Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

Két Balázs Béla-idézet „Bécsben hamar megszerettek — dicsekszik örömmel Espersít Jánosnak a hatvani kastélyból 1926. augusztus 10-én kelt levelében a huszonegy esztendős Jótsef Attila. — Jobb és baloldaliak egyarant, Lukács György, Ignólus, Balázs Béla. Lesznai Anna, Hatvany Lajos báró az ismertebbek közül." Lesznainál, Hatványnál vendégeskedett. A szegényebb emigránsok, mint Balázs Béla is, csak szeretetével, erkölcsi támogatásával segítette az ifjú zsenit. Nénjének ls ezt írja: „Itt említjük meg, hogy Lesznai Anna, Balázs Béla és Lukács György Igen nagy költőnek tartanak ... Fentemlített urak ... közös levelet írtak Kuer Izidornak, hogy J. A. könyvét kiadja .. .* Gyertyán Ervin József Attila-könyvében (1966) némi kétkedéssel ad hitelt e dicsekvésnek: elismerésük — úgymond — tréfás túlzásnak tűnik, de „közös intervenciójuk Kner Izidornál aligha nélkülözi a ténybeli valóságalapot." V Nem bizony, s ez nem is föltételezés, hanem hiteles bizonyítékunk is van: Balázs Béla levele fönnmaradt a Kner-hagyatékban. Keltezés nélkül, valószínűleg 1926 tavaszán íródhatott. „Itt küldök neked — írta Balázs Béla Kner Izidornak, a neves gyomai könyvkiadónak, akivel baráti kapcsolatát fönntartotta bécsi és berlini emigrációja idején is — egy kötetre való verset legmelegebb ajánlásommal. József Attila nevú, egészen fiatal és roppant tehetséges költő versei. Bájos frissesség, színes sokrétűség és mindig meglepő spontaneitás. Nagyon örülnék, ha kiadnád ezeket a verseket." Oltvai Ferenc tette először közzé ezt a pár mondatot a Délmagyarország 1959. augusztus 5-i számában. Szij Rezső, miután az egész levelet közölte (Irodalomtörténet, 1961.) a szombathelyi Eletünk 1965. évi 1. számában szintén idézi, és kifejti az okokat, föltehetően miért maradt haszta-—. lan Balázs Béla ajánlása. Kner ekkoriban adta ki Gellért Oszkár és Szabó Lőrinc köteteit, kevés példányban, igényes tipog^ ráfíával, tehát nagy önköltséggel. S a Horthy-korszak első éveinek gazdasági nyomorúsága, szellemi pangása egyaránt oka volt, hogy ezek is jórészt a kiadó nyakán maradtak, raktárában porosodtak. „Így a közönség még évtizedek múlva is árieszállitásos akciók során vásárolhatott a kiadók raktárkészleteiből. Kner Imre kiadványai sem jelentettek kivételt a fenti* ek alól, legkevésbé Gellért Oszkár és Szabó Lőrinc emiitett verseskönyvei,.. Ezért sem vállalhatta Balázs Béla műveit, sem a még ismeretlen József Attila verseinek kiadását." A másik idézet tízenkét évvel későbbi, s csak most került napfényre, F. Csanak Dórának a Balázs-hagyatékot ismertető katalógusában (1966). Balázs Béla 1938. november 7-én jegyzi föl naplójában: „Húsz évig élt és dolgozott egy nagy magyar költő, akiről én nem tudtam, holott személyesen, diák korában ismertem. Lesznai Anna mutatta be Bécsben .. Tudjuk, az emigráció csak ekkoriban, a népfront politika jegyében induló Üj Hang korszakában (1938 januárjától 1944 júniusáig jelent meg az emigrációnak e legjelentősebb moszkvai folyóirata) Ismerte föl József Attila igazi jelentőségét. A költő haláláról, tragédiájáról, életművéről mindjárt az induló lap számos cikket közölt. Balázs Béla is voltaképpen ezekből és az itt újraközölt verseiből döbbent rá az egykori bécsi diák világirodalmi rangjára. Balázs Béla lelkiismeretfurdalást érzett. Holott neki, a kevesek között éppen neki, nem volt erre oka. Ö nyilván már el is felejtette, hogv 1926-ban megtette, amit tehetett: kiadásra ajánlotta — a legőszintébb, legmelegebb pártfogással — József Attila verseit. Nem rajta, nem is a gyomai tipográfuson múlott, hogy ez akkor nem sikerült. (Szerencsére Juhász Gyula atyai