Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

Számbavétel Tagösszeírás a kábel gyári KISZ-szervezetben A szegedi kábelgyár KISZ-klubjának ablakaiból este gyakran villanyfény szű­rődik ki. Még az egyik rendésznek is szemet szúrt a kiszűrődő fény, s egyik éjszaka felbotorkált a szűk lépcsőn. Be­zörgetett: — Van itt valaki? — Igen — válaszoltak többen is. Az asztalt munkaruhás fiatalok ülték körül. Beszélgettek. m A rendész nem is kérdezősködött to­vább: A KISZ-isták non-stop program­járól már jóelőre értesült. Tagösszeírás kezdődött. A kábelgyárban csak elvétve állnak le a gépek, három műszakban, pihenő nél­kül cserélik kezelőiket. Három műszak­ban váltják egymást a munkások. A gyárban minden órában ezer és ezer mé­ternyi vezeték csévélődik a szállítódo­bokra. Ezzel a körülménnyel számolt a KISZ, ehhez alakította programját. A számbavételt akkor végzik, amikor csak lehet, a műszakok közben, a tízpercek­ben. Harmati István, az egyik összeíró bi­zottság elnöke 16 órát dolgozott Szólítja a következőt, Szabó Gábort. — Mióta vagy KISZ-tag, Gábor? — Amióta megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség. — Ugye, a műanyagüzemben dolgozol? — A villanyszerelők csoportvezetője vagyok. Pontosan három éve. Peregnek a kérdések és a válaszok. Szabó Gábor szerény ember. Rövid tó­mondatokba fogalmazza eddigi és gyári életét. Ismerik ót: Harmati István már bőbeszédűbben írja róla a sorokat. Kész­let a tagösszeíró jegyzőkönyvből: „Szabó elvtárs alapszervezetünkben kiemelkedő munkát végzett, legutóbb sokat segített a KJSZ-klub létrehozásában. Gazdasági feladatait, társadalmi megbízatásait pél­damutatóan megoldja. Jelenleg a mű­anyagüzemrész KISZ-megbízottja. Csa­ládja van, tovább tanul, elfoglaltsága el­lenere mindig lehet rá számítani." fiatal szakmunkásoknak. A gyárunknak szüksége van az utánpótlásra. Beszélje­tek erről a gazdasági vezetőkkel. Jó vol­na, ha az itt végzett ipari tanulók itt maradnának a kábelben. Perjési József mérnök lép be az ajtón. Talán hallotta, mivel búcsúzott Szabó Gábor. A „kötelező" válaszok után ott folytatja, ahol Szabó Gábor abbahagyta. — A műszaki osztályon dolgozom, ahol többségében fiatalok ülnek a2 íróaszta­lok mögött, nagyon felelősségteljes mun­kával. De az átlagkeresetünk nem mu­tatja ezt, a műszaki osztály átlag 2 ezren alul kap fizetéskor. — Egymás mellett ültünk Z. Zolival, ö is mérnök, itt kezdte a gyárban, di­cséretére és szakmaszeretetére legyen mondva: a gépeken. Sokáig volt az üzem­ben, ezután felkerült a műszakiak közé. Ekkor már jóadag tapasztalatot, nagy gyakorlati tudást szerzett az egyetemen tanultakhoz: a technológiai osztályvezető távollétében gyakran ő irányította az osz­tály munkáját. De ma már Zoli nincs köztünk. Elment a gyárból, mert úgy érezte, nem fizetik meg. Amikor már búcsúzott — igaz —, százasokkal többet ígértek neki, de ó nem maradt. Szerin­tem a kábelgyár nem csinált jó üzletet távozásával. üt — Gábor, akarsz-e jövőre KISZ-tag lenni? Bólintás a felelet — Közösségi embernek érzem magam, nemcsak a tagkönyv, a nyilvántartás köt ide. A gondjaimat elsősorban ide ho­zom, veletek osztom meg, tőletek kérek segítséget, sokszor még kölcsön is. Jó ez a társaság nekem, egyelőre nem is tu­dom elképzelni máshogy a délutánokat, az estéket Most is tőletek várok segít­séget. — Ügy látom, a gyárban kicsit „mos­toha gyerekeknek" számítanak a fiatalok — folytatja. — Előfordul, hogy segéd­munkásoknak többet fizetnek, mint a Csend üli meg a szobát. Tudom, mind­annyian arra gondolnak, Zolira nagy szükség lett volna itt. Aztán újból a fia­tal mérnök szólal meg: — A kábel szakmában nagyon fontos a kétkezi tapasztalat. Zoli kijárta ezt az iskolát, de utódjának viszont még nincs ilyen gyakorlata. Bükk József KISZ-titkár igazat ad Per­jési Józsefnek. — Sokat beszéltünk erről az esetről. Z. Zoltán KISZ-vezetőségi tag is volt, csak jót mondhatunk róla. Mindannyian sajnáltuk, hogy kilépett. De igazat is ad­tunk neki. Éppen az ő példájából okul­va határoztuk el: a KISZ-szervezet jö­vőre mindent megtesz azért, hogy jabban képviselje tagjainak érdekeit. Ügy érez­zük, ha itt maradnak a fiatalok, keve­sebb gondja lesz a kábelgyárnak. Délfele jár, Harmati István becsukja a spirálfüzetet, amely egyszeriben na­gyon komoly dolgokkal lett tele. A gyár­ban körülbelül 150—160-an vannak a KISZ-tagok, tízen bevonultak katonának, 12-en az NDK-ba szerződtek három évre esztergályozni, lakatoskodni. December közepére végére értek a névsornak, s kiderült, kikből áll a kábelgyári KISZ­sereg. Majd elbúcsúztatják az „örege­ket" is, akik túl vannak az ifjúsági kor­határon. A kábelgyári KISZ-szervezet számbavette tagjait, számbavette a ká­belgyári fiatalok gondjait, örömeit és ké­réseit. Jövőre eszerint fog élni, dolgozni. Matkó István Magyar találmány Csak víz kel! az elsüllyedt hajók kiemeléséhez Két magyar műszaki szak- szaki problémák egész sorát kezetek épitőkockaelv sze­ember: Százkó László, a oldotta meg, így például azt, rint készültek, bárhol, bár­Magyar Hajó- és Darugyár hogy a folyó, vagy tenger mikor összerakhatok és mérnöke é6 Balázs Ambrus mélyén — bármilyen mé- nemcsak vízen, hanem gép­technikus olyan probléma lyen is a felszín alatt — elő kocsin, repülőgépen és vo­megoldására vállalkozott, lehet állítani a tiszta hidro- naton is szállíthatók. A ta­amely már évezredek óta gént és az oxigént, ami lálmány a mélységtói füg­foglalkoztatja az embereket, ilyen körülmények között getlenül egyetlen nagy eme A két feltaláló új berende- eddig még senkinek sem si- léssel hozza felszínre a tár­mélyről került gyakat, a hajókat, bármilyen így a találmány tulajdon- súlyúak is azok. Az új berendezést a na­nyozott minden eddigi, ha- emeli ki, a keletkezett oxi- pókban mutatták be a ma­zésével bármilyen könnyedén felszírre lehet hozni az elsüllyedt hajókat képpen úszó gázgyár, s mi­A két feltaláló áttanulmá- közben a roncsokat, hajókat sonló célra kidolgozott eljá- gén- és hidrogéngázt kitű- gyar szakembereknek, rást, módszert. De ez csak nőén fel tudja használni a „ .... . . kezdete volt a négyéves ku- vegyipar, vagy éppen a somosKoi Lajos tatómunkának, amelyre azért helyszínen tevékenykedő he­reire keU lel0 jogszabályok is várnak mire Ken kidoigozásrai hogy a keres­kedelem, a vendéglátóipar se adjon lehetőséget az indoko­latlan jövedelmekre, a fo­gyasztók rászedésére. De magunkat tévesztenék meg, ha most már mindent a ren­Elégedett vevő, elégedett eladó S okszor sóvárgunk, szer a forgalom után, ezen- talékátalányt fizethetnek, vajha kulturáltabb túl ez vonatkozik majd a ameddig csak meg nem lenne a kereskedel- nagykereskedelmi vállala- szűnnek a rosszul értelme­münk, vendéglátó-iparunk. S tokra is. Hogy aztán mi- zett anyagi ösztönzés hibás ebbe a kívánságba sok min- képpen, milyen