Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

Munkában a földmérők Mi mindenhez kell a térkép? A térkép jő néhány munkaterületen nélkülözhetetlen. Kik használják a térképiét, mint alapvető segédeszközt? — Említsük elsőként a tervezőket — mondja Csala Ferenc, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat szegedi kirendeltségének vezetője. — Ahogyan az építkezéseket megelőzi a tervező munka, ugyanúgy a tervezőknek mi készítjük elő a „talajt". A kiszemelt területre felvonulnak a földmérők vagyis a geodéták és segítőik, a figuránsok. Felállítják szeksztánsaikat, gipszelnek, meszelnek, pontokat tűznek ki és bemérik a területet Ha ezzel elkészültek, jön az ülőmunka. Rajzolni kezdene* es számadataik érzékelhető távolságokká válnak a papíron. A kész, pontos területrajz ismeretében vetheti azután elgondolásait papírra s tervező építész. Ilyenfajta felmérő munkát végzünk építkező vállalatoknak, üzemeknek, a tanácsok építési csoportjainak, s a maszekoknak is. Idő és tér tervek, valamint a házhelykisajátítások és -kiosztások. — Most hol dolgoznak? — Szegeden, a II. kerületben és a Szeged környéki falvakban. Ezenkívül: a makói járásban, Baján és BácsKiskun megye más részein. A Duna—Tisza közében félbemaradtak tereprendezési, úgynevezett „homokrónázási" munkáink, melyek nélkül a szőlő- és gyümölcstelepítés el sem képzelhető. Ezt folytatjuk majd. — Érdekesebb munkát hol végeztek? — A vasöntöde építkezésénél p>éldául oszlopok kitűzése volt a feladatunk, s millimétert sem tévedhettünk. A Szeged északnyugati iparkörzetében épített gáztartály felmérésekor ugyancsak az oszlopokkal kellett bajlódnunk: süllyedésüket és ingadozásukat mértük. S ha már szó esett a pontosságról, hadd mondjam el a geodéták „közmondását": egy számítás — önámítás. — Ekkora gondosság mellett nemigen fordulhat elő hiba. Vagy mégis? — Ritkán, de előfordul azért. Egyszer, tévedésből egy utca nem lett párhuzamos a másikkal. Más alkalommal pedig már-már elkezdték az építkezést egy telken, amikor kiderült, hogy a szomszéd portán kellene építkezni: a felcserélt házszámtáblák zavarták meg munkatársunkat. Speciális feladat — Van-e valami egészen speciális feladatuk? — Igen. A régi, korszerűtlen térképek felújítása. Ez jórészt laboratóriumi munka : fényképezés, a fotók kasírozása, s asztralonra — különleges műanyag — másolása. A fényképezés másként is fontos szerepet kapott munkánkban. Újabban a műszeres mérés helyett fotogrametriás eljárással is dolgozunk. Nagy látószögű kamerákkal légi felvételeket készítünk. Jelentős ez a korszerű módszer, mert a helyszíni munka időtartamát 3— 4 hónapra csökkenti. Halmai Zsuzsa Jubileumi zászló a kábelgyárnak Kitűnően dolgozott az elmúlt évben a Magyar Kábelroűvek Szegedi Gyára: több mint 400 millió forint értékű különféle kábelt ké szített. valamennyi feladatát teljesítette. A magas követelményeknek is megfeleltek exporttermékei, s ezzel együtt jelentősen csökkent az önköltség. A szegedi kábelgyár részt vett a Magyar Kábelművek hat gyára között tavaly indult szocialista munkaversenyben is, s a munkáskollektíva kimagasló helytállásával rekord eredmény született 1967-ben Ennek alapján a szegedi kábelgyár elnyerte a Magyar Kábelmüvek versenyzászlaját: valamint a szovjet Tallini Kábelgyár jubileumi zászlaját Az emlékzászlókat Zentai Ernő az MKM vezérigazgatója adta át a szegedi kábelgyár képviselőinek. A kitüntetéssel együtt a szegedi kábelgyár munkáskollektivája mintegy 100 ezer forint pénzjutalomban részesült — Az állami megbízású munkáink időben-térben egyaránt nagyobbak. Térben azért, mert dolgozunk a tél országban. A déli területek hozzánk, az ország északi része pedig a budapesti vállalat hatáskörébe tartozik És bár a Dunántúlon — Pécsett és Zalaegerszegen — összesen öt kirendeltség van, s mi egyedüliek vagyunk az Alföldön, néha „partizánkodunk" az ő körzeteikben is. Az elmúlt évben például segítségképpen 21 községet mértünk fel Baranya és Somogy megyében. — Az időt érzékeltetni talán jó példa Szeged felmérési munkája, melyet 1956ban kezdtünk. Hogy mikor fejezzük be? Három év múlva. Pontosság — Hogyan dolgozzák fel az adatokat? — A felmérések alapján 1:1000 léptékű térképek készülnek. Ezeken minden rajta van: az utcák, a terek, az épületek, a járdák és az uttestek: a kertek, s ha egy kőfal eléri a 30 centiméteres vastagságot — az is. Ezeket felhasználva készülnek többek között a városrendezési Katonák A katonákról való gondoskodásban fokozott felelősség hárul a parancsnokokra a hideg téli időszakban. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a katonák mindenütt megkapták a meleg téli alsóneműt, a vízhatlan, filcbetétes bakancsot, a meleg kesztyűt és sapkát. Arra is nagy gondot fordítanak, hogy az erősen hideg napokon a szabadban sorra kerülő gyakorlatok idején a meleg ételeken kívül meleg italt is kapjanak a katonák. Ilyenkor a lőtereken, gyakorlótereken melegedő sátrakat is berendeznek. A tisztekről, tiszthelyettesekről, a sorkatonákról történő körültekintő gondoskodás fontos mozzanata az is, hogy a három vagy annál több napig tartó gyakorlat részvevői a befejezés után teljes pihenőnapot kapnak. Olvadás és talajvíz Elhanyagoltak a külvárosi árkok — Társadalmi munka szükséges Szeged az ország egyik legmélyebben fekvő városa. Az első világháború előtt a délvidéki Pancsovával tartotta a tengerszín feletti „mélységi szintet". A szegediek mindig nagy harcban voltak a vízzel. Az 1879-es árvíz után ja Tisza ugyan nem fenyegetett többé, de évente jelentkezik alattomos és kérlelhetetlen kisöccse: a talajvíz. Ezért az Idősebb „szőgediek" csodálkozva ácsingóztak a nyáron a „Dóm téri ásatási munkák" idején. — Majd möglátja sógor íölbuggyan a víz — — Vagy az olaj — toldotta meg a sógor, akiről így egyből látható volt, hogy haladottabb szellemű és főként optimista. A harmincas években egy humoros cikk pontos statisztikával bizonyította, hogy a Móravárosban hosszabb a nyílt csatorna hálózat, mint Velencében. Ami bűzét illeti, erről nem volt statisztika, de a korabeli feljegyzések szerint ebben is felvette a versenyt a galambok és nászutasok világhírű városával. A két világháború között a csatornázás volt mindig a elszó. És jelszó is maradt mindvégig. Ha nagyon nagy "olt az ínségmunkások száma és nagyon kevés a hóesés. akkor kora tavasszal megnyesették az árkokat. Ez volt az ínségmunka. A Dél-Magyarország egyik í935-ös számában riport jelent meg a Nemestakács utcáról. A sok vizzel elöntött pince közül kiválasztott egyet, öttagú család lakott a térdigérő vízben. A gyerekek az asztalon feküdtek. Az ágyat három téglával kellett felemelni, hogy a fekvő beteg gyerekágyas asszony szalmazsákját ne érje a víz. Ha ma valaki végigmegy a Nemestakács utcán nem tudja elképzelni, hogy a jobboldalon két és fél méter széles, másfél méter mély árokban folydogált a zöldesfekete, szurokszerű szennyvíz. De a külső városrészben, és a telepeken minden tavasszal megfekszi a kerteket a víz. Sok minden történt a közművesítés terén, de mintha az iram kissé lelassúdott volna. Bizonyos felületesség is tapasztalható. Például az ősszel a Tarján utcában új árkokat ástak. Nyilván a nagyépítkezés miatt, így akarták biztosítani ezt a bekötő utat. Az árok azonban nincs összekötve a főcsatornával. Szóval semmit sem ér. Pedig a Vihar utca és a Tarján utca a legfontosabb közlekedési vonal most és lesz MTI foto — Szabóid Zsolt felv. Képünkön: néphadseregünk katonái akadály felett. Ez a gyakorlat is jól sikerült Bátorság a munkában K

