Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

Kádár János és Losonczi Pál távirata Csausescuiiak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ós Losonczi Pál. a Magyai- Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő táviratot küldte Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának. a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének: „Kedves Ceausescu Elvtárs! a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és o magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek 50 szüle* ésnep ja alkalmábó1 Felelősségteljes tevékenységéhez 'jó egészséget és újabb eredményeket kívánunk." Huszonegy új csuklós A MÁVAUT főműhely az idén újabb 136 csuklós autóbuszt alakit ki régi kocsikból. Ezek folyamatosan kerülnek forgalomba és közlekedtetésükkel az év végén az autóközlekedési tórszt irányítása alá tartozó vállalatok naponta 100 000 utassal szállíthatnak többet, mint eddig. Az elgondolások szerint az átalakított kocsikból Csongrád megye 21-et kap. Majd perre megyünk. Százmilliós építkezés — százegy hiba Négy évvel ezelőtt határozta el a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság, hogy új. közlekedési és javító komplextelepet építtet Szegeden, a 10-es számú AKÖV és a Xl-es számú Autójavító Vállalat számára. A beruházás összege meghaladja a 100 millió forintot A létesítményre igen nagy szükség van, mivel félezernél is több gépkocsi üzemeltetéséről kell gondoskodni a szegedi vállalat kebelében. Eddig a városban szétszórtan tárolták, javították, tisztították a kocsikat, de olyan mostoha körülmények kőzött hogy félő volt a normális üzemmenet fenntartása. A komplextelep felépítésére a 3l-es számú Építőipari Vállalattal kötöttek szerződést, amely szerint 1964 végén megkezdték az építkezést. Az építkezés menetét három szakaszra bontották. Az elsőbe tartozik a forgalmi épület, az üzemanyagtelep, a szerviz -s a mosó komplexum, valamint a csatlakozó utak, térségek burkolása, víz- és csatornahálózat, villamosenergia-ellátás és a térvilágítás. Azt már felesleges is említeni, hogy az építőipar nem tartotta be az ígért határidőket A néhány hónappal ezelőtt átadott — s a telep legfontosabb részét képező — gépi mosó komplexum azonhan máris használhatatlan, s bizony úgy tetszik, mintha fél évszázaddal ezelőtt építették volna. Egy bombatámadás sem okozhatott volna nagyobb károkat, mint azok a mulasztások, amelyek itt megtörténtek. Már a műszaki átadás idején kiderült, hogy a 200 köbméteres víztároló berendezés nem felel meg a vízzárás követelményének. Emiatt közel 16 ezer köbméter víz folyt el felhasználatlanul a tárolóból, amelynek egy része alámosta a tároló alatti földet és a betonépítmény megbillent. De a mosó sem használható, mert az üvegtégla burkolatra csapódó víz valami oknál fogva — rossz üvegtéglák, rossz szigetelőanyag, vagy szakszerűtlen munka következtében — a két üveglap közé kerül és a fagy hatására az üvegburkolat csempéi széttöredeznek. Ugyancsak a behatoló víz miatt málladoznak a téglák a mosó oldalfalában. A mosót és a javítócsarnokot összekötő épületrészben raktárak, öltözők és fürdők kaptak helyet. A géoi mosó komplexumban 120 ember dolgozik mostoha, sőt a bekövetkezett mulasztások miatt veszélyes körülmények között A nemrégiben átadott épületrész megrokkant a falak megrepedeztek, a vízvezetékcsövek eltörtek, használhatatlanná vált a modernnek és újnak tervezett épületrész. Mivel a fűtést sem tudták még megoldani, a dolgozók hidegben végzik munkájukat, s munka után — közismert, hogy az autójavítók olajosak, zsírosak lesznek munka közben — egyenként, áldatlan állapotok között tudnak csak tisztálkodni. Arról nem is beszélve, hogy a mosót nem tudják használni, s különösen télen, s a sáros, esős időben emiatt veszélynek vannak kitéve a gépkocsik. Az építők „listája" ezzel még nem zárult le. A futójavító nagycsarnok pilléreinél olyan megoldást alkalmaztak, amely miatt 10 darab tartópillérnél módosítást kellett utólag elvégezni Most már megfelel ugvan a statikai követelményeknek, de 10—15 centiméterrel szűkítette minden pillérnél a Szeged faluja 4. Miért is falu a város? Mihálytelken csaknem háromezer ember él. Évente 16 —20 ház épül. Sohasem volt önálló, hol ide, hol oda tartozott Zárt település sajátos viszonyaival, régi korokra utaló utcákkal, közökkel. Pártszervezet, KlSZ-szervezet és a különböző társadalmi szervek mind megtalálhatók. Egy sportkör is működik. Mindennek alapja azonban a nagyüzemi termelés, a termelőszövetkezet, hiszen önállósággal, anyagi alappal egyedül csak ez rendelkezik. Nemcsak azért maradt falu Mihálytelek, hogy elmaradt a közművesítéssel, nincsen törpevízmű, nincsenek járdái, nem korszerűek a boltok, a közvilágítás. Sajnos, ezek is meghatározók. Az elmúlt esztendőkben a társadalom többet várt és kapott a falutól, mint amennyit cserébe nyújfcfni tudott. Ügy is mondhatnánk, a jelenlegi formája konzerválódott Mihályteleknek faluvá. »r Ok is tennének Senki sem állíthatja, ha a tanácsi keretek engedik, megépülne a várva várt törpevízmű, jutna pénz a terület, az utcák rendezésére, járdákat fektetnének le, valóban év végére, mint ahogyan ígérik, átadnák az új földművesszövetkezeti áruházat, kisvendéglőt, s akkor már egyszeriben igaízán város lenne ez a falu. Szó sincs erről. Csupán csinosodna, tetszetősebb lenne. Miért maradt falu Mihálytelek? A termelés színvonala nagyot nőtt, de nem követték ezt az egyéb változások, szolgáltatások. Közigazgatásilag sohasem volt önálló. A legnagyobb hátráltatója pedig: nem alakulhatott ki semmiféle társadalmi élet. Nincs összefogott társadalmi erő, ami egészségesen szolgáhaltna, munkálkodhatna a közösség gyorsabb boldogulásáért. Pedig anyagilag, s meglehet, még munkával is a falubeliek talán tennének valamit előbbrehaladásukért. Ez lenne a legszükségesebb. Abból a csodálatos erőből összefogni egy keveset, ami téltőltélig megműveli a gazdag kerteket, szolgálja becsülettel a közöst és igényeiben városi színvonalra nőtt. Epilógus és végsumma a jövő hónapban tanácsülésen hagyják jóvá az idei költségvetést- Gondolnak a mihálytelkiekre is. Más. A földművesszövetkezet felmérte a piacot, s a lehetőségeket Korszerűsítik az idén a boltokat. Megéri. Csaknem 1 millió forintot költenek erre. Ábécé áruház, kisvendéglő épül a mostaniak helyén. Persze nem szűnik meg az árusítás addig sem, a volt felvásárlótelepen rendezik be ideiglenesen a boltokat. A közlekedésen szintén lehet javítani. S mi lehet a végsumma? A szegedi táj, a homok forradalmi változások korát éli Értékesebbnél értékesebb termelési kultúrák jöttek létre. Társadalmi, népgazdasági igényekkel mérve jelentősebb talán ez a termelési táj, mint más tájak, anyagilag jobban kifizetődő. Az igények, részben a kultúra alapja is anyagiság. a falu nem lélekszámával és területével játszik szerepet, hanem sajátos termelési módszereivel, viszonyaival, az előállított termékek értékével, hasznosságával, népgazdasági és világpiaci keresettségéveL A régi faluk fogalmát messze kinőtte. Mégiscsak falu maradt. Nem a földművelésért, a zárt településért, a kialakult életmódért, szemléletért, ipari települések hiányáért, hanem azért, mert eddig még nem jött létre, vagy ha igen, nem munkált hathatósan egy összefogott társadalmi erő, élet. S ez megint visszavezethető a termelésre, az intenzív, sőt, néha-néha már túlhajtott háztáji gazdálkodásra. Az egyik gazda mondta: — Nem járunk sehova. Másrészt pedig az az igazság, hogy a faluból sokan eljárnak Szegedre. A kenyérért. Hajnalban mennek, este érkeznejc Mire jut idejük? Két forinttal területet és a későbbiekben mint balesetforrás megmarad. Az autójavító csarnoknál is mulasztással vádolják a kivitelező vállalatot A vasbeton pilléralapok minőségél nem tartja megfelelőnek a beruházó, mert a közismerten gyenge délegyházi bányakavics-keveréket használták a betonalapozásnál, a jobb minőségű folyamkavics helyett. A beruházó műszaki megbízottja mintát küldött az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetbe. Szakvélemény: B 200-as minőség helyett csak B 70-es minőség állítható elő a délegyházi anyagból. Valószínű, hogy a földbe süllyesztett 20 darab betontestet ki kell emelni és helyette újat, megfelelő minőségűt építeni. Mit mond az építkezés irányítója. Bures Ferenc főépitésvezető? — A múltról nem sokat tudok, rám maradt a felelősség — s megjegyzi, hogy tavaly nyáron vette át ezt az építkezést, de mellette még két-három nagyméretű munkahely felelős vezetője is. — Majd perre megyünk — mondja nosztalgikusán —, s én is felköldök a minőségvizsgálóba néhány mintát ebből a délegyház1 kavicsból. Ez a főépítésvezetőség tavaly több milliós deficittel zárta az évet Az AKÖV épülő telephelyének valójában nem volt és még m< sincs megbízhatóan felelős irányítója. Voltak ugyan többen is itt építésvezetők, de vagy ők mentek el önszántukból, vagy a feletteseik váltották le őket. Gazda nélkül hagyni egy ilyen fontos építkezést — egyedileg jóváhagyott beruházást, amelynek értéke meghaladja a százmilliót — nagy könnyelműség és felelőtlenség. Pereskednek az érdekelt felek már kezdettől fogva. De mit ér el a közlekedési vállalat a kötbérekkel? Nekik nem kötbérre van szükségük, hanem mielőbb egy jól felépített és berendezett telephelyre, amelyet méltán el is várnak 103 millió forintjukért. S még egyet: a mulasztásokért felelős szemé' lyekkel szemben járjanak el a törvényeknek megfelelően Gazdag h Istváp A tisztességtelen haszon visszaüt A

frissen kapott önállóság a gazdasági élet új működési rendje mindenekelőtt a jobb, hatékonyabb munkára ösztönzi a vállalatokat. A dolgozó emberek úgyis mint termelők, úgyis mint fogyasztók, máris észlelik ennek kedvező jeleit. A családi, vagy baráti beszélgetésekben töDbnyire mégsem e kedvező jelek taglalása elsősorban a téma, hanem az a kérdés, hogy a nyereségért folyó verseny hevében nem kerülnek-e „bevetésre'' erkölcsi normáinkkal összeegyeztethetetlen „fegyverek". Az aggodalmakkal átszőtt töprengések hallatán, az embernek könnyen támadhat olyan benyomása, mintha itt valami merőben új, veszélyekkel védtelenül állnánk szemben. Mindenekelőtt talán nem árt emlékeztetni arra, hogy — minden ellenkező feltételezéssel szemben — a korábbi tervutasításos gazdasági mechanizmus sem zárta ki a tisztességtelen haszonszerzésre irányuló, gyakran nem is eredménytelen törekvéseket. Kell-e emlékeztetni a vásárlókat a hirtelenében hiánycikké vált, majd némi módosítással drágábban forgalombahozott árucikkekre? Netán azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek a korábbi áron, de — finoman szólva — folyamatosan mérséklődő minőségben kerültek a boltokba? Tény tehát, hogy a manipulációs — lényegében törvényellenes — törekvések, a szabályok kijátszása a gazdaságirányítás bármilyen rendszerében lehetségesek. Másfelől az sem vitatható, hogy '— bár a vállalatok az új szabályokon alapuló nyereségnövelési érdekeit kétségkívül táplálhatnak bizonyos spekulációs szándékokat — ezek korántsem érvényesíthető „szabadon". A társadalmi korlátokat helyénvaló elsőként említeni, amelyről manapság mintha a szükségesnél kevesebb szó esne. Pedig igazán jólismert tény: vállalataink vezelőit a szocializmus eszméihez, gyakorlatához leghűbb, legönfeláldozóbb emberekből tulajdonosi minőségben a szocialista állam választja ki, bízza meg és ellenőrzi a társadalmi szervek, mindenekelőtt a párt és a szakszervezeti szervek segítségével. Nem táplálunk illúziót: lehelnek és valószínű, lesznek is közöttük olyanok, akik megfeledkeznek majd arról a körülményről, hogy nem akármiféle, hanem egy szocialista vállalat vezetői, akik minden tevékenységükért erkölcsileg, politikailag és egzisztenciálisan is felelnek megbízóiknak, felelnek annak a kollektívának, amelynek az élén állnak. A derékhad azonban, ahogyan eddig, ezután is méltó lesz a bizalomra. A gazdasági korlátok sem ismeretlenek már a közvélemény előtt. Azokról a közgazdasági „játékszabályokról" van itt szó, amelyek áthágása szinte automatikusan maga után vonja a „böjtöt" is, ha engedve az alkalom csábításának, nyereségük növeléséért spekulációs eszközökhöz nyúlnak. A vállalat hírnevének elvesztése, a vevők bizalmának megrendülése forgalmuk meredek zuhanását idézheti elő. s az így keletkező veszteség összege végül is sokszorosan meghaladja majd a tisztességtelen úton elért nyereség összegét. S a piac szigorú bíró. A fogyasztókat károsító gazdálkodási módszerek ellen sokrétű jogi védelmet is nyújt az új gazdaságirányítás. Az ellenőrzési rendszer, amely bizonyos jogi szankciókkal is párosul, felfedi, és a cselekménnyel arányosan bünteti a tisztességtelen haszonszerzést. A szabad — tehát az eladó és az értékesítő vállalat megegyezésén alapuló — árak esetében természetesen bonyolultabb a jogi védelem. Nvilvánvaló ugvanis, hogy a tisztességtelen haszon fogalmába nem sorolható önmagábavéve sem az áremelés — amelyhez meghatározott feltételek között a vállalatnak joga van — sem az esetleg kimagasló vállalati nyereség. Köztudomású, hogy a gazdasági reform egyik célja éppen az volt. hogy a termelő vállalatok jó munkájukkal magas nyereségre törekedjenek, s hogy — a szabadáras cikkcsooortokban — az árbevétel növelése is ösztönözze őket a hiányok csökkentésére. B

'intető jogszabályok is szólnak a tisztességtelen haszonszerzésről, az olyan ár kikötésével, vagy elfogadásával elkövetett bűncselekményekről, amelyek a méltányos hasznot meghaladják. A jogszabályi védekezéshez tartozik az is, hogy a tisztességtelen módon szerzett haszon felderítése esetén külön bírsággal sújtják a vállalatot, s tegyük hozzá: ez az egész vállalatot, minden dolgozóját anyagilag érzékenyen érinü. több.. Meghatározó az is, hogy 15 percnyi járásra esik a város. Éppen ezért olyan beruházásokat idehozni, amelyek pár kilométerrel beljebb megtalálhatók, fölösleges. Ez hatással van a társadalmi, s kulturális életre is. Két forinttal kerül többe minden. A korszerű szórakozás, mozi, színház, szabadtéri, legújabb s legnagyobb választék a boltokban. Nekik ne érné meg? A táj, az emberek, a termelési kultúrák követelnek. A mihálytelkiek igénye jogos. Ne feledkezzünk meg róla. Nagy ideje már. hogy Mihálytelek Szegedhez tartozik. A III. kerületi tanácshoz. Igazság szerint város lenne. Mégsem az. Nem is volt, talán nem is lesz. Csak Szeged faluja. Sz. Lukács Imre Keni fértek a leremben "SSST Falugyűlés, képviselői beszámoló Zákányszéken Tegnap délután lelkes hangulatú falugyűlésen választatták újjá községük hazafias népfrontbizottságát a zákányszékiek. A találkozóra olyan sokan jöttek el, hogy a termelőszövetkezeti csoportgazdák egy része az utcán rekedt, nem tudtak bejutni a művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermébe. Elsőként Pintér József, a hazafias népfrontbizottság elnöke adott számot az elmúlt négyéves munkáról. Mint mondotta különösen kiemelkedő sikerek születtek a falu fejlesztése, szépítése érdekében végzett társadalmi munka során. Tavaly például a népfrontbizottság kérésére több mint 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett Zákányszék lakossága. A munka összértéke négy év alatt meghaladja a félmillió forintot. A beszámolót követően igen sokan felszólaltak. Papp Antal, Csányi László, Bózsó István, Pintér Miklós és mások arra kérték a megválasztandó új népfrontbizottságot: kisérje még nagyobb figyelemmel a zákányszéki gyümölcstermesztés sorsát. Javasolták többen, hogy a népfrontbizottság fontolja meg a helyi tsz-csoportok mezőgazdasági tsz-ekké való átszervezésének kezdeményezését A falugyűlés 45 tagú községi népfrontbizottságot választott. Ezt követően a bizottság elnökül választotta Gárgyán Antal csoportgazdát, titkárnak pedig Pintér Józsefet. A zákányszékiek találkozója országgyűlési képviselői beszámolóval folytatódott. ' Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő, a községi tanács vb elnöke, az utóbbi országgyűlési ülésszak munkájáról és ezzel kapcso'atosan az új gazdaságirányítás időszerű kérdéseiről, saját tevékenységéről tájékoztatta választóit, akik a képviselői táiékoztatón is nagy érdeklődéssel, figyelemmel vettek részt. Tegnap délután dr. Petri Gábor orvosprofesszor, országgyulcsi képviselő kötetlen beszélgetést folytott a szegedi Sajtóházban a DélMagyarország, a Csongrád megyei Hírlap munkatársaival és a Szegedi Nemzeti Színház számos művészével. Szóba kerültek Szegedet érintő kulturális, kultúrpolitikai kérdések a vidék és Budanest viszonylatában. Kérdés hangzott el a Szegedi Somogyi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár esetleges egyesítésével kapcsolatban, tekintve, hogy az Egyetemi Könyvtár jelenlegi épületében nem tud tovább fejlődni, nincs hova terjeszkednie. A Szegedi Nemzeti Színház tervezett korszerűsítése, rekonstrukciója is téma volt. A beszélgetés a továbbiak, ban kiierjedt a fok városi és az amerikai szívműtétek tudományos és etikai vonatkozására. Kzekről dr. Pelrf Gábor tájékoztatta az érdeklődőket. ugyanígy gvakorlati orvosetikai kérdésekről i? beszélt. Péntek, 1968. január 36. QU-MAGtARORSZAG 3