formában, következményei, den belefér, ami mindkét milyen ösztönző módot, ré- k |em zárulnak le az em­„fél" érdeke, a jó áruellá- szesedési kulcsot választ es M lített intézkedésekkel táson, a megfelelő munkakö- variál a vállalat, ez saját ha- I * azok a törekvések, rülményeken, végezve a fo- táskörébe kerül, ami termé- amelyek a fogyasztók védel­gyasztók, a vendégek meg- szetes is, mert a „helyszí- „ érdekett szolgálják, elégedéséig. Az utóbbi idő- nen", a lehetosegek es a fel- Ner^ kétséges hogy megfe­ben a közvélemény reflek- adatok figyelembevételével lol~ ír,„K7ahálvok is várnak torfényébe kerültek ezek a tudják igazán, dolgok. Az újságok különös mozgósítani az erőket, az figyelmet szenteltek ennek, anyagi érdekeltség növelé­s a vezető szervek is arra a sével is. A cél az, hogy itt véleményre jutottak, itt a is kialakuljon az egészséges masztók rászedésére. De ön­legfőbb ideje véget vetni a versenyszellem. Nemcsak „,„„„„w ^„^„fenék reen­kirívó, bántó jelenségeknek, abban, hogy az üzlet, az ét' amelyek jogtalanul, nyerész- terem, a táncoshely „töri deletektől, utasításoktól vár­kedésre adnak alkalmat, ka- majd magát", hogy megked- nánk. A tapasztalat azt mu­rosítvá, vagy „csupán" bosz- vettesse üzemét a vendégek- tatja hogy az állapotok to­szantva a vasariókat. kel, odaszoktassa őket, ha- vábbi javulásához az e terü­A küzdelem most már nem ezeken belül az el- ieten dolgozók összefogása nem csupán elítélő, megbé- adónak, a pincérnek sem lesz szükséges Rendkívül sokat lyegzo véleményekben nyíl- mindegy, hogy őt keresse az tehet a becsületes, lelkiis­vánul meg. fel fognak szisz- a vevő, vagy a fogyasztó, meretes eladók, pincérek so­szenm azok, akikről eddig Magyarán: ott, ahol a ven- kasága, hogy példájával, ha talán lepergett a legélesebb jég elégedett, az eladó. a kell, figyelmeztető szavával, biralat is. Körülbelül egy pincér is többet keres majd. magával ragadja a többie­hónupja jelent meg a bel- Még arra is ügyeltek az uta- ket is, egyenes úton járja­kereskedelmi miniszter ren- gftásban, nehogy az anyagi nak. Másfelől rengeteg függ delete, ez egyenes íolytata- ösztönzés bizonyos elvakult maguktól a vállalatok veze­sa volt azoknak az mtezke- versenyzést hozzon, s ellen- tőitől, hogy ne tűrjenek meg deseknek, amelyeket az elet kezőleg süljön el, éppenség- lazaságokat, őrködjenek a diktált a fogyasztok es a gel a közönség kárára. Pél- szocialista kereskedelem és tarsadalmi tulajdon vedel- dául a nagyobb jutalékkal vendéglátóipar tisztaságán, mében. Ez a rendelet mar kecsegtető áru eladása, vagy tekintélyén. Munkájukat jel­őz elevenbe vag, hiszen ki- busas vendéglői „konzumá- femezze az, hogy mindig, mondja, hogy meg kell iás» miatt nem kerülhetnek idejében fellépnek a fogyasz­szuntetni azoknak a munka- hátrányba azok a fogyasztók, tók megkárosítása, az udva­viszonyát, akiket a bíróság akik pillanatnyilag kisebb rlatlanság, a kereskedelem jogerosen eltilt a kereske- vásáriás, fogyasztás miatt kulturálatlansága ellen, s min­? í"i. vendéglátó-ipari kerülnek kapcsolatba a ke- dent megtesznek viszont, foglalkozástól, vagy ket even reskedelmi dolgozókkal. Ha hogy a jól dolgozók megta­belul három ízben bírságol- nyen veszély jelentkezik, a ialják számításukat, tak meg az ílletekes fel- szóban forgó üzletekben ügyeleti szervek valamilyen meghatározott ideig csak ju- VETŐ JÓZSEF suskus miatt. Az egész ke­reskedelmi ágazatra vonat­kozik ez, tehát a jövőben bezárulnak a kiskapuk. Megtörtént ugyanis, nem egyszer, hogy az, akit eltá­volítottak az állami keres­kedelemből, csak a markába nevetett, mert legfeljebb át­nyergelt a szövetkezetiekhez, esetleg valamelyik magán­kereskedőhöz. Világos, hogy a fogyasztókkal nem kerül­het többé kapcsolatba az, aki árdrágítást követ el, csal a mérésben és a számolás-' nál, vagy más módját eszelte ki az emberek becsapásá­nak. Feltétlenül összefügg ezzel egy másik rendelkezés, amely még újabb keletű. Valljuk be, a kereskedelem dolgozói — vannak vagy há­romszázezren — már nem egyszer tették szóvá a kí­nálkozó fórumokon, elsősor­ban persze a szakszerveze­tükben, hogy bérezési rend­szerük nem megnyugtató, nem eléggé sarkalja az egyes eladókat, pincéreket a jobb. figyelmesebb munkára, s in­kább az egyenlősdi felé haj­lik. Ezért oly időszerű a belkereskedelmi miniszter­nek a KPVDSZ-szel egyetértésber kibocsátott utasítása a régóta vajúdó probléma megoldása érdekében. Szabályozták a boltokban, meg a vendeglá­tó-helyeken dolgozók juta­lékrendszerét, bérezésük for­máinak kialakításánál kö­vethető elveket. A vállalatok 1968. janu­ár 1-töI tudvalevőleg ha azt fedezni tud­ják, a visszatartható nyere­ségükből (ennek megvannak az előírásai), a korábbinál magasabb keresetet nyújt­hatnak dolgozóiknak. Eddig is volt kiskereskedelemben és a vendéglátó-iparban úgy­nevezett tiszta jutalékrend­Raymond Guyot elvtárs látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun- és a két testvérpártot köl­káspárt Központi Bizottsá- csönösen érintő kérdésekról gának meghívására 1967. de- Biszku Bélával és Komócsin cember 26—28 között Buda- Zoltánnal, az MSZMP Poli­pesten tartózkodott Raymond tikai Bizottsága tagjaival, a Guyot elvtárs, a Francia Központi Bizottság titkárai­Kommunista Párt Politikai val. Bizottságának tagja Megbe- Ra d Guyot elvtárs szeleseket folytatott a nem­zetközi kommunista mozga- csütörtökön elutazott Buda­lom időszerű problémáiról, pestről. Magyar fényszabályozó Moszkvában A szabadtéri színpad izgal- mos Automatikai Intézet a mas látnivalóinak segítőit is- Converta Gyárral közösen mét sokan fogják megismer- készített — Moszkvaban ke­ni a világon — most történe- rül bemutatásra. A közeljö­tesen a Magyarországon elő- vőben megnyíló reprezentatív szőr itt. a szegedi játékokon kiállításra öt darab thyrosto­szakszervezettel, a ! alkalmazott fényszabályozó — ros fiókot kért „kölcsön" a —i thyristoros — fiókokat. A Vilati a szegedi játékok igaz­magyar szakemberek fény- gatósagától. s újabb tízet pe­szabályzó konstrukciója dig kísérletezés céljára visz­ugyanis — amelyet a Villa- nek el volt szükség, hogy megszü­lessen a „folyadékfelszín gesztóbúvár. Másik előnye a magyar el­alatti testek kiemelésére járásnak az előző módsze­szolgáló berendezés". Ezt rekkel szemben, hogy nem úgy kellett megszerkeszteni, szükséges hogy a munkához mindig a színhelyén helyszínen — a folyó köze­pén vagy a nyílt tengeren süllyedt hajóval azonos — találják meg a megfelelő nagyságú 3—4 hajót, mert a a katasztrófa összegyűjteni és 3 hónapra lekötni az el­üzemanyagot. Ezt a felada­tot folyadékbontással oldot­munkához mindössze egy „laktanyahajó" és egy áram­ták meg. A berendezés az forrással rendelkező hajó elsüllyedt hajó mellé merül, szükséges. Tehát az eljárás és ott a saját tartályába be- nagymértékben gyűjtött vizet alkotóelemeire roncskiemelés csökkenti a költségeit. — tehát hidrogénre és oxi- emellett a kiemeléshez szük­génre — bontja. Az egy séges anyagok, segédeszkö köbméter, vagyis ezer kilo- zök súlya eltörpül a hagyo­gramm víz felbontásából mányos berendezések mel­keletkező 64 kilogramm hid- lett Míg például egy 100 rögén még 8 ezer méter tonnát kiemelő daru önsú­mélvségben is 936 kilogramm lya 950 tonna, addig egy da­felhaitóerőt biztosít: ezzel a rab 100 köbmétert kiemelő „lendülettel" emeli felszínre Százkó—Balázs féle tartályé a rákötött roncsot. mindössze 250 kilogramm. A Az új berendezés a mű- kiemeléshez szükséges szer­Primőrök sárga fólia alatt Szegedi professzor érdekes kísérletei Dr. Horváth Imre, böző zöldségféléket, tavaszi és a kora tatkozott a sárga fó­a Szegedi József At- Felméréseket végzett nyári időszakban a lia javára. A sárga tila Tudományegye- arra vonatkozóan is, sarga fólia alatti ne- fóliával takart nö­tem növénytani in- hogy egyes növé- velés a legcélsze- vények általában há­tézetének professzora nyéknél a száraz- rűbb. A babnál pél- rom-öt nappal ko­a gyakorlati terme- anyag-tartalom a dául fedetlen, ter- rabban érlelték be lés szempontjából is gyökér, a szár és a mészetes viszonyok termésüket, figyelemre méltó kí- termés között ho- között az egy nö- Horváth professzor sérleteket folytat, gyan oszlik meg, il- vényre számított szá- . , , * , , Többek között vizs- Ietve a különböző raz súly hét és fél al nagyobb gálja, hogy a fény színek hatására m:- gramm volt, ugyan- méretekben is ki­színképi összetétele lyen arányban vál- akkor színtelen fó- próbálja a sárga fó­milyen hatást gyako- tozik. liánál 8,4, sárga szí- lia alkalmazását, rol a növényekre. Horváth professzor nűnél pedig 15,4 mégpedig a legkoráb­Kis parcellakon kélt, , . . .. bi Szeged környéki zöld, sárga és vörös Mondotta. gramm. A borsónál melegágyi primer% a színű műanyagfóliák — Az eddigi meg- és a paradicsomnál hónapos retek ter­alatt tartott külön-állapítások szerint a is hasonló arány mu- mesztésénéL Cipők, papucsok szaxmilliöért A Szegedi Cipó- és Pa- adtak el a kereskedelemnek, pucskészítő Ktsz lábbelijeit De jövőre a rohamosan nö­nemcsak itthon, hanem a vekvő igények jóvoltából na­Szovjetunióban. Csehszlová- gyobb termelésre számíta­kiában, az NSZK-ban is szí- nak: a szalagokról kerek vesen vásárolják. százmillió forint értékben Az idén mintegy 60 millió kerülnek majd le a cipők és forintért százezer férficipőt papucsok. A feladat rendkí­százezer szegedi papucsot vül nagy, hiszen a termelési érték szinte a kétszeresére nö. ehhez alapos korszerűsítő munkára, gépesítésre van szükség. A ktsz 1968 máso­dik felében 44 órás munka­hétre tért át, s már a foko­zott követelményeket is fi­gyelembe vették: tucatnyi gépet, vásároltak, az NSZK­beli Schön gyártól nagytel­jesítményű fárafoglaló auto­matát szereztek be. A mű­szaki intézkedéseken kívül szervezeti átalakítást is vég­rehajtottak: az előkészítő üzemben három műszakot vezettek be. Elhatározták, ha szükséges, a génteremhen is három műszak dolgozik majd. Az előzetes számítások iga­zoljál: a cipészszövetkezet terveit: a gépesítéssel, ' a munkaidő jobh kihasználá­sával 20 százatokkal növek­szik a termelékenység — megoldják a százmilliós fel­adatot. Péntek, 1967. december 29. OiL-MAGfAAORilA* 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom