Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

Szép magyar szó stúdió Ért^es. ójsBprfl kezdeményezést valósít meg február elsejétől a szegedi Ifjúsági Ház: háromhónapos stúdiót szervez Szép magyar szó címmel. Ez lesz az eisó ilyen jellegű vidéki tanfolyam. A stúdió nyilvános, munkájában mindenki részt vehet. Az Ifjúsági Ház főképpen azoknak a fiataloknak ajánlja, akik jogi, tar ári, előadóművészi főiskolákon, egyetemeken szeretnék folytatni tanulmányaikat A tanfolyamon tanultakat ugyanis már felvételi vizsgájukon hasznosíthatják. Az előadásokat mtndlg hétfőn a kora esti órákban tartják. Jelentkezni és beiratkozni az Ifjúsági Házban Lehet Beiratkozási díj 20, havi tandíj 30 forint; Super-8 filmvetítő Ma (C aiursaágon ts megkezdődtek * Super 8 milliméteres filmvetítő berendezés tervezésének előmunkálatai. A Super 8-as fllm a filmtechnlka fejlődésének egyik legjelentősebb új eredménye. A filmszalag pontosan olyan széles, minit az eddigi 8 milliméteres fllm, de felületét sokká' jobban használják kl. Szeged és a nagyvilág Külföldi utazások során tapasztalja az ember, hogy Szeged neve gyakran menynyire az egész Magyarországot jelképezi, sőt egyre több vonatkozásban reprezentálja. Ez nem is csak újkeletű. Régóta így van a paprikával: szegedi papxjka — magyar paprika, mint fogalom teljesen egybeolvadt. Ugyanígy a Dankó Pista-nóták, amelyek Szegediről indultak el a világhírnév útján és mint magyar nóták váltak közismertté. A dorozsmai szélmalomról szóló da' még ezt az öreg, rozzant tákolmányt is a halhatatlanság . felé vitSorban állás paprikáért Nagyon sokan, különösen a távolabbi országokban gyakran csak annyit tudnak Magyarországról, hogy valahol Európában van. Hallottak még talán Budapestről, a Balatonról, Tokajról, de a felsorolásban, az ismeretségben ezek után általában rögrtön Szeged következik. A szegedi szalámi, s különösen a híres szegedi paprika hírével Oszlótól Rómáig, Párizstól Moszkváig találkoztam, de eljutott már a tengeren túlra is. Vannak, akik a paprikát, mint C-vitaminban dús zöldségfélét ismerik és keresik. Szemtanúja voltam messze Finnországban egy esetnek: szinte futótűzként terjed el Ouluhan — ebben a papírgyártásáról híres finn városban — a hír, hogy magyar paprika és gyümölcs érkezett. Szövetke%eti én föld jogi kérdések B tsz tulajdonába került földek térítési díja A fflldjogl törvény kimondj®, hogy a jövőben megváltással a termel őszővetJeeswtek tulajdonába kerülnek azok a közös használatban levő földek, amelyeknek tulajdonosai nem tsa-tagok. Természetesen ha a kívülálló földtulajdonost 1988. Január 1-lg önkéntes alapján tagnak veszik fel, földje tulajdonában marad és utána, mint termelőszövetkezeti tag, földjáradékot kap. A tsz tulajdonába kerül az a föld is, amelynek tulajdonosa a Jövőben lép ki a tszből, vagy kizárják, illetőleg törlik a tagok névsorából. A közös használatban levő föld kívülálló örököse ls csak akkor tarthatja meg földjének tulajdonjogát, ha a hagyaték átadásától számított három hónapon belül a termelőszövetkezetbe belép. A föl dbevi teli kötelezettség a jövőben is fennmarad. Ha tehát a tsz-be belépő tagnak olyan föld van használatában, amely termelőszövetkezeten kívülálló személynek áll a tulajdonában, a földet a közösbe kell vinni, » a termelőszövetkezet tulajdonába megy át A tsz tulajdonába mennek át továbbá azok a közös használatban levő földek is, amelyek földalapi juttatásként a legeltetési bizottság kezeléséből, vagy a megszűnt mezőgazdasági szervezetek tulajdonaként kerültek a termelőszövetkezetek használatába, de eddig tulajdonjogukat nem rendezték. Átengedéssel a tsz közös használatában levő állami földet akkor szerzi meg, ha kérésére a járási tanács vb a tulajdonjogot a tsz-re átruházza. Felajánlás útján a föld tulajdonjoga akkor száll át a termelőszövetkezetre, ha abban a föld tulajdonosa, és a tsz önkéntes elhatározása alapján megegyeznek. A magántulajdonban és egyéni használatban levő föld tulajdonosa földjét a termelőszövetkezetnek is felajánlhatja A tsz a tulajdonába került földért a tulajdonosnak térítést fizet A térítés összege a következő: m A kfvfllártak fBIdJe M sz egyéni használatban levfl föld felajánlása eseten, valamint a belterületi föld <00 néeyszücölön felüli részéért az aranykorona S0-szoros forint összesét; vaftyts ha valakinek mondjuk hat hold 18 aranykoronás földje van. akkor a termelőszövetkezettel 0x18 — 108x80=8040 forintot kan. Állami föld esetében a térítés összece aranykoronánként 10 forint. Belterületen <00 négyszögöl a kisajátításnál alkalmazott ár. (Kisajátítási jogszabályok az építési telkek kártalanításának összegét a település, a közművesítés foka stb. szerint differenciáltan állapítják meg.) A Erdőért, termöszölöért és termő gyümölesösért az aranykorona 400-szoros szorzatáig terjedő összeg, az ültetvény életkorának, termőképességének és fajtájának megfelelően, illetőleg attél függően, állami erdőért, szőlőért, gyümölcsösért, aranykoronánként 50 forint. A A tsz-tag föld felajánlása esetén megegyezés szerint, az aranykorona 80-tel 100-szoros szorzata közötti, erdőnél, szőlőnél és gyümölcsösnél az aranykorona 800-szoros szorzatáig terjedő összeg. A terítést kívülálló és az állam részére öt év alatt évi egyenlő részletekben kell kifizetni. A fent említett példánál maradva, a hat hold tulajdonosa tehát 5-ször 1728 forint térítést kap. Tsz-tag esetében a térítést egy öszszegben kell a felajánlás elfogadásakor kifizetni. A térítést a tsz saját gazdasagi erejebői fizeti* Nem piros őrölt paprika volt, de a kirakatban és még a helyi lapban is ez a hirdetés állt: Szegedi paprika érkezett. Láttam. hogy hosszú sorokban várakoznak az üzletek előtt, ezért megkérdeztem, minek akkor a hirdetés. A válasz így hangzott: „Viszonylag kis menynyiségben kapunk és ritkán, ezért hirdetjük, hogy a keresett cikkből minél többen tudjanak vásárolni". Angol tanár szögediesen Szeged új híre is feltűnik már főként a nemzetközi kulturális életben. A szegedi szabadtéri játékokat itthon és külföldön már fémjelzetten ismerik. Az ünnepi játékok „nemzetközi börzéjén" jegyzik, és állíthatom, hogy „árfolyama" egyre emelkedő irányzatot mutat. Találkoztam Szeged hírével a ködös Albionban. (Amely azonban angol barátunk szerint csak a Dickensregényekben és jelenlegi politikájában ködös.) Egy fiatal angol középiskolai tanár azzal Lepett meg, hogy a magyar nyelvet „szögedi" tájszólásban beszélte. Évekkel ezelőtt véletlenül vetődött el Szegedire. Látta a János vitézt a szabadtéri színpadon. Azóta minden évben rendszeresen jön Magyarországra és nem titkolja, elsősorban a szegedi játékok vonzzák. A magyar nyelv megtanulására is éppen Petőfi Szegeden látott szép története indította. Mi a baj a szalámi ízével? Londonban is a szegedi paprika díszeleg a kirakatban. Látni azonban algériai, sót nigériai paprikát is. Magjelent tehát a versenytárs! Híre ugyan még alig van, de már ott áll a magyar paprika árnyékában. Londonban egy fogadáson a társaságunkban levő vendégek egyike kizárólag magyar szalámit kért tányérjára. Elmesélte, hogy baj van a szegedi szalámi ízével, és ezzel nemcsak ő van így. Kimit hatásvadászóan kivárta kérdő nézésünket, majd, így folytatta: „Az ize mindig honvágyat ébreszt bennem" — mint kiderült ugyanis egy „távolba szakadt" hazánkfia volt Moszkvában és általában a Szovjetunióban is jól ismerik Szegedet, hiszen több szovjet együttes lépett már fel a játékokon, s ezzel a szovjet sajtó is foglalkozott Szeged híre másképp is eljutott a Szovjetunióba. Szegedi textilgyár termékeit fedeztük fel Novoszibirszkben, a város egyik legnagyobb áruházában. Hollandiában, a híres holland papucs hazájában, komoly vetélytárs a szegedi papucs. Igaz a szegedi nem fatalpú, így nemcsak szép, hanem kényelmes is. Párizsban egy francia újságíró kolléga — aki közismerten a „csemegékre vadászik" — másfajta szegedi érdekességről kíváncsiskodott A szegedi boszorkányok iránt érdeklődött Nem sejtve a csapdát, mondtam, valóban boszorkányosan szépek és csinosak a szegedi nők. Igen. de biztosan nem olyan mértékben, mint 1728 előtt (Az évszámmal az utolsó boszorkányégetésre utalt.) Mindenképpen egyetértettünk abban, hogy akár olyanok, akár nem, de felveszik a versenyt a csinos francia nőkkel Egészséges lokálpatriotizmussal Közismerten sok külföldi turistát vonz a kedves Tiszaparti város, és az itt megfordult emberek tovább öregbítik a világban Szeged hírnevét E hírnévhez egyre határozottabban járulnak hozzá a város újabb értékei: a nagyot fejlődött textil- és élelmiszeripar, a most feltárt földgáz és olaj. Végül is azonban a város lakóinak, vezetőinek példamutató, jóértelmű lokálpatriotizmusa, az odaadó városszeretet a további biztosíték, hogy Szeged patinás híre, impozáns „hódításai" még jobban szélesednek a nagyvilágban. Éles Tibnr Az olajkutak földjén Az ofafkutak nemcsak kincseket adnak. Gondot is. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet vezeiőii törik a fejüket, hogyan is lesz hát az idei terv, meg a távolabbi. — Sok új vonása van napjainkban a szövetkezeti gazdálkodásnak. Elég megemlítenem, jogászt, állatorvost, üzemgazdászt, tart egyegy közös gazdaság. Amellett új dolgok is pénzt követelnek, mint például a szövetkezetek területi szövetsége, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács, nem beszélve az amortizációs alapról, a korábbi hitelek viszszafizetéséről. Az év elejével megnőtt a bankhitelek után a kamat is — sorolja Árendás György tsz-elnök. — Ez aztán nálunk azt jelenti, hogy év végére mintegy 3 millió forinttal többet szeretnénk termelni az eddiginél. Nehéz lesz ez az esztendő. Kevesebb költséggel A közösség területe nem növekszik. Sőt egyre csökken. Jönnek az olajosok, kutat fúrnak, járják, tapossák a határt a fekete aranyért, s érthetően. JelenJeg a Felszabadulás Tsz területén 100 kutat találni. Számítaná lehet arra, hogy olyan 800 holdnyi területet vesz majd el a mezőgazdasági termeléstől az olaj. Igaz, ezért a földért, terméséért kártalanítást fizetnek. Jelentős összeget. — Az olajkutatás megnehezíti a heLyzetünket és a mostani tervkészítést is. Arra törekszünk, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a termésátlagokat növeljük. Az eddig kialakult költségeket leszorítsuk, emellett különböző kisebb kiadásokat felülvizsgálunk, s csak a legszükségesebb, gazdaságilag elengedhetetlen kiadásokat tervezzük — mondja Szilágyi Ernő fóagronómus. Az idén még nem kell számítaniuk nagyobb terület kiesésével. Igaz, a Felszabadulás Termelőszövetkezetben az a legnagyobb gond, hogy n vezetékeket keresztül-kasul húzzák a rizsfölSok interpelláció én bejelentén után Új módszer a háziszemst tárolásában A tanácsüléseken kőzér. dakű bejelentésekben és szerkesztőségünknek küldött panaszievelekben többen szóvá tetlék mostanában, hogy nincs minden rendben a háziszeinét tárolása és elhordása körük Késlekedve, vagy lassan végezteti ezt a szolgaitatást a varosgazdálkodási vállalat Felelőtlenek egyes lakók is. akik a KUKA-tartáiyokat akkor is tömik szeméttel. főleg most, salakkal, amikor azok már tele van. nak. A földre ömlő hamut, papírt hulladékot felkapja a szél ós szerte viszi az utcákon. Ilyen jelenséggel találkozik a járókelő a Bem tábornok utcában, a Nagyállomás környékén is. S mint hangsúlyozzák a bejelentők, ezért is szemetes a város, pedig a szegediek közismertek tisztaságukról. E panaszokban szó éri az Ingatlankezelő Vállalatot is, mert sok KUKA-tartály már agyonhasználódott, s azokat újakkal kellene kicserélni. Mi tagadás, e problémák nem ujak, hanem évente viaszatér őek. És nem is csak Szegeden és az országban, nanem Európaszerte. A megoldások nyitját kereső vállalatok és hatóságok, az IKV, a Városgazdálkodási Vállalat, a városi tanács épí'esiés közlekedési osztálya szerint a háziszemét tárolásának és elszállításának korszerűsítése mindenütt a világon probléma. A ma épített sokemeletes házak, háztömbök. iakótclepek ilyen tekintetben fel tétlenül mas megoldást sürgetnek az eddigi hagyom anyós módszereknél. Szegeden a szénhidrogén mind nagyobb mérvű felhasználásával a háztartásokban egyenes arányban ősökkén a szén- és fa tüzelésű berendezések használata — mondogatják a panaszok megokolásában. Következésképpen a városgazdálkodási vállalatnak kevesebb salakot kell fuvaroznia, mint a korábbi években. Dr. Hammer Fidél, a városgazdálkodási vállalat igazgatója az előbbi tényt elismeri. az abból eredő következtetést azonban cáfolja. — A látszat ugyanis csal — mondotta —, a valóságban annyi házi szemetet fuvarozunk évente, mint tavaly vagy azelőtt. Gépi, n-otorikus erejű szállítási eszközök váltották fel a lóvontatású kocsikat, és mégis alig győzik a munkát. Volt, hogy ünnepeken is rakodtunk, szállítottunk, a háziszemétben hihetetlen módon megnőtt a rongy, a papír és más éghetó hulladék, amit azelőtt a háziasszonyok eltüzeltek a konyhai tűzhelyben, kályhákban. A gáztüzelés, fűtés mellett ezek az anyagok most már mind kikerülnek a KUKA-tartályokba, amelyek kiürítése éppen ezért nehezebb is a beléjük tömött és megszorult papírhalom miatt. » Töreked nek-e az illetékesek a háziszemét más, az eddiginél jobb rendszerű tarolásán? A kérdésre Tóth József, a várori tanács építési- és közlekedési osztályának vezetője a kővetkezőket válaszolta: . — Az IKV tervezésében és más vállalat kivitelezéséber KUKA-edényeik zárt tárolóhelyét építette meg k'sérletképpen egy Népker sori házban. Ennek lényege, hogy X mennyiségű KUKA-tartálvt úgy helyeznek el az építményben, hogy azok könynyen kezelhetőén körbe forognak. Felülről beöntik a szemetet, s mikor egv tartály megtelt, átadja helyét a következő üresnek és így tovább. Az építmény ajtaja zárt A tartályokat csak a városgazdálkodási vállalat szállítói nyithatják ki. Crí- ! tés után a tartályokat vi.szszahel.vezik, az ajtót bezárják és mennek tovább. Ezzel. az országban egyedülálló megoldással, a tartályokat nem lehet túltölteri, a szél nem hordhatja szét a szemetet, s ami esztétikailag is jó: a KUKA-tartályok nincsenek szanaszét a házban. nem kell rakosgatni és nem rongálódnak. A szegedi IKV-rrak ezt a dicséretes kezdeményezését, ha bevált, széles körben kellene alkalmazni. — Ez is a célunk — folytatta Tóth József. — Amilyen gyorsan csak lehet siettetjük a további ilyen építmények létrejöttét. Azon vagyunk, hogy az új lakótelepeken, háztömbökben ilyenek legyenek. Ez a módszer tartósabban és korszerűbben oldja meg a háziszemét tárolásával kapcsolatos problémákat. Reméljük, közmegelégedésre. T,. r. deken, így tehát egy-egy kutricát ki kell kapcsolni a termesztésből. Több mint ezer hold a mi szikesebb, ha jött egy kis aszály, vagy megszaporodott egy kicsit a víz, itt már nem termett semmi. Vagyis a rizstermelés nélkül a szövetkezet nem létezhet •zonos területről többet — Mindenképpen azon Leszünk, hogy azonos területről több pénzt nyerjünk, többet termeljünk. Éppen ezért a növénytermesztésben vetőmagtermesztésre rendezkedünk be. Kerti magokat, rizs- és zöldségmagokat termesztünk. Ezért többet kapunk. Jó lenne, ha a kereskedelem rugalmasan alkalmazkodna a termeléshez, az árukínálathoz. Az éves terv efkészftősénél gondoltak az állattenyésztés fejlesztésére is. Már tavaly korszerűsítették a sertésfiaztatókat. Az idén tovább tart az építkezés. Fejlesztik az állatállományt. Csak korszerű tartási és takarmányozási feltételek mellett lehet gazdaságos a sertéshizlalás. De nemcsak a fejlesztésben, hanem a minőségben is „pénz rejUk", éppen ezért törzstenyésztő gazdaság lesz a Felszabadulás Tsz. Segédüzemágak Az új törvények lehetőséget adnak különböző segédüzemágak tevékenységére. Leginkább a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kisegítő tevékenységre gondoltak. Elsősorban egy téglagyárat létesítenek, ami ellátja nemcsak a termelőszövetkezet, hanem a szövetkezeti tagok építőanyagigényeit — Gondoltunk a száraztészta gyártásra. Tudjuk, ez csak akkor válik be, ha versenyképesek leszünk. Itt a város, fogyasztón* tehát lesz. S ami nem lényegtelen, nem kell nagy beruházás hozzá. Ami a távlatokat Illeti, már elkészültek a tervek. Legalábbis a szövetkezet vezelői elkészítették. Egy öthektáros ha.jtatóházat építenek, ugyanakkor rét- és legelőöntözéssel, fűztelep létrehozásával és a füzvesszők feldolgozásával bővítik a közös gazdaság profilját. Ujabb területeket tesznek alkalmassá öntözésre. Persze ez még csak a távlat. Ehhez részben saját erőből, részben a kártalanításból, részben pedig népgazdasági beruházásból teremtik meg az alapot. Most a legfontosabb az idei év. Reálisan — Reálisan, óvatosan tervezünk. Nemcsak a terület miatt, de azért is, mert az idei esztendő nagyon nehéz. Üj alapokat kell képezni, s amellett az átlagos jövedelmet — 1 napra 75 forint — mindenképpen meg akarjuk tartani. Ahhoe, hogy jól sikerüljön az esztendő, mindenképpen nőr vélni kell a terméseredményeket. Most még csak készül a terv. Számolgatnak, vitatkoznak a közösség tagjai. De kint a földeken már megkezdődött a munkálkodás. Primőröket szállítanak a boltokba. Gyűlik a forint. Kell is. Hosszú még az esztendő. Sz. Lakács Imre Régiségek vására Münchenben nemrégiben bezárult a 12. régiségvásár és művészeti kiállítás. A ritka kiállításon nagy sikert aratott a XVIII. században Párizsban készült két váza — valamint egy Húsvét-szigeti faszobor és a Kandinasztia korából származó bronzedény. Több mint száz kiállító mutatott be húszezer tárgyat és ezt a kiállítást kb. har. mincoTor látogató kereste feh Váróm.* la* Január 2L dél-magyarország 9