Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

Ilj esxtc . V1LAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜTJETEK? M-Mmmrn 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA IRTA: SIKLÓS JÁNOS -V / N

em az óév búcsúztatása és az új köszöntése késztetett írásra. Az sem apropó, hogy az öreg esztendő múlásával mögöttünk marad egy korszak. Viszont újjal váltjuk fel a gazdaság irányításának közel két évtizede használatos gyakorlatát. Persze nem egy hórukknyi időről és még kevésbé olyan politikai színezetű aktusról van szó. hogy most maid egy szükségszerű rosszból átlépünk egy tökéletesen jóba. Több esztendőre nyúló küzdelem kezdődik, amelyben már ható tényező az új, de jelen lesz a régi is olyan mertékben és annyi ideig, amíg az új koncepció teljes érvényesülésének gazdasági, társadalmi, politikai feltételei összességükben létrejönnek. Természetesen nagy horderejű változások nyitánya az új esztendő. Szinte alig érzékelhetők még azok a kedvező körülmények, amelyek meggyorsítják és megújítják a szocializmus hatását és erejét. Ez a korszakos változás hazánk fejlődésében, egész nemzeti életünkben magasabb fokra emeli mindazt, amit eddig végeztünk. Másként szólva; korszerűbben és hatékonyabban építjük szocialista gazdaságunkat és társadalmunkat. Szó sincs elkoptatott frázisok ismétléséről: a korszerűbb és hatékonyabb, okosabb munka elemi létszükségletté lépett elő a szocializmus érdekében nemcsak a gazdasági életben, hanem társadalmunk, közéletünk minden eresztékében. E változtatások nélkül már nem tudnánk sietősen tovább lépni. Az önállósuló gondolkodás nagy alkotó és szellemi energiákat szabadít fel azáltal. hogv megteremtődnek az egyéni, a kisebb közösségi és a nemzeti érdekek gyakorlati rendszerbe foglalt működési feltételei. A létfeltételeket biztositó termelő egyén közelebb kerül az üzemi, szövetkezeti közösség érdekeihez, és megfelelő irányítással a kisebb közösségi érdek — nem ellentmondások és feszültségek nélkül — képes pozitív harmóniát formálni az egyetemes nemzeti érdekekkel. Az ember értéke, személyisége jobban elők térbe állítódik, hiszen társadalmi tevékenysége (munkája) jobban látható, s ezáltal érdeklődése, személyes működése inkább a társaihoz, a kisebb közösséghez kötik. Nem az individuális szemléletmód megerősödésének irányába hatnak a gazdasági és társadalmi tényezők, hanem a közösségi érzés gyarapítását segitik. A személyes tevékenység nagyobb szerephez jut a közösség életének alakulásában — üzemben. szövetkezetben stb. —, ezért számontartják. felbecsülik a személy értékét és munkáját. Ez a folyamat egyben a közömbösség és a személy magánvosságérzete ellen szól; közvetlenül jelentkező tényezővé lép elő az egyes ember, az egyéni és a kisebb közösség érdekazonosságának a talaján. Szó sincs arroL hogy mindez önma, gátol történjék csupán, a gazdaság irányításának új rendszeréitől adódó törvényszerűségek automatikus hatására. Az alaptényező természetesen ez, de a tudatos társadalmi befolyásolás nélkül nehezebben teremtődnének meg az egészséges egyéni ás közösségi viszonyok. A közgazdaság irányításának új mód/v j zatai erőteljesebb alapot vetnek a szocialista demokracia egészségesebb és tömegmeretöbb fejlődése alá. A termelési szférákban kialakul egy olyan igény, a kollektív felelősség és a közösségi döntések szükségessége iránt, amire a korábbi években egy túlcentralizált irányítás mellett | nem is volt olyan nagy szükség, hiszen a centrális, aprólékos döntések nem kívánták meg a nagyobb mérvű felelősségvállalást a döntések következményeiért, mert a véarehaitó szerepét töltötték be csupán a kisebb közössegek, termelési kollektívák. Most majd fokozatosan a kisebb közösségek döntéséi lesznek az elsőrangú és meghatározó jellegűek. minden eredményükkel, kárukkal együtt. Hogyne növelné meg ez a helyzet az üzemi és szövetkezeti kollektívák döntési érdekeltségét: a vitatkozó. hadakozó, harcos szellemű légkör kibomlásának melegágya a gazdasági élet lesz a következő két-három esztendőben, t De ez az egészséges, alkotó vitaszellem nem reked meg a gazdaság falain belül, hanem megtermékenyíti (s ennek jelei már igen jól érzékelhetők) szellemi és közéletünket is. Különösen a társadalomtudományok kerülnek olyan helyzetbe, hogy a gyakorlati élet régi, válasz nélküli és új jelenségei egyre sürgetőbben követelőznek tudományos marxista feleletekért. S a válaszok elől, a pontos, tudományos marxista megfogalmazások elől kitérni nem lehet. A kor viszonyaira régi, avult tételeket ráhúzni, tudományos elemző tevékenység helyett megintcsak nem lehét. A szellemi életben szükségképpen megélénkülés következik be, mert új életjelenségek helyének és szerepének marxista feldolgozása csakis szemléletek, felfogások összecsapásán keresztül kristályosodik, formálódik. Ezekben a vitákban nem lesz ritka a tévedés, bizonyára előfordul ideológiailag hamis vélemény is. A tévedések jogát persze az alkotó, tudományos munkában sem vitatja el senki, de egy bizonyos ponton túl már a tévedés minőségi változata állhat elő, amely a politika körét érintheti, s ez esetben már a politika beleszól a vitába. Kár lenne arra gondolná, hogy a szellemi, tudományos életet serkentő vitáktól való szorongás íratta velem a fenti sorokat. Mindössze megalapozottnak látszó feltevés a szellemi és közéleti megélénkülés, amellyel viszont együtt járhat téves nézetek és koncepciók keletkezése, ahol a marxista kritika eszközével lehet és szükséges is közreműködni. (Erre a közelmúlt években volt már néhány példa.) Sokkal inkább bátorítás szól e sorokból, s az alkotó, teremtő szellemi mozgás gyarapodását kívánja elősegíteni. Ha a gázdasági, társadalmi életben ilyen Intenzív mozgás elindítója az új esztendő, akkor ez alól nem mentes a „politikai" élet sem. (Voltaképpen az általam érintett területek adják a politikai színtér javát.) Különösen a ránk következő két-három év hoz küzdelmes, harcos napokat a politika számára. Nagy figyelmetlenség lenne, ha ezt az úi helyzetet nem kalkulálnánk előre poli tikai, társadalmi tevékenységünkben. Az új irányítási rendszer iránti bizalom a párt politikájának szólt: ezt tízezrek mondták el széles körű nyilvánosság előtt és hozzátették, „bízunk, s maid meglátjuk, mit hoz". S az indulás első éveiben nem hoz mindiárt „látványos" dolgokat, jobban kiéleződnek a meglevő kisebb-nagyobb társadalmi érdekeiöntetek, gazdaságiink szerkezeti arányainak kedvezőtlen szimptómál. az igénvek és lehetőségek leplezetlenebből kerülnek egymás mellé stb. Feleslegesen csalatkoznak esetleg azok} akik a közgazdaság jól kikalapált elméleti síkjáról túlzottan és talán indokolatlanul vastagon sugározzák az optimizmust Ugyanis a gyakorlat próbájának bizonyító vizsgái még ezután következnek. De az új jelenségek láttán fellép a retrográd erő is. Igazat adok Rényi Péternek (Népszabadság-kerekasztala, december 24-.), hogy a konzervatív erők megmozdulnak, s a megcsontosodott, kényelmes, renyhe állapotok megtartásáért lépnek fel. Nincsen nagyobb ellenző az újjal szemben, mint a régihez való ragaszkodás.-"amely a megszokásból meríti energiáját. S ez aztán egyáltalán nem lebecsülendő politikai effektus. (Vannak emberek viszont, akik az új belénésétől a szocialista társadalmi rend jövőjét féltik, mivel nem értik még pontosan, hogv ez hz a lépés, amely a szocializmus minden irányú megújhodásához vezet.) Közel két évtizedes felfoaás és gvakorlat átalakítása. nem is.^ mehet simán, küzdelem nélkül. Üj gazdasági, társadalmi jelenségek marxista megválaszoiása sem képzelhető el viták nélkül. A társadalomtudományok fejlődése, a művészetek és az irodalom elmélyültebb valóságábrázolása gyötrődések és kétkedések útján formálódik jobban a ma emberének reális életéhez. E rövid felsorolás önmagában hordta á választ is: a tudati tényezők, más nyel(Folytatás a 3. oldalon.) 57. évfolyam. 308. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. december 31. Információk, tapasztalatok cseréje a KGST-tagországok között Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Kölésönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten tartott 21. ülésszakáról és végrehajtó bizottságának. 32. üléséről. Az ülésszakon megállapították, hogy a legutóbbi időszakban elfogadott ajánlások jelentős része olyan problémák megoldását segíti elő, amelyeket az 1966—1970. évi népgazdasági tervek összehangolása során tártak fel. A tervek koordinálására irányuló tevékenység az együttműködés alapvető módszere — ez mozdítja elő a leghathatósabban a KGST-országok fejlődését. Egységes határozat született arról, hogy a tagországokban folyó gazdasági mechanizmus — reformokkal kapcsolatban meg kell szervezni az információk és a tapasztalatok cseréjét. A sokoldalú együttműködés szélesítésének, különösen a gyártásszakosítás és a kooperáció továbbfejlesztésének fő útját az ülésszakon részt vett delegációk a minisztérium, az ágazatok és a vállalatok közötti kapcsolatok erősítésében látták. A Minisztertanács megbízta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a többi KGSTország megfelelő szerveivel bővítsék tovább közvetlen kapcsolataikat a kölcsönős érdekeket szolgáló gazdasági éa műszaki-tudományos együttműködés területén. A Minisztertanács ezután megtárgyalta az állami személyzeti munkáról szóló előterjesztést és a további tennivalókra határozatot hozott. A magyar békemozgalom ú| akciói Békemozgalmunk vezetői Jó előre megalapozzák a utat a Magyar Tanácsköz! és aktivistái országszerte ki- magyar forradalmi munkás- társaság megteremtéséhez, alakították már jövő évi mozgalom közelgő fél évszá- Május 8-án a fasiszta Némunkaprogramjuk körvona- zados jubileumának ünnep- metország felett aratott gvőlait és papírra vetették azo- ségeit. Rendezvényeiken te-O^eiem évfordulóján nvílik kat a főbb elgondolásokat, kintélyes helyet szentelnek nieg a tavaszi békehónap cióit ^építUc2 Úi 6821611(10 ak" az őszirózsás forradalom 50. eseménysorozata, amelyet Megemlékeznek arról ho évfordulójának, felidézik 1968-ban a szolidaritás jeaz Egyesült. Temz* tok' Sze? azokat a napokat, amelyek gyében rendeznek meg. vezefe az emberi jogok évé- lényegében megnyitották az (MTI) vé nyilvánította 1968-at. Továbbra is megtisztelő kötelességüknek tartják, hogy segítsék a még gyarmati sorban élő népek szabadságharcát, tiltakoznak az elnyomás. az emberi jogok megsértése ellen. Kiveszik részüket a Hazafias Népfront IV. kongresszusának előkészítéséből. Magyar—koreai árucsere-megállapodás A Magyar Népköztársaság kus Köztársaság kereskedelés a Koreai Népi DemokratiVietnamban 12 érával meifiosszabbüják az újévi tűzsziinetet Az amerikaiak és csatló- sét Saigonban nem vették saik az eredetileg bejelentett figyelembe, mindössze 12 24 óra helyett 36 órás tűz- órás meghosszabbításba szünetet tartanak az újév al- egyeztek bele, amit cinikus kaiméból. Ezt a saigoni kül- meden, a pápa békefelhíváügyminisztérium szóvivője, sóval indoloktak. szom'caton reggel jelentette Ezelc szerint az újévi tűzbe. A dél-vietnami szabad- szünet saigoni idő szerint ságharcosok'' ezzel szemben vjsárnap 18, magyar idő jzeháromnapos tűzszünetet je- rint n órakor kezdődik é* l.intettek be, hogy a polgári j 6 órakor lakosság is bekes korülme- 1 , x nyek között köszönthesse az (magyar ido szerint ja.tuar új evet. A DNFF bejelenté- 1-én 2 órakor) fejeződik be. mi kormánydelegációi tárgyalásokat folytattak Budapesten az 1968. évi kölcsönös árucsere-forgalomról. A tárgyalások eredményeképpen szombaton. tegnap aláírták a két ország közötti 1968. évre szóié árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Ennek értelmében a Ma avar Népköztársaság különféle műszereket, híradástechnikai berendezéseket, orvosi készülékeket, gyógyszereket, alumíniumgyártmányokat: és egyéb árukat szállít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba^ ahonnan szerszámokat, porcelán szigetelőket, ásványokat, vegyi cikkeket, közfogyasztási cikkeket és egvéb árut vásárol. A megállapodás a forgalom jelentős bővülését irányozza elő az 1967. évihez képest. (MTI)