Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

1 közgazdászok Eiiüiikáfa es a gazdasági reform A közgazdászok szerepe lényegesen megváltozott a szocialista gazdaságban a tőkés gazdaságban dolgozó közgazdászokéhoz képest. Ez a változás egyrészt azzal kapcsolatos, hogy marxista— leninista elméletben kiemelkedő szerepe van az anyagi létnek, a termelésigazdasági Viszonyoknak. A közgazdászok pedig éppen e viszonyok törvényszerűségeit, kategóriáit (összefüggését, szükségszerűségeit, ellentmondásait) kutatják és ezeket alkalmazzák a gazdasági folyamatokban. Másrészt a .szocialista gazdaságban a makroökonómai (népgazdasági) összefüggéseknek van alapvető szerepe a mikroökonómai (vállalati) összefüggésekkel szemben. A tőkés társadalom közgazdászai — ha ezen bizonyos mértékig az állami monopolkapitalizmus módozatait is — alapvetően a mikroökonómiai (vállalati) összefüggésekkel foglalkoznak. Harmadrészt a közgazdászok csak a szocializmusban válhatnak az össztársadalmi érdek képviselőivé. A kapitalizmusban a gazdasági tevékenységnek nincs közvetlen össztársadalmi célja. a közgazdászok tevékenységét a tőkés magántulajdon (a tőkés magánérdek korlátozza) leszűkíti azt a mezőnyt. ahol a közgazdászok a gazdasági folyamatokat befolyásolhatják. Ebből következik az, hogy a munkáshalalom győzelmével és a szocialista termelési-gazdasági viszonyok létrehozásával a közgazdászoknak, mint az értelmiség fontos rétegenek a jelentősége és szerepe növekedett. dala inkább mint ..melléktermék" szerepelt. Ez a régi gazdaságirányítási rendszer azon alapvető ellentmondásából következett, hogy a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság, ugyanakkor a gazdaságirányítás alapvetően adminisztratív-hatósági eszközökkel folyt. Ebből következett a népgazdasági és a. vállalati érdek közötti ellentét, valamint a terv és a piac egységének a hiánya, valamint az irányítás különböző láncszemeiben (tervezés, szabályozás és döntés) az 'egyszintűség. (Tudniillik a központi szervek irányító munkája mellett hiányzott a vállalatok „irányító" munkája. Terv és piac egysége A gazdaságirányító munkáról Mégis azt mondhatjuk,hogy a közgazdászok munkája különösen az új gazdasági mechanizmus előkészítésével kapcsolatban került előtérbe. A közgazdászok szerepének és a közgazdasági munka nagyobb jelentőségének az elismerését a korábbi időszakban egyrészt korlátozták a személyi kultusszal összefüggő hibák, másrészt az a gazdasági . környezet, amelyet a direkt irányítási rendszer teremteti. (Pl. gyakran emlegettük a 10 000 lakosra jutó orvosok, vagy mérnökök számának növekedését, de korántsem volt ilyen köztudott a 10 000 lakosra jutó közgazdászok számának alakulása.) Milyen munkát is tekinthetünk közgazdasági munkának és kiket tartunk közgazdászoknak? Egyfelől közgazdászok a közgazdaságtudomány különböző ágaival (politikai gazdaságtan, spéciéiig -és szintetikus ágazati gazdaságtanok, mint amilyenek a tervgazdaságtan, pénzügvgazdaságtan, munkagazdaságtan. ipargazdaságtan. üzemgazdaságtan stb.) foglalkozók, másfelől akik e tudományok eredményeit alkalmazzák a gazdasági folyamatokat népgazdasági szinten és vállalati szinten irányítják, szervezik és ellenőrzik. A közgazdász tehát gazdaságirányitó munkát végez és olvan képzettséggel (tudással, ismeretekkel, tapasztalatokkal) hír, amely szükséges a pn-dasági folyamatok elemzéséhez és a gazdasági döntésekhez. Napjainkban gyakran hallunk arról, hogy a tudomány mindinkább termelőerővé válik. Ezt a megállapítást azonban sokan csupán a természettudományokra — az alkalmazott és fejlesztő természettudományi és műszaki tudományi kutatásokra és ezek felhasználására — értik. A tudomány termelőerővé válásának ez a felfogása legalábbis nem pontos, mert a közgazdászok munkájának nagy része is termelőerővé válik, termelőtevékenységnek tekinthető. Egyfelől ugyanis ahhoz, hogy valamely munka termelő legyen, a termelőnek nem kell a munkadarabot magának is kezébe venni, hanem elegendő, ha a termelésben valamilyen összehangoló funkciót végez. (Pl. az üzemgazdász munkája az üzemben, vagy a programozó munkája.) Másfelől a matematikai, statisztikai és üzemszervezési módszerek elterjedése mindinkább kapcsolatba hozza a közgazdasági munkát a természettudományokkal. és ezen keresztül tagolódik be a termelőerők körébe. Végül a gazdasági irányító szervekben dolgozó közgazdászok munkája, amennyiben annak nem adminisztratív-hatósági, hanem elemző-gazdasági oldala domborodik ki, felfogható a szolgáltatások olyan speciális formájának, amely az. anyagi termelés szférájába tartozik. (Űgv vélem, hogy e szempontból lényeges különbség van a központi gazdaságirányító szervekben dolgozó tervező, vagy mondjuk a bíró „szolgáltatása" között.) Konkrétan az elemző-alkotó közgazdasági munkát akadályozták a következők: a) A gazdasági szabályozó eszközök csaknem hiányoztak és a meglevő eszközök is mint formák működtek gyakran. (Pl. az árrendszer, amely elszakadt a társadalmi munkaráfordításoktól és a piaci viszonyoktól, nem tudott megfelelő jelzéseket és tájékoztatást adni a központi irányító szervek számára.) ij) A termelés és az értékesítés bizonyos szétválása. a vállalatok piactól való elszigetelése következtében, a szükségletek felmérésében a központi gazdaságirányító szervek magukra voltak hagyva, c) A szocialista érdekrertdszerböl kimaradt (vagy túl halvány volt) a csoportérdek. így a népgazdasági érdeket gyakran azonosnak vették azzal, amelyet a központi gazdaságirányító szervek annak tartottak. A népgazdságl érdek nem más, mint a vállalati érdekek integrálása, tehát olyan érdek, amely a vállalati érdekekből tevődik öszsze, de ugyanakkor több is ennél. Ilyen módon a központi gazdaságirányító szervekben dolgozók munkája nagyrészt az operatív tervek elkészítésére, a tervutasítások lebontására, s ezek teljesítésének összegezésére terjed ki Az elméleti közgazdasági munka gyakran logikai jóslásokra és „elméleti csűréscsavarásra" korlátozódott. A vállalati közgazdasági munka is nagyrészt adminisztratív jellegű volt, ami 'tulajdonképpen azzal függött össze, hogv a vállalatok önálló elszámolók voltak, de sokkal kevésbé önállóan gazdálkodók: konkrétan korlátozták a vállalatoknál a közgazdasági munkát a következők: n) A lebontott tervutasítások túlriszletezése. b) A vállalatok nem, vagy alig voltak képesek a termelési feltételek és a termelési célok kombinálására és az optimális tevékenység meghatározására. c) A vállalatok sioros kapcsolatban voltak a népgazdasági tervvel, de rendkívül gyenge volt a kapcsolatuk a piaccal. Ilyen módon a vállalati önállóság gyakran a tervutasításon által szabadon hagyott területek kitöltésére, a tervmódosítások véghezvitelére és a tervfegvelem bizonyos kijátszására vonatkozott. (Pl a gvártmányösszetétel változtatása. a szükségletektől függetlenül, ha ez a mennyiségi túlteljesítéssel, vagy a nagyobb nyereséggel járt.) Az új (direkt) gazdaságirányítási rendszerben lényeges változás következik be a gazdasági mechanizmus strukturális alapelemeinek viszonyában, bizonyos értelemben változik az a gazdasági környezet is, amelyekben közgazdászaink a gazdasápi munkát végzik. Az ui gazdaságirányítási rendszer abból indul ki, hogy a szocialista gazdaság árugazdaság. s így alapvetően gazdasagi eszközökkel kell irányítani. Alapvető követelmény a terv és piac egységének a biztosítása, valamint a népgazdasági, vállalati és személyes érdek összhangjának a biztosítása, az irányítás mindhárom mozzanatában a kétszintűség. A gazdasági folyamatok felismerését, elemzését, a gyakorlati és elméleti következtetések levonását és a gazdasági döntések nagymértékben megszabadítja a Korábbi korlátoktól. Új feltételek között Sokoldalú elemzéssel A közgazdasági munkának fenti megítélése és az új gazdasági mechanizmus bevezetése tovább növeli a közgazdasági munka és a közgazdászok szerepét'. A közgazdaságtudományok és a közgazdászok szerepének növekedése szoros kapcsolatban van egyfelől a társadalmi szükségletek és a társadalmi termelés ellentmondásának meglétével a szocializmusban, másfelöl a termelőerők fejlődésével. A gazdasági hatékonyság növelésével, tehát az egységnyi ráfordítsára jutó termelési eredmény (társadalmi termék, végtermék, nemzeti jövedelem) növelésével lehet ezt az ellentmondást időlegesen megoldani. A műszaki tudományok a hatékonyságot az egyes technikai-technológiai folyamatok műszaki paramétereivel mérik, de nem adnak választ az egész népgazdaság és egyes ágazatainak gazdasági hátékonyságára. Ez a közgazdaságtudomány feladata. A műszaki tudományok ,meg tudják határozni azt, hogy pl. egy tonna nversvas termelésére mennyi kokszra van szükség, és hogyan lehet egységnyi knkszmenvnyiséggel nagyobb nyersvasmennyiséget előállítani, de arra, hogy a népgazdaságnak összesen mennyi nyersvasra van szüksége, erre esek a közgazdaságtudomány tud választ adni. Más oldalról a termelőerők változása a gazdálkodási formában (gazdasági mechanizmusban) változásokat követel meg, mert ezek a változások nem következnek be, akkor a régi gazdasági forma kedvezőtlenül hat a gazdasági folyamat egészére. A gazdálkodási fozmák kidolgozása is a közgazdaságtudomány, a közgazdászok feladata. Ahhoz, hogv a közgazdászok munkájának szerepót az új gazdasági mechanizmusban megérthessük és a változást érzékelhessük, meg kell vizsgálnunk röviden azt a gazdasági környezetet, amely a régi (direkt) iránvitási rendszert jellemezte. s amely korlátozta bizonyos mértékben a közgazdasági munkát. A közgazdasági munka — a szó igaz értelmében — a direkt gazdaságirányítási rendszerben rendszerben főként a központi gazdasági rányitó szervekben folyt. A munkának azonban itt is inkább az adminisztratív-hatósági jellege domborodott ki. az elemzö-alkotó gazdftságt olA központi gazdasági,-ányífo szervekben javulnak a közgazdasági munka feltételei a következők miatt: a) Az itt dolgozó közgazdászok megszabadulnak az operatív irányító munka napi terheitől. a nagy horderejű távlati döntések előkészítésivel a gazdasági folyamat fő fejlődési irányainak meghatározásával tudnak foglalkozni. bt Továbbá nemcsak a gazdasági feladatok meghatározására hozhatnak alaposan előkészített döntéseket, hanem a gazdasági mechanizmus elemeinek szabályozására összhangjuk megteremtésére és a köztük levő kapcsolatok változtatására is. A vállalatokban dolgozó közgazdászok munkájának a feltételei is változnak, hiszen a vállalatok önállóan gazdálkodnak; kapcsolatot tartanak fenn n népgazdasági tervvel és a piaccal, saját vállalati tervet készítenek. A vállalati közgazdasági munkában, mint az előkészítő (elemző), mint pedig a gazdasági döntéseknek nagy szerepe lesz. Ez kifejezésre jut abban, hogy a régi értelemben vett tervosztályokat üzemgazdasági osztályok váltják fel, növekszik a kereskedelmi osztályok teyekenysége, az üzem- és munkaszervezés szerepe. Nagyobb lesz a vállalat rendelkezésére álló tiszta jövedelem, a beruházásoknak mintegy fele a vállalati szinten' bonyolódik le. a személyes jövedelemnek a vállalati alapokból lényegesebben növelhetők lesznek. Hangsúlyoznunk kell azonban azt, hogy nemcsak a közgazdasági munka feltételei javulnak meg, hanem növekszik a közgazdászok felelőssége is. Egyrészt azért, mert biztosítaniuk kell, hogy az új gazdasági mechanizmusban valóban kedvezően hasson a gazdasági folyamatokra, másrészt azért, mert növekszik a személyes kockázatuk, és ami még ennél is fontosabb a társadalom által viselt kockázatokat is esökkenteniök kell. (Pl. egy ár megállapításában dolgozó közgazdásznak könnyebb volt korábban egy fix [hatósági] árat megállapítani, mint most, amikor a rugalmasabb árrendszerben, a várható piaci árváltozásokat előre kell jelezni, az árváltozást előidéző okot elemezni kell, vizsgálni kell a vállalatok reagálását az árakra, azt, hogy a hatósági és piaci árak hogyan hatnak a gazdasági feltételekre stb.) Dr. NAGY LAJOS egyetemi tanár Csak gyári olajtüzelésű kályhái javítanak A fűtési eszközök között viszonylag a legújabb s/erke/etekhez sorolható az olajtüzelésű kályha. Szegeden is sokan használják már a háztartásokban. Erre vall. hogv a fűtési idényben a Lenin körúti, egyik üzemariyagtóltőt átalakították gázolajos kúttá, A forgalom lebonyolításában segít az Izabella hídnál ievő töltőállomás. Az üzemanyagellátással kapcsolatban nincs probléma, annál inkább a meghibásodott, olajtüzelésű kályhák ja"ításával. Nem volna Szegeden olyan vállalat, amelv az elromlott olajtüzelésű kályhákat megjavítaná? Tudomásunk szerint is a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat hűtögépjavító részlegében, a Petőfi Sándor sugárúton végzik a Mekalor ola.ikályhak garanciális javítását. S azon kívül is e kályhatípus meghibásodását készséggel elhárítják, akár háznál, vagy ha a munka nagyobb, akkor beszállítják az olajtüzelésű kályhát a javítóműhelybe Dudás Sándor, a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat igazgatója elmondotta. hogy a Szekszárdi Vasipari Váúalat és a Budapesti Mechanikai Műv»k által gyártott kályhákra v*in szerződésük garanciális ja. vitásokra. Az utóbbi ;dőbe»» azonban elterjedt, hogy kisiparosok és más szakemberek gázolaj tüzelésű kályhákat kombináltak odahaziu Az ilyen olajtüzelésű kályhák javítását nem vál!al1ák, meri. javításukhoz az érthet legjobban, aki készttette. A Mekalor ola.ikályhákhos mindenféle alkatrésszel rendelkezik a fémfeldolgozó vállalat részlege, s e szolgáltatással kapcsolatban nem ís merült fel reklamáció. Tűzrendészet, tűzvédelem télen A hideg Idő beálltával minden évben gondot jelent — különösen a mezőgazdasági jellegű építkezéseken — az úgynevezett téiiesttés, a megfelelő körülmények biztosítása fűtött helyiségben. Számos helyen a korszerűtlen epületek, valamint az építkezési helyek a téli időjárás ellen nem ' nyújtana* megfelelő védelmet, hogy a termelési feladatokat el lehessím látni. Ebből a körülményből ered, hogv különféle lerendezések különböző módon való beállításával igyekeznek a problémán se. giteni. A korábbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogv tűzrendészeti szempontból olykor kifogásolhatók az átmeneti megoldások', s a szabálytalanság nem egy esetben károk előidezője volt. Sok helyen nem tartották be a tűzrendészeti előírásokat, nem végeztek el a szükséges karbantartást a tüzelőberendezéseken, azok közelében gyúlékony anyagot tároltak, a környezetet nem tartották tisztán stb. Példa erre. ami tavaly télen történt a szegedi Móra Ferenc Tsz esi benevel öjében és az Országos Vízkutató és Fúró Vallalat ceglédi üzemvezetőség hódmezővásárhelyi építésvezetőségének területén. Mindkét esetben az olaj. tüzelésű berendezések helyte'en használata okozott tüzet, amely sok tízezer forint kárt okozott. A példák figyelembevételével is szükséges a téli időszakban a tűzrendészeti előírások betartása. Ezek közé tartozik, hogy a téli munkahelyek ideiglenes létesítésére felhasznált anyagok, szalma, nád, műanyag, fólia stb., ne kerülhessenek közel a tüzelőberendezésekhez. Ezek alkalmazásakor a köziekedé, sí utakat szabadon kell hagyni. I Mindenféle tüzelőberendeJ zést használat előtt és üzemeltetés alatt rendszeresen ellenőrizni kell. hogy nincs-e valahol meghibásodás. Külön figyelmet érdemel, hogy a különböző olaj- és gáztüzelések automatikája mindenkor hibától mentes legyen. Ezek kezelésére az előJ írt utasításokat szigorúan be kell tartani, üzemeltetésük pedig állandó felügyeletet kíván. A különféle építkezések területén az üzemeltetni kívánt propán-bután és vezetékes gáztüzelésű kályhák alkalmazása előtt szemlét kell kérni a szegedi tűzrendészeti parancsnokságtól. Ugyanez vonatkozik a propán-bután és vezetékes gáztüzelésű bitumen melegítő berendezések, valamint a különböző tüzelésű gőzkazán nok használatára is. A szárító kokszoskosarati használatához az előírt tűzrendészeti szabályokat Is szigorúan és pontosan be ketl tartani, mert azok emulasztása is okozott már jelentős károkat. Fontos a kéményeket és füstnyílásokat is megvizsgálni, s ha azokon meghibásodást észlelünk, azt sürgősen meg kell javítani. Salakot, hamut csak lehűtött állapotban szabad az erre a célra kijelölt salaktárolóba, vagy fémedénybe ön. teni. Üj viadukt A Vaskapu övezetében készülő új közlekedési útvonalak építői a napokban befejezték a Halda Vircioreva viaduktot. Az elkészült te. lüljáró Románia leghosszabb ilyen létesítménye. Közel 350 méterrel hosszabb a Bahránál megépített viaduktnál) Iszik-e vizet a tehén? Bálint István (Üllés) egyéni gazdát tejhamisításért 1200 forintra büntették. Tavaly szeptemberben a tejvizsgálati adatok szerint alaposan felhígította áruját. Sor került a szabálysértési tárgyalásra. Tagadott. ö aztán nem tett vizet a tejbe. Honnan veszik az ilvet. — Akkor miért vizes mégis a tej? — kérdezték. — Vizes? — Az. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta. Gondolkodott kicsit. Majd ezt mondta. — Hát persze. Sok vizet ivott a a tehén. attól ilyen a tej. Bálint Istvánnak tehát „vizet ivó" tehene van. Még szerencse. Mert mi lenne mondjuk, ha borral kínálná meg napjában háromszor. Vagy he egyáltalán nem inna vizet. Lehet, hogv a tejben szénaszálak úszkálnának? Mármint amit Bálint István árul. Mindeneseire 1200 forintért ez meggondolandó. Még Üllésen is. Vasárnap, 1968, január 7. OEl-MAGYARQRSZAG 5