Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

Közéletünk hírei A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT Losonczi Pál, az Elnöki követet, a Török Köztársa­Tanács elnöke hétfőn fogad- ság első magyarországi ta Veysel Vcrsan rendkivü- nagykövetét aki átadta li és meghatalmazott nagy- megbízólevelét SZOVJET KÜLKERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG HAZÁN KBAN Az 1968. évre szóló magyar miniszter vezet. A delegáció —szovjet árucsereforgalmi fogadására a Ferihegyi re­tárgyalások befejezésére, ke- pülőtéren megjelent dr. Bí­ró József külkereskedelmi miniszter. A fogadáson jelen volt N. N. Szikncsov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követta­nácsosa. reskedelmi megállapodás megkötésére hétfán Buda­pestre érkezett a Szovjetunió delegációja, amelyet. N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi ACZÉL GYÖRGY LÁTOGATÁSA ESZTERGOMBAN Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn Esztergomba látogatott A megye és a vá­ros párt-, valamint állami vezetői fogadták a vendége­ket. akik ezután a városi pártbizottságon £sztergom fejlődéséről tájékozódtak. Aczél Györgv vendéglátói társaságában felkereste a Leánynevelő Intézetet, az új városi könyvtárat meg­tekintette a várásatásokat és a város korszerű leánykol­légiumát. Ezután a Tanító­képző Intézetben a pedagó­gukcépzéssel kapcsolatos, il­letve művelődéspolitikai kér­désekről tájékoztatta a ta nárokat A tavalyinál 10 százalékkal nagyobb a kiskereskedelmi iorgaom Téli pihenőn a „mezei flották" Téli pihenőre tértek a Csongrád megyében — Hód­mezővásárhely, és Makó ha­tárában, valamint a szentesi járásb3n — állomásozó nö­vényvédelmi repülőgépek. Az összesen öt brigádban a tíz gép pilótája m'utegy negyvenötezer felszállást haj­tott vegre s ennek sor án 225 ezer holdat repültek be. Ilyen tekintélyes területre juttatták el hasznos terhü­ket, n műtrágyát és külön­böző vegySzereket. Egy alka­lommal a tavaszi belvizes időszakbar még a rizsvetés­ben is segédkeztek. A „mezei flották" országos i központja Budaörsön van, l ahol most a téli kényszerpi­uenő időszakában a szüksé­ges javítási munkákat el­végzik a gépeken. Ez azon­ban nem sokáig tart, mert még a kitavaszodást sem várják meg: február végén visszatérnek, hogy a gabo­nafélék téli fejtrágyázásában rájuk váró nagy feladatot elláthassák. Az idén PZL tí­pusu gépek dolgoztak, s ezek egyszerre öt mázsa rakomány­nyal tudnak a levegőbe emelkedni. Jövőre egy nagy­teljesítményű szovjet gépet | is „bevetnek" a megyében, s ez már tizenöt mázsa teher­bírású lesz. START ELŐTT Szeged ipara és az új mechanizmus A felkészülés hónapjai után ciók késve érkeznek, még zőket, szabályozókat alkal­hamarosan, január I-én meg- most sém mindenütt tiszta- maz a vállalatok gazdálko­kezdjük az új gazdasági me- zottak a jövő évi termelés- dásában. A lényeg ebben, chanizmus alkalmazását En- sel összefüggő kérdések stb. hogy az új mechanizmus, nek körülményei — bár az Ezek a jelenségek előreve- mint eszköz, országosan szol­elvek általános érvényűek — tik annak árnyékát, hogy az gálja a célt, az életkörülmé­az ipar eltérő szerkezeti és új gazdasági szisztéma élet- nyek gazdagítását E témá­szervezeti felépítéséből kö- be lépésekor is lehet ilyen hoz tartozik, hogy egy-egy vetkezően országrészenként, és hasonló hibákra számi- gyár, vállalat nem képes fel­vagy éppen városonként is tani. Szükségszerűek ezek? ismerni a népgazdaság fej­mások. A körül­mények Egyáltalán nem, s