támogatása Szegeden, Koroknay József könyvnyomtató mesternél már korábban sikeres volt, így jelent meg 1922-ben a Szépség koldusa és 1925-ben a Nem én kiáltok, sőt harmadszorra, 1929-ben a szegedi nyomdász' készítette a Nincsen apám, se anyám kötetét is.) Balázs Béla emberi nagyságára éppúgy jellemző ez a második idézet, mint József Attila költöi sorsára. íme, a költő, akit Juhász Gyula kortársainak szeretetébe ajánlott, életében még legközvetlenebb harcostársainak szemében sem tudott megmutatkozni valóságos értékeivel. Igen, sok oka volt ennek, a Horthy-korszak szellemi béklyói, az emigráció szemhatárt korlátozó messzesége, a proletkult és a dogmatizmus irodalomszemlélete, némely költőtársak egyéni féltékenysége — és sorolhatnám még. De a tényen, amit ennek a két Balázs Béla-idézetnek egybevetése híven fölmutat, mindez nem változtat. Ez (s József Attila tragédiája. PÉTER LÁSZLÓ Erdélyi Ferenc 1937-ben készült tusrajza a költőről ÍLW ; A líra: logika Tői ok Gábor könyve József Attila költöi nyelvéről Meggyőződésem: a József kusan magasabb szintű egy- Briliáns József Attila Attila irodalom egyik leg- séghez". Tudunk rokon és megszemélyesítéseiről szóló jelentősebb ' darabját produ- eredményes vállalkozások- eszmefuttatás: a megszemékálta Török Gábor, a Sze- ról: Kovalovsxky Miklós ér- lyesités a valóság antropogedi Tanárképző Főiskola riemes tanulmányban ele- morfizálása, hozzánk idomifiatal nyelvész adjunktusa." mezte Ady Ós Kaján című tása; az antropomorfizáláí Pedig az előjelek nem vol- versét, Nemes István pedig maximuma a valósággal vatak kedvezők: néhány • év- Radnóti költöi képeit. ló harmonikusabb viszonyt vei ezelőtt a Magyar Nyelv Török először József At- jelezve 1929—34-re esik, a c. folyóiratban megjelent tila verseinek hangszereié- költő mozgalmi éveire, nem egyik tanulmányára — mely sét vizsgálja: az 1929—37 kö- véletlenül a tagadó elemek most- könyvének talán zött írott versekben — ifja gyakoriságának minimumálegsikeriiltebb, legmeggyő- — a magas és mély ma- ra, 1935—37-ben gyengül az zőbb része — EÖrsi István gánhangzós szövegrészek antroporfizóló tendencia, epés hangú glosszával rea- szabályosan váltakoznak párhuzamosan a tagadó elegált az Élet és Irodalomban, egymással; „a magas és mek megszaporodásával: a Az utókor feladata József mély hangok ellentéte a Attila költői üzenetének mi- tükrözött valóság ellentéteit nél alaposabb felderítése, teszi a gyakorlatias szemléEz az üzenet azonban nem let számára megközelíthetőszűkül le a versszöveg je- vé". Persze joggal felvethelentésére, benne rejtezik a tő: érdekes lenne néhány más életművet is hasonló módon megvizsgálni, s az összevetés minden bizonvnyal érdekes tanulságokkal es működött tovább. A gyerek meg némán csak állt. Csoszogi unta meg hamarabb. — Talán a lábadhoz varrjam a foltot? — Nem, nem, mindiárt levetem — lelegzett fel a gyerek. Azzal úgy, állva, minden fűzódzködés nélkül lerántotta egymás után a cipőt. Nagy tisztelettel akarta átnyújtani, tehát alig fogta és kétszer lepottyantotta. Végül Csoszogi kirántotta a kezéből. De adta is vissza. — Ezen a cipőn nincs mit javítani. — Tessék? — Ezen a cipón nem lehet segíteni. — De a mama mondta, csak egy foltot kell rátenni. A mama mondta. — Nem lehet. Nem állja a varrást. Kérge sincs. A gyerek vádló, könyörgő, reménytelen hangon megszólalt: — De így nem lehet benne járni! — Ne járjon a szád — dünnyögte Csoszogi. — Nincs olyan rossz cipő, amiben ne lehetne járni. Amelyikben nem lehet járni, az már olyan rossz, hogy azt csináltatni se lehet. A gyerek halkan, kétségbeesetten mondta: — De a mama küldött, amikor elment a moziba, hogv hozzam el a Csoszogi