Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

Magyar pártküldöttség Ausztriában Az Osztrák Kommunista Bárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Bécsbe érkezett az MSZMP Központi Bizottságának tanulmányi küldöttsége. A delegáció tagjai: Biszku Béla, a Politikai Bizotság tagja, a Központi Bizottság titkára, Somoskői Gábor, a Központi Bizottság tagja, a SZOT titkára, Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára és Gorái Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttséget hétfőn délután az OKP Központi Bi7ottságának székházában üdvözölték, majd megkezdődött az _ eszmecsere a magyar vendégek és az OKP Politikai Bizottságának delegációja között. Elutazott Vladimír Koucky Emberek a gépek között Munka, egészség, rehabilitáció Nemrégiben hosszabb repülőutat tettem meg és a fülemmel történt valami. Kezelés közben megjegyezte a szakorvos, hogy az üzemekből is gyakran felkeresik; a zajos munkahelyen dolgozó emberek között nem ritka a „halláskárosodás". Való igaz, hogy a szövőgépek, a légkalapácsok, a traktorok és más hangos gépek környékén, nagy a zsivaj. Kérdés; hogyan védekeznek a zaj ellen, tesznek-e valamit enyhítése érdekében? Füldugó és hiúság Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 30-tól december 3-ig hazánkban tartózkodott Vladimír Koucky, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. Itt tartózkodásakor megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával, a két felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések a teljes nézetazonosság jegyében, elvtársi légkörben zajlottak le. A csehszlovák vendéget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Vasárnap V. Koucky elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, Púja Frigyes, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Jelen volt J. Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Amikor az üzemek egészségügyi helyzetéről beszélgettem dr. Soproni Lajossal, az újszegedi szövőgyár orvosával, a zajártalmakat is említette. Hangosak a gépek, az újak is, meg a régiek is. A zajnak viszont sokoldalú hatása van az ember egészségére. Romlik a haílása, ideges lesz és így tovább. A szakemberek azt mondják, hogy a nemzetközileg elfogadott ártalmassági hatáskörbe 80 decibel zajszint. Ez alatt nincs különösebb veszély, de 80 decibel felett igen. Hány decibel a zaj erőssége a szegedi üzemekben? Igen változó. A textilművekben nemrégen végeztek méréseket, az adatok még nem állnak rendelkezésre, de a szegedi kenderfonógyár vizesfonójában 93—97, a szárazfonóban 102, a cérnázóban 100, a simítóban 106 decibel. Nem mérték az új fonócentrifuga termének zajszintjét, ott alighanem ennél is magasabb számokat kapnának. Sajnos, egy-egy új üzem kialakításánál az orvost nem mindig kérdezik meg, nem kérik segítségét. Ha így tettek volna például a szegedi j kenderfonóban, valószínű, nem csempével burkolják a 1 centrifuga termének falait, amely nemhogy elnyelné a ; hangot, vagy csökkentené, inkább felfokozza erősségét. í Hogyan lehet védekezni a zaj ellen? Sokféleképpen. Eleve csendesebb gépeket kellene tervezniük a műsza, ki szakembereknek. A falajkat is lehet hangszigetelővel j burkolni, s a dolgozók is : használhatnak hangtompító I füldugókat, tokokat. — Elő van írva — mondta az orvos —, de nincs elrendelve. Kiderül, hogy nem is szívesen viselik a szövőnők a jelenleg forgalomban levő hangtompítókat, mert némelyik kényelmetlen (a füldugó), némelyik meg nem esztétikus (a fülvédő tok). Az orvos szerint van ebben a mellőzésben némi hiúság is a munkásnők részéről, hiszen azt is nehéz elérni, hogy gép mellett dolgozó nők lekössék a hajukat Most kísérleteznek egy újabb füldugóval, amelyet Angliából hozott a vállalat vezérigazgatója. Ez testhőmérsékleten könnyen alakítható és viselése nem kényelmetlen. A megelőzést szolgálja a legújabb intézkedés: a zajos munkahelyeken a felvételeknél kötelezővé tették a fülészeti kivizsgálást is, az ott dolgozóknál pedig a rendszeres szűrővizsgálatokat Por, huzat Közismertek a poros műhelyek, különösen a textiliparban. Az új üzemek és a korszerűsített gyárak valamivel kedvezőbb helyzetet teremtettek a régiekhez viszonyítva. E téren nem is az üzemorvos, hanem a műszakiak tehetnek sokat a helyzet javítása érdekében. Áz újszegedi szövőgyár cérnázó üzemében például kitűnő, a gépek között mozgó porelszívó berendezéseket szereltek fel. Az üzemorvosok szerint egyre több a reumatikus megbetegedés, amelynek gyakori előidézője a huzatos, nedves műhely. A vizesfonók dolgozói között legtöbb az ízületes beteg. Nem ritka, hogy az öltözők távol vannak a meleg munkahelyektől, s a dolgozó vékony munkaruhájában izzadtan lép ki a hidegbe. Ilyen a szegedi 5-ös számú kenyérgyár helyzete is. Helytelenítik az orvosok azt is, hogy éppen az álló foglalkozású munkások cipője a legrosszabb. Strandpapucsokban, az utcán már Emberi szívátültetés Szenzációs orvosi műtét egy fokvárosi kórházban elkoptatott rossz cipőkben dolgoznak a gépek mellé beosztott nők. így járnak napi nyolc órán át, a délutáni egy-két órás szabad idejükben viselnek csak egészségüknek megfelelő lábbelit Pedig fordítva kellene. E tekintetben a cipőipar segíthetne legtöbbet, mert az üzem orvosa hiába hívja fel a dolgozók figyelmét, hiába ajánl jó munkacipőket, nem lehet megvásárolni, nincsenek az üzletekben. Legyenek „zárolt munkahelyek" ! Igen érdekes és sokoldalú kérdés az úgynevezett rehabilitáció köre. A gazdasági vezetők gyakran csak a hivatalsegéd munkakörét tartják alkalmasnak arra, hogy ott csökkent munkaképességű emberek dolgozzanak. Téves az a felfogás, hogy aki egy munkahelyen megbetegszik, vagy a munkahely körülményei ártalmasak egészségére, munkaképtelenné vált. Az orvos azt mondja, hogy azon a helyen nem maradhat, de más helyen teljes értékű tevékenységet fejthet ki. Például valaki a nedves fonóhan képtelen dolgozni, de meglehet, hogy a száraz teremben igen. Beszélgettem Szeged üzemi főorvosával, dr. Csaja Klárával is, aki hangsúlyozta, hogy csak a munkahelyek teljes ismeretében lehet dönteni és megoldani a rehabilitáció kérdését. Példának említette a Fonalfeldolgozó Vállalatot, amelyet lényegében azzal a nemes célzattal építettek, hogy a csökkent munkaképességűeknek munkát és kei-esetet teremtsen. Végül aztán „elnyelte" ezt a vállalatot a számok könyörtelensége: évről évre úgy növelték a terveiket, hogy azt már nem lehetett csökkent teljesítést produkáló emberekkel teljesíteni. Mit javasol a főorvosnő? Teljes felmérést az üzemekben. Tükörképet adni arról, hogy a munkahelyek mit követelnek. Ennek a térképnek az alapján központilag irányítani a munkaerőt, s végül a nagyobb vállalatok saját berkeikben teremtsenek lehetőséget azoknak az embereknek a számára, akik eredeti munkakörükben nem képesek dolgozni, mert egészségi állapotuk azt máinem teszi lehetővé. Gazdagh István Az érdeklődés középpontjába került fokvárcsi Groote Sctiuur kórház orvosai feszült figyelemmel várják az elkövetkező napokat, amikor is kiderül, hogv van-e esélye az életbenmaradssra az 55 éves Luis Washanskynak. A hétfői íapok világszerte címoldalon közölték a vasárnap végrehajtott szenzációs szí-rműtét hírét. A fokvárosi kórház melíkassebészeti osztályán egy közúti balesetet szenvedett, reménytelen állapotú 25 éves nő szívét átüttették a súlyos szívzavarokkal küzdő, s szintén halálraítéltnek számító Washansky mellkasálja. Ötórás műtét A Christian Barnard professzor vezette orvoscsoport a műtétet öt óra alatt hajtotta végre, öt szakaszban: 1. Washanskyt és az azonos vércsoportu donort különkülön szív- és tüdőgéphez kancsoíták. 2. A fiatal lány szivét eltávolították és mesterséges vérkeringéshez kapcsolták. 3. Wasnansky beteg szívét eltávolították. 4 Az „új" szívet elhelyezték Washansky mellkasában a vénákat és artériákat összekap- riták. 5. a szívet elektromos ütésekkel megindítot• iák. A műtét után 12 órával Washansky feleszmélt és orvosaival jókedvűen elbeszélgetett. Az orvosok szerint az átültetett szív „kifogástalanul" működik, a paciens vérnyomása normális. Kritikus idő: 10-12 nap Az orvosok előtt álló legnagyobb feladat jelenleg az: megakadályozzák, hogy a beteg szervezete kivesse magából az idegen szöveteket, vagyis az űj szívet Washansky jelenleg szteroidkezelésben részesül. Úgy vélik, 10—12 napon beiül eldől, hogyan reagál a beteg szervezet Ha ezután sem lép fel válság, van rá bizonyos remény, hogy Washansky — az orvostudomány történetében első ízben — felépül a szívátültetéri műtétből. Felhívják a figyelmet azonban arra is. hogy az idegen test behelyezése ellen tiltakozó szervezet egyik percről a másikra, akár 5— 10 év elteltével is, kitermelheti a mérgező ellenanyagokat Az idegen szív megindult... A hírügynökségek részletesen számolnak be a korszakos műtét drámai körülményeiről. Elmondják, hogy a műtőben harminc ember szorongott, s amikor az átültetett szív működni kezdett örömujjongás tört ki a műtőasztal mellett A leány, akinek szíve a halálraítélt Washanskyban tovább dobog, a 25 éves — barátai szerint kedves, egyszerű és szerény — Denise Darval) tisztviselőnő volt. A nö szombaton édesanyjával együtt közlekedési baleset áldozatává vált. Autó ütötte eí mindkettőjüket. Denise anyja a helyszínen meghalt, a lányt kórházba vitték, de azonnal kiderült, hogy menthetetlen. Két emelettel feljebb feküdt a hét éve súlyosan szívbeteg Washansky. Vele kapcsolatban már gondolkoztak szívátültetésen, de a kiszemelt, donor előbb meghalt, mint ahogy számítottak rá. Washansky, akinek nem volt vesztem valója, saját maga döntötte el, hogv aláveti magát a kockázatos műtétnek: habozás nélkül, azonnal mondta ki orvosainak az igent. A haldokló Denise Darvall apja időközben szintén hozzájárult a transzplantációhoz, így került sor a műtétre. Lehetséges, hogy Denise élete árán nem egy, hanem két ember élhet tovább: a fiatal lány egyik veséjét egy másik kórházban átültették egy tízéves fiú testébe. Egyre főbb az ellátás baromfiból A nagyüzemi baromfi termelés a háztájival kiegészítve az idén is jó ellátást biztosított. Az ipar tavaly 7200 vagon baromfit vásárolt fel. az idei meniyiség pedig már eléri a 8400 vagont. Az idén a tavalyinál 300 vagonnal több baromfit és 50 millió darabbal több tojást exportáltak. A baromfiipar elsősorban a hazai igények mind jobb kielégítésére törekszik. Tavay 1800 vagon baromfit adlak belföldre, s az idén 2350 vagonnyi kerül forgalomba. A néhány évvel ezelőtt még hiánycikként számontartott tojás mennyiségét 1960 óta csaknem kétszeresére növelték. Az ipar 1968-ban már mintegy 3400 vagon baromfit, s félmilliárd tojást hoz forgalomba. A közelgő ünnepek előtti ellátásra ugyancsak jól felkészültek a baromfifeldolgozó üzemek. Karácsonyra és újévre mintegy 30— 35 vagon csirkét, kacsát, libát és pulykát kap a kereskedelem, de ha többre lesz szükség, többet is tudnak szállítani. (MTI) Szüret után Elnémult már, kihalt a határ. Betakaritódott az élet; a mindennapi kenyér. Nyoma veszett a szüretelőknek is, kifosztva, kopaszra öregedten néznek a hosszú télnek a tőkék. A traktorok még durrognak néhol, forgatják a földet De lassan-lassan kifagynak az ekék a barázdából. Erzsébet-nap elmúlt, nem nagyon szíveskednek ' már ki az emberek a határba. Más a gond is. Számba veszik az évi munkát, a legfontosabb tennivalókat Akad bőven. Hiszen még néhány hét és készülhet a zárszámadás, a mérleg. A gazdálkodás, az igyekvés, a szorgoskodás tükre. Alapos munkát kíván. Időbe telik. Reális, a. való helyzetet felmérő és értékelő mérleget kell készíteni, amelyben a közösség boldogulása, előrehaladása meefelelően. igazságosan tükröződik. Ehhez kapcsolódik a tervkészítés. Nem is olyan régen, pár esztendővel ezelőtt még megtehette eey néhány közös gazdaság vezetőie. hogv ilyentájt bekopogtatott a tanácsházára, ahol készségesen segítettek, „összedobták" a tervet. Hol van az már? Különösen fontos most, boev az új gazdasási mechanizmus szellemében, annak adottságait, lehetőségeit fmvelembe véve készültén el az éves termelési és pénzügy! terv. Körültekintéssel, alanos ga'dasáaj számítások, mérlegelések figveiembevételével kell ^önteni arról, hoevan is hát tovább a lövő esztendőben. Űi renteiVezésck. nagy fontossávú törvénvpV sem'tilr a mezőgazdasági termelést, lredvezőhh árnn hetelvásoliák ewps ciki/félék, állati termékek előállítását.. F«vszóval a lövő évi terveknek már az új gazdasági mechanizmusra kell éoülniök. A falu nénét épnen ez foglalkoztatta leeinkább. Ismerkedni akarnak az új termelőszövetkezeti törvénnvel. <» földiod törvénnvel. a lea'üabb ár- és bérintézkedésükéi, amelvek a gazdálkodást érintik, s egvben személvl jövedelmükre is döntően kihatnak. Ez a beszédtéma. Kisteleken. a Perczel Mór Termelőszövetkezetben közgyűlésen vitatták meg ezeket, s határozat született, december közönéig eev bizottság minden emberrel elbeszélőét, tisztázza a felmerülő nroblémákat. választ ad a kérdésekre, nem utolsósorban táréval a pártoló tagsággal. Hiszen köztudomású, január l-ével a termelőszövetkezetekben a pártoló tagság intézménye megszűnik. laen helves és réven várt ez a törvény. Nincs szükség ma már olvan termelőszövetkezeti tagokra, akik valamikor beléntek ugvan. azóta is munkát, fáradságot okoz nyilvántartásuk, fölösleges kiadást és tehert, mivel rendszeres munkát nem végeznek, évekig tájára se néztek a szövetkezetnek, lectöbben csak a tagsági viszony előnyeire tartanak számot. Ez természetesen vonatkozik a pártoló tagokra is. Igaz ugyan, az átszervezést követően sok esetben szükség volt a pártoló tagságra, de ma már nem szolgália. inkább nehezíti, akadályozza a szövetkezetek boldogulását ez az intézmény. Többségében az említett termelőszövetkezeti tagok és pártoló tagok is csak névlegesen vállalták a közösséget, és a belépés napjától máig sem doleoztak komolyabban a gazdaságban, leginkább a háztáji földet követelték évről évre. Nem jelenti ez azt. hogy tömegesen kizárják a terI rrelőszövetkezetek a pártoló tagokat január elsejével, mert í bárki kérheti felvételét a gazdaságba. Vonatkozik ez az | idős, munkaképtelen pártoló tagokra is. A kormányrende! let szerint, akiknek a pártoló tagsági viszonya az új tszj törvény hatálvba lépésekor, vagyis 1968. január 1-én még fennáll, azokat fel kell szólítani, hogy 15 napon belül nyilatkozzanak: akarnak-e szövetkezeti tagok lenni, vagy nem? Természetesen felvételükről a közgyűlés dönt Szegeden a napokban a járás és város termelőszövetkezeteinek vezetői háromnapos tanácskozáson vettek részt Megvitatták az új törvényeket és azokat a pénzügyi rendelkezéseket is, amelyek a gazdálkodást a jövőben érintik Ezt követően odahaza a falvakban, a téli estéken különböző előadásokon, tanfolyamokon beszélik meg a tagokkal Ez most a legfontosabb teendő. Hiszen az új kerettörvények nagy lehetőségeket kínálnak, csak élni kell velük. Minden egyes szövetkezeti tagot érintenek, nem kevesebbről határoznak, mint a háztáji földről, a személyi földtulaidonról. a vállalatszerű gazdálkodásról, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítéséről, s a hasznos segédüzemágak megteremtéséről, fejlesztéséről. Kíváncsiak az emberek. Valamennyien a saját környezetükhöz, adottságaikhoz, igényeikhez mérik az új törvényeket Az emberek nem létezhetnek személyi érdekek, érdekeltséeek nélkül. Ezért várnak feleletet, hogyan is lesz hát tovább. Sokat várnak. A legtöbben jogosan. A kiskundorozsmai József Attila Tsz-ben például naponta kérdezik az ,' emberek, mi lesz a háztáji földdel, mikor rendezik a pártoló tagság ügyét? A vezetőség úgy döntött, a téli napokban előadásokon beszélnek meg mindent a tagsággal, az a legfontosabb, hogy mindenki lássa tisztán a jogait és a kötelességeit is. Szőregen az Egyetértés Tsz-ben nagyon kevés fiatal dolgozott eddig. Még a KISZ-szervezetet sem tudták megalakítani. Miért? Elvándoroltak a fiatalok. Közelesik a város. Szeged. Meglehet hogy ezután majd viszszamennek. Rendes megélhetés és több olyan kedvezmény várja őket, amit régebben nem kaphattak volna meg. Mint például a háztáji föld. Sebők Mihály és Busa Jenő esetét is megemlíthetjük. Becsületesen dolgoztak és dolgoznak ebben a gazdaságban. De a termelőszövetkezet nem tudott nem adhatott nekik háztáji földet, tiltotta a törvény, az érvényben levő rendelkezés. Pedig igazán megérdemelték volna. Busa Jenő az idén nősült Jól jött volna a háztáji föld. Nem kaphatott. Ezután másként lesz Szőregen is. Az új törvény előírja, ha a férfiak ledolgozzák a kötelező 150 napot, az asszonyok pedig a 100 napot, akkor jár a háztáji. Még akkor is, ha esetleg többen kapnak háztájit egy-egy családból. Még néhány hét áll rendelkezésre év végéig. Világos értelmes beszélgetésekre, vitákra, az új törvények megmagyarázására, s azok jövőbeni alkalmazására most alkalmas az idő. Használják fel jól. Megéri. SZ. LUKACS IMRE y Kedd, 1967. dcccinbcr 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3