lehet raj­tuk változtatni, mert okai jórészt szubjektívek, embe­reken múlnak. Az új gazdaságirányítási lődésének objektív törvény­szerűségeit Ez az ország ve­zetésének feladata. Az élet­és munkakörülmények álta­lános javításához, a népgaz­gyakorlat vállalati méretben daság egészének fejlődéséhez Januártői november végé­ig a kiskereskedelem 94,6 milliárd forint értékű áru­forgalmat bonyolított le, 10 százalékkal többet mint az bőségesebb, választékosabb árukínálat alapján — jött létre. December első tíz napjá­ban — hasonlóan a korábbi előző év hasonló időszaké- átlagos fejlődéshez — váltó­ban. Ezzel az 1967. évre ter- zatlanul köo-ül belül 10 száza­•rezett áruforgalmat csak- lékkai haladta meg a forga­íem egy hónappal előbb lom az elmúlt teljesítették. A kereslet lé­nyegesen élénkebb, az élel­miszerek és iparcikkek vá­lasztéka pedig gazdagabb volt, mint az elmúlt évek­ben. A forgalom ilyen ará­nyú fejlődése több tényező együttes hatására — a la­kosság bevételének, különö­sen a parasztság készpénz­bevételének terven felüli nö­vekedése, a hitelakciók ki­terjesztése, a külföldi turis­ták vásárlásai, a korábbinál fiz íifén 50 millió lorinl e várpalotára A budapesti Vár és a vár­kei-ület helyreállításáról ké­szített tájékoztatót az I. ke rületi Tanács építési osztá­Ija. Jövőre befejezik a keleti bástyafal helyreállítását, a Mátyás-templom belső res­taurálásával 1969-ben ké­szülnek el. A jövő ^v első felében a Hess András tér­re tervezett szálló helyén megkezdődnek a bontási munkálatok. A Munkás­mozgalmi Intézet 1959-ben, a Nemzeti Könyvtár 1970­' en. a Nemzeti Galéria láthatóan másfél milliárd j 1973 ban nyilik meg. A vár­az elmúlt év azonos időszakáét. Továbbra is a vegyes iparcikkek forgalmá­nak növekedése a legerő­sebb. Az élelmiszerellátás jó: a szezoncikkek közül italfélékből és édességekből megfelelt a kínálat, de dé­ligyümölcsből az igényeket nem mindenütt tudják kielé­gíteni. A kereskedelmi készletek értéke az év végére előre­a gyáregységek tevékenysé­géből adódik. Ezért a gyár­egységek jó kezdeményezé­sei sem sikkadhatnak el. Fontos, hogy egy-egy lénye­tehát kell a centrális irányí­tás, az országos szintű ter­vezés, hiszen nélküle külön­féle szűkös vállalati, parti­kuláris stb. szempontok ér­Szeged gyarapodó és ran­gos iparának szerkezete — nem iparági, hanem felépí­tési vonatkozásban vizsgálva ges döntést megelőzze az vényesülnének, ami semmi — jelentősen eltér hazánk irányító központ és más tájaitól. Az ipar zömét egység vezetésének gyárak, gyáregysegek alkot- ménycseréje. ják. Csak két önálló nagy­vállalat: a Kenderfonó- és _ Szövőipari Vállalat, vala- PoZÍtlV mint a Délrost működik itt. Az önálló ipari vállalatok tériVBZŐk száma is mindössze három: ' száma is mindössze három: a ruhagyár, az ÉVM Csong­rád megyei Építőipari Válla­jót nem hozna. A központi irányítás jelzőlémpácskái lesznek az új mechanizmus­ban a különféle állami ösz­tönzők, szabályozók is, amil: egyúttal, végül ts az össz­társadalmi érdeket érvénye­sítik. Szeged ipari vezetőinek munkastílusában is általá­nossá kell válnia a gazdái­forinttal lesz nagyobb múlt évinél. (MTI) palotára az idén ! forintot költöttek. 