bácsihoz, majd megtetszik asinálni. Ideadta a pénzt is mindjárt. Csoszogi erre kemény és hajthatatlan lett. — Ügy, amikor a moziba ment, mondta az anyád, hogy hozd a Csoszogi bácsihoz! Hát mondd meg az anyádnak, azt üzeni a Csoszogi bácsi, vigye a cipődet a moziba, majd ott megcsinálják! A gyerek erre. ha lehet, még jobbár megijedt, szinte siránkozni kezdett. — Nem a moziba ment a mama, hanem az Újpesti Moziba, takarítani! Csoszogi hallgatagon tett-vett, dolgozott. Közben félszemével oda-oda pislantott az elkeseredetten helytálló, meg sem mukkanó gyerekre. Aztán mégis csak megszólalt, mintha csak társalogni akarna. — Te vagy annak a Vanicseknénak a fia? — Én. Megint hallgattak. Csoszogi összeráncolt szemmel, látszólag nagy gondban bőrszalagot kezdett vékonygatni. — Neked van öcséd ts? — Van. Meg egy húgom is. — Az öcséd is olyan csirkefogó, mint te, mi? A gyerek nem tudott mit válaszolni. Megint hallgattak. Végre Csoszogi rezzentette meg a gyereket. — Hol van az a cipó? — kérdezte, mintha csak most hallana róla először, és lerakta az öléből a kaptafára szegezett felsőrészt. Nézte, forgatta, nyomogatta, miközben — már csak a gyerek kedvéért is — csóválgatta a fejét. Aztán se szó, se beszéd hozzálátott. Óriási darab foltokat rakott az oldalára, meg a talpára, különböző használt bőrökből. A gyerek közben hallgatagon letelepedett az eg.vik kis székeeskére. Végre, vagy másfél óra múltán, ismét lábbelinek lehetett használni a mestermüvet. — Nesze, itt van. A fiú örülve a cipőnek, de a rendkívüli foltoktól meglepetten, rebegte: — Köszönöm! — És már húzta is föl. Aztán félénken föltette a kérdést: — Mit kell fizetni? Csoszogi hallgatott. A gyerek második kérdésére odadörmogött: — Húsz fillér. — És krákogott hozzá. Aztán még, a maga számára, hozzámorogta: elég olcsó. — Tessék, Csoszogi bácsi! Egy ötvenfilléres lapult Csoszogi nyelv anyagában is: a költői nyelv hangzásában, a szókészletben, a mondatkapcsolás módjaiban, a mondatrészek gyakoriságában, a szolgálna megszemélyesítésekben, a Ezután a szerző a versek verskompozícióban; ezért — tagadó elemeiben lappangó vonia le Török a fentiekből költői a következtetést, megjelölve statisztikai vizsgálatainak egyúttal kutatási módszerét eredménye: a tagadó eleis — „vissza kell térnünk a mek legna^vobb arányszámnyelv- és irodalomtudomány ban 1922—24-ben és 1935— ösi egységéhez, az osztatlan 37 között szerepelnek, az filológiához: a megosztott- első korszakban a lázadás, a ság után vissza a dialekti- másodikban a magány, a fasizmus. valamint a költőn " ' — elhatalmasodó idegbaj, a schizofrénia negativizmusákernény, szikkadt markában. Csoszogi nak következményeként. A kibontakozó egyéni tragédia, a korral és a környezettel való végső konfliktus korszaka ez. Felfigyel Török arra is, hogv a megszemélyesítések az utolsó korszakban a legdinamikusabbak, ismét jelezve vagy igazolva valamit: a költő előbb hódította meg a materializmust, mint a dialektikát. Szó esik József Attila képszerkesztésének közleményt kutatja: hib?irdl.: «™}töi képekhez i, „; való kozeledest néhol merevnek, túlzottan racionálisnak érzem, egy-egy esetben az ítéletet vitathatónak. Dialektikára lel Török a József Attila versek fcomponálási módjában is: elsősorban a leíró versekben: a távoli és a közeli képek váltakozása a jelenség és lénveg kapcsolatára utal; a téverse van. ahol ez egyelőre elvégzetten feladat. Látható: Török egzakt (matematikai. statisztikai) vizsgálati módszerrel dolgomegnézte, elővette az asztalka fiából többi korszak az eszmények 7JS- antitézis, szintézis hárragados pénztárcáját, beléejtette, birtokában való. a tudatos másságán alapuló lírai szermajd darabonként