Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

Év végi számvetés Megjelent a Pártélet decemberi száma Egy dolgos esztendő gaz- gasabb szakasza felé. dasági és politikai összege- A folyóirat októberi szá­zését nyújtja át az olvasó- mában jelent meg a Politi­nak az MSZMP Központi Bi- kai Bizottság határozata a zottsága főfolyóiratának de- párt kádermunkájáról, s az cemberi száma. Az év nagy állami, személyzeti munká­eseményével, az októberi ju- ról. Nagy Tibor, a KB osz­biláris ünnepnek baráti és tályvezető-helyettese cikké­polgári visszhangjáról szá- ben most az utóbbi terület mol be két cikk: Pirityi Sán- feladatairól ír, megemlítve: dor és Nonn György tollából, miért felelősek a pártszervek Púja Frigyes, a KB osztály- s miért a gazdasági vezetők, vezetője a kommunista és Egy másik határozat, a Po­munkáspártok november 25- litikai Bizottság sportpoliti­én nyilvánosságra hozott káról szóló határozata lénye­közleményének előzményei- gét Szatmári István foglal­vel és körülményeivel fog- ta össze. A cikk az MTS de­lalkozik. Megállapítja, hogy cemberi, II. kongresszusa a tervezett tanácskozás oka előtt ad bőséges eligazítást az imperializmus elleni harc a politikai munkásoknak, s a kommunista mozgalom Ugyancsak, az előttünk álló egységének erősítése. Pártja- szövetkezeti zárszámadáso­mé. internacionalista pártok, kat segíti Moharos József tehát nem vonulhatnak visz- írása, amely hangsúlyozza: a sza a feladatok elől a ma- közgyűlések a demokrácia guk váraiba. Ezért is lesz jelentős fórumává alakítha­hasznos a széles körű esz- tók. mecsere. Érdekes nemzetkö- A Központi Bizottság no­zi eseményt, a Guineai De- vember végi ülését — a lap­mokrata Párt VIII. kong- zárta miatt — a folyóirat resszusát elemzi írásában nem tudta kommentálni. Marton Imre. Kifejti, hogy a Az év végeztével a szer­fejlődés nem kapitalista út- kesztőség kérdőíven fordul ját kilenc éve járó fekete- az olvasókhoz — javaslata­afrikai ország milyen társa- ikkal járuljanak hozzá a jö­dalmi ellentmondások leküz- vő esztendei színvonalasabb désével halad a nemzeti de- sajtómunkához, mokratikus forradalom ma- 3. L. Első: A KI OSZ szegedi csoportja A KIOSZ Csongrád me­gyei titkársága tegnap érte­kezletet tartott. Sass Fe­rencné, a KIOSZ Csongrád megyei titkára ismertette a vezetőség beszámolóját. Rész­letesen foglalkozott a KIOSZ V. országos küldöttgyűlésén hozott határozatokkal. Szó volt arról is, hogy a várhatóan megélénkülő ver­senyben a jó minőség, az előzékeny kiszolgálás, a gyors munka jelenti majd a kisiparos igazi ajánlólevelét; ebben a szellemben kell te­hát dolgozni. Szegeden és a megyében jelentős export tevékenységet is folytatnak, idén fél év alatt mintegy 700 ezer forint értékű árut termelnek kivitelre. Ez al­kalommal ismertették a ver­senyeredményeket is — a féléves versenyben a szegedi helyi csoport lett az e'ső —, s ugyancsak most adtak át közel 70 kitüntető jelvényt. Emlékezés József Attilára Irodalomtudományi tanácskozás Makón Kéf filharmóniai maüné Két hangversenyt rende­zett vasárnap délelőtt a filharmnóia: Zara Doluha- az egyéniség, mely hangú radandót sajátos egyénisége ját (szólisták: Karikó Te­hagyott a közönségnek. Az réz, Szabó Miklós, Kemény nova szólókoncertjét a szín­házban, Magyar Klió, Gregor József) mutat­ta be a Szegedi Bartók Béla zenekar — egy héttel a szín­latteremtő varázsával mi­muzsika nimálisra transzformálja a címmel pedig a Kodály-re- pódium—publikum távolsá- házi Kodály emlékhangver­pertoárból meg a huszadik got, a zenei élmény fórrá- seny előtt, a Zenebarátok századi hazai kórusművek- sának és befogadásának Kórusával együtt, mintegy bői állított össze műsort a szellempontjait. Doluhanova főpróbaként. S ha_ igaz a központi egyetem aulájában, művészetét ez az intimitásból mondás: közepes főpróbát jó A neves örmény énekes- fakadó atmoszféra Csaj- előadás követ, feltétlenül nő, Zara Doluhanova vi- kovszkij- és Schumann-da- hasznosan, sikerrel. Nem lághíre jóelőre megelőzte lok áttetszően tiszta közegű hallhatjuk viszont színház­szegedi fellépését: 1949-ben interpretálásakor éppúgy ban a Tömörkény gimnázi­éppen Budapesten tűnt fel, jellemezte, mint Puccini bő- um énekkarát, így róluk el -1 - rr„i/i. vérű muzsikájának (Manón kell mondani: kitűnő ké­Lescautból, Toscából), Ha- pességű, jól felkészült csaturján tüzes ritmusú együttes, mely „félhivatásos" got bejárta, a Prágai Tavasz Bordalának vagy Mozart re- zenegimnazistákkal meg­rendezvényeitől mexikói, citativós Suzanne áriájának, erősítve igényes-ünnepnapi hangverseny- Marcello és Scarlatti dalai- produkciókkal is kacérkodik, nak előadásában. Zongorán Karmesterük, ahol a Világifjúsági Talál­kozón első díjat nyert, s azóta szinte az egész vilá dél-amerikai pódiumokig. Rendkívüli ze nei képzettsége, daloktól Nina Szvetlanova operaáriákig valamennyi sti- partnere volt. luskorszakban otthonosan dr. Mihálka ideális György énekesekre-közönség­re átsugárzó jókedvvel, sza­Az egyetem aulájában kö- badon „mozgathatja ki" el­mozgó énekkultúrája bár- zépiskolás zenebarátokat hí- képzeléseit a kórusból, mely­milyen feladatra alkalmas- vott magyar szerzők zene nek szembetűnő erénye a sá teszi szép tónusú mezzo- és énekkari matinéjára a gazdag színskála (Bárdos: szopránját. Mégsem csupán filharmónia ifjúsági hang- Tavunga) és intonációs biz­Veine­Deák zeneművészeti abszolút zenei felvértezett- versenyévadjának soros prog- tonság (Kodály: sége avatja a kivételes ké- ramja. A műsorban Vaszy möjnen). Zongorán előadóművészet leg- Viktor vezényletével Kodály Tibor, pessegu első vonalába. Szegedi be- Páva-variációit és Budavári szakiskola tanára kísért. mutatkozásakor igazán ma- Te Deum című kompozíció­N. I. A makói József Attila-he­tek keretében a TIT Csong­rád megyei szervezetének irodalmi szakosztálya tegnap délután a költő halálának 30. évfordulója alkalmából előadói konferenciát rende­zett a makói városi tanács dísztermében. A tudományos ülésen részt vett Arató Már­ton, a makói városi pártbi­zottság titkára, dr. Forgó István, a városi tanács vb elnöke, valamint a TIT iro­dalmi szakosztályának tag­jai, magyar szakos tanárok a megye nagyobb városai­ból, s igen sokan Szegedről is. Dr. Sipka Sándor egyete­mi adjunktus megnyitója után dr. Kockás Sándor, a budapesti Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem docense tar­tott magas színvonalú elő­adást József Attila munkás­ságáról. A tartalmas, sok kérdést elemző előadás átte­kintette a költő munkássá­gát, s ismertette az újabb kutatások eredményeit is. Ezek közül kiemelte azokat a kapcsolatokat, amelyeket az új vizsgálatok a költő munkássága és az egziszten­cialista filozófia között felfe­deztek. A tárgyilagos elem­zés — mutatott rá a referá­tum — ilyen tekintetben