50 milhó A szegedi ipar szerkezeté- _ ^^ lat és az ÉVM Szegedi Ter- bői az is következik, hogy az kodási erénynekT a kombi­vező Vállalat. Kilenc tröszt- áttérés az új mechanizmusra natív készségeknek A felké­irányítású vállalat dolgozik, nem von maga után jelentő- szülés már ezt erősítette, bár 23 a tanácsi vállalat, azösz- sebb belső átszervezést, nem igaz, hogy a tényleges víza­szes többi pedig gyáregység, kell embereket más munka- ga majd ezután következik, telephely. Gyáregység pél- körbe állítani. Erre csupán Ébben nagvon fontos, hogy a dául st gumigyár, & kábel- pár helyen került sor, pél- figyelem fókuszában álljon u gyár és a cipőgyár is dául a Délrostnál és a ru- munka társadalmi hasznos ­Az uj mechanizmus főként hagyárban. Az utóbbinál a sága, mértéke. Arról van itt a gazdasági alapegységekre, termelési és a műszaki osz- szó hogy korábban a válla­az önálló vállalatokra vonat- tályból főosztályt hoztak lét- lati munkát jobbára bizo­kozik. A gyaregysegek — re. A kismérvű, lényegtelen nyos mechanikus előírások amelyekre bar kisugárzik és belső átszervezés is igen po- kiDipálásával" eevénl tel­hat a nagyobb önállóság — zitív hangulati tényező. A ' a dolog természetéből adó- mechanizmus startja előtti dóan alapvetően a vállalati munka tovább javította a központ elhatározásait jut- termelést, annak minőségét, tatják érvényre. Az önálló- választékát, terjedt a köz- ^g vonatkozásában egy­ség tehát a gyaregysegek gazdasági szemlélet, s nyo- aránt A központjában érvényesül. Ezt mukban valamelyest a ke­az is mutatja, hogy a gyár- resletek is növekedtek. Jó hatású az is, hogy Szeged ipari fejlesztése következté­ben a városban körülbelül 5 százalékkal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma szemben a 3 százalékos or­szágos növekedéssel. egységek termelésének meny­nyiségét és összetételét, anyagszükségletét, beruházá­sait- stb. központjuk állapítja meg. Az új mechanizmus előké­szítésében, a központ és gyáregységei viszonyában voltak és vannak olyan ne- Ppftpc7lífpc gatívumok, hogy egyes in- ' tézkedést kívánó informá­jesitmények" alapján mér­tük. Ennek útia most már a munka társadalmi hasznos­sága, az egyén és a kőzÖ3­izá.< jöved el mezőség kapcsolódik a vállalati ered­ményességhez. A párt­szervezetek szerepe Esküt tettek a karhatalmista újoncok Vasárnap délelőtt Szege- forradalom alatt a legdrd­den, a Széchenyi téren sok gábbat, az áMozták száz érdeklődő — szülők, hozzátartozók, barátok, is­merősök — ldsérbe figye­lemmel az ősszel bevonult sorköteles karhatalmisták eskütételét A zászlójuk alatt és fegyvereik előtt felsorako­zott egységek ünnepségén részt vett Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályveze­tője. dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je, Kovács Imre, a Csong­rád megyei tanács vb el­nökhelyettese, Árvát József, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese. Oláh Miklós, a KISZ Csongrád megyei bizottságának osz­tályvzetője, valamint a ha­zánkban ideiglenesen tartóz­kodó szovjet alakulatok és a magyar fegyveres testüle­tek, továbbá a karhatalom­nál szolgált nyugdíjas vete­ránok több képviselője. A jelentéstétel, majd a Himnusz elhangzása után Ferka Mihály, a szegedi kar­hatalom parancsnoka kö­szöntötte az esküt tevő fia­talokat. Rámutatott, hogy az eskü sirig tartó hűségfo­gadalom: hűség a párthoz, a néphez, a hazához. Kérte a sorköteleseket, merítsenek erőt alakulataink, hősi ha­lottaink példás helytállá­sából, akik az 1956-os ellen­a néphatalom védelmében. Az eskütételt követően a katonákká avatott karhatal­misták nevében Sándor Já­nos honvéd fogadalmat tett hogy fegyverüket mindenkor a szocializmus, a nép szol­gálatában forgatják. Ezután dr. Bok Péter alezredes, a karhatalom országos pa­rancsnoksága képviseletében üdvözölte a fiatal katoná­kat Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival, majd a karhatalmisták tisztelgő díszmenetével ért véget Ünnepség után a laktanyaD&n. S&ogi riöoe bon véd édesanyjá­val és barátjával, Ökrös Árpáddal beszélget. Mellette Piros István hadnagy, a parancsnoka. A háttérben Csonka Miklós honvédet a menyasszonya. Balla Katalin köszöntötte az eskü­tetel alkalmával vizsga Megállapítható, hogy a ja­nuár 1-i induláshoz a sze­gedi vállalatok, gyárak ál­talában megtették a szüksé- tartalmasabb együttmúködé­ges intézkedéseket Ebbe a se nélkülözhetetlen a fel Az üzemek, vállalatok párt­szervezetei a felkészülésben — ha különböző hatásfokkai is — partnerei voltak a gaz­dasági vezetésnek, s még in­kább annak kell lenniök ja­nuár I után. A gazdasági vezetés és a pártszervek még piackutatás alapján a gyárt­mányfejlesztés, a választék bővítés, az új, jobb techno­lógiák alkalmazása stb. is beletartozik. A gyáregységek — lehetőségeik szerint — szintén több dolgot a start­hoz igazítottak. A jövő évi tervek fixálása azonban, ami igen lényeges feltétel az át­álláshoz, a közeli naookban történt vagy több helven ez­után válik átfogóan ismertté. Pedig a gondos felkészülés azt követelte volna, hogy mindenütt igazán jól ismer­jék már a végleges, leglé­nyegesebb termelési muta­tókat Ez egváltalán nem je­lenti a rugalmasság, vagy a piac igénvei kielégítésének megmereví tését A felkészülés tapasztalatai figyelmeztetnek, hogy a gyáregsvégek és központjuk munkakapcsolata minden te­kintetben és feltétlenül gyor­sabb ritmust, időbeni intéz­kedést, információadást kí­ván. A több egvséget ma­gába foglaló vállalatok és gyárak ugyanis igazán csak ezen az úton Illeszkedhet­nek be az új mechanizmus áramába. A ténvleges és a korábbi­nál sokkal bővebb önálló­ságnak nem vet gátat hogy államunk különféle ösztön­adatok megoldásához. Az igazgató egyszemélyi felelős­ségű ugyan a gazdasági mun­kában, de a termelés problé­mái embereket érintenek, tehát politikai vonatkozá­súak. Ezért a munka kérdé­seinek eldöntéséhez kell a pártszervezetek véleménye ls. Annál is inkább, mert a párt­szervezetek a termelő egy­ségek politikai iránvító tes­tületei is. Azért kell szóim erről is, mert itt-ott van olvan igazgató, gazdasági ve­zető. aki ezt figyelmen kí­vül hagyja. Az új mechanizmus kér­déseire január l-e után is a pártszervezeteknek, a kom­munistáknak kell választ ad­niok. Az üzemi pártszerve­zetek felvilágosító munkája azonban még nem fogja ál elég hatékonvsággal műkö­dési területüket, ezen a Jö­vőben szükséges változta t­niok. A kommunista felvilágo­sító tevékenység erősítse azt a tudatot: a politika válto­zatlan marad és végzett munkánk alanián ezután ls az életkörülmények iav'tá­sának szolgálatában áll. Tu­lajdonképpen erre hivatott az új mechanizmus is. MORVÁT SÁNDOR fl Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elniftséiéne't ülése A fiatal Somogyi Károlyné felvétele katonák esküt tesznek csapataászlójuk elótt Hétfőn ülést tartott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen megtárgyalták a ter­melőszövetkezetek alapszabá­lyának. ügyrendiének és mun­karendjének nemrég elkészí­tett tervezetét. Az elnökség annak érde­keben. nogy a termelőszövet­kezetek az új gazdaságirányí­tási rendszer szellemében és a termelőszövetkezeti törvény előírásainak megfelelően készítsék el saját belső sza­bályaikat — mintákat (aj .adásokat, irányelveket) bocsát rendelkezésükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom