Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
Otthagyott utasok Zombori Imréné, Roszke III. kerület 182. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünknek küldött panaszlevelében szóvá teszi, hogy bérlete van az autóbuszra, amely Szeged és Röszke—Országhatár között közlekedik, mégis a legtöbbször — hibáján kívül — lemarad. Mint írja: „Nekem a reggel 8 órai országhatári buszjárat volna jó, amire a bérletem is szól. Sajnos az utóbbi időben ezen a járaton nemigen utazhatok, mert az országhatáron megtelik a busz és legtöbbször 2—3 bérletes, valamint több fizető utas lemarad a röszkei bekötőútnál. December 29-én reggel 8 órakor is ez történt. A busz meg sem állt, a vezető integetett, hogy megy tovább. Ha az ilyen eset ritka volna, akkor nem is szólnék róla, de sajnos elég gyakori. Lehetne a problémán segíteni, ha az autóbuszhoz pótkocsit kapcsolnának." Kert helyett szeméttároló Dániel Mária, Szeged, Tolbuhin sugárút 5. szám alatti lakos szóvá teszi szerkesztőségünknek írt levelében, hogy házuk előtt egy gandozott kert kerítését minden előzetes értesítés nélkül elbontották. Mint írja: „Megkaptuk a meglepő művelet magyarázatát, miszerint az előkertek kerítéseit városrendezési szempont miatt, kell lebontani." Olvasónk azt kifogásolja, hogy a kert helyén most szeméttelep díszeleg, s ez semmiképp sem illik a városképbe. A födém tovább hajlik Gancsa Lajos, Szeged, Veresács utca 11. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünknek írt panaszlevelébcn az ingatlankezelő vállalat munkája ellen emel k:fogást. Mint írja: „Szobánk padozata több év óta meg van hajolva, s az utóbbi kéit évben a hajiás tovább mélyült annyira, hogy félünk a leszakadástól, A házat tíz évvel ezelőtt tatarozták 250 ezer forint költséggel, de a födém gerendákat nem cserélték ki. Tettem már panaszt az ingatlankezelőségen is. Először négy hónap elteltével kijött egy technikus és azzal távozott, hogy a látottakat jelenteni fogja feletteseinek. Maga is elismerte a veszélyes állapotot Eltelt fél esztendő, s panaszunkat tolmácsolta az IKV-nál a házmester is. Ismét csak ígéretet kaptunk. Azóta újabb fél esztendő telt el. A veszélyes állapotot mindannyiszor hangsúlyozták, a segítség azonban eddig elmaradt. Vajon hányszor hány fél esztendőnek kell eltelnie, hogy a javításhoz hozzákezdjenek ? " „A nevetés diadaléneke" Karikatúrakiállítás a Műcsarnokban Utóljára tizenkét évvel ezelőtt rendertek közös reprezentatív kiállítást a magyar karikaturisták. Mostani, ötödik tárlatuk érdekessége, hogy a bemutatott anyag gazdagsága és sokfélesége amellett bizonyít, hogy a következő kiállításig nem szabadna ennyi időnek eltelnie. Erre szavaz a közönség is. Sokezer érdeklődő kereste fel már az első napokban Budapesten a Műcsarnokot, ahol elhelyezték az anyagot: negyvenegy karikaturista több mint 300 u ^ rajzát. Újság is megjelent a ti: túfzás. H^ományos ér- Dalmáth Ferenc és még né kivételes alkalomra, a ma- telemben a karikatúra en- hány társuk munkássága új gyar kankatunstak revüje: nek meg is felel. Jellegze- változata a régi a Csúzli, hopr nemi ízelítőt tes emberi vonások túlzó kiMészáros A. rajza — Nagy játszma Maga a szó olasz szárma- rás, Sajdik Ferenc, Balázszék, s eredetije azt jelen- Piri Sándor, Pusztai Pál, „Annál jobb, műfajnak. minél goemelése, torzítása, humoros noszabb" — mondotta Móra vagy szatirikus célú ábrázó- Ferenc a karikatúráról. adjon magából a kiállítás ból. Voltaképpen mi a karika- lása. Ismertek a karikatúra Csakhogy ez a jellemzés ál túra, amelynek mostani ma- ókori és középkori példái is, talános; semmit nem mond gyar tárlatát oly sokan fel- mai — vagy a miénkhez kö- arról, hogyan lehet és kell a keresik? '.elálló értelemben azon- karikatúrának „gonoszkodRossz út az egyetemi füvészkertnél Horváth István, Újszeged, Kertész utca 21. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünknek címzett levelében azt kifogásolja, hogy a Kertész utcában az egyetemi füvészkerttől a vasútig négy évenként kapnak salakot az átjárók feltöltéséhez. Art írja, hogy a járművek az átjárót felvágják, tönkre te szik. Egy másik helyen tiszai iszappal magasították, s itt sövény sem övezi az utat Eléggé veszélyes a közlekedés, különösen iskolás gyermekeknek. De a munkába járok ugyanúgy tapossák a sarat naponta. Olvasónk az' is hangsúlyozza, hogy mindezt szóvá tette már az I. kerületi tanács építési- és közlekedési csoportján. Panaszát feljegyezték, de azt mind a mai napig nem orvosolták. Ahol hiánycikk a figyelmesség Ságváritelepről nyugdíjasok, vasutasok, fuvarosok és Isz-tagök írtak szerkesztőségünknek levelet, amelyben örömüket fejezik ki, hogy a földműves szó vetkezet átalakította náluk a volt italholtot kisvendéglőnek. Annak még jobban örültek, hogy egy Ilonka nevű felszolgáló a legmesszebbmenő udvariasságról, figyelmességről tett bizonyságot nap mint nap. Levelükben arról panaszkodnak ságváritelepi levélíróink, hogy a figyelmes kiszól gálónő karácsony előti elment szabadságra, s azóta nem látták. írják: „Tegyenek lépéseket, hogy az Ilonka visszakeiüljön a kisvendéglőbe, hiszen nélküle kihalt az üzlet, hiába szól a zene, azzal nem lehet pótolni a kedvességet, udvarias, ságot Ilonkára még azok is hallgattak, akik többet ittak a kelleténél." Kilencven éve születet! Molnár Ferenc Kilencven esztendővel ez- világháború között viszont előtt született a modern ma- már csak szórakoztatni akar. gyar irodalom egyik legvi- Nyíltan megvallja, hogy a sitatottabb egyénisége: Molnár ker bűvöletében él. Csak Ferenc. Művészi pályafutá- olyan témák foglalkoztatják, sát és a halála óta eltelt amelyekről tudnivaló, hogy másfél évtizedet is a rajon- a polgári közönség érdeklőgó lelkendezés, illetve Molnár désére számíthatnak, biztoműveinek éles bírálata kísé- sítják a táblás házakat, a ri. Nincs még egy írónk, akinek neve olyan ismert lenne a világban, mint Molnáré; ugyanakkor nem alaptalan az a vélekedés sem, hogy színpadot hódító darabjainak jórésze aligha időtálló. gazdag honoráriumot, nemcsak Budapesten, hanem Bécsben, Berlinben és New Yorkban is. Molnár kanyargó és ellentmondásos pályája ismét forTörött ablak — hallgatással Schmidt Józsefné. Szeged. Partizán utca 7. szám alatti lakos szerkesztőségünknek írt levelében arról tájékoztat, hogy még tavaly tavaszszai kitörött házuk lépcsőházában az ablak, amelyet még akkor bejelentettek a III. kerületi házkezelőségnek. „Azóta — írja olvasónk — kilenc hónap telt el, de az ablakot nem csináltatta meg a házkezelőség, a többszöri reklamációra sem. A fürdőszobám ablaka a lépcsőházra nyílik, és az a veszély fenyeget, hogy a nagy hideg miatt csőrepedés történhet a fürdőszobában. A kis javítás elhanyagolása ilyenformán csak boszszű ságot okoz." RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 4.30 Híreit. 4.32 Hajnaltól reggelig ... Közben: 5.00 Hírek. 5.30 Reggeli krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hírek. 6.15—6.30 Mit főzzünk? 6.43 Hallgatóink figyelmébe! 7.00 Reggeli krónika U. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.22 Népi muzsika. 9.00 II és Petrov két karcolata. 9.22 Werther. Operarészletelc. 10.00 Hírek. 10.10 óvodások műsora. 10.30 Édes anyanyelvünk. 10.35 A Rixdorfi énekegyüttes és a Spilar sramlizenekar játszik. 10.69 Lottóeredmények. 11.00 Zenekari muzsika. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A világgazdaság hírei. 13.05 A budapesti színházak műsora. 13.08 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.23 Három a kislány. Operettrészletek. 13.56 Sziklai Erika énekel. 14.30 Zsibongó. 15.00 Hírek. 15.15 Üzenetek. 15.55 Beszéljük meg!! 16.00 Falusi délután. A boldog ember. Rádióváltozat. 17.00 Hírek. 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.15 Zenekari muzsik*. 17.40 Nvitott stúdió. 18.00 ÜJ zenei újság. 18.40 Maevar nóták. 19 no Esti krónika. 19.29 Hallgatóink figyelmébe! 19.30 Párbeszéd az éterben ... 21.00 Hírek. 21.09 Az elmúlt év két emlékezetes Ríchter hangversenye. I. 23.09 DunaJevszklj-operettekből. 24.00 Hírek. 0.10—0.25 Madrigálok. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 6.20 —6.30 Torna. 7.15—7.30 Az izraelita felekezet negyedórája. 10.00 Tegnap hallottuk.. . 10.30 A régi Metropolitan nagy énekesel. 10.56 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.11 Verbunkosok, katonadalok. 11.40 Hurok. Regényrészlet. 12.00 Wilhelm Backhaus zongorázik. 12.20 Hónapról hónapra. 12.35 Két szvit. 13.17 Beat és bárd. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Hírek. 18.10 Mario del Monaco olasz dalokat énekel. 18.40 Láttuk. hallottuk. 19.00 Szimfonikus hangverseny. Közben: 19.48 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00— 20.30 Esti krónika n. 21.04 Színes népi muzsika. 21.45 Vita az új ipari államról. 22.00 Mario del Monaco operaáriákat énekel. 22.20 Randevú . . . 23.00— 23.20 Hirek. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 8.05 Iskola-tv. 17.58 Hirek. 18.05 Beszélgetés a relativitáselmélet és fizikai valóság című előadásról. 18.35 Radar. Fiatalok érdekvédelmi műsora. 19.00 A Televízió. politiai tanfolyama. A gazdasági mecnanizmus reformjának néhány kérdéséről. Előadó: Vályi Péter pénzügyminiszter. 19.30 Esti mese. 19.40 Nótaszó. 20.00 Tv-hlradö. 20.20 Csodás téli világ. Sanzonösszeállítás. 21 00 Körkép. Kultúrpolitikai műsor. 22.00 Tv-hiradó. — 2. kiadás. Jugoszláv televízió 15.30 Gründelwald: Síversenyek. 17.15 Az ön keresztrejtvénye. 18.20 Hangverseny az ifjúságnak. 19.05 Tudomány 68. 20.35 Játékfilm. 22.05 Ismeretterjesztő adás. 22.35 Hangverseny. D. T. A prózaíró Molnár Ferenc dulathoz érkezik a harmincas legsikerültebb munkái áll- évek végével. A fasizmus nak hozzánk legközelebb. A elöl Franciaországba, Svájcmeltan világsikerű es oly „ .... rTI sok változatban megfilmesí- ba ma]d 02 E^esult Allatet ifjúsági regény, A Pál rnokba költözik, de nem tautcai fiúk mellett ' Az éhes lál igazi otthonra. Az egykor város című regényt, Az aru- oly termékeny Molnár Fevimi erdő titka és a Széntol- renc jóformán elnémul. Ííthet'ük"10 dbeszéléseit em" Csak az emlékeit rögzítő és „ , , ' ,..,„, hontalanságát panaszoló emgekZközepette ítog^/árossá iratát írja, amely útitárs növő Budapest szegényeivel a számüzetesben címmel vállal érzelmi azonosulást, 1958-ban jelent meg Budaés művészileg rangos ábrázó- pesten lását adja a századforduló Molnár Ferenc néhány fővárosi eletének. Ekkor még , ,.7 , . ... a humanista polgár érzések darabjaban el szinpadíain~ indulatai vezetik. Az első kon és java prózájában. Érvilágháború előtti publicisz- tékeit az értéktelentől segít tikája ugyanezért jelentős, különválasztani maga az Egy haditudósító, emlékei cí- idg men jelenteti meg 1916-ban írontriportjait, amelyekben a _ polgári eszményekből kiábrándult, de az imperialista háború mélyebb összefüggéseivel szemben tanácstalan író portréja rajzolódik ki. Fordulóponthoz érkezett, s ő visszariadt a következetesebb állásfoglalás következményeitől : nem előre ment, hanem hátrafelé. A bukott forradalmak után még az az óvatosan adagolt társadalomkritika is eltűnik darabjaiból, amely korábban Ady és más kiváló művészek bizalmát is megszerezte számára. A drámaíró Molnár Ferenc pályáján figyelhetjük meg leginkább a hanyatlás jeleit. Első színpadi kísérletei bohózatok: a századelő Budapestjének legnagyobb sikerei. A folytatás igényesebb. A Liliom. A testőr és A farkas már olyan szerzőt emel a magyar színházak — mindenekelőtt a fényes Molnárpremiereket rendező Vígszínház — koronázatlan királyává, aki a hatásos szerkezet és poén-időzítés formai eszközeit még figyelemre méltó gondolatok, hangulatok és érzések kifejezésében hasznosítja. Az önállósuló polgár, a budapesti középrétegek világszemlélete, emberről, hűségről, szerelemről, játékról és szegénységről vallott felfogása kap hangot ezekben a színjátékokban. A két ban a XVIII. századtól mű- nia". Közelebb visz a karivelik rendszeresebben és katúra leginkább mai érteinagy hatékonysággal. Kivá- mezéséhez Kárpáti Aurél, ló mesterei: az angol Ho- Szerinte a gúnyrajz realitágarth, a spanyol Goya, a francia Daumier, a német Grosz és sokan mások. Ezeksa „akárhányszor irreailtásba megy át, s hogy hol áll meg: mindig csak a műből a nevekből, s a még vésztől függ... A határvo* idézhető művészek munkás- nal felállítása ezen a téren ságából kiolvasható egy igen meglehetősen nehéz". S épfontos tanulság: a karikatú- pen e határvonal körül hera jelesei mindig a haladás lye/hetők el legjobb kariéi igazság ügyét szolgálták, katuristáink. Ami rajzaikA karikatúra magyar mes- ban — a realitás átfogóbbterei ugyancsak a jó ügy szélesebb felfogása és alaharcosai. Hagyományaik te- kítása mellett még közös: kintélyesek. Az első magyar erőteljes és eredeti gondolaélclap, a Charivari, a múlt tiságuk. Világjelenségekre és század negyvenes éveiben hazaiakra, történelmi esejelent meg, vezető rajzolója ményekre és a magánélet Szerelmei Miklós volt. Öt apró, napi mozzanataira követte, már a kiegyezés egyaránt az eszükkel reagálidején Jankó János, Munka- nak. Háttérbe szorul emiatt csy barátja, aki hetvenezer az érzelem, a szelíd mosoly, rajzával alighanem rekorder, a megkönnyeztető nevetés? S akire már a mai olvasók Csupáncsak tért veszít. Ami'a tematikát illeti, a kiállításon látható rajzok tes Marcell. Kelen Imre, zöme a felelőtlenség, a haMajor Henrik, Dezső Alajos, szonlesés, a pöffeszkedő tes a két világháború közötti hetetlenség és még sok politikai karikatúra legme- egyéb haszontalanság fölött részebb képviselőja, Gáspár ítélkezik. S úgy teszik ezt, Antal. Korántsem teljes a hogy a vádbeszéd rajzjeleit sor, sok nevet és példát a legtöbb esetben magunkidézhetnénk annak bizonyí- nak kell összeraknunk, kitására, hogy az immár száz- egészítenünk, végigondolhúsz esztendős magyar kari- nunk. Ez komoly játék, s katúra múltja gazdag és szép is, amire a művész, s sokszínű. A folytatás, amely vele azonosulást- keresve a 1945 után indult, különösen néző is, vállalkozhat. Ez'a pedig az elmúlt tíz eszten- játékos-komoly keresés adja dőben bontakozott ki, át- meg a felismerés örömét, a egy része is emlékezhet: Bíró Mihály, Pólya Tibor, Vérvette és meghaladta ezt szép hagyományt. Az magyar karikatúra kiállttá a hirtelen nyilvánvalóvá lett V. igazság, az összefüggések és bonyodalmak közötti eligason látható rajzok többsége, zodás élményét, amiből — Kaján Tibor, Vasvári Anna, Marcel Pagnol szavával — Szűr-Szabó József, Réber „a nevetés diadaléneke" szüLászló, Várnai György, He- letik. gedűs István, Mészáros And- DERSI TAMÁS Lássátok feleim! új mmek Játék a gyilkossággal — Miért az utcalányokat a film írója is (dramaturgi bor kritikusok csak vitatkozmintázza Mester — fordult szerepben Hersko János de- tak a közönséggel. Ebben a egyszer egy szép, bár talán bütál) mindenesetre már itt filmben ugyanis már nemkissé túldekorált nő a Nagy is csillogtatja ígéretes tehet- csak a nők vetkőznek, a férSzobrászhoz. Az így felelt: ségét. De jövendőbeli útja fi főszereplő is kibújik az mert önt, asszonyom, nem legalább annyira homályos, alsóneműből. S hogy miért kérhetem meg, hogy vessen mint költő-hőséé, akit Husz- a Halotti Beszéd első két szálé magáról minden felesle- ti Péter személyesít meg. va a film címe? Menjetek gest. Ezért, ha meg akarja Jól esik megállapítani, moziba és... lássátok felemagát mintáztatni, forduljon hogy filmművészetünk na- im. Szümtükhel. egy dilettánshoz, vagy egy gyot lépett előre míg a jám- V. M. kezdőhöz. Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, de kivételesen akad csak olyan művész, aki mint kezdő már biztos kézzel válogatja külön . , ,, , , , ...... , ,, . a világ tárgyai és jelenséfei Alain Jessua ebben a film- a kepregeny előttünk eletre közül °a lényegeseket Faze- lében agresszíven támad a kelő figurái elárulnak valakas Lajos tegnap Szegeden közönségre, megmutatja a miféle nosztalgiát, elvágyóis bemutatott filmje a Lás- Primitív témák kifejezését dást a reális, sokszor szomosátok feleim (rendkívül mo- képben, szövegben, vala- rúan unalmas hétköznapokdern kísérőzenéjének a sze- mennyi divatos kellékkel: ból. És mindezekkel a rengedi származású Durkó Zsolt hős-imádat, szadizmus, szex- dező nem untat, ügyes kézzel a szerzője) ielemző példa az mánia, írástudatlanság és és friss ötletekkel irányítja első művek görcsös mindent- képben kifejezett ostobaság a magát képregény hősöknek akarására, és arra, hogy — írja erről a színes francia képzelő milliomos-csemete fiatal filmjeink bármeny- filmről a Les Lettres Fran- és » képregény-író házaspár nyire is ismerik a legmoder- • kritikus- Közben per- S0"at'T Kulono,sen . előnyére nebb formai megoldásokat, UdSeS krlUKUsa; gőzben per val)k Jessuanak a jo szerepnem tudnak túllépni az öt- sze Pnman szórakoztatja a lő választás is, nem utolsóleteken. így vész kárba közönségét, esetleg azt a sorban a James Bond filmek Szécsényi Ferenc nagyszerű közösséget, amelyet kigú- hősnőjeként ismert francia Knkáj%i, amelY nyol. ex-szépségkirálynő, Claudinelkul különben a film veg- * T * " J ' legesen elszigetelt jelene- Nemcsak ebben a tinoman ne Auger nem is kellemetlen tekre bomlana szét. szellemes fricskában rejlik bájainak bemutatásával... Fazekas Lajos, aki egyben azonban a film mondandója: J. A. Péntek, 1968. január 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5