Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

A műit év — számokban (Folytatás az 1. oldalról.) delmek reálértékének nőve- 1966-ban. Ezen belül a kulkedése — a fogyasztási cik- turális kiadások 8 százalékAz élelmiszeripar termeié- kek árszínvonalának kis- kai, a közlekedésre és a posse egv év alatt 9 százalékkal mértékű emelkedése folytán ta szolgáltatásaira fordított tTolrirrtltfftl »Vt ItnnraA/e^l- A 1 ál-l-r, 1 . ft Anőtt A növekedés kb. egy ötöde a tartósítóiparban realizálódott. KÖZLEKEDÉS A közlekedési vauaiaww — Vw7s7tásának" reálérté/ tenuár l-én kb. 10 236 000 fő 1967-ben 274 millió tonna fag rogyasztasanaK reaierte- minteev 39 000 fővel árut szállítottak, 3 százalék- ke ennél valamivel nagyobb mintegy 39 000 fővel kai többet mint az előző mértékben (6—7 százalék- JODD, mint egy évvel koiabKal többet, mint az elozo emelkedett A munkás- ban- Az elozo három évátévben. Ezen belül a vasúti Kal> emeikeaett. a munnas- , természetes sznnn áruszállítás mennviséee lé- alkalmazotti reáljövedelem lagaDa" a zpo~ áruszállítás menn.visege le- J k rodás évi 31 000 fot tett ki. nyegében nem változott, a emeixeaeseoen az egy Kere- lakosra intő élvesőre jutó reálbér (3—3,5 szá- Az ezer laKosra Jutó elve" — ennél valamivel mérsé- összegek 9 százalékkal nőtkeltebb volt. tek. 1967-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme — a tervet meghaladó mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt 1966-hoz képest. A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme vállalatok kb- 8 százalékkal, a paraszt NÉPMOZGALOM, KULTÚRA Az ország népessége 1968. tehergepkocsik által szálli- "I 1,7" születések száma - az 1966. tott áruk súlya 8 százalékkal zmekos) novekedese mellett , . . ,, ,, . _ emelkedett Az év folvamán szerepe volt annak, hogy a fYLlassu emelkedés utan — emelkedett, AZ ev roiyaman ;„,„„ 1967-ben 7 szazatokkal toa személyszállítási teljesítmények kismértékben emelkedtek. 1967-ben a vasútnál a villamosvontatás aránya 20 százalékra, a Diesel-vontatásé többet fizettek ki, mint az ,„ . ,.. . „„„,, ,51 „ előző évben. Jelentős össze30 százalékra emelkedett, a t folvósítottak -mnDH. rWItr, IOiy OSHOIiaK társadalmi juttatások jelentősen nőttek és hogy kismértékben a keresők száma is nőtt. Családi pótlék cl- , . ... . ,, mén 1967-ben 7 százalékkal eu.r,6pal ,átlagná1' ,Az.. el,ve" i-í „- szuletesek szamanak novekevább nőtt és 14.5 ezreléket tett ki. Ez az arány azonban még mindig alacsonyabb az Új lelőhelyek gőzvontatás aránya pedig az d^rsegé7v cMénT 1966. évi 59 százalékról 50 g°™°zaSl S<*ély , százalékra csökkent. 1967- J967;be" a kiskereskedelben új utak építésére kb. 30 P11 f°rgalom - folyo araP iLvir.i.r, .SPL. ; kon szamítva — 105 milliárd százalékkal többet fordítottak, mint 1966-ban. dése és a halandóság kismértékű emelkedése mellett az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az 1966. évi 3,6 ezrelékkel szemben 1967-ben 3,8 ezrelék volt Az orvosok száma egy év alatt 800 fővel nőtt és 1967. BERUHÁZÁSOK forint volt, 10 százalékkal nagyobb, mint 1966-ban. (A , , . .... ,,, . ,, . . terv a forgalom kb. 3-4 szá- fyvégén 21900 f* Jett kL 1967. december 31-én tízezer lakosra 20,5 orvos jutott 1°67 végén 2000 kórházi ággyal több állt a betegek rendelkezésére, mint egy évvel korábban és ezzel a kórszázatokkal házlágyak száma 81 50fkra emelkedett. Az 1967 68. iskolai évber főiskolai hallgatók száma 84 ezer volt A közép- és íőiszalékos növekedésével számolt.) Az összes forgalmon belül a lakosság, áruvásárlásai valamivel kisebb mér1967. évben a beruházások fékben. 9 százalékkal nőt— előzetes adatok szerint — tek- m.fe a közülietek és a a tervezettnél jóval nagyobb vállalatok 28 mértékben, mintegy 15 szá- több árut szereztek be a kiszalékkal nőttek és ezzel a kereskedelemtől, mint 1966- ... beruházások 1966. és 1967. ban. Az év folyamán az a kozepiskolai tanulok száévi összege jóval meghalad- élelmiszerek és élvezeti cik- ma 351 000, az egyetemi es ta azt amennyivel a har- kek eladása 9 százalékkal, a madik ötéves terv a terv- ruházati cikkeké 7 százalékidőszak első két évére szá- kai, a vegyes iparcikkeké 13 kolai tanulók száma - főinait. A beruházásokon be- százalékkal nőtt. leg az esti és a levelező talül 1967. évben legnagyobb A lakosság áruellátása gozatokon - az előző tanmértékben az importgép-be- 1967-ben általában kielégítő évhez kepest csökkent, ruhézások emelkedtek, de v°lt. Egyes termékekből A televízió-előfizetők szászámottevő volt a hazai azonban, mint pl. sertéshús- ma 1967. év folyamán 170 gyártású gépek és az épí- bél, egyes építőanyagokból a ezerrel 1 170 000-re emelketési beruházások növekedése keresletet nem mindig tud- dett. A szerr.élygépkocsi-ális. Az 1967. évben felhasz- ták kielégíteni. lomény egy év alatt 28 000 nált beruházási összegnek 1967-ben a lakosság szol- darabbal gyarapodott és csaknem felét az ipar és az gáltatásokra 7 százalékkal 1967. év végén 144 600 dara építőipar, kb. 15—15 százaié- több pénzt adott ki, mint volt kát a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére fordították. 1967. év folyamán több fontos új létesítményt helyeztek üzembe. í ai <<:••: ^ - - «&> * % ' y 1 * Somogyi Károlyné felvétele A gyűjtő- és szeparátorállomások véglegesen letelepülnek eredeti tervekkel szemben mintegy 85—90 kutat mélyítsen 1968-ban. Természetesen ez nem végleges terv, hiszen számolnak a váratlan esemé1967-ben a külkereskedelmi forgalom is nagyobb volt annál, mint amekkorával a terv számolt. Az összes forgalmon belül a behozatal — íóleg a gépek és egyes fogyasztási cikkek (pl. a hús) jelentős terven felüli importja folytán — 13 százalékkal emelkedett. A kivitel 7 százalékkal volt több, mint 1966-ban. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék-import az átlagosnál kevésbé nőtt Az átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedett a gépek és a fogyasztási cikkek behozatala. A kivitelen belül a legnagyobb hányadot kitevő gépexport valamint az ipari fogyasztási cikkek exportja nőtt jelentősen. 1967-ben külkereskedelmi forgalmunkat a szocialista országokkal növeltük nagyobb mértékben. Az év folyamán az összes forgalomnak .68 százalékát a szocialista országokkal, 35 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Külkereskedelmi mérlegünk — az 1966. évi aktívummal szemben, 1967. évben passzív egyenleggel (behozatali többlettel) zárult. A szocialista és a fejlett tőkés országokkal bonyolított forgalomban behozatali többletünk, a fejlődő országok viszonylatában kiviteli többletünk volt. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI Magyar—csehSTlováic kereskedelmi megállapodás Sebes Sándor, a belkeres- hűtőszekrények, fésűsgyapjú kedelimi miniszter első he- szövetek, egyéb textiláruk, , ,. _ , „ _ , , Jawa-motorkerekparok bővilyettese es Ludovit Bortel ük a „^gyar üzletek áruvácsehszlovák beikereskedel- lasztékát. mi miniszterhelyettes alá- A magyar vállalatok teleírta az 1968. évi magyar— víztót, fotó-optikai cikkeket, csehszlovák belfkereskedel- .... mi választékosé ne megálla- Clgarettat' ahlmmmm edé" podást. nyeket és Lunapress kávéTöbbók között 70 literes főzőt szállítanak. A szegedi medence szénhidrogén bányászata rendkívül nagy feladatok előtt áll ebben az esztendőben. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem nyekkel is. összesen húsz kutató beren- Múlt évben — kísérleti dezésssel, mintegy 200 ezer jelleggel — a Tisza—Maros méteres fúrási munkát vé- meclre a!á irányított fúráso_ kat • végeztek. Az eredmégez majd el. Csaknem egy- nyek a£pján dönti el harmaddal többet, mint az üzemegység, hogy az idén 1967-ben. Az eddigi kutatási alkalmazzák-e ezt a módterületekről néhány beren- szert vagy az árterületeken építenek ki kutatási báziso- , kat A kutatómunka váltó- : ségvezető arról tájékoztatott, folytatódik az^ algyői ; U-T... A —14.1—1 A- v—i.. teruieteken, itt zömében ai dezés új helyen kezd dolgoz ni. Hingl József üzeme gvhogy Asotthalom és Kelebia környékén is szénhidrogént keresnek. Másfél év alatt kialakult a szegedi medence viszonyaihoz legjobmélyszinti. 2600—3800 méter mélységű fúrásokat végeznek. Hingl József azt is elbán megfelelő fúrási techno- mondotta, hogy tovább javul lógia, megteremtették a az üzem munkásainak szoszükséges technikai feltéte- ciális ellátása. Jelenleg 270 leket is. Ezzel lehetővé vá- embernek van megfelelő lik, h<5gy az üzemegység az munkásszállása. Hamarosan újabb modulbarakkok ké1967-ben a lakosság jövedelmein belül a pénzbevételek mintegy 150 milliárd forintot tettek ki, 10 milliárd forinttal, 7 százalékkal többet, mint 1966-ban. A jőveSzabadulás a kártevő vizlől Régen ismerem Molnár dezési programba kezdtek, jó termést takarítottak be Imrét a tiszaszigeti Búzaka- melynek csupán a dokumen- tavaly, melyhez hasonlóra a lász Tsz főagronómusát. Oly- tációja 600 ezer forintba ke- legöregebb tiszaszigetiek is kor, ha találkoztunk, két rült. Nagyon nagy munka, aligha emlékeznek. Például a perc sem kellett, s máris de öt év alatt befejeződik, szemeskukorica a vízteleníörök témájánál tartott: így Teljesen új csatornarendszert tett talajokon 25 mázsa fölé nem élhettünk sokáig. Ve- kell építeni a nagykiterjedé- emelkedett a korábbi évektünk ősszel, tavasszal, re- gű szövetkezeti határban, s ben szokásos 12—15 mázsáménykedünk, s aztán arat az új csatornák hossza össze- val szemben, helyettünk a Tisza vize. Nem sen 42 kilométer lesz. Ugyan- a cél: állandósítani keritka, hogy tavaszi áradás akkor az egész határból el- nyérgabonából a 20 mázsa idején két-három méterrel tüntetik a dombokat, hajla- feletti terméseredményeket is magasabban áll a gátak tokát, teljes tereprendezést ösziárpából azokon a terümögötf a folyó szintje, mint végeznek. Sok ezer köbméter leteken amelyeken a minikívül a töltések mentén a nehéz anyagot kell megmoz- mális termelési feltételek bevetett földek. Tavaly pél- gatni, elhordani. Csak így rendelkezésre álltak jó 200 dául két és félmillió forintja válik egyenessé a fakadó százalékkal nőtt tavaly az úszott el a szövetkezetnek a vizek útja a Tisza felé. A vi- eredmény. Helyreállítják, s felfakadó vizekkel. Azelőtt zet áradás idején gépek eme- nagyüzemi vágányokon tomég több, de kétmilliónál lik majd vissza gátak mögé, vább fejlesztik az egykor jóegyik évben sem kevesebb. Mindezt többnyire saját ere- hírű tiszaszigeti aprómagLegutóbb, amikor ismét jéből végzi a gazdaközösség, termesztést Az első 300 holdon már A Tisza-parján, méghozzá szokatlanul nyugodt volt. bi- befejeződött a rendezés. Ta- saját erőből, 74 holdon nezakodó derűjéből úgy érez- valy egymillió forintot adtak mesnyárost telepítettek, tem. nem fog panaszkodni nehéz gépekért, melyek a Nehéz, küzdelmes esztentöbbet. legalább is a belvíz további rendezési munkák- dők vannak a tiszaszigetiek miatt nem. A vezetőség nagy hoz szükségesek. Pelle Lász- mögött. S ha készen lesznek terve, ami most már az ló, a tsz főkönyvelője már te- a vízrendezéssel is, nem lesz egész falué, lépésről lépésre nyekkel is tudja bizonyítani okuk a hölnaptól való félemegvalósul. Tizenöt millió a vállalkozás hasznosságát, lemre, forintos komplex belvízren- A rendezett földekről olyan Csépi József szülnek el, s ezzel már 600 ember részére biztosítanak kényelmes szállást. A kőolaj fúrási üzem már nem küzd nyomasztó munkaerőgonddal, ettől függetlenül a következő hónapok feladataihoz szükség van új munkásokra is. A Nagy-alföldi Kóolajtermelő Vállalat szegedi üzeme megkétszerezi termelését 1968-ban: több mint félmillió tonna kőolajat és csaknem 130 millió köbméter földigázt termel. Önállóság n

z önállóság az új mechanizmus sarkalatos elve. A kezdeményező-készség, ítélőképesség és döntési szándék erőteljes felszabadítója. A vezetők tekintete nagyobb területet fog át, intézkedéseik messzebb éreztetik hatásukat. Nem köti meg kezüket a gazdasági mutatók sokasága, de nem is menti fel bonyolult helyzetekben és jelentős állomásokon a véleményalkotástól. a végső szó kimondásától. Az önállóság béna a felelősség nélkül. Mi több: szertelenségre és meggondolatlanságra csábíthat. Hol hát a határa? Ott, ahol a közösség kisebb vagy nagyobb érdekei húzódnak. Nem rossz szándékból, esetleg éppen túlbuzgóságból, félreértés és túl szaladás is előadódhatik. Egy szakközépiskola például ügy értelmezte hatáskörét, hogy saját intézetében ezentúl ő szabályozza az iskoláztatást, meghatározva azt a területet, ahonnan tanulókát felvesz. Egyik-másik tanács „előrelátóén" tartalékol s nem biztosítja folyamatosan az egészségügyi és művelődési költségeket A felsorolt példák (s számukat szaporíthatnánk) arról vallanak, hogy az önállóság érvényesítésében itt-ott megfeledkeznek mások önállóságáról, ugyancsak biztosított jogköréről, a különböző szervek és intézmények egymásrautaltságáról. Bizonyára előadódnak majd másfajta esetek ls, amikor egyesek a „bölcsek kövét" érzik zsebükben, és úgy gondolják, hogy saját tapasztalatuk, rutinjuk — mások meghallgatása nélkül — egymagában is elegendő fontos döntések meghozatalához. Előfordulhat, hogy így is telibe találnak Alkalmilag, de rendszeresen semmiképp sem. Ha a csalhatatlanság „munkamódszerré" válik — könynyü megjósolni —, felütik fejüket a gondok és a hibák. Az igazi önállóság a kölcsönös bizalomból emelkedik ki, a vélemények, az eszmecserék, a viták tüzében edződik. N lirtcs ebben semmi ellentmondás. Az ön állóság mindig is olyan erő volt és marad, amelynek alkalmazása jó ítélőképességű, az alternatívák között eligazodni tudó és dönteni akaró ember kell, olyan, akit higgadtsága es türelme megóv a kapkodástól, az elhamarkodott intézkedésektől is. Sárközi Andor llllunkauedelem iskolában A művelődésügyi minisz- terjedő pénzbírsággal sújt ter két fontos munkavédel- ható szabálysértésnek minőmi utasítást adott ki. Az siti az üzemi balesetbejelenegyik az oktatásügy terüle- tési kötelezettség elmulasztén is újra szabályozza az tását. üzemi balesetek bejelentését, A másik miniszteri utasinyilvántartását és kivizsgálá- tás kimondja, hogy az okta sát. Döntési joggal ruházza tásügyi intézményben pz fel a munkavédelmi felügyelőket, a szakszervezeti bizottságokat a dolgozó és a munkáltató közötti vitában. Ugyanakkor 3000 forintig egészséges és biztonságos munkakörülmények személyi és anyagi feltételeinek biztosítása a szerv vezetőjének feladata. Vasárnap. 1968 január 2*. &(t-/vm«m*0*jzá« 3