ki­mutathat bizonyos egyezé­seket. Vitathatatlan azonban, hogy József Attila nem volt egzisztencialista. Probléma­felvetéseiben viszont bizo­nyos rokonságot találhatunk ezzel a filozófiával. Az előadáshoz dr. Tamás Attila, a szegedi József At­tila Tudományegyetem do­cense szólt hozzá, s a többi között vitába szállt a Kor­társ legújabb számában meg­jelent tanulmánnyal, mely szerint a költő nem öngyil­kosságot követett el, hanem szerencsétlenség áldozata lett. Amit a Kortárs tanul­mánya ezzel kapcsolatban mond — mutatott rá a fel­szólaló — nem eléggé meg­győző. József Attiláról tud­juk, hogy hosszabb idő óta készülődött a halálra, amint azt többek között utolsó ver­sei is bizonyítják. Műsoros est a szegedi egyetemen Tegnap este ünnepi mű- állapot, mely József Attilát sorral emlékeztek meg a a halálba vitte, más, kevés­nagy proletárköltőről, a sze- bé ellenálló szervezettel sok­gedi tudományegyetem név- kai korábban végzett volna, adójáról a József Attila Tu- Az előadó erre a József At­dományegyetem központi tila-i rendre, fegyelmezett­épületének aulájában. Az ségre, alkotásért, emberként emlékest bevezető aktusa- fennmaradásért küzdésre ként a Dugonics téri épület koncentrálta a figyelmet, ar­előterében álló József Attila- ra a rendezett halálra ké­szobornál Papp Gyula, a szülésre, mely az értelmes Szeged m. j. városi tanács pusztulást választja, ha az vb elnökhelyettese, dr. Ke- értelmes életet már nem menes Béla tanszékvezető tudja kivárni! egyetemi tanár, a József At- Keres Emil, aTháliaSzín­tila Tudományegyetem rek- ház igazgató-színművésze torhelyettese koszorút helye- adott súlyt, tartalmas pre­zett el a szobor talapza- zentációt az értékelő mélta­tanaL tásnak. Hűvösen intellektuá­Az egyetem aulájában dr. lis modorában, a versek ér­Tamás Attila tanszékvezető telmi elemzésére törekvő — docens emlékezett a három a költészet ezáltali közvetí­évtizede tragikusan elpusz- tését valló — előadásban tult költőről. Az ideggyó- idézte költeményekkel József gyász szerint az a betegségi Attila hagyatékát. A Tiszatáj emlékszáma József Attila halálának 30. évfordulója alkalmából a Tiszatáj, a dél-magyarorszá­gi írócsoport lapja decembe­ri számának tekintélyes ré­telte. A most megjelent új számban Tamás Attila, M. Pásztor József, Csaplár Fe­renc, Vargha Kálmán, Sző­ke György és Péter László Mindenki Mostanában szüntelenül csak kér­dezgetnek. Mindenki kérdez min­denkit, mert sose lehet tudni, hogy ki mit tud. Az ország egy nagy ár­hivatal, ez az egy maradék hónap pedig a „jólértesültek" ideje. Azolce, akik már tudják, hogy drágább lesz a olcsóbb lesz a... Találkoztam tegnap egy ilyennel, ötven kiló sót vitt a hátán. Izzadt, zihált, mint egy fuvarosló. — No hallod — magyarázta, ami­kor a zsákra böktem —. be keJl ren­dezkedni az új esztendőre .:. (Micsoda észjárás! ötven kiló sót visz a hátán, mikor már a harmadik helyről hallom, hogy nagyon rosszul élnek, állandóan veszekednek, s „nem esznek azok már meg együtt egy fél kiló sót sem!") — És honnan veszed, hogy épp a só? — Mondják..-. És meg kell nézni, mit vásárolnak az emberek. Egy ilyen csöpp országban, öregem, min­den kitudódik... — Hátha csak ügyes kereskedő emberek trükkje az egész, hogy nagy forgalmat csináljanak. — Nem zörög a haraszt... (Persze, nem így kell ezt csinálni Ha már biztosra akar menni az ember, ne azt lesse, hogy mit adnak el a kereskedők — hanem, hogy ma­guknak mü vesznek! Csak világos? Legalább magukat biztosítják') — Tudsz még valamit? — Azt is mondjak, hogy a .-.., meg a ..., és még az .... árát is hal­lottam. — Rendben van. De azt tudod-e, mit nem érdemes vásárolni? Amivel esetleg éppen rosszul járna az em­ber. . : — Hát::. — Majd ss mondok egyet-kettőt. Ne vegyél január egyig... De ve­gyél most hirtelen mély lélegzetet, mert összeesel azzal a sószsákkal. (Csak súgva és szigorúan marunk kőzött — mert van más fontos érte­sülésem is: a „jólértesült" emberek árfolyama is messze lejjebb száll ja­nuár 1-től. Ne pazaroljanak rájuk most egy vasat se! A homlokukon már ott az úi árcédula.) És kérdeznek, kérdeznek, újra meg újra. — Maga csak hallott valamit? (Ha nem szól rá az ember, azt mondják: irigy, önző. persze, ő most okosan vásárol, beszerez mindent, amit érdemes, a többit meg egye a fene, tadd fizessen majd! És ezt még csak el lehetne viselni. De ami­kor azt mondják helyette: Nahát! Ez egy ilyen piti pali! Nem tud ez sem­mit. Még a postás is jobban értesült. Egyáltalán: mit bíznak erre?.:.) — Hallottam, hogyne! — És igaz? (Kezdődik élőiről. Ha azt mondom igaz. becsaphatom, felültethetem. El­kezd vásárolni, s uiána majd engem szid, mert nem jól kamatozott a be­fektetés. Nem igaz! — mondhatom. Képtelenség, ostobaság! — ha mégis beválik? Már annyi variáció van forgalomban, hogy valamelyiknek igaznak kell lenni, s milyen sokan lesznek, akik majd akkor kihúzzák magukat: „Ugye, megmondtam!") — Hát nézd... világosan meg­mondták, hogy rosszabbra nem vál­hat. Az árarányokat úgy alakítják ki, hogy egészében ... — Jössz a szöveggel! (Nincs mese, itt tippelni kel'!) szét a költő emlékének szen- tartalmas sok új adatot és kutatási eredményt ismerte­tő írásban foglalkozik Jó­zsef Attila munkásságával és hatásával. A szépirodalmi rovatban Kányádi Sándor, Ténagy Sándor, Petri Ferenc verseit és Bárdos Pál elbeszéléseit, a Forrásban Apáti Miklós. Székely Ákos, Csűri Judit, L abancz Gyula, Molnár Zsolt és Turbók Attila költe­ményeit olvashatjuk. A Ha­zai tükör rovatban Székely Lajos Békéscsaba történeté­nek néhány kérdését elemzi. Tóth Béla folytatia Tisza című írásának közlését. A Művészet rovat közli Erdei Ferencnek az idei vásárhelyi őszi tárlat megnyitóján el­mondott beszédét, D. Fehér Zsuzsa cikkét a szegedi kép­zőművészet problémáiról és Cs. Farkas István kritikáját Cserhalmi Imre Űton című tv-játékáról. Az új számot gazdag rep­rodukciós anyag egészíti ki. —- Véleményem szerint.:. — Ne a véleményedet mondd, ha nem az árakat! (Hát persze, az árakat! Mondok neked árakat) — De senkinek! ígérd meg, hogy senkinek! — Szavamra! — A drágább lesz az .: olcsóbb. Valamiféle ármozgás vár­ható felfelé az olyan cikkeknél, mint a ;..:., lefelé pedig az olyanoknál, mint a ..: Nem, ne jegyezz fel sem­mit! — Csak hasonlítom az eddigi ér­tesülésekkel. » (Az ördögbe is! Ennek egész lis­tája van már. És még 6 érdeklődik. Jó lenne belelesni: Egy vonal, mely­től jobbra és balra plusz—mínusz je­lek. százalék. De ahhoz túl sok és sokfajta, hogy mind igaz legyen.) — No még. még! — biztat — De csak olyat, ami biztos! — Kötelet most vegyél, az drágább lesz. És temetkezz is el még az idén. mert sose lehet tudni, hátha a desz­ka is, meg az effajta szolgáltatá­sok .:: — Ez komoly? — Teljesen komoly. És neked is új, igaz.:. — Hát már meghalni sem lehet? — Nézd, magunk között: egyre ne­hezebb lesz. Annyi orvos, gyógysze­rész, nővérke sürgölődik körülöt­tünk ... Akarsz még tudni valamit? — Mindent! — Van időd? — Hogyne! Hogyne! — Akkor — de igazán tartsd a szádat! —, január elsején gyere c-1... mindent megmondok ... Sz. Simon István Választás ez ügyvédi Kamarában A Szegedi Ügyvédi Kama­ra — mely Szeged és Csong­rád megye valamennyi be­jegyzett ügyvédjét tömöríti — tegnap, hétfőn tartotta évi rendes, és a hároméven­ként esedékes vezetőségvá­lasztó közgyűlését. A köz­gyűlésen részt vettek a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács és az igazságügyi társszervezetek képviselői is. Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának nevében dr. Antalffy György pro­fesszor, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a JATE állam- és jogtudományi ka­rának dékánja üdvözölte a közgyűlés résztvevőit. Az el­nökség beszámolóját dr. Er­délyi Sándor, a kamara el­nöke terjesztette elő. A Szegedi Ügyvédi Kama­ra munkája az utóbbi évek-, ben sokat fejlődött. Különö­sen tagjainak politikai és szakmai továbbképzését lát­ja el egyre magasabb szín­vonalon. Ehhez elsősorban két munkabizottság: az el­nökség mellett működő elvi és konzultációs bizottság, valamint az oktatási bizott­ság járult hozzá. A szegedi kamara Csongrád megye mellett Békés és Bács-Kis­kun megye ügyvédjelöltjei­nek oktatási központja lett. Az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolóját köve­tő vita után a közgyűlés ha­tározatot fogadott el a to­vábbi feladatokról, majd új­jáválasztották a kamara el­nökségét és tisztségviselőit. Elnök ismét dr. Erdélyi Sán­dor lett. A kamara elnökhe­lyettese dr. Tószegi Ferenc, titkára dr. Papp István. Sivatagi Ikarusok Az Ikarus megkezdte az első „sivatagi buszok" szállí­tását Kuwaitba. Még ebben az évben 100 kocsit kell a gyárnak szállítania, február végéig pedig további nyolc­vanat. A kuwaiti rendelésre ké­szült Ikarus 66-osokra az ed­digi hat hónap helyett két­éves garanciát ad a gyár, vagy pedig 100 ezer kilomé­ter megtételéig szavatolja az arab feliratos, kék kocsikat, amelyek Bagdadig vonaton utaznak, onnan pedig lábon folytatják útjukat a sivata­gon át. 700 kilométert kell így megtenniük rendeltetési helyükig. Kettős magyar siker Jó hírt kaptunk Sárosi Katalinról és Korda György­ről, akik a hat ország tánc­dalénekeseinek részvételével folyó Barátság Dalfesztivál során az NDK-ban léptek fel. A dalfesztivál zsűrije mind­kettőjüknek első díjat ítélt meg a német táncdalok elő­adásáért. A következő for­duló színhelye: Csehszlová­kia. Száz űj híd 1967-ben A fagy beálltával ország- 1967-ben, a tervek szerint szerte befejeződött az idei 30 felüljáró épül a balatoni hídépítés. A Hídépítő Válla- autópálya Kápolnásnvék és lat 1967-ben több mint száz Polgár közötti szakaszán, uj hidat epített és százötve- ezenkívül új hidat kap nen vegzett korszerűsítési Győr és Mosonmagyaróvár munkakat. Akadt újdonság a Balaton-part pedig egy is a hidászatban: a Zala felüljárót Alsóőrsnél. Meg­megyei Pedicsnél épült hí- kezdik a jövő évben a Tisza anya^kofaío^íróbáS f.^ ^^jenek híd­ki: alapanyaga epoxigyanta, éPítesét es a Szeged—Algyő s rugalmasabb, teherbíróbb közti Tisza-hid korszerűsíté­az aszfaltnál. sét is. > Kedd, 1967. december 5. dél-magyarország 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom