Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

Fock Jeni fogadta Leszecskót Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hivatalában fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a KGST 21. ülésszakáin részt vevő szovjet delegáció vezetőjét A 'ogadáson jelen volt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagja. A magyar és szovjet államférfiak a két ország gazdasági ka pcsola táti érintő kérdésekről folytattak megbeszélést. A nézetazonosság jegyében tárgyalt Magyarország és az NDK külügyminisztere Csütörtökön délután különrepülőgéppel elutazott Budapestről Ottó Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külüqyminisztere, aki Belgrádból hazatérőben rövid ideig Magyarországon tartózkodott és a Külügyminisztériumban Péter János külügyminiszterrel tárgyalt. Elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának: —- Péter János külügyminiszterrel részletes, elemző megbeszéléseket folytattunk a Magyarországot és az NDK-t kölcsönösen érintő kérdésekről. Mindkét ország különösen érdekelt az európai biztonság fenntartásában, így természetes, hogy sok szó esett arról: országaink hogyan járul- ; hatnak hozzá Európa békéjének megőrzéséhez és hogy a reakció erőivel szemben hogyan kell fellépnünk kontinensünk' biztonságának védelmében. Örömmel ál- i lapítottuk meg — folytatta —, hogy a ; tárgyalt kérdések mindegyikében teljes egészében azonos az álláspontunk, s népeink barátsága ebben is tükröződik. Az NDK külügyminiszterének és helyettesének, Oskar Fischernek a búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. (MTI) Parlament! bizottságok \Jelzokábelek az NDK-ba vstaja a kolisegvetesi tervről i—^IHM^^M^ >. . * Az országgyűlés honvédelmi bizottsága csütörtökön Fap János elnökletével ülésezett a parlamentben. A tanácskozáson a honvédelmi és a belügyi tárca 1968. évi költségvetésének tervezetéről tárgyaltak. Az erről szóló tájékoztatót Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. illetve Rácz Sándor belügy minisz torhely3 tes tartotta Az országgyűlés kulturális bizottsága csütörtökön Benke Lajasnénak, a bizottság titkárának elnöklésével megtárgyalta az 1968. évi kulturális költségvetéseket Részt vett az ülésen Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke is. A művelődésügyi tárca költségvetési előír nyzatairól dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséről Rusznyák István, az Akadémia elnöke, a Magyar Rádió és Televízió költségvetéséről pedig Fazekas László gyártási és gazdasági gazgató tájékoztatta a bizottságot. A bizottság behatóan megvitatta az előterjesztett költségvetéseket Részt vett a vitában dr. Dömötör János. Csongrád megyei képviselő is. Dr. Polinszky Károly és Fazekas László válasza utan a bizottság úgy határozott. hogy a három költségvetést elfogadja. Dsnh Ba Tfii sajtóértekezlete Sajtóértekezletet tartott csütörtökön — a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában — a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 7. évfordulója alkalmából a Front budapesti állandó képviseletének vezetője, Dinh Ba Thi. Egyebek között arról szólt, hogy az amerikai agresszorok elleni harcban a DNFFnek, a dél-vietnami hazafiaknak és egész Vietnam népének eddig elért győzelmei elválaszthatatlanok a szocialista tábor, a világ haladó népeinek egyre hatékonyabb támogatásától. Hangsúlyozta, hogy a testvéri országok és pártok sorában a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkásparaszt kormány és a magyar nép is messzemenő rokonszenvet tanúsit a vietnami hazafiak igazságos harca iránt, s szüntelenül fokozza — minden területen — a baráti segítséget. A Magyar Kábelművek szegedi gyáregységében jó minőségű jelző-működtető vezetékeket készítenek a Német Demokratikus Köztársaság megrendelésére. Az exportmunka minden negyedévben ismétlődik; egy esztendőben összesen 800 kilométernyi kábel kerül le az üzem gépsorairól. A napokban már a befejező métereket készítik a kábelgyárban ebből a fontos termékből. December 20-ig — nz NDK kérésére — az utolsó kábeldob is elhagyja az országot. Képünkön: a kábelek Szovjet orvosi vélemények a fokvárosi sziváiííttetésről Az Izvesztyija szerdai szá- da több jeles képviselője mában a szovjet sebészélgár- méltatja a fokvárosi szívátültetés jelentőségét. Kovanov kísérleti sebész II Minisztertanács új rendeletei (Folytatás az 1. oldalról ) A táppénzjogosultság időtartamának megáliapításáíál ez ideig azt a munkaviszonyt tekintették folyanatosnak, amelyben megszakítás nem volt, illetve a megszakítás nem haladta rieg a 30 napot. A munkaiszony folyamatosságát 30 lapon túli megszakítás eseten is fenntartotta a kere.-•őképtelenség ideje, a me: '.őgazdasági termelőszövetkezeti tagság, valamint a nezőgazdasági biztosi tottak. ál a deeembr 1. és március 31. napja közötti idő. Az ij rendelkezés szerint a folyamatosságot. a felsoroltaion felül fenntartja a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély, továbbá a rendszeres szociális járadék folyósításának ideje is. Eddig munkaviszonyuk dőtartamától függetlenül ikaphatták a táppénzt azok a dolgozók, akik iskolai tanulmányaik befejezése után két hónapon belül elhelyezkedtek. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a fiatalok nem mindig állhattak munkába két hónaiion belül (építőtáborozáson ''ettek részt: egyetemi felvételre készültek; egyesekiek elhelyezkedési problémáik adódtak; stb.), ezért a kormányrendelet a kéthóna)>os határidőt 180 napra emelte. Az eddig érvényben volt endelkezések szerint fizeésének (jövedelmének) 75 : zúzalékát táppénzként az a dolgozó kaphatta, aki legalább két éven át megszakíás nélkül ugyanannál a munkáltatónál állt munka vii zonyban. A dolgozó áthelyezése nem számít megszakításnak. A kormányrend»let 73 százalékos táppénzt biztosít annak a dolgozónak is, aki 1967. december 31-én fennállott munkaviszonyában ez időpont után bekövetkezett egyszeri munkahely-változtatás miatt a kétévi megszakítatlan munkaviszonyt ugyanannál a munkáltatónál nem tudta megszerezni — feltéve, ha a két munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. Ez ideig a határozott időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó — amennyiben munkaviszonya ugyanannál a munkáltatónál két évnél rövidebb volt — akkor sem szerezhetett 75 százalékos táppénzre jogosultságot, ha megelőzően megszakítás nélkül munkaviszonyban állt. Több olyan munkakör van azonban, amelynek sajátosságai miatt a dolgozó ennek a feltételnek nem tehet eleget. Ezért az új kormányrendelet előírja, hogy a 75 százalékos táppénzre való jogosultság megállapításánál megszakítás nélkülinek kell tekinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is. amennyiben a dolgozó a munkaszerződés lejárta után nyomban elhelyezkedik és kétévi munkaviszonnyal rendelkezik. A jogszabály megállapítja a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek által fizetendő biztosítási járulék mértékét is. A kormány rendelete 1968. január 1-én lép hatályba. Uj rendelet az újításokról A gazdasági mechanizmus új rendszerében az újítómozgalomnak — a termelés erhelése és a minőség javítása érdekében — fokozottabban lesz feladata a dolgozók alkotó tevékenységének kibontakoztatása, a technika fejlesztése. Az újításokról és a találmányokról szóló új kormányrendelet messzemenően figyelembe veszi a vállalatok önállóságát, tehát csupán az alapvető irányelveket tartalmazza; az egyéb kérdéseket a vállalatok újítási szabályzatai rendézik majd. Az 1968. január 1-én hatályba lépő új jogszabály a korábbival szemben több lényeges változást tartalmaz. Ilyenek többek között: újítás lehet az olyan — "jelentős alkotó tevékenységnek minősülő — megoldás is, amelyet a dolgozó saját munkakörében hoz létre; újításként csak műszaki, illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás értékelhető; az újításnak nem közvetlenül a népgazdaság, hanem a hasznosító vállalat részére kell — annak megvalósítása és esetleg értékesítése útján is — eredményt hoznia; az újítási díj mértéke tekintetében a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egyévi eredménynek legalább két százaléka. A találmányokkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az úi kormányrendelet átmeneitleg szabályozza; véglegesen a kidolgozása alatt álló talalmányi (szabadalmi) jogszabálvban kerülnek rendezésre. (MTI) hangoztatja: önmagában már az a tény is reményt keltő, hogy a fokvárosi beteget 10 napja sikerül életben tartani. Szolovjov, a világhírű Petrovszkij akadémikus klinikájának munkatársa érdeklődéssel várja a fokvárosi műtétről szóló tudományos I adatok közzétételét. Elmon- ] dotta, hogy számos szovjet és külföldi klinikán sikeresen végeznek veseátültetési műtéteket. Ö maga például éppen a napokban végezte el a 37. ilyen operációját. Szolovjov professzor véleménye szerint a nehézségeken, ezek során az etikai problémákon is úrrá lehet lenni, ha sikerül kidolgozni a szervek konzerválásának módszerét. Elmondotta, hogy a moszkvai klinikai és kísérleti sebészeti intézetben szívkonzerválási kísérletsorozatot fejeztek be állatokon. Kapicsnyikov professzor j elmondotta, hogy az általa j vezetett laboratórium kísér- | leti tapasztalatai szerint az | állati szövetekből nyert polyszacharidok elfojtják az immunológiai reakciót, vagyis azt, hogy a szervezet kivesse magából az idegen szöveteket. Vásárlási jog Az ország legrégibb perzsaszőnyeg szövödéje, az ötvenéves békésszentandrási szőnyegszövő szövetkezet kizárólagos vásárlási jogot szerzett egy francia perzsaszőnyeg gyár hulladéktermésére. A hulladékanyagból ötszáz új bedolgozó készíti a gyönyörű színekben pompázó szőnyegeket. Józan megítéléssel S

ikerült széles körben megismertetni azokat a változásokat, amelyek az új gazdaságirányítási rendszer hatálybalépésével a jövő évben érvényesülnek egész gazdasági életünkben. Az új irányítási rendszer politikai szükségességét ma már senki sem vitatja. Gazdasági vezetői? részére, különböző gazdaságpolitikai tanfolyamokon tisztázottá váltak a legelvontabb szakkérdések is, s természetesen azok a politikai, társadalmi hatások is, amelyek következményként jelentkeznek az új irányítási rendszer működése kapcsán. A sajtóban, rádióban és egyéb hírközlő szervekben főként az új irányítási rendszer társadalmi, politikai hatása szerepelt; megértetni a fogyasztókkal, hogy mi várható a következő esztendőkben. Ezek a kommentárok, rövidebb-hosszabb ismertetők mind azt a célt szolgálták, hogy a lakossag értse és támogassa ezt a nagyhorderejű kezdeményezést üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben egyaránt. Az összegezés igénye nélkül nyugodtan leírhatjuk, hogy a felnőtt lakosság zöme valamilyen módon tájékozódott, figyelemmel kíséri a belépő intézkedéseket és egészséges várakozással tekint a következő esztendő elé. Természetesen a fogyasztókat mindenütt elsősorban két kérdés érdekli. Az egyik, hogyan alakul a jövedelem (bérezés) a másik, hogyan alakulnak az árak; megmarad-e a kialakult, stabil életkörülmény, amely immár természetes eleme egymásba forduló napjainknak, éveinknek. Az elmúlt évtized alkalmas volt arra is, hogy egy tiszteletreméltó életszint kialakusát és tartósságát úgy vegyék a magyar do'gozók, hogy szorgalmas munkával, javuló termelő tevékenységgel ez már biztosított is számukra. Másként szólva: ez nem romlik, csak javulhat. Ez az egészséges felfogás és józan ítéletalkotás abból a stabil pártpolitikából táplálkozik, amelyet 1957 óta folytatunk. Semmi ok nincs tehát arra, hogy a gazdaság irányításában bekövetkező változás negatív módon érints* a politikába vetett hitet, tehát magát a politikát. Az új irányítási rendszerrel szembeni bizalom nagymértékben összefügg azzal, hogy a magyar munkások és parasztok, értelmiségiek bíznak a párt politikájában és meggyőződéssel vallják, hogy e politika gyakorlata nem változik, egészségesen fejlődik a következő években is az egész lakosság egyetértő támogatásával. Ezekről a kérdésekről már többször írtunk és minden esetben azt állítottuk, hogy politikánk nem változik, egészségesen alkalmazkodik az új körülményekhez és minden eddigi erényét tovább fejlesztve növeli népünk bizalmat, nemzeti egységtörekvését. Ebben nem is lehet kételkedni, mert a párt Központi Bizottsága ezt a meggyőződését több ízben kinyilvánította és az elmúlt évtized elég sok bizonyítékkal szolgált, és szolgál ahhoz, hogy a párt gyakorlata azonos megfogalmazott elveivel. Hasonlóképpen áll a helyzet a kialakult életviszonyokkal is. A fogyasztói árrendezés nem hoz kedvezőtlen változást, nem romlanak életkörülményeink — ezt semmi sem indokolja! Ugyanakkor a következő években nem is teremtünk egycsapásra olyan gyökeres fordulatot az életviszonyok javulásában, amire sajnos, itt-ott számítanak az emberek. Az új gazdaságirányítási rendszer önmagában nem hoz kánaánt, ehhez nincsen meg az a gazdasági feltétel és alap, amelyre ilyen elképzelés épülhetne. Szükséges ezért rámutatni arra. hogy a gazdaság új irányítási rendszerének életbelépésével nem lesz önmagától több kenyér, szalonna, cipő és ruha, tégla és bútor„ A ma meglevő termékmennyiség nem attól szaporodik, hogy a gazdaságot más módon irányítják, hanem a termelés eredményességétől. A fogyasztó előtt még nem vált tudatossá hogy január 2-án semmiképpen sem találhatja szemben maga' olyan árubőséggel, amelybe „bele lehet szédülni'V A meglevő árualap és az adott mennyiség nem növekszik többel, mint az év végéig hátralevő munkanapok szokásos termékmennyisége. Kár volna csalóka reményt táplálni és valami olyasmit elképzelni, hogy most majd a „dínom-dánom" évei következnek. Korábban szóltunk arról is, hogy bizonyos árufélékben átmenetileg még hiányok is lehetnek, éppen úgy miffit ma, és ez majd a termelés fejlődésével párhuzamosan nyer kiküszöbölést. Amilyen mértékben ayarapszik, szélesedik termelésünk, olyan mértékben csökken a hiánycikkek mennyisége. Nincsen ebben semmiféle új és meglepő. Sokkal inkább zavaró, hogy gyakran hangoztatják fogyasztói körökben: „egycsapásra más lesz a helyzet már januárban". Ez megalapozatlan és irreális várakozás. T

ermelő tevékenységünkön múlik minden. Nem csak az életkörülmények lassú javulása, hanem szocialista építésünk tervszerű, szolid továbbfejlesztése is. Beruházásaink mértéke is ezzel függ össze. Kár most erőteljes hangsúlyt tenni a beruházások intenzívebb fejlesztésére. Sokkal határozottabbá kell tennünk azt a meggyőződésünket. hogy a munkások és parasztok, értelmiségiek koncentrált termelő tevékenységével függ össze minden egyes előrelépésünk, életszínvonal-politikánkban éppen úgy, mint a szocialista építést serkentő beruházási politikában. Sajnos, ennek az alapvonásnak a megértése még nem egyértelmű a különböző társadalmi rétegek körében. A valóságnak az ismerete pedig nélkülözhetetlen ahhoz hogy józan megítéléssel tudjunk bánni a különböző életielenséggekkel, amelyek januártól kezdve körülveszne! bennünket. Termelési tevékenységünk feltételei javulnaV meg, de az adott helyzettel mindenütt munkásoknak, pa rasztoknak és értelmiségieknek kell élni. A kérdés lényégé tehát abban keresendő, hogyantudjuk kihasználni a jobb, célszerűbb termelési lehetőségeket, hogy olcsób! és tömegesebb méretű árutermelést bontakoztassunk ki Az igaz, hogy a munkásnak és szövetkezeti gazdának, az értelmiségnek és alkalmazotti rétegnek az a legfontosabl kötelessége és egyben felelőssége, hogy tudásának és : hetségének maximumát adja ahhoz a konstruktív termeimunkához, amely minden anyagi gyarapodásunk forrás, De ehhez az egyre kedvezőbb feltételeket a vezetőknc kell megteremtenie üzemekben, szövetkezetekben és minden termelő egységben. A produkció nem is annyi r. a munkás killektivákon és szövetkezeti gazdákon múlik sokkal inkább a vezetőkön, a korszerű, kedvező feltétr lek megteremtésével. Ez azt is magával hozza, hogy kü lönböző eredmények és kudarcok nem írhatók sem a párt, sem az állam számlájára — a termelő egysége! össztevékenységének jó vagy rossz működésével függnek összie. Szükséges, hogy minden fogyasztó józan megítéléssé érzékelje a következő hetek és hónapok gazdasági vál tozásait. Ne tápláljanak olyan illúziókat, amelyek csalódássá fajulhatnak. S ne keressenek semmit a termeiéser kívül, ami az életkörülmények negativ vagv kedvező ér telemben befolyásolja. Ez csakis a termelés alakítás: lehet. D. F, Péntek. 1967. december 15. DÉL;MAGYARORSZÁG 3