Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

Tudják, mii akarnak - bíznak a holnapban Jegyzetek egy falusi iparos kollektíva é eteböl A szövetkezeti mozgaloi nagykorúságának törvényei Vállalatszerű gazdálkodás — Nagyobb demokrácia Szeptemberben az ország­gyűlés megvitatta és elio­gadta az új szövetkezeti tör­vényt és földjogi törvényt. 1968. január 1-ével lépnek életbe ezek a nagy fontos­ságú, a magyai- szövetkeze­ti mozgalom nagykorúságát bizonyító és jövőjét segítő kerettörvények. Előnyben a jól dolgozók A szövetkezeti mozgalom kibontakozását, elért ered­ményeit eddig lényegében az 1959-ben kibocsátott VH-es 'örvény segítette és szabá­lyozta. A korábban hasznos rendelkezések már több esetben akadályozták, nehe­zítették a szövetkezetek bol­dogulását. Elég csak arra utalni; a közgyűlés hatáskö­rébe tartozott számtalan dolog, beruházás, földügy, olyan részintézkedés is, amely közvetlenül a terme­lést segítette elő. Megnehe­zítette ez a vezetést, sok esetben pedig visszás hely­zetet teremtett. A közgyűlés Határozata értelmében ház­táji földet csak azoknak a szövetkezeti tagoknak adhat­lak, akik arra érdemesültek, részt vettek a közös munká­ban, teljesítették vállalt kö­telezettségeiket vagy pe­dig öregek. Csakhogy, az ér­vényben levő rendelkezések kimondották, háztáji föld annak is jár, aki bár nem dolgozik a közösben, de an­nak fdéjén földdel lépett be. Tapasztalhattuk, éppen a törvények közreműködésé­vel, egyes közös gazdaságok­ban a jól, becsületesen dol­gozó tagok jogai is csakany­nyira érvényesülhettek, mint azoké, akik kisebb lelkese­déssel és buzgalommal se­gítették a közöst Nőtt az önállóság A termelőszövetkezeti gazdaságok saját helyzetük ismeretében adottságaiknak, szükségleteiknek legmegfele­lőbben kidolgozott alapsza­bályt készítenek. Az önálló­ság abban is kifejezésre jut, hogy a termelőszövetkezetet jogi személynek ismerik el. Vagyoni jogok és kötelezett­ségek alanya lehet és részt vehet a vagyoni forgalom­ban. Persze ez nem jelenti azt hogy jogképessége csak a vagyoni viszonyokra vo­natkozik. A törvény kiemeli azokat a vonásokat, amelyek min­den tagsági jogra és kötele­zettségre érvényesek. Vilá­gosan és határozottan ki­mondja, hogy jogokra a ta­gok csak akkor és olyan mértékben tarthatnak igényt, amilyen mértékben kötele­zettségeiket teljesítik. A kö­telezettségek mindenekelőtt a rendszeres munkára vo­natkoznak, de kiterjednek a közös vagyon használatáért, megóvásáért és gyarapításá­ért való felelősségre is. A termelőszövetkezet jogi személyiségéből következik, hogy tartozásaiért a szövet­kezet vagyonával felel és a tagok 6aját vagyonukkal fe­lelőssé nem tehetők. A tsz­tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, illetőleg örökösével köteles elszámol­ni a szövetkezet A törvény kimondja azt is, hogy a volt tag, vagy annak örököse a közös vagyonból részt nem igényelhet. A bevitt földet kiadni nem lehet. Határozat titkos szavazással Igen jelentós a közgyű­lést, a közgyűlés munkáját meghatározó rendelkezés is. Többek között elrendeli az új termelőszövetkezeti tör­vény, hogy a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök, az elnökhelyettes, továbbá a területi szövetség küldöttei­nek megválasztása és el­mozdítása, nem különben a tsz egyesülése, szétválása és megszűnése felől titkos sza­vazással kell