olvasva, lassan, harc ideje: természetszerű- Hezet ..az egyedi és általanos gondolkozva, gondosan kiszedett en kevesebb tagadó elem- ellentmondását oldja fel", nyolcvan fillért és az ujjai közt osz- mel. Fontos információkat hor'lopba gyűjtve, belenyomta a gyerek Költöi üzenetet, rejt a dozhat a rersmagatartás, a kinyújtott tenyerébe. versben a mondatkapcsolás versben megnyilvánuló, sok— Itt van, vissza. módja is. Török az asynne- szor rejtett önkifejezés: A gyerek számolni kezdett. Elpi- Ionokról, a kötőszó elha- vallhat a költői én kettéharult, látszott, hogy küszködik magá- gyása által keletkezett je- Karfásáról. a költő és a kovai. Nyújtotta a számolást, ö maga úgy löletlen mondatkapcsolások- zösség közti viszony alakuérezle. hogy egy örökkévalóság óta ról szól: „Ha a megvllágí- lásáról. A versmagatartás számol. Végül nagyón kevéssé ter- tandó vulóságetemek s a tisztázása után könnyebb a mészetes hangon megszólalt: megvilágításukra szánt ké- versben reitezö költői üze— Csoszogi bácsi, többet tetszett pek nyelvi formái úgy ke- net megbízható feltárása; visszaadni. rülnek egymás mellé az al- József Attilának nem egy Nem adtam én. kotásba. hogy az olvasónak — Én, nem tudom, Csoszogi bácsi. kel1 viszonyukat... felisÉn ötven filterest adtam, a Csoszogi mernie, akkor a vers megbácsi még pengősből adott vissza. «"*«« nagyobb feladat, de Csoszogi, az öreg suszter rátámadt na«yobb. mert egyénibb a a szegény gyerekre. Egyre följebb kikuzdve megszolgált el- 7jk> * „ tapasztalatokat az vitte a hangját, míg végül mintha meny"; ugyanakkor: ..a lo- őletmű fogalmi tartalmával egészen dühbe gurult volna. Rlkai kapcsolatok fellazítása összevetve értelmezi. Szokat— ötvenfillérest adtál én me" muveszlleg hasznos többér- ;an méq ez a hazai iroda. "tvenmierest adtai, en meg telműséget hozhat létre, lomtudománvban • biztos pengősből adtam vissza? Annyira a m„„ , u , . lomiuaomanyoan, mzios, csirkefogason jár az eszed, hogv azt A? h°Sy 3 Magvető-Tiszatáj sem tudod, mit adsz ki a kezedből? ^„V'^lt'^ gondozta kötet vitát fog kaHát azt hiszed, hogy csak úgv lopja velkezmeny viszonyanak „arni. A legmegbízhatóbb és «,„„„„„.iti„„ L.-ÍA „ pengősö- megmerevedését, utalhat az legértékesebb eredmények í*.v "her- el,entet ket oldalanak egy- akkor születnek, mikor egvmasra hatásara . PRy formaelem (tagadó eleA mondatrészek statiszti- mek. mondatrészek, megszekai vizsgálata igazolni lát- mélyesítések) az. egész életszik a költői életmű iroda- műben való előfordulásának ha neki is csak ötvenfillórböl ;idsz lomtörténeti korszakolását, s mennyiségi változásait kutatvissza! Minden falat kenyérért kár, tétéi az izmusokkal való ta- ja a szerző: új úton jut el amit beléd tömnek, te málé! Nem lálkozást: a minőségjelzők oda, ahová a hagyományomész mindjárt!? nasy száma 1922—24-ben a san dolgozók, s közben az A gverek megriadt, kihátrált es be- Nyugat-líra hatására vall, a egésznek ismeretlen tájait csapta maga mögött az ajtót. De Cso- csökkenés 192.5-ben az exp- deríti fel Nemcsak a József szögi, az öreg suszter, még sokáig r^szionizmusera, 1926-ban az Attila-kutatás haladt előbbmorgott magában, a fonalat is elsza- emelkedés » szürrealizmusé- re. hanem: egy módszer is kitolta, mintha valóban nagyon hara- ra- Hasonlóképp torvenyszo- kipróbáltatott, igazoltatott, gudna. ru a kiemelojelzok es nuno- talán nem minden utóhatás ségjelzők mennyiségi váltó- nélkül. J832- zása is. CSAPLÁR FERENC az a szerencsétlen anyád a ket? Megszakadhat, te meg riálod el a keresetit! Semmirevaló kölyök! Fogod mindjárt a pénzt, te csibész! Széthasítalak, ha meghallom, hogy az anyádat be akarod csapni, Vasárnap. 136L december í DÉL-MAGYARORSZÁG 7