itűnő ötlet volt; kár, hogy nem aknázták kl megfelelően ... Hallottunk ilyet nem egyszer, s még lehetne idézni munkások, mérnökök, vezetők szavait, elmúlt évek tapasztalatait. Mindegyik arra figyelmeztet, milyen nagy szükség van az üzemekben, a termelésben a megvalósítás céltudatosságára, a buzgó következetességre. Nem elég a jó kezdet — ha fél sikerrel érhet is fel —, nem elég precízen megfogalmazni, kitűnően eltervezni valamit; kitartás, állhatatosság, gondos ellenőrzés és célt látó szorgalom is kell a valóraváltáshoz. Időszerű ez most, amikor nagyban és kicsinyben annyi újat kezdünk el, felidézni és hangsúlyozni. A felkészülés esztendeje igen termékeny időszak volt. A fejtörés, kigondolás, az ötletek felszikrázásának az ideje, amolyan vérbeli „agyostromlás" országos és üzemi méretekben egyaránt — a jobb gazdálkodásért Tanfolyam tanfolyamot ért, de a gyakorlati szakemberek gyakorlati tárgyú megbeszélései, vitái is egymást érték az üzemekben. Ennek nyomán sok helyen kezdtek merőben új kísérletekbe, bővítették a választékot, alkalmazták az új technológiát, tették a figyelem nagyítója alá a veszteségidőket kezdtek lefaragni az importanyag felhasználásból, láttak hozzá haszonnal kecsegtető újítások bevezetéséhez, tömören; fogtak sokat ígérő vállalkozásokba. Az új esztendők általában szép nekibuzdulással kezdődnek: az ideire még inkább vonatkozik ez. Mi sem természetesebb, mint hogy a gazdasági reform startjánál nagyon sok a kezdeti stádiumban levő dolog, a kitűnő, de még csak induló kezdeményezés, a reményteljes, de még próbát nem állt új munkaszervezés a szegedi gyárakban is. S a munka dandárja most kezdődik, ezeknek a terveknek a gyakorlatba való átültetése, beteljesedése nagy erőfeszítéseket követel. Ügy is mondhatnánk, az áramot most kapcsolják be az új gépezetbe, minden fogaskeréknek, tengelynek, rugónak, csavarnak jól és összehangoltan kell működni ahhoz, hogy valóban a várt eredmény jöjjön létre. " Tisztelet és becsület a kezdeményezés bátorságának; sok szép példáját láttuk, s nem egy közülük már be is váltotta a hozzáfűzött reményeket így történt például a szegedi textilművekben, ahol a tavalyi „tanuló" év során bebizonyosodott a szövődében bevezetett újításról — a programozott gyártásirányításról, a gépek szinte „menetrendszerűen" pontos ellenőrzéséröl-karbantartásáróí —, hogy kitűnő, életrevaló gondolat De amíg ez a gondolat termelési rekorddá érlelődött a szövődében, addig a műszakiak sok tízezernyi művelet adatait vizsgálták felül, aprólékosan elemezve; a három fiatal újító javaslatai alapján páratlan következetességgel, energiával teljesen „átgyúrták" az üzemi gyakorlatot. S ennek, a megvalósítás, nagy munkájának és e munka sikerének szintén méltánylással, elismeréssel kell adózni. Tisztelet és becsület azoknak a műszakiaknak, akik az új létjogosultságát megmagyarázták és elismertették; tisztelet és becsület azoknak a szövőnőknek, szerelőknek, akik műszakról műszakra fáradhatatlanul munkálkodtak bevezetésén, s így maguk is úttörői lettek a jobb utat kereső kezdeményezésnek. A történethez hozzátartozik, hogy a hatékony szisztémát januártól a fonodában is alkalmazzák a textilesek. Persze úgy, hogy hozzáigazítják a helyi körülményekhez, követelményekhez. A továbbiakra nézve pedig: már készülnek azok a tervek, amelyek a többi üzemrész ilyen irányú lehetőségeit vizsgálják. A következetesség, alaposság, egy újítás kihasználásának. kiaknázásának jó példája ez. Kemény fába vágni a fejszét, ez a becsülendő bátorság, de legalább ennyire becsülendő az a szorgalom és kitartás, amivel egy közösség a maga „kemény fáját" ki is dönti, fel is aprítja — az egyén, az üzem, és a népgazdaság együttes hasznára. S ha kezdetben nehéz bátornak lenni, akkor így — a mindennapi munkában, az előre nem látott nehézségek között — bátornak maradni meg nehezebb. Vetés, művelés, betakarítás — mennyi munka, amíg a termés beérik. Most, az új gazdasági mechanizmus januárjában elismeréssel és jogos bizakodással nézzük a szegedi üzemek vállalkozó és újító kedvét, a többet, jobbat akaró törekvések sok megnyilvánulását. A tervek próbaköve a megvalósítás: most azon a sor, hogy a tennivalóknak vállvetve feszüljenek az alkotó erők. állhatatosan, kitartóan, s rugalmasan is, ahol alkalmazkodó okosságra van szükség, tgy lesz majd méltó és bő aratása a kezdeményezés lendületének. Slmai Mihálj még tavasszal is a nagy építkezésekhez. A földúton a paneleket szállító autók már az ősszel is sokszor megfeneklettek. S a tavasz még nehezebb lesz. A telepek, a külső városrészek lakói vannak annyira öntudatosak, hogy nem várják a hatóságtól az összes munkák elvégzését. Mindenki szívesen ragad ásót és végzi a kiosztott munkát, de ehhez hivatalos irányítás, indítás szükséges. Némely szakemberek s hivatalnokok gyakran kijelentik: — Nem tehetünk semmit, nincs fedezet. Különben is korai. Nos, hogy nem korai, ennek bizonyítására egy kis példa. A Dóm téri mélyszintű öltöző szellőző berendezésének gépházában van egy akna. Az már manapság is megtelik jócskán talajvízzel. Persze hiba nincs. Vödörrel kimerik és beleöntik a WCbe. De azért ez nem lesz mindig így. Nem biztos, hogy győzik vödörrel. Akkor aztán mégis igaza lesz az alsóvárosi sógornak. Persze a technika mai fejlettsége mellett motorral is el lehet egyet mást érni, már csak azért is, hogy ne monhassák: vödörrel merik a vizet a Tiszába. Magyarka Ferenc r Uj magyar kutatóműszer Több mint 7 ezer méteres mélységben 210 fokos hőmérsékleten is használható A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakemberei Liszt Ferenc elektromérnök, tudományos munkatárs irányításával új berendezést terveztek, szerkesztettek és készítettek a föld mélyében rejlő nyersanyagok kutatásához. A készülék, a két paraméteres radioaktív lyukszelvényező szonda műszereit 3 méter hosszú és 10 centiméter átmérőjű acélhüvelybe zárták. A szonda úgy működik, hogy miközben leengedik a kutatófúrásba, radioaktív módszerrel vizsgálja azokat a kőzeteket, amelyek mellett elhalad. Egyrészt megméri ezeknek a kőzeteknek saját, természetes sugárzását, másrészt rögzíti, hogy az általa kibocsátott sugárzásra hogyan válaszolnak. Ily módon olyan adatokat szerez, amelyekből a szakemberek következtetni tudnak e kőzetek anyagára, sűrűségére, porozitáfríra, sőt, még arra is, hogy hol. milyen méretű kiöblösödések. üregek vannak a kutatófúrás falán. A készülék több szempontból is fejlődést jelent a geofizikai műszereknek ebben a családjában. Az ellenőrző kísérletek ugyanis igazolták, hogy ez a szonda 210 Celsius-fokos hőmérsékleten, 1000 atmoszféránál nagyobb nyomás alatt, 7500 méteres mélységben is tartósan használható. Azonkívül teljesen tranzisztorfzálf, s így jóval üzembiztosabb, mint az eddigi elektroncsöves szondák. A szondából eddig öt példányt készítettek az intézet műhelyében. Az egyik a mintapéldány, a többi viszont már eladásra kerül, mégpedig külföldre. További gyártására a Gamma Geofizikai Gyáregysége rendezkedik be. (MTI) Ismét megoperálták Kasperakot Az egyetlen, még életben levő amerikai szívátültetéses betegen, az 54 éves Mike Kasperakon péntekre virradóra újabb sürgős műtétet hajtottak végre, mert gyomorvérzés veszélyeztette életét A belső vérzést többszörös nyombélfekély okozta. A háromórás műtét után közölték, hogy az egykori acélmunkás „eszméleténél van" állapota azonban továbbra is válságos. Csütörtökön este még vérátömlesztéssel próbáltak javítani Kasperak állapotán, ez a beavatkozás azonban nem volt sikeres. A Stanford kórház sebészei ekkor döntöttek az új műtét mellett Mint ismeretes, a szívátültetés után Kasoerakon egyszer már epeműtétet is kellett végezni.