meghozni a ha­tározatot. A termelőszövet­kezet mezőgazdasági terme­lést, feldolgozást, szolgálta­tást és más kiegészítő tevé­kenységet, valamint beszer­zést és értékesítést végez. Az üzemi és háztáji szükséglete­ken felül felszereléseivel, üzemeivel és berendezései­vel más szövetkezetek, szö­vetkezeti, vagy állami szer­vek, vállalatok, társadalmi szervezetek, egyesületek és a lakosság részére is végezhet munkát, illetőleg teljesíthet szolgáltatást. A közös gazda­ság bérmunkát is vállalhat. Azonos elbírálás Az üzemi tevékenységbe beletartozik mindaz, ami a mezőgazdasági termelés szer­ves része, vagy annak célja­it szolgálja. Ezért nem le­het különbséget tenni egy­egy gazdaságon beiül mező­gazdasági és ipari tevékeny­ség között. Mezőgazdasági termékek válogatása, osztá­lyozása, csomagolása és tá­rolása, továbbá szőlőfeldol­gozás, valamint takarmány­keverés külső megrendelők részére is engedély nélkül végezhető. Árusítóhely, ven­déglátóüzem és termelői bor­kimérés létesítésére az enge­dély kiadásánál a közös gaz­daságot az egyéb szocialista szervezetekkel azonosan kell elbírálni. A termelőszövetkezet be­vételeiből fedezi a termelési költségeket, egyéb kiadása­it és alapokat képez. Terme­lési költségként kell elszá­molni az elhasznált forgó­eszközök értékét, az érték­csökkenési leírást (amortizá­ció), a gazdák jövedelmét és az alapmunkabért a prémiu­mokkal együtt, valamint a földjáradékot. A bér rend­szeres kifizetését a terme­lőszövetkezet biztosítja. A tagok részesedése a munka­díjból és kiegészítő részese­désből, vagy a termés meg­határozott részéből áll. A kiegészítő részesedést a jö­vedelemből kell fedezni. A közös alapok Az amortizációs alap első­sorban az állóeszköz-állo­mány szintentartását és a termelés során elhasználó­dott állóeszközök pótlását szolgálja. A közös gazdaság létesít szociális, kulturális, fejlesztési, részesedési és jö­vedelembiztonsági alapot is. De a jogszabály és az alap­szabály, illetve a közgyűlés elrendelheti más alapok képzését, továbbá a megha­tározott rendeltetésű össze­gek alapszerű kezelését is. Az alapok képzésének mér­tékét és arányait a jövede­lem felhasználása keretében a tsz állapítja meg. A nem termelési költségként szerep­lő alapok képzését megelő­zően teljesíti a szövetkezet az állam iránti és egyéb kö­telezettségeit. Kimondja az új termelő­szövetkezeti törvény, hogy a gazdaságban meg kell álla­pítani a munkaidőt. A veze­tőség által megállapított munkaidő a tsz tagjára, rendszeresen dolgozó család­tagjára és alkalmazottjára egyaránt kötelező. A mun­kaidő tagonként évi 150, nők részére 100, tízórás munka­napnál kevesebb nem le­het. Azt a tagot, aki egész éven át folyamatosan dol­gozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Az alapszabály­ban méghatározott feltéte­lekkel és mértékben más ta­gok részére is biztosíthat fi­zetett szabadságot a tsz. Munkadíj és kiegészítő részesedés Alkalmazottat a közös gazdaság akkor vehet fel, ha nincs olyan tagja, aki a képesítéshez kötött munka­kört betöltené. Az új törvény úgy rendelkezik, hogy a szövetkezetben végzett kö­zös munkát a munka szerin­ti elosztás elvének alkalma­zásával a teljesítmény alap­ján kell mérni, értékelni és díjazni. A munkadíjazási rendszer megválasztása a termelőszövetkezet hatáskö­rébe tartozik. A tag részese­dése, a korábbi évektől elté­rően két elemből tevődik össze; a munkadíjból és a kiegészítő részesedésből. A munka teljesítésével arány­ban havonta elszámolt mun­kadíjat termelési költségként fizeti ki a termelőszövetke­zet, ugyanúgy, mint az al­kalmazottak bérét. A kiegé­szítő részesedést a feloszt­ható jövedelemből folyósítja a a tsz, ez tehát lehet a ter­vezettnél több, vagy keve­sebb. Kinek jár háztáji föld? A termelőszövetkezeti tag csak olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelezettségének teljesítését. A háztáji föld használatára jogosult az, aki a közös gaz­daság által meghatározott munkát teljesítette. Áz öreg, rokkant, vagy tartósan mun­kaképtelen tsz-tagot a ház­táji föld használatainak joga a munkavégzéstől függetle­nül megilleti. A háztáji te­rület tagonként 800—1600 négyszögöl lehet. Ezen belül a szőlő- és gyümölcsösterü­let nem haladja meg a 800 négyszögölet. A belterületen, zárt kertben, vagy közvetle­nül a tanya körül levő föl­det személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használhatja. A törvény hatályon kfvül helyezi azt a szabályt, amely szerint egy családon belül csak egy háztáji föld mér­hető ki. Ahány tsz-tag dol­gozik a családból, s tesz ele­get munkakötelezettségének, annyi háztáji terület jár, függetlenül attól, hogy kö­zös háztartásban élnek-e, vagy sem. A háztájiban tart­ható állatállomány nagysá­gát külön jogszabály hatá­rozza majd meg. A közös és az egyéni érdek összhangja A földjogi törvény rendel­kezései értelmében fokoza­tosan megteremtődhet ha­zánkban a földtulajdon és földhasználat egysége. A tör­vény lehetőséget ad a sze­mélyi földtulajdon és föld­használat, valamint a zárt­kerti, továbbá nagyüzemileg nem hasznosítható területek tulajdonának és használatá­nak olyan rendezésére, amely egységes elvek alap­ján biztosítja a közérdek és az egyéni. érdek összhangját. A kívülállóknak a földjei, beleértve erdőket és kerte­ket is, amelyek a földjogi törvény hatályba lépésekora tsz használatában vannak, megváltás ellenében terme­lőszövetkezeti tulajdonba ke­rülhetnek. Nem kerülnek termelőszövetkezeti tulaj­donba azok a földek, ame­lyek tsz-tagoknak, szövetke­zeti tagokkal együttélő há­zastársaknak, vagy tsz-tagok özvegyének tulajdonában vannak. A szövetkezeti tulajdon ki­alakulásának tehát egyik forrása a kívülállók földjei­nek megváltása. A másik két lehetőség pedig az álla­mi és egyéb földek átenge­dése, valamint a földfelaján­lás. A földjogi törvény ér­telmében a közös gazdaság megszerezheti a használatá­ban levő állami földek tu­lajdonjogát, ideértve az épí­tési célra szükséges építési telkeket is. A magántulaj­donban és egyéni használat­ban levő területet szintén fel lehet ajánlani a termelőszö­vetkezeteknek. Ebben az esetben az örökös a magán­tulajdonban és egyéni hasz­nálatban levő föld után mentesül az örökösödési il­leték megfizetése alól. Küszöbön az új mecha­nizmus, s mi tagadás még nem oszlottak el mindenütt a kétségek ... Hogy is lesz holnap? Sándorfalván az általános ktsz-ben — me­gyénknek ebben a legna­gyobb iparos közösségében azonban a kétkedés helyét már reg elfoglalta az opti­mista bizakodás, a szorgos tervező, számító tevékeny­ség. Aki széttekint portáju­kon, hamar konstatálhatja: komoly gazdasági, erkölcsi alapjuk van itt a jó remé­nyeknek. Amíg más hasonló ktsz-ek mostanában egymás­után csukták be különböző üzletházaikat, itt ellenkező­leg: szaporodik a munka. sági rendszer áldásos máju­si esőként hat majd közössé­gük munkájára. A mára el­avult speciális gazdasági rendszabályok bénítólag hat­nak. Például a termelékeny­séggel arányosan semmi­képpen sem emelkedhetett a dolgozók keresete. ra t A föld ára A föld nem ingyen kerül a termelőszövetkezeti tulaj­donba. Érte nem az állam, hanem a szövetkezet fizet volt tulajdonosának. Esze­rint a kívülállók külterületi és zártkerti földjeiért a föld kataszteri i tiszta jövedelmé­nek (aranykorona-értékének) 80 szoros forint összege fi­zetendő. Ha mondjuk 15 aranykoronás földről van szó, akkor a megváltási ár 1200 forint kataszteri hol­danként. Azokért a földe­kért, amelyek lakott helyen találhatók, belterületen vagy külterületen vannak, 400 négyszögölig a kisajátításnál alkalmazott árat (magasabb a megváltási árnál), az ezen felüli területekért pedig a nyolcvanszoros aranykorona­értéket kell fizetni. Nyil­vánvaló, az erdőkért, termő szőlőért és gyümölcsösért az állapotától függően maga­sabb ár fizetendő. A meg­váltási ár ilyen esetekben le­het a föld aranykorona-érté­kének négyszázszorosa is. Az állami földekért a termelő­szövetkezet aranykoronán­ként 10 forintot, a tszcs, a szakszövetkezet, a hegyköz­ség pedig 5 esztendei ha­szonbérnek megfelelő össze­get fizet. A szövetkezeti tag által felajánlott földért a térítést a tulajdonos és a termelő­szövetkezet megegyezése alapján állapítják meg. Sz nem lehet kisebb, mint a kívülállókra érvényes meg­váltási ár, de nem halad­hatja meg annak kétszere­sét. A kívülállóknak 5 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni a térítést. De a közös gazdaság rövidebb idő alatt is letörlesztheti ezt. Viszont a tsz-tagok földje után egy összegben kell fi­zetni. SZ. LUKACS IMRE Kovács Pál elnök egész sor új lehetőségről adott számot, melyet már az új mechanizmus javára írnak. Többek között hatvan kis­ipari szövetkezet, köztük a sándorfalvi is társult mosta­nában az országban textil­konfekció áruk exportálásá­ra. Eddig 60 milliós rende­lést kaptak a HUNGARO­TEX-től, s a felosztásnál négymillió forint értékű munkaruha elkészítését kap­ták meg a sándorfalviak. Sokkal kedvezőbbek lettek a fizetés és az anyagbeszerzés feltételei is. A készárut köz­vetlenül a külkereskedelmi vállalat veszi át, azonnal készpénzzel fizet. Ugyanak­kor a külöldi valutaforga­lomban szerzett haszonból nyereséghányadot biztosít a ktsz-nek. így aztán a sán­dorfalvi szabók messzemenő­en érdekeltek a minőségi munkában. Már felkészültek a nagy külföldi igények ki­elégítésére. Mostanában több mint 200 ezer forintért vásárolták különféle konfek­cióipari célgépeket. Termé­szetesen eleget tesznek a bel­földi igényeknek is. ra Kisteleken bővítik a műkő üzem áruskáláját. Megkez­dik többek között a színes mozaiklap gyártását. Csupán ebből a fontos építőanyagból 600 ezer forint bevételt ter­veznek. Az épftőrészleg mun­kája is hosszú időre bizto­sított. Megállapodást kötöt­tek többek között a Csong­rád megyei Moziüzemi Vállalattal a községi film­színházak folyamatos felújí­tására, állandó karbantartá­sára. Iker lakóházakat építe­nek a MÁV részére, nem is szólva arról a sok munkárM, mellyel a lakosság látja el a szövetkezeti építőket. Nö­vekszik a lakosság igénye ls. A? Idén például 13 családi ház építését tervezték, s de­cember végére elkészül a harmincadik is. A ktsz vezetői meggyőző­déssel vallják: az új gazda­Példát is mondtak erre. Tavaly télen lakossági szol­gáltatási keretben több ma­gánház építését irták elő a számukra. Köztudomású azonban, hogy télen családi házat senki sem épít. A dolgozókat azért nem lehe­tett kereset nélkül hagyni. Kénysezrűen elvállaltak egy 300 ezer forintos munkát a Gyapjúforgalmi Vállalattól. Ez viszont — mert erre is van még rendszabály — a ktsz-ek szempontjából „nem kívánatos" vállalkozásnak minősült. Amíg az egyik ágazatban — a kislakásépí­tésben — megmaradt az első negyedévi munkabér, más ágazatban 140 ezer forint túllépés keletkezett. Később, amikor elérkezett a magán­házak szezonjának az ideje, mindent pótoltak. Mégis az említett összeggel alighanem kevesebb lesz az éwégi nye­reség. Milyen furcsa. Ha nem építik fel a szóbanforgó gyapjúforgalmi raktárat, va­lamivel nagyobb nyereségre számíthatnak, pedig ez a mi nka is népgazdasági szükségleteket elégített ki. Jövőre ilyen kurta-furcsa helyzetek már nem adódhat­nak. Nagyobb lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a végzett munkának jobban megfelelő bért kapjanak a ktsz dolgozói. Ennek lehe­tősegeit felvillantják a kö­vetkező számok is. 19,5 millió termelési prog­ramot vállalt 1967-re a kö­zösség. Ezzel szemben a várható tényleges teljesítés 23 millió forint körül alakul. S a terven felüli milliókra még 6 százalék bérhányad sem jut egészen. Ezért szá­mos régi kiváló dolgozó fe­jében megfordult már a gondolat, hogy feladja szö­vetkezeti tagságát, s munka­helyet változtat. Legtöbb­jük azonban úgy döntött, hogy a hátralevő kis időt az úi gazdasági irányítás életbe lépéséig kivárják. A jó szak­emberektől pedig a közösség sem válna meg szívesen, mert ez beláthatatlan ki ha­lassal lenne szövetkezetünk­re. Tapasztaltam Sándorfal­ván. vezetők, dolgozók szá­mára egyaránt öröm. hogy már csak hetek vannak hát­ra, amíg kényszerűen tarta­nick kell magukat a régi, minden oldalról diktált rendszabályokhoz. S már tudják, hogyan kell kama­toztatni az anyagi, szellemi erök szabadabb mozgását önmaguk és az ország javára. Félmillió gépekre A?, üllési Árpád Tsz nem tartozik a legjobb hírű gaz­daságok közé. Járásszerte úgy hírlik, keveset áldoz­nak a szövetkezeti tagok a közös erősítésére, fejleszté­sére. Pedig ez nem minden­ben van így. Hiszen az idén is félmillió forintot költöttek gépesí­tésre. Saját erőből vásároltak egy tehergépkocsit, egy Zetort, s két új pótkocsit. Ugyanak­kor egy vasvázas gépszínre és permetezőgépre is futotta többek között. A szövetkezetben elhatá­rozták már, hogy jövőre további egymillió forintot fordítanak gépek vásárlására és kisebb épületekre. Egy úi SZK—4-es kombájnt, egy D4K traktort és szalmabá­lázót vesznek. Ugyanakkoc néhány munkagépet is. HIREK — Szakmai vita. A jugo­szláv mezőgazdasági nagy­üzemek és a kis magángaz­daságok kooperációjáról ren­deznek ma vitát Szegeden, a METESZ székházában. Vá­radi László szabadkai agrár­mérnök tart előadást. — Tizennyolcmillió forint bevételt tervez 1968-ra a mi­hálytel eki Üj Élet Tsz se­gédüzemi tevékenységből. Ebből csupán a háztáji gaz­daságok áruinak felvásárlása és továbbítása 8 milliót kép­visel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom