Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

Két évforduló Gábor Andor Néhány esztendővel ezelőtt egy tekintélyes folyóirat megkérdezte olvasóit: mit tartanak az év legjelentősebb könyvének? A válaszokból az derült ki, hogy a folyóiratokban és könyvalakban megjelent riportregények „viszik a pálmát". Vagyis az irodalom „közvetlenül közérdekű" leplezetlenül publicisztikai hajtása bizonyult a legerősebbnek. Gábor Andor halálának 15. évfordulója ismét eszünkbe juttatja ezt a bizonyos körkérdést, mert munkássága jelenti a magyar irodalomban azt az életmüvet, amelyben elválaszthatatlanul megvalósult a publicisztika és a hagyományos értelemben vett szépirodalom egysége. 1920 szeptemberében írta a Szeptemberi emlék-et, Horthy-ék vizsgálati fogságában, a Markó utcában. Egy pozsonyi szerkesztő kért tőle kéziratot, amely a „kívülrekedt" magyaroknak azt hirdetné, hogy Magyarországon „élni, élni! mily édes, mi szép!" Gábor Andor leírja a férfit, akit nyolcan ütnek puskatussal, a nőt, akit nem kékre, hanem feketére vernek, s a másik nőt, aki megőrül a félelemtől. Láttam egy embert — írja — aki mezítelen volt, mint Krisztus, a vér csorgott félrelógó homlokából, s hörögve tántorodott a halálba, elmeredt szemeim előtt... Eldalolja az új Mária-siralmat. összeszorul a torok a nyomorúság, a kegyetlenség láttán, de ő arra kényszeríti, hogy kinyíljon, adja tudtára országnak, világnak, milyen sors vár Horthy-Magyarországon a dolgozó emberre. Az első világháború előtt népszerű író volt. Az emigrációban fenyegették, zsarolni próbálták, s makulátlanul tiszta magatartásával kiharcolta, hogy továbbra is Magyarország egyik legnépszerűbb írója, újságírója legyen. K. I. Bálint György Bálint Györgyre emléke- szatirikus fölébe emelkedett zünk, a „nagy toronyőrre", sok nagynevű elődjének azaki húszonöt esztendővel ez- zal, hogy nem személyekre előtt, 1943. január 21-én halt élezte ki a mondanivalóját, meg. hanem a kapitalizmus alapMég gyerekember volt jait támadta, úgyszólván, amikor a ma- Életműve a gondolatok érgyar fehér terror borzalmával éledező, izmosodó humanizmusát állította szembe. Életútját, nagyszerű cselekedeteit az általános embervényesítésének útján vált teljessé. A fasiszta rendszer üldözte és bebörtönözte. Hónapokig rabságban tartották, majd Ukrajnába vezényel szeretet következetes érvé- ték, a haláltáborok egyikénvesítése vezette ahhoz a be. Itt is halt meg. Életével felismeréshez, hogy a mar- 4s halálával egyaránt hitet xizmus nélkül nem lehet tett eszméinek tisztasága és maradéktalan teljességű hu- igaza mellett manista. Őszintén kereste az igazságot egy olyan korban, amikor ez halálos véteknek számított Fegyvere a szó volt, a krtika, a publicisztika, az elemző tanulmány, s minden újságműfaj, amelyet nagy céljának szolgálatába állíthatott. De bármit írt — bírálatot, szatírát, lírai vallomást, tudósítást, beszámolót — minden művét a nemesveretű irodalom szintjére emelte, a gondolatok rendkívüli tisztaságával, mind teljesebbé váló világnézeti biztonsággal. Mint publicista szépprózai hőfokon társadalmi tanulságokat általánosított. Mint F. M. A KISZ szerepe a középfokú oktatási intézményekben A KISZ Csongrád megyei bizottsága, a megyei és a Szeged városi művelődésügyi szervekkel közösen konferenciát rendezett Szegeden tegnap, pénteken a középiskolák és szakmunkásképző iskolák párttitkárai és igazgatói részére. A konferencián Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára tartott előadást a KISZ-munka pártirányításáról, az állami vezetés, a tantestület és a KISZ együttműködésének időszerű kérdéseiről. Előadását vita követte. A konferencia összehívását különösképpen az tette aktuálissá, hogy ebben a tan évben először nem tanácsadó tanárok működnek az iskolai KISZ-szervezetek mellett, hanem párt-összekötő tanárok. A változás nemcsak névleges. Eddig a tanácsadó tanárok az ifjúsági mozgalom keretei között működtek, s bár sok helyen a pártszervezettel is állandó kapcsolatot tartottak, a pártszervezet felelőssége a párt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek iskolai működéséért nem volt teljes. A párt-összekötő tanár révén a pártvezetés tovább erősödik az iskolákban. A mostani tanév még csak átmenet a két módszer között, a tapasztalatgyűjtés esztendeje. A konferencia azt a célt is szolgálta, hogy felülvizsgaija az iskola és a KISZ viszonyát, s meghatározza az együtműködés legfontosabb feladatait és formáit annak érdekében, hogy nevelömunkájuk minél inkább kiegészítse egymást. Jubileum a színházban Muszorgszkij operáiban, Bizet Carmenjében és az operairodalom számos más szerepiében. Külön színt jelentett a színházban erőteljes koAz igazgatóság látványos ünnepséget szeretett volna, a színpadon akarta köszönteni meleg szavakkal és virágokkal Ily módon a nyil- vezényletével. A íela jubiláló művész- vánosság, a közönség, szubadulás után Szenét. De Turján Vil- amely annyit tapsolt gedre került, később mikai tehetsége, s az ma, a jubiláns, aki 25 év alatt a kitűnő egy esztendőt Buda- a magas színvonalú ebben az évadban szegedi énekesnőnek, pesten, az Állami énekesi munka, amit ünnepli színpadra lé- semmit sem tudott a Operaházban töltött, a szabadtéri játékopésének 25. évfordu- jubileumról. Pedig majd — szintén egy kon nyújtott, elsősorlóját, mindenfajta nyilván ő is tiszta évig — a debreceni ban az emlékezetes ünnepséget elhárított, szívből köszöntötte színházban énekelt, sikerű Aidában, A nyilvánossággal és ünnepelte volna a Azután ismét vissza- amelyben a külföldi való kapcsolatnak művésznőt, jóleső ér- került Szegedre. művészekkel egyenezeket a formáit nem zésekkel emlékezett Két-három év hí- rangút alkotott, szereti, csak művész- volna azokra a szép jan tehát egész éne- Turján Vilma a ként, s nem ünne- színházi órákra, ame- kesi pályafutását nagyhírű szegedi opepeltként akar közön- Iveket Turján Vilma Szegeden töltötte. Ez ra egyik erőssége, sége elé állni. Ezért tehetségének, tudásé- aiatt végigénekelte Jubileuma mellett aztán a tervezett ün- nak és szorgalmának az operairodalom nem mehetünk el népség elmaradt. Egy köszönhetett. nagy szerepeit. Ta- szó nélkül. Ha már csöndes, baráti be- A művésznő éne- Ián Verdi, Wagner mint nézők nem tapszélgetés, megemlé- kesi pályafutása Ko- operáiban váltak ala- solhattunk a színkezés pótolta és he- lozsvárott kezdődött, kításal a közönség házi jubileumi ünlyettesítette a szín- Verdi Aidájának Am- számára legemléke- népségén, pótoljuk ház igazgatói irodá- nerisét énekelte ak- zetesebbé. De kitűnő ezt most ezzel a néjában. kor, Vaszy Viktor volt Csajkovszkij, hány sorral. Magyarország története Új könyvek Jog a mechanizmusban Tudományos konferencia belül sokoldalú képet ad a magyar nép múltjáról és véSzéles körű, sokoldalú el- dányszámú (20 000) újabb ki ismerő bírálatban részesült adást nemcsak az tette szűkannak idején, 1964-ben az a ségessé, hogy az előző kiadás gigvezeti az olvasót a maméltán nagyszabásúnak ne- teljesen kifogyott, hanem az £>'ar gazdasági, társadalmi vezhető összefoglaló munka, .... ... , ,, , ,, , . fejlődés egész menetén, fiamely Magyarország törté- rou™ uizo.iyus gyelmet forditva a politikai nete címmel látott napvilá- adatszerű hibák, elírások történet mellett az egyes got. Régi hiányt pótolt ez korrigálása, hiányosságok korszakok kulturális fejlódéakkor, hiszen gyakorlatilag pótlása, félreérthető fogai- sémek rajzára is. ez volt az első népszerű tu- nlazások tisztázása, valamint Az új kiadásnak feltéUc^XTmarxiste^S -g nagyobb mértékben a nül értékéül tarthatjuk szátudomány alapos értékelésé- 20. századi magyar történe- mun, hogy az azóta eltelt vei foglalta egybe a magyar tet tárgyaló fejezetek kiegé- esztendők (1963—1986) történép igazi történetét, sőt si- szítése az első kiadás óla netét nyújtó művek javát is SttX "SSE eltett esztendők kutató rnun- felsorolja a bibliográfiai tálására is. A korábban 1951- kainak számos új szempont- jékoztató és ugyancsak kiben A magyar nép története ja,' új eredménye is. többek egészült az időrendi táblázat címmel megjelent mű ugvan- között az ideológia-, a gaz- is az előző kiadás óta elis jó szolgálatot tett ugyan daságtörténet és a munkás- telt évek történetének legkozvetlenul a felszabadulas utáni években azzal, hogy mozgalom történetének terű- fontosabb adataival Erre a Tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetemen elméleti és gyakorlati szakemberek tudományos konferenciáin vitatták meg a jogalkotás és a jogalkalmazás feladatait az új gazdasági mechan izmusban. Dr. Szabó Imre akadémikus, az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója vitaindító előadásában a vizsgálódás középpontjába azt a kérdést állította, hogy milyen legyen a viszony a gazdasági mechanizmust közvetlenül érintő, egyenesen reá vonatkozó jogalkotás és a népi demokratikus jog többi része között. az akkori középiskolai tan- tatén. Mindezekkel együtt kiadásra készült el a két kökönyvek összevonása alap- most az olvasó valóban sok- tet praktikus kezelését szolján hiányt pótolt, de érthe- kai teljesebb és a korábbi- gáló igen részletes tárgymuS "nem' * ^elégíthet te^kk nal is ^sabb összege- tató is, a név- és helynévEzért volt olyan jelentős az z®st vehet a kezébe. A két- mutatóval együtt. Az egyéba munka, amelyet a Ma- kötetes mű a magyar nép és ként is közérthető és élvegyar Tudományos Akadémia szélesebb értelemben Ma- zetes stílusban megirt, szerTörténettudományi intézeté- gyarország történetének ösz- kesztett mű népszerűségét nek kereteben dolgozo szer- ..... , , ... , , ... . zők, az azóta elhunyt Molnár szefuggo es rendszeres is- szolgaija az a közel 400 üErik akadémikusnak, az in- mertetését nyújtja az östör- lusztráció, sok térkép, tértézet igazgatójának irányi- ténettöl a szocializmus épí- képvázlat és grafikon is, korszakáig, szinte amely a kötetek lapjait hasznapjainkig. Ezen nosan díszíti. tásával kifejtettek. tésének Most e jelentős mű újabb, egészen második és részben átdolgozott, bővített kiadását jelentette meg a Gondolat Könyvkiadó Molnár Erik szerkesztőtársainak Pamlényi Ervinnek és Székely Györgynek szerkesztésében. Ezt az ezúttal is nagy pélAfrika művészete Hová tartozom? T. Személyügyi Hivatal nyilvántartási osztálya! Alulírott azon tiszteletteljes kéréssel fordulok T. C.-hez, hogy kartotékomon a hovatartozásomra vonatkozó bejegyzést módosítani szíveskedjék; Jobb ilyesmit személyesen közölni, semmint hogy másoktól tudjak meg, s akkor még olyan színben tűnhetnék föl, mintha eltagadnám a tényeket. Nekem eddig hovatartozásomat illetően nem voltak kétségeim, haladó embernek éreztem magamat, mígnem a közelmúltban az újságokból részben az ellenkezőjéről értesültem. Ennek folytán kérem T. C.-et, hogy ha netán nevem mellett a hovatartozásomra vonatkozó bejegyzés „haladó" volna, szíveskedjenek eléje írni, hogy „olykor", folytatólagosan pedig hozzáírni, hogy „olykor meg elmaradott". A bejegyzés módosítására irányuló kérelmem alapja a következő: Könyveim átvizsgálása után kiderült, hogy tavaly január 12-én este 18 órától 20 óra 10 percig elmaradott voltam, ekkor néztem meg ugyanis a Feny a redőny mögött című filmet. Tetszeni nem tetszett ugyan, de ez egyre megy: megváltottam a jegyem, iiy módon én is benne vagyok abban a nagy számban, ahányan megnézték a detektívfilmet. s kiérdemelték ezzel az „elmaradott" jelzőt. Legyen szabad azonban előadnom, hogy március 7én 16 órától 17 óra 57 percig viszont I aladó gondolkodású és fejlett ízlésű voltam, mert megtekintettem a Tízezer nap című filmet, ezzel bekerültem azok közé, akik méltán rászolgálnak a csodálatra. Sajnos azonban mint tudathasadásos és kettős lelkületű ember, megint csak visszaestem, mert április 9-én, este 20 órától nem átallottam megnézni a Butaságom története című filmet, habár az is igaz, hogy ezt egy héten belül helyrebillentettem a Hideg napokkal. Szégyenszemre ez sem győzött meg teljesen korábbi életem tarthatatlanságáról, s engedve a csábításnak, május 18-án elmentem az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán együttes vetítésére, kiérdemelve ezzel megint az „elmaradottsúg" bélyegét a homlokomra. Végül, hogy önvallomásom teljes legyen, előadom, hogy pirosra tapsoltam tenyeremet a Szegénylegények november 5-i. délután 18 órakor kezdődött előadása végén. önkritikám megírására — már T. C. is sejtheti — az késztetett, hogy a hivatkozott lapokban a fent irt Jókai-film, a vígjáték és a krimi nézőszáma után az állt, hogy figyelmeztető számok ezek az ízlés elmaradottságára. E bölcs mondat annyira szíven ütött, hogy legott kutatni kezdtem történelmi előzmények után, s aki keres, talál. Megleltem például az Athéni kőtábla című hetilap ie. 499. 36. számának éles glosszáját, amelynek szerzője kifakad amiatt, hogy holmi elmaradt emberek inkább derülnek egy bizonyos Arisztoíanész nevű szerző bohókás tréfáin, semmint keseregnének Aiszkhülosz szívrepesztő tragédiáin. De milyen mihaszna is az. emberiség! Eltett vagy fél évezred, és mit tapasztaltam megint? Krisztus után 14. mártius hava 8-án a Római papirus nevű napilap nagy elvi cikkben kesergett amiatt, hogy az elmaradott olvasók valósággal szétkapkodják Plautus vidám históriáit, mígnem Seneca bölcsességeiből remittenda volt és a kiadó ráfizetett. Nem reszletezem tovább kutatásaimat. csak annyit jegyzek meg mentségemre, hogy később sem hoztak be semmit az elmaradottak, mert például Boccaccio pajzúnságuinak nagyobb olvasótábora volt, mint Dante Isteni színjátékának, pedig hát ugyebár... Hasonlóképpen kell szégyenkeznie Bemard Shawnak, Mark Twainnek, Leacocknak, Karinthynak és másoknak, hogy nem útalottak az elmaradott közönség ízlésére apellálni, ahelyett, hogy a biblia és más nemes írásművek olvasására szoktatták volna az emberiséget. Gyanítom ugyan, hogy a Jókaifilmnek, a Butaságom történetének stb. azért van nagyobb közönsége, mert az emberek mindig és mindenhol jobban szeretnek nevetni, mint sírni, és jobban szeretnek érteni, mint vívódni, és alkalmasint a limonádét is kívánják, nemcsak az ókonyakot, mert egyik nem zárja ki a másikat. Dehát ezzel nem vitatkozni akarok az emb'tett újságcikk megállapításával, miszerint időnként én és még sok százezer társam elmaradottak vagyunk — ugyanazok, természetesen, akik másrészt megnézzük a nem elmaradott kategóriába tartozó filmeket is —, mondom, nem vitázni akarok. Különben is a fejlődés vonala világos. Ha a kulturális színvonal egyenletesre magasra emelkedik és a jelenleg elmaradottak utolérik az utólérendőket, akkor már nem lesznek vidám filmek, tréfás színdarabok és bohókás írások, okkor nyilván mindenki lesz olyan fejlett ízlésű, hogy csak zokogni jár a moziba és nem alantasul holmi vigalomra. Bűnhalmazom betetőzéséül — bevallom ezt is — a napokban megnéztem a titán és Pan filmjeiből összeállított Nagy nevettetők cimű burleszket, és szégyenszemre a hasamat fogtam róhögtomben. Ezt a bűnömet most már csak azzal tudom jóvátenni, ha valamelyik producernek — aki eltökélte, hogy tönkremegy — eszébe jutna megcsinálni a Nagy siratok című filmremeket A fejlődés távlata ez, ugyebár. Addig is maradok néha elmaradott hívük: szántó jenő Az afrikai földrész hosszú szél éppen arról a szemléletideig valóban csak úgy je- változásról, amely a múlt lentkezett a magyar köztu- század második felétől kezdatban. ahogyan Babits ír- dődően az afrikai népiek műta „Afrika, Afrika" című vészetének felfogásúban, érversében: „sűrű, ragadós, fe- tékelésében végbement és fokete sötétség". Művészetét lyik még napjainkban is. Ezp>edig talán még kevésbé is- zel összefüggésben természemertük, s ha láttunk, hal- tesen ő már nem egzótikumlottunk is róla, általában ként tárgyalja ezt a száúgy gondoltuk — megintcsak munkra még ma is kissé idea költő szavaival élve —, gen, bár már egyre inkább hogy „a bálványok torzak és ismerős világot, hanem mint naivak és nevetségesek". Az az emberiség egyetemes műUtóbbi két évtizedben tisz- vészetének részét. Ennek tult egyre inkább ez a szem- tükrében világítja meg a lélet: kezdtünk megismer- tárgyak keletkezésének törkedni az afrikai népek köl- ténetét, rendeltetését. Az aftészetével is. Most ezen az rikai művészet öt nagy stíúton jelentős állomás a Cor- lusterületével külön fejezetvina Kiadónál megjelent ben is foglalkozik. A repregazdagon illusztrált mű Af- zentatív kiállítású művet rika művészete címmel Bod- Koffán Károly művészi felrogi Tibor szerkesztésében és ^ , ^ Kass János kjfe. bevezető tanulmanyaval. E tanulmánynak külön is ér- !ezo ereJu grafikai teszik teke, hogy áttekintően be- teljessé. Nagy magyar előadóművészek Értékes és hsznos soroza- felvételek egészítik ki. sót tot indított útjára a Zenemű- két-két hanglemezmelléklet kiadó „Nagy magyar elő- is gazdagítja, amelyen a adóművészek" ' összefoglaló művész hangját hallhatjuk címmel. Kiváló magyar ze- jelentősebb szeretjeiben, netörténészek írják a köte- Az első két mü, amely eltek tanulmányait, amelyek hagyta a nyomdát Basilides mindenekelőtt a múlt ki- Mária, illetve Székely Miemelkedö, világhírű magyar hály életútját, művészetét énekeseinek és hangszeres mutatja be az előzőt Molnár művészeinek akarnak ernlé- Jenő, az utóbbit pedig Várket állítani. Amint az első nai Péter tanulmányával, most megjelent két kötet is A sorozat további tervei mutatja, ezt a célt igen sok- ben Sándor Erzsinek, Pataky oldalúan szolgálják: a mű- Kálmánnak, Bartók Béláyészek életútját művésze- „ak mint zongoraművésznek tet elemzoen ertekelo tanul- , . mányi foglal magába mind- a 'encr-vonosncgycsnek és egyik kötet, s az írásos Rösler Endrének bemutatása anyagot gazdag képanyag, szerepel. Szombat, 1968, jauuar 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 5