az eszükkel reagál­idején Jankó János, Munka- nak. Háttérbe szorul emiatt csy barátja, aki hetvenezer az érzelem, a szelíd mosoly, rajzával alighanem rekorder, a megkönnyeztető nevetés? S akire már a mai olvasók Csupáncsak tért veszít. Ami'a tematikát illeti, a kiállításon látható rajzok tes Marcell. Kelen Imre, zöme a felelőtlenség, a ha­Major Henrik, Dezső Alajos, szonlesés, a pöffeszkedő te­s a két világháború közötti hetetlenség és még sok politikai karikatúra legme- egyéb haszontalanság fölött részebb képviselőja, Gáspár ítélkezik. S úgy teszik ezt, Antal. Korántsem teljes a hogy a vádbeszéd rajzjeleit sor, sok nevet és példát a legtöbb esetben magunk­idézhetnénk annak bizonyí- nak kell összeraknunk, ki­tására, hogy az immár száz- egészítenünk, végigondol­húsz esztendős magyar kari- nunk. Ez komoly játék, s katúra múltja gazdag és szép is, amire a művész, s sokszínű. A folytatás, amely vele azonosulást- keresve a 1945 után indult, különösen néző is, vállalkozhat. Ez'a pedig az elmúlt tíz eszten- játékos-komoly keresés adja dőben bontakozott ki, át- meg a felismerés örömét, a egy része is emlékezhet: Bí­ró Mihály, Pólya Tibor, Vér­vette és meghaladta ezt szép hagyományt. Az magyar karikatúra kiállttá a hirtelen nyilvánvalóvá lett V. igazság, az összefüggések és bonyodalmak közötti eliga­son látható rajzok többsége, zodás élményét, amiből — Kaján Tibor, Vasvári Anna, Marcel Pagnol szavával — Szűr-Szabó József, Réber „a nevetés diadaléneke" szü­László, Várnai György, He- letik. gedűs István, Mészáros And- DERSI TAMÁS Lássátok feleim! új mmek Játék a gyilkossággal — Miért az utcalányokat a film írója is (dramaturgi bor kritikusok csak vitatkoz­mintázza Mester — fordult szerepben Hersko János de- tak a közönséggel. Ebben a egyszer egy szép, bár talán bütál) mindenesetre már itt filmben ugyanis már nem­kissé túldekorált nő a Nagy is csillogtatja ígéretes tehet- csak a nők vetkőznek, a fér­Szobrászhoz. Az így felelt: ségét. De jövendőbeli útja fi főszereplő is kibújik az mert önt, asszonyom, nem legalább annyira homályos, alsóneműből. S hogy miért kérhetem meg, hogy vessen mint költő-hőséé, akit Husz- a Halotti Beszéd első két szá­lé magáról minden felesle- ti Péter személyesít meg. va a film címe? Menjetek gest. Ezért, ha meg akarja Jól esik megállapítani, moziba és... lássátok fele­magát mintáztatni, forduljon hogy filmművészetünk na- im. Szümtükhel. egy dilettánshoz, vagy egy gyot lépett előre míg a jám- V. M. kezdőhöz. Lehet, hogy így történt, le­het, hogy nem, de kivétele­sen akad csak olyan mű­vész, aki mint kezdő már biz­tos kézzel válogatja külön . , ,, , , , ...... , ,, . a világ tárgyai és jelenséfei Alain Jessua ebben a film- a kepregeny előttünk eletre közül °a lényegeseket Faze- lében agresszíven támad a kelő figurái elárulnak vala­kas Lajos tegnap Szegeden közönségre, megmutatja a miféle nosztalgiát, elvágyó­is bemutatott filmje a Lás- Primitív témák kifejezését dást a reális, sokszor szomo­sátok feleim (rendkívül mo- képben, szövegben, vala- rúan unalmas hétköznapok­dern kísérőzenéjének a sze- mennyi divatos kellékkel: ból. És mindezekkel a ren­gedi származású Durkó Zsolt hős-imádat, szadizmus, szex- dező nem untat, ügyes kézzel a szerzője) ielemző példa az mánia, írástudatlanság és és friss ötletekkel irányítja első művek görcsös mindent- képben kifejezett ostobaság a magát képregény hősöknek akarására, és arra, hogy — írja erről a színes francia képzelő milliomos-csemete fiatal filmjeink bármeny- filmről a Les Lettres Fran- és » képregény-író házaspár nyire is ismerik a legmoder- • kritikus- Közben per- S0"at'T Kulono,sen . előnyére nebb formai megoldásokat, UdSeS krlUKUsa; gőzben per val)k Jessuanak a jo szerep­nem tudnak túllépni az öt- sze Pnman szórakoztatja a lő választás is, nem utolsó­leteken. így vész kárba közönségét, esetleg azt a sorban a James Bond filmek Szécsényi Ferenc nagyszerű közösséget, amelyet kigú- hősnőjeként ismert francia Knkáj%i, amelY nyol. ex-szépségkirálynő, Claudi­nelkul különben a film veg- * T * " J ' legesen elszigetelt jelene- Nemcsak ebben a tinoman ne Auger nem is kellemetlen tekre bomlana szét. szellemes fricskában rejlik bájainak bemutatásával... Fazekas Lajos, aki egyben azonban a film mondandója: J. A. Péntek, 1968. január 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom