Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

kioe&ULoa egye* termékekből i* rikotzfcon zavart az üzemek munkájában, vagyis: a szükséges átállás azonnal megtörténjék.) A termelés növelésében jobban támaszkodjunk a helyi nyersanyag- és energiaforrásokra. (É)elmiszeT-, kender-, bútoripar.) ©

Területünkön egyik legfontosabb feladat a szénhidrogénkutatás és -kitermelés ütemének növelése, ezzel párhuzamosan a földgáz helyi hasznosítása, az ipar, a mezőgazdáság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Ezért: — helyezzük előtérbe a kőolajipar igényeinek kielégítését; — gyorsítsuk meg a szénhidrogéntermelést szolgáló beruházások kivitelezését; — a tanácsi szervek jelmérésekkel és társulások alapításával is segítség elő a földgázszolgáltatásfejlesztést; — erősíteni és szélesíteni kell azokat a szakapparátusokat, amelyek a földgáznak a fogyasztókhoz való eljuttatásával foglalkoznak. ©

Helyi adottságainkat felhasználva fordítsunk megkülönböztetett gondot az exporttermelésre, hogy növekedése haladja meg a termelés emelkedési ütemét: — törekedjünk az export összetételének fokozatos változtatására, növelve a magasabb devizahozamú és alacsonyabb ráfordítással előállítható termékek részarányát; — növeljük az export gazdaságosságát és tegyünk nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a szubvenció minél gyorsabb ütemben csökkenthető legyen. Mindezzel hozzájárulhatunk a népgazdaság devizahelyzetének javításához. O

Megyénk iparának speciális adottsága, hogy számottevő a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok és szövetkezetek száma, s így fontos szerepet töltenek be a lakosság énieliátásban. Ez a vállalati gazdálkodásra a piaci mechanizmuson keresztül nagyobb, közvetlenebb ráhatást gyakorol, ami megköveteli: — a piaci viszonyokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás, a fogyasztói igények változásának állandó figyelemmel kísérését, a placés konjunktúrakutatás megszervezését; — új és rugalmasabb módszerek alkalmazását az ipari és a kereskedelmi vállalatok között az árképzésben. Az igények jobb kielégítése érdekében az árakban való megállapodás lehetőségének kihasználását a kölcsönös előnvök alapján; — a fogyasztói érdekvédelem biztosítás® céljából törekedjünk arra, hegy vállalataink- nyereségüket ne Ai felhajtással, hanem a forgalom állandó növelésével és költségcsökheotéssel biztosítsák. ©

A vállalati gazdálkodásban fontos szerepet kap 1968-től a nyereség. a jövedelmezőség növelése. Ez vállalataink gazdasági vezetőivel és kollektíváival szemben számos, fonfcos követelményt támaszt. — A gazdálkodásban érvényesüljön a nagyobb rugalmasság: a fogyasztói érdeket szem előtt tartva, csak értékesíthető terméket állítsanak eló. De nem szabad visszariadni az új — a fogyasztók által még nem ismert — termékek gyártásának és forgalomba hozásának kockázatától sem. — Céltudatosan növeljék a fejlesztéshez szükséges alapokat, alkalmazkodva a gazdasápi szabályozó eszközökhöz. — A műszaki fejlesztéssel, a beruházott új termelő berendezések jó hasznosításával érjék el, hogy a termelékenység az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedjék, és hogy a többlettermelés nagyobb részben a munka termelékenységéből származzon. A belső tartalékok feltárásával, a közvetlen termelőlétszám arányának javításával, az időalapok jobb kihasználásával, a szakmai színvonal növelésével, a női munkaerő-tartalék fokozottabb bevonásával, és a bedolgozói rendszer kiszélesítésével valósítsanak meg racionálisabb munkaerő-gazdálkodást. — Hatékonyabban használják ki a műszaki fejlesztésben rejlő lehetőségeket. Többet törődjenek az újítómozgalommal, a találmányok hasznosításával, a cél- és kisgépesitéssel, a géppark és a technológiai folyamatok tökéletesítésével, a termékek minőségének javításával. — Szorgalmazzák az önköltségcsökkentésben, a takarékosságban, különösen az anyagfelhasználásban és a közvetett költségekben még meglevő tartalékok feltárását, $ felhasználását. — A jövedelmezőség, a nyereség fokozásához elengedhetetlenül szükséges a vezetés színvonalának emelése, a tudományos vezetési módszerek alkalmazása. A gazdasági döntések előkészítésében hasznosítsák a megyében levő elektronikus szá mítógépeket. — Az önállóbb bérgazdálkodási lehetőségekkel élve a tényleges munkának megfelelően valósítsanak meg nagyobb differenciálódást. A bér fejezze ki a munka társadalmi hasznosságát, az anyagi érdekeltséget. Emellett fokozottabban éljenek az erkölcsi ösztönzés lehetőségével. — A gazdasági döntéseknél a vállalati, az egyéni és a népgazdasági érdek összhangjának biztosítása új szemlélet kialakítását követeli meg vállalataink gazdasági, part- és tömegszervezeti vezetőitől. » ©

Szorgalmazzuk, hogy minél több üzemünkben készítsék elő a 44 órás munkahétre való átállást. Gondoskodjanak ennek anyagi, technikai feltételeiről. 1968. július 1-vel, majd 1969. január 1-én minél több helyen váljon lehetővé a rövidített munkaidő bevezetése, s az átállással ne csökkenjen a termelés és a dolgozók keresete. Külön vizsgálat tárgyát képezi, hogy a munkaidő-csökkentés kapcsán milyen változtatásokat szükséges végrehajtani egyéb területeken. (Üzletek nyitva tartása, hivatalok fogadóórái, közlekedés menetrendje, bölcsődék és napközi otthonok üzemeltetése, egészségügyi intézmények rendelési ideje, stb.). •

Az ez évi népgazdasági terv a felhalmozás növekedését az elmúlt évinél mérsékeltebben irányozza elő. Érmek ellenére lerftlefflnlrfln nagy jelentőségű beruházások folytatásáról, elkezdéséről, illetve előkészítéséről kell gondoskodnunk. — Folytatódik a kőolaj- és föld-i gázipar Csongrád megyei létesítményének, a Hódmezővásárhelyen épülő Alföldi Porcelángyár edényüzemének, a Kontakta szentesi gyárának, a szegedi tejüzemnek, a szegedi gépkocsi forgalmi telepnek beruházása: Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád és Makó víz- és csatornahálózatának; Hódmezővásárhely fölgázhálózatának kiépítése, Szeged közműhálózatának bővítése. — Elkezdődik az EMERGÉ 11., aj MTA biológiai kutató intézetének; a szegedi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi, iparitanuló-iskolának cs építése; a szegedi házépítő-kombinát és az algyői közúti Tisza-híd, a szentesi és a csongrádi földgázhálózat építésének előkészítése. — Különösen nagy gondot kell fordítanunk a lakásépítkezésekre fis a lakásépítési program maradéktalan megvalósítására. Segítsék hatékonyan a társas és magánerős lakásépítkezéseket. 1968-ban több mint kétezer lakás megépítését kell biztosítanunk. ©

Ösztönözzük, hogy a megyei és a megyébe települt építőipari vállalatok törekedjenek az építési igények maximális kielégítésére a gazdaságos építőipari termelés biztosítására. Ennek érdekében: — a tervező, a beruházó é6 a kivitelező szervek alkalmazzák a leggazdaságosabb építési módszereket; növeljék a típustervek és — szerkezetek arányát; biztosítsák a folyamatos építésszervezést; rövidítsék az építési átfutási időket; fordítsanak nagyobb gondot a gépek kihasználására, a kézi munka részaránvansk, a garanciális költségek csökkentésére, a minőség javítására; — az építőanyag-ipar — a helyi lehetőségek jobb kihasználásával — segítse elő az építőipar t'egia- éa blokkszijkségletének kielégitését. O

Területünkön a szállítási igények a termelés növekedése és a nagy beruházások miatt az országosnál jobban emelkednek. Ezért érjük el. hogy a közlekedési vállalataink biztosítsák a megnövekedett igények kulturált kielégitését, a közlekedés belső arányainak ésszerű kialakítását. a kapacitások célszerű kihasználását, a szállítási időtartam rsökkentését; használják ki jobban a megye földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket. a devizaszerzésben, a tranzitforgalomban és a folyami szállításban. A helyi adottságok és a központi keretek felhasználásával javítsák a hírközlést a megye út- és pályahálózátát. C

fc Életszínvonal politikánk meg(7 valósításában nugy feladat hárul az rpah termelő munka mellett a kereskedelem dolgozóira. A kereskedelem jelentősége az új gazdasági mechanizmusban nagy mértékben megnőtt és új követelményeket támaszt az itt dolgozókkal szemben A termelés és a szükségletek jobb összhangja kedvezőbb feltételeket te. remt a magasabb színvonalú áruellátás biztosítására, amit a> fflefviaSKffiyofc Javítása érdekében maximálisan kt kell használni. Ezért a lakosság áruellátása éa a szolgálta táj lavitása érdekében biztosítanunk lDell, hogy: — a vállalatok éa a szövei kezetek törekedjenek a lakosság igényeinek minél teljesebb számba •ételére, növeljék piackutató tevékenységük hatékonyságát, tökéletesítsék annak módszerelt, bővítsék a lakosság igényeit kielégítő szolgáltató és javító tevékenységet; — az áruválaszték bővítése érdekében használják kl a helyi árualapok termeltetésében rejlő lehetőségeket; — a kereskedelmi szervek a föbbszektórúságból fakadó versenyt la használják fel az ellátás színvonalának fokozására, az alacsonyabb árfekvésű cikkek biztosítására. Az áruk vei-senyét teremtsék meg a vevők versenye helyett; — javítsák a bolti és vendéglátó hálózat kultüráltságát Törekedjenek — elsősorban az élelmiszer kereskedelemben és a vendéglátásban — a kereskedelem gépesítésének fokozására, az árukezelés és a kiszolgálás optimális feltéleleinek megteremtésére; — tegyék társadalmi üggyé a fogyasztók érdekvédelmét, akadályozzák meg a visszaéléseket, az árdrágításokat, a minőségrontás^, a súly csonkítást, hogy sehol és senki ne Juthasson spekulációval Illetéktelen jövedelemhez. O

Tekintettel arra, hogy megyéink idegenforgalma tovább "fejlődik, érjük el, hogy az idegenforgalmi szervek, intézmények, vállalatok valósítsák meg tevékenységükben a politikai és gazdasági követelményekel. Fokozzák idegenforgalmi prepaBandánk színvonalát, hatékonyságát* bővítsék a szolgáltatásokat II. A gazdaságirányítás ÜJ rendszere lehetővé teszi a kedvezőtlen tendenciák fokozatos megszűnését, amelyek ezideig lassították mezőgazdasági termelésünk fejlődését. A kedvezőbb feltételek határaként lehetővé válik megyénkben a mezőgazdasági termelésnek 3—4 százalékkal történő növelése. Ennek megfelelően érjük el, bogy termelőszövetkezeteink, állami Bazdaságain'c a termeltető és felvj•árió vállalataink három fő gazdaságpolitikai célkitűzés megoldása ériekében munkálkodjanak. — A belföldi ellátás növekvő Igényeinek kielégítése, a megfelelő árualapok biztosítása mennyiségj, minőségi és választéki szempontból •gyárán t. — Az export —Importmérleg javítása, az export gazdaságosság fólmára. — Az 1968-ra tervezett reáljövedelem-emelkedés elérése. Törekedjünk arra, hogy minden gazdaságunk a belső tartalékok leltáráéival, a rendelkezésre illó különböző eszközök és mukaerő ésszerű felhasználásával, a jobb munkacaervezéssel, a korszerű agrotechnika, valamint tudományos eredmények alkalmazásával javítsa a gazdálkodás eredményességét. Az új mechanizmus széles körű önállóságot biztosit minden gazdaság számára, s es már objektíve egy fontos feltétele az eredményes gazdálkodásnak. Az önállóság adta lehetőségek kihasználásához azonban az üzemek gazdasági éa politikai vezetőinek sokrétű ismeretekre van szükségük. O

Megyénk mezőgazdaságában az alábbi főbb arányok betartását keli íigye'embe venni. — A kenyérgabonát váltcoatla. nul az előirt területen kell megtermelni. Az elvetett területekről biztosítva a maximálisan elérhető hozamokat. — A takarmány termelés összehangolása az állatállomány takarmányszükségletével az üzemek belső arányainak kialakítása szempontjából ls fontos feladat. — A zöldségtermesztésben továbbra is e'sősorban a hozamok növelése útján célszerű nagyobb eredményt elérni. Csupán a burgonya, a téli káposzta, a fokhagyma, a répa. a gyökérféiék és a takarmánynövények tekintetében szükséges a mérsékelt területi növekedés. — Ipari növényeket megközelítően a tavalyihoz hasonló nagyságú területen kell termelni. Cukorrépából valamivel nagyobb volumenű szerződéskötésre nvfliJr lehetőség, ugyanakkor roetkenderből kisebb területcítik kenésre számíthatunk. — A szőlő- és gyümölcstermelésben a termőreforduló új telepítések növekvő hozama miatt gyorsabb ütemű termésnövekedéssel száma, lünk. Ezért érjük el, hogy a gazdaságok ügyeljenek a termelés minőségének és mennyiségének megóvására, az értékesítés biztonságára. — Az állattenyésztésben a hozamok és a termelékenység növelése a fő cél. A mezőgazdaság nagyüzemeiben az állatállomány számszerű fejlesztése csak mérsékelt ütemű lehet, míg a háztáji éa egyéb gazdaságokban az állomány szinten tartása a fő feladat. Nagy Jeltntőségö feladat a sertésprogram megvalósítása. Már ebben az évben határozott intézkedéseket kell tenni a sertésállomány növeléséi célzó beruházások előkészítésére. F.zen kívül olyan gyorsanható intézkedésekre Is szüksétf van, amelyek rfevid idő alatt eredményt hoznak. Például a rekonstrukciók, a háztáji gazdaságokkal való kooperáció stb. O

A mezőgazdaság árutermelését a lakosság élelmiszer-ellátásának magasabb színvonalon történő kielégítése, a tervezett életszínvonal emelkedésének árualapokkal tőrtéaű fedezése érdekében — gyorsabb ütemben kell fejleszteni. A piaci egyen•úly biztosítására 1967-hez képest mintegy 4 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági üzemek árukibocsAtását. A mezőgazdasági export növelése mellett a legfontosabb feladat az export gazdaságosságának javítása, • az, hogy a termékek minősége megfeleljen a külkereskedelem által támasztott igényeknek. O

Az 1968. évre előirányzott reáljövedelem emelkedése érdekében el kell érnünk, hogy mezőgazdasági üzemeink fokozzák a dolgozók foglalkoztatottságát. Törekedjenek arra, hogy az év legnagyobb részét a termelőszövetkezetek tagjai munkában töltsék el. E cél megvalósítása érdekében keressék az üzemi tevékenység bővítésének olyan lehetőségeit, amelyek jól összeegyeztethetők a mezőgazdasági termeléssel, kiegészítik azt és megfelelő jövedelmet bi»tosítanak a szövetkezeteknek és tagjaiknak. Használják ki a különbőzé vállalatok és szövetkezetek közötti kooperáció lehetőségeit. Óvakodjanak azonban minden olyan melléktevékenységtől, amely az erőt és a figyelmet elvonja a mezőgazdasági termeléstől és feszültséget okoz a szövetkezeten belül. O

A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdulása érdekében s szövetkezetekben a vezetés és irányítás megjavítása révén fontos feladat az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása. ©

Az 1968. évet a jelenleg kivitelezés alatt álló beruházások gyors befejezésére és a tervezés alatt állók alapos előkészítésére kell fordítani. Igyekezzünk felszámolni azokat a feszültségeket, amelyek a már kész létesítmények és azok járulékos beruházásainak hiánya fközött fennállnak. ©

Jelentős, számú szövetkezet tér át 1968-tól kezdve a garantált bérezésre. Az üzemek belső életében ez komoly változást eredményez s munkaszervezés, a munkafegyelem és a jövedelembiztonság szempontjából. Ezt a változást kapcsolják ö<-<ze a gazdálkodás hatásfokának növelésével úgy, hogy olyan anyagi érdekeltséget teremtsenek a szövetkezetekben, amely a többtermelés mellett a gazdaságosabb termelésre is ösztönöz. ©

Szorgalmazzuk, hogy az elmúlt évben létrehozott termelőszövetkezeti területi szövetségek a termelőszövetkezetek érdekképviseletét ellátva járuljanak hozzá az üzemek gazdálkodásának megszilárdításához. Segítsék a szövetkezeteket az adottságaiknak legmegfelelőbb termelési szerkezet kialakításában. Támogassák őket az üzemi tevékenység bővítésére vonatkozó elképzeléseik megvalósításában kezdeményezzenek a termelőrzcvetkezeiek között együttműködést • termékek feldolgozására értékeltté-