Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

Hz európai szocialista országok külügyminisztereinek tanácskozása Közlemény a varsói megbeszélésről I9B7. december 19—21-ig Varsóban az európai szocialista országok külügyminiszterei tanácskozást tartottak, amelyen Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jan Pudlak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Marko Nikezics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Ottó Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Mihail Marin, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszter-helyettese és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere vett részt A tanácskozás résztvevői behatóan megvizsgálták a közel-keleti helyzet fejleményeit és kicserélték az ebben a kérdésben kormányaik rendelkezésére álló információkat. Megállapítást nyert, hogy az imperialisták beavatkozásának következményeként a Közel-Kelet még mindig a rendkívüli feszültség jegyében él. A világ országai többségének világosan kifejezett akarata és az ENSZ határozatai ellenére Izrael továbbra is megszállva tart arab államoktól elrabolt területeket, s ennek révén politikai és más előnyökhöz kíván jutni. A Szuezi-csatorna, amelynek óriási jelentősége van a nemzeti hajózás és a kereskedelem szempontjából, frontvonallá változott és szünetel rajta a hajózás. Számtalan nélkülözés és nehézség lett a másfél millió arab menekült osztályrésze, akiknek földje és otthona megszállás alá került. A helyzet ebben a térségben újabb robbanás veszélyével fenyeget. A térségben fennálló és szándékosan szított feszültség mögött meghatározott imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államok imperialista köreinek messzire nyúló tervei és szándékai húzódnak, amelyek a terület népeinek szemében mélységesen ellenséges neokolonialista rend visszaállítását célozzák az Arab-Keleten. Ebből a célból kísérletek történnek arra, hogy a Földközi-tenger medencéje az agresszív politika térségévé váljék. A külügyminiszterek országaik nevében szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a baráti arab államokat, amelyek igazságos harcot folytatnak az imperialista és neokolonialista mesterkedések ellen, törvényes jogaikért és érdekeikért, függetlenségükért és állami szuverenitásukért, nemzeti egységükért, gazdasági és társadalmi haladásukért. A tanácskozás résztvevői üdvözölték a mielőbbi politikai rendezés érdekében fellépő Egyesült Arab Köztársaság és más arab államok kormányainak a Közel-Kelet problémáinak megoldásával kapcsolatos konstruktív magatartását. A miniszterek ugyancsak üdvözölték ezeknek a kormányoknak az arab államok akcióegységének megerősítésére irányuló törekvéseit is, amelyeknek célja a neokolonializmus ellenséges politikájának, a közel-keleti imperialista agressziónak, az arab államok belügyeibe való imperialista beavatkozásnak a visszaverése. Ezzel kapcsolatban a miniszterek kedvezően fogadták az arab államfők Rabatban megtartásra kerülő értekezletének gondolatát. A tanácskozás résztvevői egységesen hangsúlyozták, hogy a Közel-Keleten a béke helyreállításának és megerősítésének fő és elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok visszavonása az arab államok valamennyi elfoglalt területéről a június 5-e előtti állásokba. Ezzel kapcsolatban rámutattak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata végrehajtásának nagy jelentőségére, mely határozat követeli az izraeli fegyveres erők haladéktalan kivonását az összes elfoglalt arab területről és kihangsúlyozza a katonai eszközökkel történő területszerzés megengedhetetlenségét. A Biztonsági Tanács határozata ezen alapvető részének gyengítését célzó minden értelmezés ellentétes a határozat szövegével és szellemével. A miniszterek egyidejűleg hangsúlyozták: az ENSZ minden e térségben levő tagállamának el kell ismernie, hogy mindegyiküknek joga van önálló nemzeti államként létezni, békében és biztonságban élni. Izrael arra irányuló ténykedése, hogy megtartsa a megszállt arab területek bármely részét is, akadályozza az adott térség más problémáinak rendezését a fenti elvek, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás és a területi sérthetetlenség elveinek alapján. Az ilyen ténykedést el kell ítélni. A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy milyen lépésekkel lehetne előmozdítani a közel-keleti problémák politikai rendezését a Biztonsági Tanács említett határozata végrehajtásának síkjában. Elhatározták, hogy a tanácskozáson részt vett országok folytatják a szükséges konzultációkat a közel-keleti helyzet kérdéseire vonatkozóan. A tanácskozás résztvevői kifejezték továbbá a szocialista országok szolidaritását a jemeni nép igazságos harcával, amelyet függetlenségéért és szuverenitásáért folytat az imperialista és reakciós erők mesterkedése! ellen. E mesterkedések a neokolonialista uralom megszilárdítását célozzák az Arab-félsziget déli részén. A tanácskozás résztvevői úgyszintén üdvözölték az új független arab állam, a Dél-jemeni Népi Köztársaság megalakulását. A tanácskozás a teljes egység és a szoros elvtársi együttműködés szellemében folyt le. (MTI) Péter János hazaérkezett Péter János magyar kül- köztársaság külügyminiszügyminiszter és a tanácsko- tere, aki néhány órás budazáson részt vett delegáció pesti tanácskozás után folytagjai pénteken visszaérkez- tatta útját Szófiába, Fogadátek Budapestre. A magyar sukra a repülőtéren megjedelegációval együtt érkezett lent Mód Péter, a külügyi Ivan Basev, a Bolgár Népr miniszter elfő helyettese. VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK1 57. évfolyam, 303. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. december 23. Hz országgyűlés megemelte a jövő évi költségvetési Befejeződött a parlament ülésszaka A népgazdaság 1968. évi terve megfelel a harmadik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának, számol az elmúlt évek fejlődésének tapasztalataival és az 1968. január elsején életbe lépő új irányítási rendszer követelményeivel. A terv kialakítását sokoldalú munka előzte meg. Harmadik ötéves tervünk végrehajtásának eddigi eredményei megalapozzák, jövőbeni feladataink pedig indokolják a gazdasági mechanizmus reformját. Az elmúlt két év egyik fontos jellemzője, hogy az ötéves tervben számítotthoz képest megyorsult a nemzeti jövedelem ét ezáltal a fogyaszAz országgyűlés ülésének harmadik napján, pénteken a képviselők folytatták az 1968. évi költségvetési törvényjavaslat vitáját. Elsőként Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke szólalt fel, majd sorrendben dr. Ortutay Gyula Bács-Kiskun megyei, Szekeres László jászberényi, dr. Babics Antal budapesti, dr. Lukács János Zala megyei. Major Tamás budapesti képviselő, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Kocsis József soproni, Bőhm József Somogy megyei, Pályi Sándorné Veszprém megyei és Listár Sándor dunaújvárosi képviselő kapott szót a délelőtti ülésen. Délután Uhljár Mihály békéscsabai, Szőke Antal budapesti, dr. Hargitai Katalin Vas megyei, S. Hegedűs László Pest megyei képviselő szólalt feL Minthogy több képviselő nem jelentkezett szólásra, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek, aki válaszolt a felszólal áísokra, összefoglalta a vitát, majd dr. Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság a vitában elhangzott javaslatok megvitatására ülést tartott. A bizottság vita után úgy döntött hogy eredeti módosító javaslatát tartja fenn. A terv- és költségvetési bizottság a jövő év derekán — munkaprogramja alapján — megnézi, hogy a költségvetés helyzete, a gazdálkodás eredményei, az esetleges megtakarítások lehetővé tesznek-e valamilyen változtatást — mondotta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a költségvetés tervezetét a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslataival együtt általánosságban és részleteiben fogadja el. Ezután határozathozatal következett Az országgyűlés — az ügyrendnek megfelelően — először a módosító indítványokról szavazott Egyhangúlag elfogadta a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatait, s ezzel 86 millió forinttal növelte az 1968. évi költségvetésre voMlb Szilveszte rné. M simányi Ivánné és Komócsin Zoltán Csongrád megyéi kén viselők a ParUmenibea Kádár János és Bíszku Béla sz országgyűlés padsorában. A második sorban balról Győri Imre Csongrád megyei képviselő és Kálazi Józsel vezérőrnagy natkoző törvényjavaslatban foglalt kiadások összegét. Az egyéb módosító javaslatokkal kapcsolatban az országgyűlés ugyancsak egyhangúlag úgy határozott, hogy azok most nem teljesíthetők, s a kormányra bízta, hogy későbbi időpontban vizagálja meg sorsukat Az országgyűlés végül a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a már megszavazott módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak Kállai Gyula zárszavával ért véget. (A tegnapi ülésről Párdi Imre és Kiss Árpád felszólalását és Vályi Péter felszólalásokra adott válaszát ismertetjük.) Párdi Imre: Javul beruházási munkánk hatásfoka tás és a felhalmozás növekedése. Ez kifejezésre jut abban, hogy az ötéves tervben számolt évi 4,4 százalékos átlagos növekedés helyett a nemzeti jövedelem — két év átlagát tekintve — évente csaknem 7 százalékkal, a fogyasztás — hasonló módon számolva — 3,3 százalék helyett évente körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás pedig 5,5 százalék helyett körülbelül 13 —14 százalékkal emelkedett. A gyorsabb ütem azonban nemcsak előnyökkel jár. Minthogy a növekedés nem mindenben volt arányos, néhány ponton — mindenekelőtt az alapanyagellátás és a feldolgozó ipaj szükségletei között, és néhány, a lakosság ellátásában fontos termék tekintetében — ellentmondások, feszültségek jelentkeztek. Ez hozzájárult ahhoz, hoev külkereskedelmi mérlegünk egyenlege a kitűzött követelményt nem érte el. Az 1968. évi terv, számolva ezekkel a tapasztalatokkal, a gazdasági növekedés mértékére az 1966—1967-es ütemhez képest mérsékelt előirányzatokat javasol. Szükséges aláhúzni, hogy a gazdasági fejlődés tervezett üteme megegyezik, sőt, némileg meghaladja a harmadik ötéves tervben az 1968-as évre előirányzott ütemet. Ennek megfelelően az 1968. évi terv a nemzeti Jövedelem csaknem 6 százalékos és a fogyasztásnak is ezt megközelítő mértékű növekedését irányozza, elő. A felhalmozás növekedésének ütemét a terv erőteljesebben mérsékli. Az előirányzat azonban így is valamelyest meghaladja az ötéves tervben számított mértéket. A népgazdaság 1968. évi terve, a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban, a tervezés űj rendje szerint készült. A jövő évi terv már nem tartalmaz a minisztériumok és a vállalatok számára részletes előírásokat. Az új gazdaságirányítási rendszer elveivel összhangban a terv közvetlenül ható operatív szabályozó eszközöket is előirányoz. Népgazdaságunk 1968. évre előirányzott fejlődésének egyik fontos feltétele a gazdaság, különösen pedig a belső piac kielégítő egyensúlyának biztosítása. A források és a szükségletek öszszehnneolását — az éves tervekben — a két fő piacon. a fogvasztási és a beruházási piacon jelentkező fizetőképes kereslet központi tervszerű szabályozása biztosítia. Attól, hogv e szabályozás milyen módon valósul meg. nem kis mértékben függ a számunkra ugyancsak elsőrendű jelentőségű külső piac, vagyis a külkereskedelmi forgalomban érvényre jutó egyensúly is. Az elmúlt két év gazdasági fejlődésének már vázlatosan jelzett tapasztalatai alapján az a következtetés (Folytatás a 3. oldalon.)